Kerek a káposzta, csipkés a levele….

Nem akarok gasztro-bloggá alakulni, de  az a helyzet, hogy még tart az őszi eltevős-szériám, igaz, most már csak a birs van hátra. 

Tegnap délután a káposztasavanyítással szórakoztam. Már miért ne írhatnék erről ? Nem lehet folyton képkiállításokon lenni, a fejemet és a hasamat egyaránt szeretem jól tartani….

Három szép nagy  káposztát vettem - 90.- Ft/kg-ért, s nem hiszem, hogy ennél lesz olcsóbb. A zömét legyalultam, a maradék részeket a robotgéppel felaprítottam, megdinszteltem, fűszereztem, azok már kiadagolva a mélyhűtőben vannak. Pompásan lehet majd káposztás tésztához, réteshez, vagy palacsintához használni.

A savanyú káposztámat a hagyományos módon sózva tettem el – remélem rendben lesz, a leterhelést biztosító nylonzacskó is ki fog tartani…(Volt egy év, amikor elszakadt és tönkrement a káposzta a belefolyt víztől. A 3 rétegű nylonzacsiban ugyanis a káposzta lenyomásához és légtelenítéséhez szükséges terhelésként, víz van…)

Míg gyalultam, el is gondolkodtam: vagy tényleg megöregedtem, vagy egyáltalán nem könnyű munka ez. Elfáradtam mire a végére értem a mára betervezett feladatoknak. 

 

 Ezzel a gyaluval jobb dolgozni, mint a "rendes" káposztagyaluval...

 Emlékszik valaki még a jó kis  NDK gyártmányú, RG 25-ös robotgépre ? Nem volt, nem is lesz ennél jobb ! Minimum 25 éves, de lehet, hogy öregebb...Semmi pénzért nem adnám oda senkinek !

 Erre még ráteszem a vödör patentos fedelét és kész. Már csak idő kell hozzá...