Séta Harkányban – mese Harkányról - képekkel

Tudom, hogy véget ért a nyár, de talán az ősz még alkalmasabb lesz/lenne egy Pécs-környéki kirándulásra. Ajánlom annak,  aki esetleg még nem járt errefelé.

Gondoltam egyet, elmentem Harkányba fotózgatni egy kicsit és írtam hozzá egy „kis” ismertetőt. Akinek van ideje és türelme, olvasson tovább…. Hangsúlyozom, nem teljes kép ez Harkányról... Csak néhány részlet és néhány kép.

A Zsigmondy Vilmos sétányon indultam el, ami ebben a meleg nyárban nagyon jó választás volt. Csodás, hatalmas fák árnyékában vitt az utam:

                                                            ***********

Nehéz ma már elképzelni, hogy az első, még  kóborló hun törzset mi késztette megállásra e vidéken ? Északról a Tenkes hegy, délről a Dráva mocsaras, lápos rétjei  nem lehettek túl csalogatóak. Talán elfáradtak, aztán itt ragadtak. Ám a hely valami miatt mégis csak alkalmas volt az életre, hiszen  rómaiak is éltek itt, erre vezetett a Pécset Eszékkel összekötő hadiút.

A hunok korából ezüst fibulákat /= díszes ruhakapocs, csat/ találtak, de a későbbi avar kori sírokból is több régészeti lelet került elő. 

Millenniumi országalma emlékmű (szökőkút/csobogó)

  

A porcelán képeken Harkány címere, + öt kép az ország történelméből látható

Anonymus szerint a honfoglaláskor érkezett Töhötöm fia volt Horka, aki Zomborral és Gyulával együtt telepedett le itt. Így nem lehet kizárni, hogy a település a Horka/Harka/ személy- vagy méltóság névből és nem a harkály nevéből származik.

A Nagyharsányi hegy mondájában  http://vinoport.hu/borlexikon/ordogszantotta-hegy-legendaja/492 szereplő Harka lánynév is a falu nevére utal.

1323-ban már Nagh Harkan néven említik,  később a török hódoltság folyamán is lakott helység volt. A lakosság ekkor és később is főleg állattenyésztéssel, bortermeléssel foglalkozott, tekintve, hogy a  mocsaras, lápos rétek a gabona termesztésének nem kedveztek. 1700 körül számtalan természeti csapás sújtja az egész járást: pestis, szárazság, jégverés, sáskajárás…s bár egy időre felmentették az adófizetés alól, ám ezt később visszavonták, s ezzel egyidejűleg elvették a lakosság szabad költözködési jogát. Ez nagy elkeseredést váltott ki, aminek lázadás lett a  következménye. Siklósra vonult a felbőszült tömeg, hűbéruraitól a terhek mérséklését követelve. A felkelés kudarccal, sokak számára rabsággal, halállal végződött. A lázadást Eszékről hívott katonaság segítségével verték le.

Szent István

Kanizsai Dorottya

Az 1800-as évek elején  a Batthyány uradalomnak  - akik a szomszédos siklósi vár urai voltak  -  nagyobb kiterjedésű legelőkre volt szüksége, hogy a felszaporodott állatállományát takarmánnyal láthassa el. Emiatt kezdődött meg 1814-ban a Gyűd - Harkány közti terület mocsarainak lecsapolása. És itt történt az a mesés fordulat, mely lehetővé tette, hogy a sáros, szegény, jelentéktelen, kicsi falu világhíressé fejlődésének útjára léphetett.

A mocsarak lecsapolásán dolgozott a gyűdi illetőségű Pogány János is, akinek nagyon nehezére esett a munka fájó térdei miatt. A jóember azonban hamarosan a nehéz robotból ugyan fáradtabban, de egyre kevesebb fájdalommal a lábaiban tért haza. A mocsár meleg vizében napszám taposva végezték munkájukat a robotosok, s ez okozta a csodával felérő gyógyulást, jobbulást emberünk térdében. A jó hír gyors szárnyakon járt, hamarosan a váruraknak is  tudomására jutott. A régi térképeken a „Büdösrét”  neve hamarosan  „Büdöskő Forráshely” vagy/és „Büdöskő Fürdőre” változott. 

Az eozinból készült Harka kút

Igaz, üres a vizes-medence, de a "Fekvő nőalak" ezt nyugodtan tűri....

1824-ben megkezdődött ez első harkányi fürdő építése, 1828-ra már állt az első vendégeket fogadó szálló is.1865 nyarán Zsigmondy Vilmos sikeres próbafúrásokat végzett a környéken,  s egy év múlva már üzemelt az első  kút, mely 34,8 m-ről percenként 1200 liter 62,5 fokos vizet  adott. A víz értéke nem csak és elsősorban hőfoka, hanem a világon egyedülálló alkotórésze, a szénoxiszulfid, mely gáz formájában van a vízben. Ez a kénes alkálihidrogénkarbonátos gyógyvíz  külső és belső bajok gyógyítására alkalmas. Gyógyulást találhat itt a mozgásszervi-, nőgyógyászati  betegséggel küszködő beteg éppúgy, mint a bőrbántalmaktól, vagy anyagcsere-betegségektől szenvedő.

 Zsigmondy Vilmosról itt olvashatsz: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsigmondy_Vilmos

Harkány kútjait és a mai fürdőéletet a Zsigmondy Vilmos által fúrt kutaknak köszönheti.

A szobrok témája is a fürdőhöz kapcsolódik....

Egy érdekes formájú szökőkút - ami épp nem "szökik"

Harkány a mai napig ebből a közel 200 éves felfedezésből él. Természetesen az idegenforgalom automatikusan minden téren  fejlődést jelentett. Bővült, csinosodott a falu, az 1933-as gazdasági válság után rohamléptekkel indult az építkezés, módos polgárházak, csodaszép park, új szállodasor készült. A település Pécshez, illetve a déli határhoz való közelsége már akkor is sok fürdővendéget hozott. Kiépült, majd pár évtized múlva elbontásra került a Pécs-harkányi vasút, ám ehelyett gyakori autóbuszjáratokkal lehetett és lehet ma is a megyeszékhelyről az 1999-ben már várossá avanzsált fürdőhelyre jutni.

Egy emlékmű (56-os) - ami nem a vízhez kapcsolódik

Egy jelentéktelen kövecske, amit feltehetőleg csak én fényképeztem le. A bruchköbeli tűzoltók látogatásának emlékét őrzi. Nem sokkal nagyobb, mint a két öklöm. Vajon kit zavart a felirat ? vagy csak a fűkasza a tettes ?

1977-ben csatolták Harkányhoz Terehegyet. A kicsi falut már 1058-ban  írásos okmányok említik, akkor még Újfalu néven, melynek eredetileg épült ófaluja  Oros, addigra már túlnépesedett. Ez a falvacska a Becse-Gergely nemzetségbeli Bot vitéz birtoka volt, majd a Byka nemzetség tulajdonába került. Bot-tereme-helyének hívták ekkoriban, majd ez alakult át Theremhegy, később Terehegy-re. A Byka család egyik őse a „Búvár kund” című regényben is szerepel. Hivatalos írások örökítik meg, hogy Byka János 1412-ben alnádor, az ország harmadik embere lett.  Byka Miklós a híres krakkói egyetemen tanult.  Byka András a török harcok idején Zrínyi Miklós szigetvári várába menekült kisfiával és háza népével, erről Zrínyi Miklós „Szigeti veszedelem” című művében is olvashatunk.  A szigetvári vár elestével a Byka család is kihalt. A török megszállás idején Terehíd néven szerepel a falu. A következő 400 év csendben múlt el fölötte – ma már egybeépült Harkánnyal.

Ha valaki sétálva szeretné Harkány látnivalóit megismerni, nem kell napokig gyalogolnia. A fürdő melletti Zsigmondy őspark hűs árnyat adó fái közt találjuk a Harka kutat, ami mondabéli lányra emlékeztet, de ebben a szép parkban több egyéb szobor is látható. A gyógyfürdő mellett elsétálva a Kossuth Lajos utcában áll az 1802-ben épült református templom. A katolikus templom 1990-ben épült, tűzzománc stációi a templomkertben tekinthetők meg. Itt látható egy másik „kálvária” is, mely a magyar nép történetének nagy pillanatait mutatja be.

A református templom

A katolikus templom

A templom falán vannak  a kálvária stációképei

A templom kertben a magyar történelem neves eseményeiről láthatók képek

Természetesen a fő látványosság és első számú program a Gyógyfürdő meglátogatása.

A 13,5 hektáros ősparkban  8000 m2 vízfelszínnel 5000 m2 fedett pihenőterülettel, gyógy-, strandmedencékkel,  látványfürdővel, szaunákkal, pezsgőfürdőkkel, speciális masszázzsal,  természetgyógyászati kezelési lehetőségekkel, speciális gyógy-szolgáltatásokkal várják a vendégeket.

Érdemes a Tourinform irodákban érdeklődni, vagy az Interneten böngészni  az aktuális programok után is, mert alkalmanként fesztiválokat, kiállításokat, hangversenyeket, folklórprogramokat sportversenyeket rendeznek a fürdővendégek szórakoztatására. Vannak Ördögűző napok, Hímestojás napok, Pünkösdi zenés fesztivál, Nyári fürdőfesztivál, Szüreti fesztivál. Lehetőség van színvonalas konferenciák lebonyolítására is.

Végezetül mutatok pár "csak úgy" a főutcán ellőtt képet:

Nem mondhatom, hogy jellegzetesek. Bárhol lehetnének az országban...

Viszont nagy örömmel fedeztem fel ifjúságom helyszínét, ahol a "Jánosbogárkát" olyan sokszor hallgattam esténként...

Ez pedig a Ciao-Ciao nevezetű cukrászda, ahol egy nagyon finom franciakrémessel estem bűnbe. De nem bántam meg...

A környéken ajánlott program-lehetőségek:

Siklós  / 5 km/ Vár, dzsámi, katolikus, református és görög-katolikus templom, városi galéria

Villány  /21 km/ Villányi, palkonyai pincesor, Diófás tér, Bormúzeum, Szoborpark

Városnézés Pécsett  / 25 km/ Szigetváron  / 59  km/ Mohácson   / 52  km/

Máriagyűd / 6 km/  barokk kegytemplom

Sétahajózás a Dráván, a Duna-Dráva nemzeti Park természetvédelmi területén

Sétarepülés a pogányi repülőtérről indulva a környék felett  http://aeromedia.hu
 

Ez a mai strand légifotója

A strandról nem írok. Ezer éve nem voltam bent. Fürdeni csak néhány alkalommal jártam ott gyerekkoromban. S ott ért az a döbbenetes élmény, ami miatt aztán egy életre lemondtam a strandolásról.(Hadd ne kelljen leírnom, mi úszott velem szembe a gyerekmedencében…)

(Utoljára 1970-ben voltam a strandon, nem, nem mint fürdőző, hanem mint egy országos nagy rendezvény szervezője, lebonyolítója – és amíg élek, elfelejteni nem fogom. És nem csak amiatt, mert a leürített medencében táncoltunk hajnalig… Ó, régi szép, boldog ifjúságom, hová tűntél ??)

Természetesen aki szereti a strandot, nem beszélek én le senkit sem…

http://www.harkanyfurdo.hu/arak-nyitva-tartas   ezen az oldalon minden infót meg lehet találni.

Ha valaki a strandolás közben a nagy élvezettel elfogyasztott hamburger, hot-dog, sör és jégkrém adagok, a meleg vízben való lustálkodás után lelkiismeret furdalást érez, hogy ma nem táplálkozott valami egészségesen, annak még egy könnyen elkészíthető, egyszerű, kalória-szegény salátát ajánlok vacsorára:

Sajtos gombasaláta

Ha friss gombából készítjük, akkor 20 dk  gombafejet erős vízsugárral lemosunk és nem túl vékony szeletekre vágjuk. /Nem kell hámozni a pincében termett sampiont – aminek a becsületes neve egyébként csiperke gomba!/  Enyhén citromos /ha nincs kéznél, akkor csak gyengén sós/ vízben pár perc alatt  megpároljuk. Konzerv gomba is megfelel. Megfőzünk 2-3 tojást is.

Bármilyen /lehetőleg nem túl zsíros/ sajtot apró kockákra vágunk, majd felkockázzuk a főtt és már kihűlt tojásokat is.

2 dl kefirt, joghurtot / bármelyik jó/ elkeverünk egy tasak  salátaöntet porral, ám ha ez épp nincs a konyhaszekrényünkben, saját fantáziánkra bízva fűszerezhetjük a rendelkezésre álló fűszerkészletből.

Ha esetleg pár tegnapról maradt piros retek-szem is van, apró kockára vágva az is a salátába keverhető. Nem ront rajta pár csík zöld, vagy piros paprika sem. Salátalevelekre tesszük – persze e nélkül is meg lehet enni. Kifejezetten jót tesz, ha egy fél órára még a hűtőbe is be tudjuk dugni, hogy kellemes hűvös legyen.

Aki idáig elolvasta, annak ráadásként csatolom a Jánosbogárkát, amit fentebb emlegettem:

A katolikus és református templom képei innen:  

http://www.ametiszthotel.hu/files/2010/05/harkany_katolikus_templom.jpg

http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/83990669.jpg
A strand képe: http://www.zlavodom.sk/zlava/Harkany-v-drava-hotel-dovolenka-wellness-termal-kupele-madarsko