Gyükésben - idén először

Olyan szépen sütött a nap, hogy rászántam (végre) magamat egy kis sétára. Hová máshová, mint a Gyükésbe....Kissé sáros volt még az út, de azért átügyeskedtem a nagyobb mocsarakon. 73 fényképet készítettem és most lettem kész ezek "megdolgozásával". Teremtett lélekkel nem találkoztam, embert sem láttam...
A patak megváltoztatta a folyás-irányát, és változatlanul "menetközben" eltűnik valahol, mert a rét felső végén még vígan csörgedezik, alul meg épp csak kis pocsolya maradt. Itt a szomjas, inni jövő méhecskéket is lefényképezhettem. Tudom persze, hogy nem jó képek, de akkor is, én olyan boldog voltam ettől...
A rét még alszik, nem csoda, azért akárhogy is süt a nap, mégiscsak január van...Nagyon remélem, máskor is lesz kedvem/erőm/akaratom, hogy ide rendszeresen visszatérjek. A Gyükés nekem kutyák nélkül is szép - (pedig valójában egyáltalán nem az, de mindegy....)

Ez az új tábla fogadott mindjárt az út elején:

...és tényleg, csak egy helyen volt oda-hordott szemét....

Nem tudom, ezen az úton hány százszor jártam. ...vagy hány ezerszer....

A rét, a fák még alszanak

A veresgyűrű som bokor szinte lángol

A Mecsek is alszik még....

De a mogyoróbarka már kipattant....

Zuzmó - amihez találtam egy nagyon jó ismertetőt, itt:   https://agroforum.hu/blog/haz-taj/mit-kell-tudni-a-kertunk-fain-megjeleno-zuzmokrol/

Valamilyen madárka lábnyomai a sárban

Bekarikáztam, ahol a méhecskék vannak - mert nem igazán jól láthatók....

...de ez az egy, azért egész jól sikerült....ugye ? (Ahhoz képest, hogy a gépemtől vagy egy méternyire szállt, le kellett nagyon hajolnom, féltem, hogy belecsúszom a sárba...szóval ez egy jó kép ! Ha rákattintasz a képekre akkor nagyítva sokkal jobban látszik minden...)