Műanyag téma

Ma net-újság-böngészés közben ezt találtam. Nagyon igaznak és egyben fenyegetőnek érzem – bár nem volt ismeretlen előttem a téma…
(Bár, hogy őszinte legyek, „nekem már nem trombitálnak”…)

HAVONTA EGY LEGÓKOCKÁNYI MŰANYAGOT ESZEL MEG…

Szabad akaratodból biztosan nem rágcsálnál műanyagot ebédre, mégis minden héten egy építőkockányi mennyiséget fogyasztasz el belőle: a mikro-műanyagok ételeinkben ugyanúgy ott vannak, mint a levegőben, a vízben, sőt, testünkben is…

Te tudod, mennyi az éves műanyag-beviteled? Nem, nem olvasod rosszul: valóban az elfogyasztott műanyag mennyiségéről szól kérdésünk. A WWF-nek köszönhetően nagyon pontos adataink vannak a témában: közel kétezer apró műanyagdarabot, úgynevezett mikro-műanyagot fogyasztunk el minden egyes héten, ami egy négyszer kettes legókocka vagy egy hitelkártya méretének felel meg. Sokkoló, igaz? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 25 dekagramm műanyagot eszünk meg minden egyes évben.

Vízben fogyasztjuk el a legtöbbet

Még sokkolóbb lehet a tudat, miszerint a hetente testünkbe kerülő mikro-műanyag-mennyiség javát ivóvízzel juttatjuk be szervezetünkbe. Jellemző forrás még a kagylófélék fogyasztása, de sörrel, sőt, még sóval is beviszünk mikro-műanyagot szervezetünkbe. A víz révén gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy elfogyasszuk a természetbe került, apró részecskéket: a WWF kutatói szerint mind a csapvíz, mind a palackozott víz tartalmazza ezeket a részecskéket, melyek elkerülésére gyakorlatilag nem marad lehetőségünk. Magyar adatok szerint érdemesebb a csapvizet választanunk ebben a helyzetben, mivel abban még mindig kevesebb műanyag akad, mint a palackozott változatban.

Európában egyébként még egészen szerencsések vagyunk: a kontinensek közül itt a legalacsonyabb a vizsgált minták közül azok hányada, amelyek műanyagot tartalmaznak. Ez az „alacsony” mutató is 72,2 százalékos ugyanakkor – igaz, az amerikai 94,4 százalékhoz képest valóban kedvező az érték.

Hogyan kerül mikro-műanyag a poharunkba?

Az eldobható tárgyak az elmúlt ötven év során hihetetlenül elterjedtté váltak: egyszer használatos tányérok, poharak, egészen a közelmúltig szívószál vettek körül minket, ha egy koncerten kértünk egy sört, fesztiválon vásároltunk egy koktélt vagy büfében kívántunk meg egy hot dogot. A műanyag nem bomlik le, csak egyre kisebb darabokra esik szét életciklusa végén, így aztán végül gyakorlatilag mindenhova eljut a tengerpartoktól kezdve az élelmiszerláncig. Az öt milliméternél kisebb részecskéket nevezzük mikro-műanyagoknak, de ma már nem csak miattuk kell aggódnunk.

A darabolódási folyamat következményében ugyanis szabad szemmel már láthatatlan, az algasejteknél ezerszer kisebb méretű nano-műanyagok is létrejönnek. Ezeket a darabkákat tényleg lehetetlen észrevenni: megemésztjük őket, majd véráramunkba, nyirokrendszerünkbe, végül szerveinkbe kerülhetnek azok.

Nem ismerjük az ételekben található műanyagok pontos hatását sem.

Ma még kérdéses, pontosan milyen hatása lehet a szervezet működésére az abba bekerülő műanyagnak, de egyes kutatások már rámutattak bizonyos következményekre. A belélegzett plasztik gyulladást tud okozni a tüdőben, tengeri állatokban pedig korai halálozáshoz is vezethet a műanyagok nagy mennyiségű előfordulása a szervezetben. A hozzáadott színezőanyagok és pigmentek, valamint egyéb kemikáliák a termékenységre és a potenciára is hathatnak, valamint ismert rákkeltő hatásuk is.

A megelőzés módjai

A műanyagok minél teljesebb körű száműzése oldaná meg egyszer s mindenkorra a problémát: nem az életciklus nyújtása a cél, hiszen annak végén mindenképp egy feldarabolódó műanyag tárgy az eredmény, hanem hogy a műanyag tárgyakat más alapanyagból készülő darabok váltsák ki. Háztartásodban ugyanakkor az ellen tehetsz, hogy az élelmiszerekben és a vízben eleve megtalálható műanyag mennyiségét ne tetézd.

Talán már kitaláltad: a gond a műanyag dobozokkal van. A következő tippekkel gondoskodhatsz arról, hogy ezekkel ne növeld az elfogyasztott műanyag mennyiségét!
•Ha teheted, cseréld le ezeket üvegből vagy fémből készített tárolókra.
•Ha műanyag dobozt használsz, kerüld el az étel abban történő melegítését, és ne is mosogatógépben tisztítsd, ahol nagyon magas hőmérsékletű vízzel érintkezhet!
•Zsíros vagy olajos ételt ne tárolj és ismételten ne melegítsd műanyag dobozban, mivel a zsírok és olajok elkezdhetik feloldani a műanyagot.
•Az egyszer használatos műanyag dobozokban ne melegíts és ne is mosd el azokat.
•Ha a doboz láthatóan sérült, ne használd tovább étel szállítására és tárolására sem. Az elszíneződés és a felhorzsoltnak tűnő felület egyaránt sérülést jeleznek.
•Ne műanyag palackokban vigyél magaddal vizet, válassz fém- vagy üvegkulacsot!
A cikket innen hoztam:
https://divany.hu/testem/mikromuanyag-etel-viz/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

- Nagyon jók ezek a fenti tippek - de bevallom én bizony nem tudom ezek egy részét "teljesíteni". Legfőképp nem tudom, miben lehet a fagyasztóban tárolni étel-féleségeket, ha nem műanyag zacskóban, dobozban. 

- Az üveg-doboz irdatlan helyet foglal el, ezért egyáltalán nem praktikus...

- Fém doboz ? Hát abba sem szívesen fagyasztanék/melegítenék  ennivalót...

- Az még eszembe nem jutott, hogy műanyagban melegítsek ételt... és mosogatógépem sincs... 

- Jó, na, esetleg vehetnék valami fém kulacsot, de vizet is egyelőre csak műag.palackben viszek...ha egyáltalán nagy néha megyek valami hosszabb útra.Egyre kevesebbszer....

Így hát esetemben vesztésre áll a helyzet. Kényszerűségből használok műanyag dobozokat (szatyrot már nem nagyon, mert vannak vászon bevásárló szatyraim) - de a fagyasztás kérdésére nincs jó ötletem....

Egy "mentségem van" - nem az én érdemem - nálunk van szelektív hulladékgyűjtés, így legalább a szemetemet szétválogatom.... Hogy annak mi lesz a végső sorsa - fogalmam nincs.

https://milesandmeals.cafeblog.hu/2017/03/22/5-szuper-ujrahasznositott-termek-a-tengerbol/