2019. szeptember 21., szombat

Kis képes mese a Makár hegyről és a hegy kapcsán egyebekről


Találtam egy jó kis anyagot Pécs „nevezetes” helyeiről, kimazsoláztam belőlük egyet – és összeszedtem a tudnivalókat, vagy tudni érdemeseket róla, hátha érdekel valakit. (Vagy csak önmagamnak, felidézve bizonyos emlékeket) Íme:

Makár vagy Makár-hegy Pécs egyik városrésze a Mecsek-oldalban, a Jakabhegyi út, az Egyetemváros, a Szigeti út és a Magyarürögi út között. Magassága ~277 méter.

Rákattintva nagyítható: a Makár hegy térképen

Pécs kialakulása már az újabb kőkorszakban (cca. 6000 évvel ezelőtt) megkezdődött, elsősorban a Mecsek védett lankáin. Ezen helyek egyike volt a mai Makár domb is ahol már zárt település volt. A Makár dombi ásatások során a rézkorszakból és a bronzkorból is több lelet került elő.


A néphagyomány szerint Makár Jánosról kapta nevét. Vélhetően azért, mert Makár ezredes 1686. október 22-én érdemeket szerzett Pécs felszabadításában. Makár János óbester zsoldos-hadserege szabadította fel a pécsi várat a török alól. A sereg horvát, magyar és német anyanyelvű katonákból állt. Akkori városvezetés hálából az óbesternek ajándékozta a Basamalmot, és a szőlővel gazdagon betelepített Makár hegyet, valamint több lakóházat.(Mások ezt cáfolják.)

(Mellesleg itt említem meg, hogy a Basamalom nevét a legendák szerint, Terjéki Hasszán basa malmáról kapta, amit lassan egy évszázada elbontottak.   https://hu.wikipedia.org/wiki/Basamalom - ezt is elolvasásra ajánlom !)



Két - szerintem nagyszerű - távolból készült képe a hegynek

Ám valószínűbb, hogy Makár ezredesnek ezen a helyen nagyobb szőlőterülete volt.

Pécs leghíresebb, fehér bort termő szőlőhegye volt itt, ma már sajnos a folyamatos beépítések miatt, a szőlőterület jelentősen lecsökkent. A hegy tetején valamikor földvár volt és egy kisebb kőből épített erődítmény.




Ez a fenti három saját fotó - nekem nagyon tetszettek, nem tudtam ellenállni, hogy betegyem ide.....

A Makár család Pécsett jelentős vagyonnal rendelkezett. 1665-1722 között négy lakóház, illetve telek volt Makár ezredes tulajdonában.



Az egyik romos telket (a mai Anna utcában) 1721. június 21-én Makár János Lipót a horvát közösségnek adományozta, hogy ott iskola létesüljön. 1722-ben jezsuiták irányításával, társadalmi munkával és közköltségen a romos épületet helyreállították és az iskolát megnyitották. Az épületben később emléktáblát helyeztek el. 
(Az emléktáblán nincs  feltüntetve, hogy én ott jártam első osztályba  😊  - az épület ugyanis 1951-ben még iskola volt.)

1992-től itt üzemel a Pécsi Horvát Színház. https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9csi_Horv%C3%A1t_Sz%C3%ADnh%C3%A1z





Ami most az Anna utcai iskola helyén van: a Horvát színház.

Ha érdekelne az Anna utca és környéke is, itt írtam róla:  http://aranyosfodorka.blogspot.com/2014/10/morzsak-az-eletembol.html

 


Infók:






Képek:






2 megjegyzés:

  1. Nagyon jó kis cikk, évekkel ezelőtt egy túra kapcsán is foglalkoztam a Makár-hegy történetével. Amúgy megjegyzem, a mecsekoldali szőlők területe nem lecsökkent, hanem, lényegében el is tűnt. Jóformán alig találni szőlőket. Épp eszembe jutott: sok kis faluban pincéket látogatunk meg, ahol borokat kóstolhatunk. A Mecsek oldalban még egyszer sem voltunk. Nem is tudom van egyáltalán pl. Bálics, Donátus, Ürög, Deindol, vagy éppen a Makári-hegy környékén olyan pince, ahol helyi készítésű bort lehetne kóstolni/vásárolni (helyben)?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a gyanúm, hogy ilyen kis pincét nem találtok. "Benőtte" a város a peremkerületeket, ha mégis elvétve akadna is egy-egy - azt a gazdája a városi zaj előli menedéknek tartva "titkosan" kezelné. De lassan már egy kis csendért is ki kell autózni a városból....

      Törlés