Talán van, aki emlékszik rá, írtam én erről a fáról:
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2021/05/a-pecsbanyatelepi-ezereves.html
És most itt a szomorú hír:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/08/a-vihar-kidontotte-az-ezereves-gesztenyefat-pecsen
 |
| Ilyen volt....... |
 |
| Ilyen lett.... |
Minden, minden tönkremegy, meghal, eltűnik, összedől, elromlik, stb....
Hogy miért pont ezek a hírek tálalnak meg, nem értem....
Mint minden "rendes" öregember én is szeretem azt, amit megszoktam, amit ismerek, amivel való foglalatosság nem jelent gondot, vagy esetleg akár még kis örömöt is okoz..... Néha kezd az idegeimre menni az Internet.....
Ugye nemrég a (kálváriás) térképek szerkesztése vált lehetetlenné számomra. Napokig szenvedtem a térképeimmel....(Igaz nincs senkim, aki esetleg elmagyarázná, hogyan is kellene csinálnom, egyedül meg borzasztó nehéz rájönni). De végülis sok próbálkozással, szenvedéssel, kudarccal mégis csak győztem....Ez előtt jelentkezett egyébként még az a probléma is, hogy régen bizonyos témákat "aranyosfodorka blogspot" plusz jelöléssel, vagy akár anélkül beírtam a keresőbe, hát előjött a keresett anyag, (bejegyzés) amit meg akartam nézni. No ez most már nem megy. Pár napja a google kereső megváltozott formája vágott pofon. Most vettem észre azt is, hogy a Chrome változat keresője mást mutat, mint a Firefoxé…..
Olyan fura érzésem van: mintha valaki kezdené a "szőnyeget" kihúzni a talpam alól. Nem értek/ismerek/tudok egyre több dolgot. ....Meg kell mondjam, nem valami szívet vidámító állapot. És valahogy kedvem sincs az "új stílusokat" megtanulni, használni. Állandóan, de tényleg naponta jut eszembe Ómamám.....Hát oda fogok jutni én is ? Hogy ölbe tett kézzel, fejemet jóformán fel sem emelve, csak ülök csendben és várok...
Nem, nem nem kezdek megint pánikolni, blogotabbahagyni....nem....Csak leírom, mi van a fejemben, mert elmondani sincs kinek.És ha leírtam, könnyebb nekem......várni.
 |
| Nyílik a szellőrózsa a kertemben. Ugye szép ? |
 |
| Micsoda felhők...kevés jég is esett.... |
 |
| Utca-széltiben folyt a víz |
 |
| A járdát is elöntötte - mint mindig.... A FB-n találtam egy fantasztikus fotót a pécsi villámokról...hát ilyenek voltak....dörgött is rendesen... https://www.facebook.com/csaba.kiss.photoblog .jpg) |
Három napig "dolgoztam" keményen a kálváriáimmal. Mondhatnám képletesen "kálváriát jártam" a kálváriáim miatt....Egy ideje megváltozott sok minden a neten - nem tudom miért, senki se szólt, de bizonyára észrevette és valahogy természetesnek találta - hát én nem....Mert egy "rendes öregember" vagyok, aki a megszokott, ismert dolgokat szereti, és idegenkedik minden újtól. Na, szóval a google térkép-dolgok (is) komoly változáson mentek át és egy ideje nem tudom feltenni a M.o. térképemre, illetve a blog esedékes helyére az "újonnan felfedezett" kálváriákat. Hát mit mondjak, bosszantó.
Viszont ennek kapcsán nekiálltam az évek óta vezetett ilyen-olyan "nyilvántartási rendszereimet", listáimat frissíteni, pontosítani, ami felesleges, azt kidobálni. 553 kálváriám van...Szép szám (szerintem). Épp elgondoltam, ha ezt a gyűjtő-munkát "munkahelyen, munkaidőben" végezném, még fizetést is kapnék érte - ám ehelyett gyakran a fáradság és a bosszúság a fizetségem...Na de nem baj. Annyira könnyen azért én nem adom fel, a listáim egyeztetve, a kisebb tévedések(pl.ismétlődés) - remélem minden és mindenütt - kijavítva, és csak az idén tavasz óta felkerült kálváriáknak nincs térképen bejelölt helyük...(pár db.)
Mindeközben kicsit kényeztettem magamat, mert egy hatalmas adag fűszeres sült húst készítettem, amit jól bevált szokás szerint amikor megsült, apró darabkákra vágtam/téptem, majd a kihűlő fűszeres zsírjában megfagyni hagytam...Nos, jó pár napig lesz mit a kenyeremre kenni, imádom ezt a pecsenyés zsírt paprikával, paradicsommal, lila hagymával, valószínű reggel-délben-este képes lennék ezt enni.
Vagyis: semmi "komoly okom" nem volt a blogírás szüneteltetésére, "csak éltem" a hétköznapjaimat és kicsit kevesebbet foglalkoztam ezzel a bloggal....Reggel, este locsoltam a kertem, innen hoztam dísznek a sok betű után egy kis virágot:
 |
| 33 fok....du. 3-kor, árnyékban.... |
Pár nap blogszünet következik, ezért aztán "betettem" több anyagomat is...De a nagy igyekezetben csak csak elkövettem hibákat - nos, ha valaki találkozott ezekkel, azoktól bocsánatot kérek az esetleges bosszúságért. Most újra átnéztem minden mai bejegyzést- remélem a linkek működnek...
Egy kedves levelezős blogolvasó barátomnak küldtem el (lehet, hogy már másodszorra ? - nem baj) azt a néhány régi város-ismertetőt, amit nagyon kedveltem, amivel igen sokat dolgoztam és amire picit talán büszke is vagyok. Ha valaki nem olvasta - hiszen majd tíz éve írtam - és lenne kedve hozzá, itt vannak a linkek:
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2014/02/pecs-nekem-nem-csak-4-betu-elso-resz.html
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2014/02/pecs-nekem-nem-csak-4-betu-masodik-resz.html
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2014/02/pecs-nekem-nem-csak-4-betu-harmadik-resz.html
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2014/02/pecs-nekem-nem-csak-4-betu-negyedik-resz.html
Lehet, hogy fura dolog, ha az ember a saját "portékáját" ajánlgatja, de mivel egy ismerősömnek is megnézésre ajánlottam, rájöttem, a tíz évvel ezelőtti anyagot mai olvasóim közül nem hinném, hogy sokan látták. Aki meg nem látta, hátha kedve kerekedik megismerkedni egy csomó régi pécsi kapuval:
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2013/01/pecsi-kapubejarok-kerekvetok.html
(Igaz, anno tettem valamiféle utalást rá, hogy "esetleg" folytatom, de aztán ebből nem lett semmi...)
(Ezt csak úgy elmentem - magamnak - a benne olvasható infók és a térképek miatt. Nem, nagyon nem szeretnék megismerkedni közelről egy földrengéssel..)
Mi áll a békési földrengések
hátterében?
2023. augusztus 20.
Mi okozza a rengéseket? Meddig
számíthatunk még utórengésekre?
Az elmúlt másfél napban több alkalommal
is megmozdult hazánkban a föld, többen kíváncsiak lehetnek, hogy mi is áll
ezeknek a hátterében. Megkerestük ez ügyben az ELKH FI
Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakemberét, a
Nemzeti Szeizmológiai Hálózat vezetőjét, Süle Bálintot, hogy választ kaphassunk
ezzel kapcsolatban néhány kérdésünkre.
.jpg)
"A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel" - olvashatjuk a szervezet közösségi médiában található felületén.
A földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki, ezen deformációs zónák mentén jellemzősen balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában" - tudtuk meg a szakembertől.
Mikor volt Magyarországon utoljára ilyen erősségű rengés? Jól tudjuk, hogy ilyen erősségűek csak 1-2 évtizedente fordulnak elő?
"A két kérdésere összevonva
válaszolnék: az, hogy statisztikailag X évente várható valamilyen méretű
rengés, nem azt jelenti, hogy törvényszerűen X évente történik, hanem néha
gyakrabban, néha ritkábban. Az 1985-ös 4.9 magnitúdójú berhidai rengés óta a
következő 4-es vagy erősebb magnitúdójú rengések pattantak ki:
o
1989-01-27 M4.4 Bérbaltavár
o
2006-11-23 M4.5 Beregsurány
o
2006-12-31 M4.1 Gyömrő
o
2011-01-29 M4.5 Oroszlány
o
2013-04-22 M4.8 Heves
o
2019-03-07 M4.0 Ötvöskónyi
o
2019-08-11 M4.1 Tenk
Tehát láthatjuk, hogy volt olyan (az egész országot figyelembe véve), hogy 17 év telt el két M>4 rengés között. Jelenleg pedig azt mondhatjuk, hogy négy évvel ezelőtt Tenk térségében történt hasonló méretű rengés" - válaszolt kérdésünkre Süle Bálint.
Mennyi ideig kell utórengésekre számítanunk?
"Az utórengések száma és nagysága
egyaránt csillapodik a főrengéstől eltelt idő függvényében, esetünkben az
érezhetőség határát elérő rengésekre néhány napig biztosan számítani kell"
- mondta el szerkesztőségünknek Süle Bálint. "A lakosság által nem, de a
műszerek által érzékelt rengések akár hetekig vagy egy-két hónapig is
előfordulhatnak.
Természetesen nem zárható ki teljesen az
a lehetőség sem, hogy a főrengéssel megegyező, vagy akár nagyobb rengés is
történik. Egy példa a korábbi évekből, a 2011-es oroszlányi rengés
esetéről az utórengések időbeli eloszlása is látható honlapunkon."
TUDTAD-E, HOGY ...?
1763-ban, egészen pontosan június 27-én
pattant ki Komáromban az eddigi legerősebb hazai földrengés, mely 6.3-as
magnitúdójú volt. Komoly károkat és halálos áldozatokat is követelt, sajnos
63-an vesztették életüket.
Annak, hogy nem követelt még több
áldozatot e természeti katasztrófa feltehetőleg annak volt köszönhető, hogy a
rugalmas, könnyű parasztházak jól bírták a terhelést, míg kőből emelt, magas
épületekből ekkoriban még igen kevés volt.
 |
| Távolban a Hőerőmű... |
 |
| Hát kérem ez a "futi"... |
 |
| ...és már hajnalban is vannak kutyások |
 |
| Valami varázslatos volt ez a vörös nap-felkelte....mindent kiszínezett..... |
 |
| A mauzóleum..... |
 |
| Dísz-oszlopok és lustálkodó oroszlánok |
 |
| Kosfejes oszlop |
 |
| A mauzóleum keleti..... |
 |
| ...és Ny-i oldala |
 |
| Valaki jól választott, kint töltötte az éjszakát és még 6-kor is vígan aludt.... |
 |
| Nem szép, de ott van: egy kisebb ABC |
 |
| A cukrászda tönkrement, bezárt.... |
 |
| Császárfa - gyerek |
.jpg) |
| Kedvencem a hajnalban nyíló katáng (cikória) |
 |
| Ha ilyent látok, nem tudom kihagyni, le KELL fényképeznem.... |
 |
| Gyöngyköles |
 |
| Gyönyörű selyemakác |
 |
| És a meglepetés a végén: "csigafa". Állítólag akkor másznak fel, ha eső várható. Bár csak igazuk lenne.... |
A kép 1953 augusztus 20-án készült, ez történetesen a mi kertünk "lugas"-nak nevezett részében. (Minden fényképünk hátán rajta van a dátum, néha a helyszín is. Hmmm..... szóval pont 70 éve.....Vajon megőrzik-e a rokonaim, vagy megy a szemétbe ??? Hiszen azt se tudják, kik vannak rajta, s tán nem is érdekli őket...)
Augusztus 20 nálunk mindig nagy ünnep volt. 19-én született nagyapám, akit Istvánnak hívtak és 20-án volt ugye "Szentistván" - és augusztus 20-án volt az eljegyzésük és egy év múlva ugyanezen a napon az esküvőjük is. Ezen felül természetesen nagybátyám is István volt, és az ölemben ülő kisfia szintén....
Nem tudom megmondani miképp, miért jutott hirtelen eszembe, hogy az ősrégi fotóalbumok egyikéből kikeressem ezt a képet, de hát ma van augusztus 20 - és "csak úgy egyszerűen" felbukkant az agyamban ez a gondolat. (Ilyenkor szoktam kérdezni: sugallta tán valaki ???) Mindenesetre az amúgy mindenki születésnapján elővett kicsi mécsesemet meggyújtottam - ez, ennyi jár minden kedves halottamnak - ha már a temetőbe annyira nem szoktam és nem is szeretek járni.
A képen egyébként (ezt se tudom miért, kinek sorolom - hisz én tudom kik ők, a családom egyéb tagjai meg úgyse olvasnak - de azért) balról jobbra: öcsém, én, ölemben unokaöcsém, (kezében az öcsém kedvenc barna macija: Bocogó Barnabás) édesanyám, egy távolabbi rokon (akinek a férje a családi fotót készítette) nagyapám, édesapám, nagybácsim, nagymamám, nagynénim látható. És senki, de senki nincs már itt közülük...
Tehát a lugasban ülünk - ami soha nem lett igazi lugas, a jobb oldalon lévő (nem látszó) szőlőtőkék ugyanis nem voltak hajlandók a képen egyébként szintén nem látszó, de "megépített oszlopokra" felfutni.
Bemásolom ide a lugas egyik kedves meghatározását, hátha ma már ez a szó kiment a divatból....:
"Lugas kert: állványokra futtatott növényekkel árnyékolt →kerti pihenőhely. Szerkezete szerint lehet támasztóvázas és anélküli, fedett v. nyitott, oldalról zárt v. árkádos. Az árnyékot adó, futtatott növények közül legfontosabb a →szőlő, a jól alakítható (gyümölcs)fák, később a rózsa. - Mo-on a ~ szó 1284: fordul elő először okl-ben, a m. kertműv-ben a 15. sz. előtt jelentek meg a ~ok. A ~ok metszéspontjába v. végébe gyakran →filagóriát építettek.
"Filagória: Kerti házikó, amely szabadon áll, oldalt rendszerint nyitott. Lécekből rendszerint rácsszerűen kiképzett és kúszónövénnyel befuttatott, szellős, ajtó nélküli, egyetlen helyiségből álló kis kerti építmény, amely főleg árnyas pihenőhelyül használatos. A családtagok nyaranta legtöbbször a filagóriában hűsöltek. A filagóriában voltak székek és asztalok, így néha ott is uzsonnáztak. A nagypapa a filagóriában szundított, ha jó idő volt. Eredet [filagória < középmagyar: filegória (kis ház) < görög: fülakterion (házikó < őrbódé)"
Elég is ennyi augusztus 20-i emlékeimmel kapcsolatban.
Most csak úgy ülök egy kicsit e kép előtt és nézem..... Oda gondolom magam közéjük....
A napokban találtam, ezer éve nem hallottam, pedig... szóval vannak hozzá kötődő ősrégi emlékeim. Talán más, hozzám hasonló korú olvasómnak is....
Míg csendben szólt a dal - ki tudja hogyan, és miért - egy nyári balatoni emlék jutott eszembe. Bevallom, jó érzés volt. Néha olyan fura, hogy felbukkan teljesen váratlanul valami múltamból - és ha az szép emlék - úgy tudok örülni, mint egy kisgyerek egy nagy adag fagyinak :-)
 |
| A templom és előtte a híres mandulafa |
 |
| A mandulafa mögött a belváros, a Széchenyi tér épületei láthatók. (A képen nem látszik, de reggel 6-kor még égtek a lámpák a városháza tornyán...) |
 |
| A sétány - még sétálók nélkül, kora reggeli szürkületben, még napfelkelte előtt |
 |
| A Tettye völgy...a háttérben a Makár hegy, ill. a Jakab hegy kis része |
Augusztus 16 és 20 között négy nap telt el, de én nem ennyinek
éreztem…. És néha négy nap alatt csodák történnek. Vagy ha csodák nem is, de
valami hasonló, amit az ember annak gondol. Mert szokatlan, mert jó, mert
mindenkinek szüksége van arra az érzésre, hogy fontos valakinek…..
Mindenkinek minden biztató szavát
köszönöm. Annak is, akinek volt türelme hosszasan beszélgetni velem, és
elviselni a sírásomat. Annak is, aki ötletet adott, hogy mi legyen az első
(következő) lépés…
Ti mind, akik engem megkerestetek ilyen,
vagy olyan formában, csak biztattatok, és minden szavatok után azt éreztem, nem
csak hangokat hallottam (betűt olvastam), hanem valamiféle erőit is küldtetek.
Bátorítást, vigasztalást, erősítést.
Szégyelltem magam és azt mondtátok: ne
tegyem ! Az ember hoz néha kevésbé jó döntést, de amíg van lehetősége a
korrigálásra, az újrakezdésre, addig semmi baj !
Fogd a fényképezőgépedet és menj ki
hajnalban fotózni ! Olvass könyveket, keress belőlük jó, hasznos idézetet, oszd
meg velünk ! És egyszerűen: írj arról, ami eszedbe jut – és ne azt figyeld,
kommentelt-e valaki, mert nem minden olvasód akar „beszédbe elegyedni” veled. Egyébként
az sem baj, ha valakinek más a véleménye, mint a tiéd. Nem vagyunk egyformák…Szeretnek
olvasni az emberek, és az írók nem azt várják, hogy egy könyv elolvasása után
kedves (vagy nem kedves) levelekkel bombázzák őket. Írnak, mert úgy érzik,
nekik írni kell.
Zéta soraiban rejlik a fő igazság: „….Ez a magamból "kiírás" segít
megőrizni a mentális egészségem, és az a néhány ember, aki fogékony ezekre a
gondolatokra, talán kap némi szellemi morzsát, szösszenetet, ami talán a saját
életében is hasznosítható…..” Köszönöm ezt a mondatot.
Megpróbálom
hát újra - nem az első „újrakezdés” lesz
ez… Valaki, valahol, valamikor kijelölt nekem egy utat. Hát járjak azon, a köveken,
árkokon pedig egyszerűen lépjek át. Megpróbálom.
Tegnap beszélgettem egy barátommal – erről-arról, hétköznapi és lelki dolgokról és az egyik témánkon igencsak intenzíven elgondolkodtam. Olyannyira, hogy úgy éjjel fél egy felé be kellett vennem egy altatót – ami pedig ritka szokásom… (félek tőle és nem szeretem…) Tudom, hülye és túlzó hasonlat, mégis leírom: mintha egy nagy késsek felhasította volna valaki a szívemet-lelkemet, mindenemet…. és legnagyobb döbbenetemre ezen a seben át látszott rögtön, nagy kupacokban összegabalyodva, a bennem lakozó bánat, elkeseredés, reménytelenség és félelem ….
Ijesztő volt.
Ugyanis az volt a téma, hogy én, az utóbbi időben – mondhatom akár: utóbbi pár évben – „blogilag” mennyire megváltoztam. (Értsd: lepusztultam, érdektelenné és unalmassá váltam…)
„Igazi esemény” amit jobb helyeken élménynek neveztek régen – már nincs, nem utazom, nem kirándulok, még csak a Gyükésbe se járok, megszürkült, ellaposodott, eseménytelenné vált az életem, ezáltal a blogom is. Elmaradtak az olvasók, a kommentelők – ami nyilván érthető, hát ha semmi érdekesről nem tudok beszámolni, akkor ebben a mai zajos és mindent beborító információáradatban pár ostoba, öreges gondolat ki a fenét is érdekelne ? „Becsületből” páran jönnek, még ketten hárman olyan kedvesek, hogy kommentelnek is – (hiszen én is kommentelek az ő blogjukhoz) – de ez az egész valahogy haldoklik.
Fogy, megy el
az erőm, tán az eszem is, a lelkesedésem, a lendületem, az érdeklődésem
elkopott, elfogyott, de elsősorban és legfőképp szenilis-öreggé, dögunalommá, mások számára teljesen érdektelenné vált az életem. Pont olyan, mint egy átlagos nyolcvanközeli magányos
öregasszonyé, a világ végén. Még csak unokákról, rokonok történéseiről se tudok
írni, hiszen a két macskámon kívül jóformán senki olyanom nincs, akinek fontos
lennék, aki elmesélné, NEKEM, hogy vele mit történt, netán megkérdezné hogy VELEM
mi van ? - amit aztán
tovább-mesélhetnék, szomorkodva, vagy dicsekedve….Átlátszóvá váltam, mint a
levegő. Az is lehet, hogy már nem is élek, csak úgy gondolom…
És ez az agyamat őrlő gondolatsor nem volt elég……..
Ma jött még egy kis „adalék”
ehhez az egészhez. Régóta nem érkezett új kálváriás anyag – hiszen az országban
lévő kálváriák nagy része már fent van – de ma mégis egy új kálváriát kellett volna feltennem
és NEM TUDTAM FELTENNI A NETRE.
2012-ben kezdtem a gyűjtést – tíz év igencsak kemény munkája tűnik most el szép lassan. Azt már év elején észrevettem, hogy a Google keresőben meg se találod a kálváriák többségét. Hogy miért tüntették el, hogy ez mire, miért volt jó – valószínű sosem fogom megérteni. De a lényeg a fontos. Eltűnt valami, amiben sok munkám (munkánk) volt és nekem ebből a fajta „veszteségből/vereségből” most már végképp elegem van. És most már a térképet sem tudom kezelni/használni....
Tehát kedveseim, ez itt a búcsú-post – de becsület szavamat adom, hogy többet nem fogtok hallani „aranyosfodorkáról” ! Tudom, leírtam én már ezt párszor elkeseredésemben 2007 óta... aztán mindig újra-kezdtem… Hát most nem ez lesz. Aranyosfodorka ma 2023. augusztus 16-án meghal. Mindörökre. Eltűnik a net ködében – most végleg visszatér oda, ahol született…
477 vers van bent a
blogban, ezek még nem szerepeltek, ezzel búcsúzom tőletek:
Kosztolányi Dezső: A lelkem oly kihalt, üres
