Csillagjegyek - gondolatok

Olvasgattam a neten a  csillagjegyekről – mert néha elgondolkodom a körülöttem élők cselekedeteinek mozgatórugóin… Megoszlanak a vélemények erről, ab ovo tudom, hogy 50 % hisz, 50 % meg nem hisz benne. De néha keresem bizonyos cselekedetek/történések/szavak mozgatórugóit. Okát.

Miért történik az, és úgy, ahogy ? Vagy én lennék az ok ? Egyszerűen bevonzom, netán átveszem mások negatív hangulatát/érzelmeit ? Vajon segítek-e ezzel rajtuk ? Megkönnyebbülnek-e ők, ha rám passzolják rosszkedvüket ?

Jobb napjaimon rántok egyet a vállamon, máskor annyira meg tudok bántódni, ahogy  csakis egy túlérzékeny öregasszony tud. Nehéz nekem néha ma már alkalmazkodni és nem is sikerül mindig megértőnek lenni.

Valahogy elég rosszkedvűre sikeredett a tegnapom – de a ma jobb lesz ! Meglátjátok majd holnap !

Holnap már június…..és vele múlik az év fele….

Garai Gábor: Június

Tudom, meghalnék idegenben;

ott még a fák sem ilyenek;

nem virít bodza a berekben,

akácok könnye sem pereg;

nem részegít a széna-illat,

nem villámfénnyel jön a nyár,

nem így táncol felhőn a csillag,

nem szédül az égtől a táj...

Meghalok itt is - : a gyönyörtől,

hogy a repceföld színarany,

hogy a lomb oly zöld, szinte tombol,

s a kőnek is illata van;

hogy áll a búza nyers kalásza,

mintha világot nemzene,

s e tájon az lel csak magára,

ki végleg egyesült vele.

 

(Megjegyzés a tegnapi post-hoz: kicseréltem a fotót, akit érdekel, megnézheti az újabbakat !)