Meglepődve
tapasztaltam a múlt héten a piacon, amikor megfizethető, eltenni való epret
kerestem, hogy két helyen is ki volt téve az elárusító asztalra egy–egy csokor
cseresznye. (Kicsit gondolkodtam, miképp is kellene neveznem az eladót, mert
már nem kofa, de azért a piacozó magántermelő meg olyan furán hangzik. Nem is
tudom, miképp hívják azokat a – többnyire öreg – asszonyokat, akik a piac körül
felállított, kényelmetlen, alacsony asztalkákon árulják kiskertjük portékáit….)
Szóval csokorba
kötött cseresznyét láttam. Lehet persze, hogy volt tavaly, vagy az előtt is, de
én épp akkor nem voltam piacon. Engem most meglepett, ebben a mai pazarló és
mindent elnagyoló, bőven-mérő világban, hogy van, aki még összekötöz 10 szem
cseresznyét, ill. van, aki nem restelli ezt megvenni. Milyen snassz, nem ? A
gyereknek nem egy zacskónyit, hanem csak 10 szemnyit venni….és esetleg azzal bemenni az
óvodába. Szegény anyuka….tán ezt gondolják róla….
És rögtön
az is eszembe jutott, vajon hányan ismerik még a mondókát:
„Újság a
gyomorba
Betegség
a pokolba !”
Mondja
ezt még ma valaki gyerekének, unokájának ?
Gyerekkoromban
minden első szem cseresznyénél ezt mondták nekem, sosem fogom elfelejteni. Nekünk
sosem volt cseresznyefánk, ezért annak a csokornyi cseresznyének mindig volt
valami ünnepélyes ajándék jellege. Az év első gyümölcse… Csak 10 szem, de
milyen öröm volt, hogy egyáltalán kaptunk.
Mondtam
én is a gyerekeknek, de már sokkal ritkábban – hiszen nem minden első szem
cseresznye megevésekor voltam mellettük. Majd rájuk kérdezek, emlékeznek-e még
rá ?
És vajon
mondja-e még ma valaki, modern apuka-anyuka ezt a kedves versikét ? Vagy
elfelejtődött mindörökre ?
És van-e
még kislány, aki az ikercseresznyét fülére akasztva, piros fülbevalósan,
szépnek érzi magát?
(Csak zárójelben: beütöttem a gugliba ezt a két sort. Hát a verset „nem ismerte”….máig….és egyetlen képet sem találtam csokorba kötött cseresznyéről…)
A verset én sem ismertem, de ikercseresznyét a fülemen én is hordtam.:-) A germersdorfi fánk még most is terem(lehet a jövő hónapban eszem is róla), még most is felmásznék rá, ha otthon lennék! :-)
VálaszTörlésLegjobban én is a germersdorfit szeretem ! De ezek a korai, kicsit talán ízetlen, vizes cseresznyék is nagyon kedvesek. Normális világban, Európában (régen) a cseresznye és az eper volt az év első gyümölcse.
TörlésAmit még nagyon szeretek és igen régen ettem a kesecseresznye. Ismered? Nagyanyám mindig rétesbe tette, cukor sem kellett hozzá, mert ez a fajta édes mint a méz. Van még ilyen cseresznye odahaza?
TörlésÉletemben ezt a szót nem hallottam, a gugliban képet sem találok - csak szöveget róla. Majd megpróbálok a piacon is érdeklődni...Hogy miket meg nem tud az ember :-) Állandóan újat tanulok.
TörlésEgész biztos, hogy nem ez a hivatalos neve, nálunk a faluban csak így hívták. Inkább sárga, ha érett egyik fele pirosas. Biztos ismered, meg már ettél is! Mézédes. Sajnos nem tudom a becsületes nevét. Én is keresgéltem most utána a neten, de nem sokra jutottam. Ha megkérdezel egy piacost ő biztos tudni fogja. :-)
TörlésKatt ide:
TörlésGlocker cseresznye – esetleg ezt nézd meg
Köszi, ezt már tegnap én is megtaláltam, de ez nem az. Ez nem alkalmas befőzésre, max, lekvár, dzsem és nem ropogós húsú, inkább puha. Ezért nagyanyám csak rétesbe használta vagy megettük frissen. Ragadt utána mindenünk a cukortól. :-)
TörlésCsokorba kötött cseresznyeárus nénit a nyolcvanas években Budapesten láttam utoljára. Gyerekkoromban nekünk is vettek a korai cseresznyéből szüleink. Szerencsére ezen a hétvégén már négy csokorra valót én is tudtam szedni a fánkról, nagy sikere volt.
VálaszTörlésHát vicces lenne, ha kiderülne, hogy évek óta nem volt csokros cseresznye és most kezdik újra árulni - tán abban reménykedve, hogy ha többet nem is, de egy csomónyit vesznek az emberek...De jó neked, ha van saját cseresznyefád !
TörlésNekem is szép emlék a csokros cseresznye. Mostanság egy baráttól szoktunk kapni sok-sok korait, így venni nem szoktam. A fülbe pedig nemcsak iker, hanem hármas meg négyes fürtök is szoktak kerülni befőzéskor, nagyon élvezik a gyerekek, olykor még én is rakok magamnak :):)
VálaszTörlésÖrülök, hogy itt jártál - és örülök, hogy a gyerekeidnek továbbadod ezt a kedves szokást ! :-)
TörlésA csokros cseresznye rég múlt gyermekkorom hangulatát idézi .
VálaszTörlésRég nem találkoztam vele .
Nekünk nincs cseresznye fánk, de a meggy szüretkor én is szoktam páros szemeket fül mögé akasztani az unokáknak is és magamnak is , pedig öregasszony vagyok .
De nincs is jobb egy nagy nevetésnél mikor így egymásra nézünk :-)
mmama
Örülök, hogy találtam valamit, amit sokan ismertek még. Talán ezzel a pár sorral egy kis időre még megőrződik a "csokorba kötött cseresznye" mint a múlt egy darabja.
TörlésA csokros cseresznyét is és a verset is ismerem. Szoktam is mondani a kisfiamnak, emígyen: újdonság a gyomorba, betegség a pokolba! Sőt a fülén ő is hordott már páros cseresznyét és én is minden alkalommal, akár ha fáról tudom szedni, akár ha a boltból való. Igaz én már 38 éves vagyok, de ezek a kedves dolgok teszik széppé az életet, és a gyermekemen is ezt látom.
VálaszTörlésBarátságos üdvözelettel és reménnyel, hogy ezek a kedves dolgok sosem vesznek el!
Orsi
Hát csak őrizzétek Orsi ezeket a kedves hagyományokat - örömmel hallom, hogy nem felejtődött el teljesen. Megidézed vele a múltat - ami sokszor szép volt, és jó érzés tudni, hogy nem múlnak el nyomtalanul bizonyos apró dolgok.... Az ilyenekkel "kerek" az élet.Talán a kisfiad is mondja majd egyszer az unokádnak. Jó lenne.
Törlés