Természettudományos ajánlataim

2008.01.31.csütörtök /= már egy hónap elmúlt ebből az évből is.../


Mára annyi feladatot programoztam be magamnak, hogy egyszerűen nincs időm a "lírázásra". Találtam még tegnap este két jó kis cikket, akit érdekelnek a természet titkai, olvassa, akit nem, az bezárhatja az "ablakot".


Színváltoztatással kommunikálnak a kaméleonok
 

Hangok vagy kémiai jelzőanyagok helyett a kaméleonok vizuálisan kommunikálnak bőrük színének és mintázatának változtatásával. A különböző színek és minták más és mást jelentenek, hasonlóan a közlekedési lámpák színjelzéseihez. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=10977  

Mit nem tud(t)unk a mókusokról?

A szürkemókus sikertörténete elsősorban nem az agresszívebb táplálék- és területszerző tulajdonságában rejlik, hanem abban, hogy egy, a közönséges mókusra veszélyes vírus hordozója. A szürkemókus által terjesztett, ám rá veszélyt nem jelentő ún. parapox-vírus vérzéses bőrsérülést okoz a közönséges mókusnál, amely rövid időn belül az állat pusztulásához vezet. A szigetországon kívül még Olaszországban figyelték meg a szürkemókus ilyen mértékű elszaporodását. A valószínűleg szintén hobbiállattartásból kiszabadult szürkemókus az ország középső részén jelent meg nagyszámban. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=10946

Tiffany

2008.01.30.szerda

Louis Comfort Tiffany amerikai festő- és iparművész aki a fémmel vagy ötvözettel kombinált díszüveg feltalálója, 1880-ban szabadalmaztatta a favrile-üveget. A folyékony üveget színezékekkel keverte össze és így csodás ragyogású üveg születhetett meg a gyártási folyamat végén. 1893-tól a világ legkeresettebb művésze lett. Nevével fémjelezve vált ismertté többféle technikával készült iparművészeti alkotás. A múlt század végétől kezdve középületekben is gyakrabban alkalmazták a színes üvegablakokat, melyek ezzel a hétköznapi élet részévé váltak. Az ólomüveg éppolyan alkalmazott művészet lett az építészetben, mint a falfestés, vagy a szobrászat s ékesített lépcsőházakat, polgári szalonokat, bankokat, szállodákat. Új reneszánszát az 50-es évektől éli újra: termékeinek értéke mára a csillagos égbe szökött. A Tiffany technológiát ma már bárki elsajátíthatja, akár hobbi tanfolyamokon is.

  http://www.archiweb.hu/alaprajz/pdf/2003-1/06tema5.pdf ← Itt részletesen olvashatsz a témáról. /Ne ijedj meg a megjelenő figyelmeztető szövegtől, ez egy pdf. fájl !/

Hópászták az Alpok északi oldalán

2008.01.30.szerda

Nagyon szeretem a légifotókat, erre a képre meg a hozzá tartozó cikkre most bukkantam:

Tél derekán az Alpok gerinceit, de még a völgyek nagy részét is vastag hótakaró borítja. A hegyek északi oldalán az óceáni, délen viszont a mediterrán klímához hasonló az éghajlat, így a hegyeken túl ritka a tartós hótakaró.

Néha, mint mostani felvételünkön is, szépen látszik viszont, hogy milyen rajzolatot hagynak a hózáporok a tájban.

A kép közepén München városának barnásszürke foltja látszik a bajor vidéken, délen az Alpok havas vidéke, déli szélén az Inn, keletebbre (a képen jobbra) a Salzach völgyeivel. Felső-Bajorország szinte teljesen hómentes tájain néhány havas csík húzódik keresztül. A záporszerű csapadék sokszor igen keskeny zónában éri a vidéket, és ahogy a felhő gyorsan továbbhalad, a csapadékzóna a szélessége sokszorosának megfelelő távolságot is megteszi. Ez a záporesőre is igaz, viszont a hó – amennyiben fagypont alatti, vagy legalább akörüli a felszín hőmérséklete – ki is rajzolja ezt a mintát, és a műholdképeken ezt szemügyre is vehetjük. A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét január 23-án rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán. / http://www.urvilag.hu/ /

Még van negyed órám

2008.01.29.kedd

 

 

Még van negyed órám...
.Negyed óra múlva egy olyan nagy méretű aszteroida (kisbolygó) zúg el a Föld mellett, hogy amatőr csillagászok is megfigyelhetik - jelentette be szerdán a párizsi székhelyű Nemzetközi Csillagászati Szövetség. A 2007 TU24 elnevezésű kisbolygó kedden magyar idő szerint reggel 9,34 órakor száguld majd el bolygónk mellett, fél millió (534 ezer) kilométerre, vagyis másfélszer messzebb, mint a Hold kering a Föld körül.

A NASA amerikai űrhivatal szerint a kisbolygót rövid időre amatőr csillagászok is megláthatják 7,5 centis vagy nagyobb teleszkóppal olyan helyről, ahol éppen sötét van, de felhőtlen az idő. Az aszteroida 600 méter hosszú, 150 méter vastag. Ha összeütközne a Földdel, akkor nagy pusztítást okozna, de ennek semmi valószínűsége sincs, mondják a szakemberek. A NASA szerint hasonló méretű kisbolygók átlagosan 5 évente közelítik meg a Földet. Ilyen találkozásra 2027-ig nem kell számítani.  

A párizsi Nemzetközi Csillagászati Szövetség szerint 2004. március 31-én suhant el mellettünk az előző közeli aszteroida, a 2004 FU162. Az tőlünk csupán 6,500 kilométerre száguldott el. Alighogy elhalad ez az aszteroida a Föld mellett, holnap egy másik, 50 méteres átmérőjű kisbolygó a Marsot fogja megközelíteni. A 2007 WD5 26 ezer kilométerrel a Mars mellett fog elrepülni. A 2007 WD5-öt tavaly októberben fedezték fel, és egy ideig nagy izgalom volt körülötte, mert az első számítások alapján a csillagászok azt jósolták, hogy 1:25 az esélye az összeütközésnek. 

Egy hasonló méretű sziklatömb csapódhatott a Földbe 1908-ban a szibériai Tunguszka folyónál, akkora robbanást okozva, hogy 2,200 négyzetkilométernyi területen a tajga 80 millió fája dőlt ki. Az újabb számítások szerint azonban már csak 1:10 ezer az esélye annak, hogy a 2007WD5 aszteroida nekiütközik a Marsnak.

Ezt most ide kimásoltam egy cikkből…s közben majdnem elmúlt a negyed óra… holott azon akartam gondolkodni, mit is tennék, ha „történne valami”.

Persze talán azért másoltam csak a szöveget, mert fogalmam sincs, mit tennék, ha biztosan tudnám, 15 perc van vissza az életemből…. Te tudod mit tennél ?

A tulipán története

2008.01.29.kedd

 Tudom én, hogy ez itt nem tulipán, de a ma lefotózott, kinyílt barka azt jelzi, a madarak vidám csicsergésével együtt, hogy talán tényleg jön a tavasz ! És akkor én már leshetem a tulipánok kibújását....

  

 Erről a virágról valószínű néha eszünkbe jut Hollandia, a szélmalmok és a tulipánmezők hazája. Ez a virág azonban nem őshonos ezen a tájon. 
Hogyan lett holland a tulipán? Aki azt hiszi, hogy biztosan tőlünk vittek el magokat, hagymákat - az téved. A tulipán bölcsőjét még távolabb kell keresnünk, Közép- vagy Belső-Ázsiában, ahol számos vadon élő faj található. Később a törökök tenyésztették ki a legszebb példányokat. Egészen korán, Kr. u. 1000 körül említik írásos feljegyzések. I. Szulejmán császár uralkodása idején (1494-1566) pedig már kísérleteztek is vele, számos változatát kifejlesztették. Amikor a 16. század elején a törökök elfoglalták a Kárpát-medence jelentős részét, az európaiak csak ekkor ismerték meg ezt a virágot. 
A bécsi udvar megbízta isztambuli nagykövetét, hogy szerezzen be a Törökországban termesztett különleges virág hagymájából. Ő a magokat és hagymákat a kor jeles botanikusának, Carolus Clusiusnak ajándékozta. Feltehetően tőle származik maga a tulipán elnevezés, ami utal a virág turbán alakjára. (Perzsa nyelven a turbán neve dulbend.) A tulipán török neve egyébként lale, az Allah szó anagrammája, ami utal arra a hódolatra, amellyel ezt a virágot illették. Clusius 1593-ban a leideni egyetem professzora lett, és ekkor ültetett tulipánokat a kertjében, meghonosítva ezzel a növényt Hollandiában. 
Egy másik változat szerint irigy holland kertészek kikaparták a földből a hagymákat, s máshová ültetve azokat, tevékenyen hozzájárultak elszaporodásához.  
Bárhogyan is történt, a tulipántermesztés hatalmas üzletággá nőtte ki magát Németalföldön; 1629-ben már kb. 1000 fajtát jegyeztek. Egyetlen ritka alakú és különleges színű virág hagymájáért óriási összegeket is képesek voltak fizetni. Olyannyira úrrá lett a kertészeken a hódolat a virág iránt, hogy kitört egy tömeges tébolyszerű járvány, amit "tulpomániának" neveztek el. Az értékesebb virághagymákkal úgy spekuláltak a hollandusok, mint manapság a részvényekkel szokás. Amikor hirtelen csökkent a hagymák értéke, nagyon sok család egész vagyonát elveszítette. Egy biztos, nem véletlenül hódította meg a világot. Aki járt Hollandiában tulipánnyílás idején, az bizonyítani tudja ezt.

Gyönyörű hajnal

2008.01.28 hétfő


Hogy valami szépség is kerüljön ma a blogba, ide teszem unokaöcsém két havihegyi képét, melyek nekem nagyon tetszenek. Remélem egyetértetek velem, hogy pompás felvételek ! 

Egyre jobban szeretem Petőfit 1.

2008.01.28.hétfő

Petőfi Sándor: A magyar nemzet

 Oh ne mondjátok nekem, hogy

 Hajnallik hazánk felett !

 Látom én: az ő számára sző a sors szemfödelet.

 S kérni istent nem merem, hogy

 Nemzetem gyógyítsa fel,

 Mert e nemzet, elhigyétek,

 Életet nem érdemel.

 Figyelemmel átforgattam

 A történet lapjait,

 S fontolóra vette lelkem,

 Amit e hon végbevitt.

 S mit találtam ott fölírva

 Századok bötűivel ?

 Azt találtam, hogy e nemzet

 Életet nem érdemel.

 Jóra termett nép honában

 Egy a szív, az akarat,

 A közérdek mellett minden

 Külön érdek elmarad.

 Itten oltárt minden ember

 Ön bálványaért emel -

 És az ilyen önző nemzet

 Életet nem érdemel.

 Voltak egyesek közöttünk !

 Tiszta, hű, nagy szellemek,

 Akik mindent, amit tettek,

 A hazáért tettenek.

 Hány volt köztök, kiket a hon,

 Maga a hon veszte el !

 És az ily hálátlan nemzet

 Életet nem érdemel

 Más hazában híven őrzik

 Mindazt, ami nemzeti ;

 Ősi kincsét a magyar nép

 Megveti, és elveti,

 A magyar magyarnak lenni

 Elfeled vagy szégyenel -

 És az ily elkorcsult nemzet

 Életet nem érdemel...

 Oh de mért elősorolnom

 E szegény hon vétkeit ?

 Lesz- e sors, oh lesz- e isten,

 Aki minket megsegít ?

 A nagy isten szent kegyéből

 Jő- e megváltási jel ?

 Lesz- e még e nemzet olyan,

 Hogy halált nem érdemel ?

 Pest, 1845. január

Egyre jobban szeretem Petőfit 2.

2008.01.28.hétfő
Petőfi Sándor : A nép nevében

Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
Isten kezét el nem kerűlheti.
S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg föltűnik az arany ere...
S e kéznek nincsen semmi érdeme?
S ti, kik valljátok olyan gőgösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?...
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem  győri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?
Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eldől, ha nem nyer új védoszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Tövíseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!
Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon őt elégetétek,
De szellemét a tűz nem égeté meg,
Mert az maga tűz... ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!
(Pest, 1847. március.)

Egészségügy. Magyarország 2008.

2008.01.28.hétfő

1.Bejelentkezés/időpontkérés háziorvoshoz
2.Háziorvostól beutaló kérés 300.- Ft
3.Bejelentkezés, időpontkérés reumatológiára
 4.Reumatológustól beutaló kérés csontritkulás vizsgálatra 300.- Ft
5.Időpontkérés csontritkulás vizsgálatra /figyelj, mert "ingyen" csak 2 évente végzik, ha előbb mész – indokolatlanul – akkor 6000.-Ft/
6.Csontritkulás vizsgálat 300.- Ft
7.Időpontkérés reumatológiára
8.Reumatológushoz lelet visszavitel 300.- Ft
9.Háziorvostól időpontkérés
10.Háziorvoshoz lelet visszavitel 300.- Ft

Eszméletlen mennyiségű papírmunkával, eszméletlen várakozási időkel, egy ilyen tranzakció lebonyolításához kb.2 hónap szükséges. Állítólag meg van szabva, hogy egy nap hány „beteget” lehet/kell/szabad ellátni, és annál többet nem érdemes/lehet/kell/szabad, még akkor se, ha az orvosok háromszor annyit is el tudnának látni. Ehhez nincs több hozzáfűzni-valóm. Vagyis lenne, de minek leírni ?

 

 

Jelaluddin Rumi

2008.01.27.vasárnap

Olvasok egy könyvet, / Mary O’Malley: Kényszeres cselekedeteink üzenete/ ami ugyan nem teljes egészében tetszik, de találtam benne egy idézetet, amit most megosztanék Veletek.

„Az emberi lét vendégházába nap mint nap új vendég érkezik, nap mint nap bekopognak hozzánk az öröm, a bánat, a pillanatnyi tudatosság vándorai.

Köszöntsd hát őket és légy jó házigazdájuk. Bánj tisztelettel még a szomorúságnak otthonodat feldúló hordáival is, hiszen lehet, hogy örömök számára tisztítják meg házadat. Fogadd ajtódban a sötét gondolatokat, a szégyenérzetet, a rosszakaratot és hívd be őket a házadba. Légy hálás a látogatásunkért, mert minden vendég fontos üzenetet hoz számodra.”
Írja Jelaluddin Rumi a Vendégház című versében... És akkor persze elkezdtem keresgélni a ’gugliban' és ezt /is/ találtam, ami szintén tetszik:

Jelaluddin Rumi : A csend

Meghaltam 

Megszületett bennem egy új szeretet 

Kitárult előttem az igazi Élet 

Válj eggyé a végtelenséggel 

Törd szét a börtön falát 

Szökj meg Szüless bele egy új színbe 

Azonnal cselekedj 

Sűrű felhő vesz körül 

Osonj ki észrevétlenül 

Halj meg és élj a csendben 

A nyugodtság a legbiztosabb 

jele annak, hogy meghaltál 

A régi életed egy eszeveszett 

rohanás volt a békesség elől 

De most a szótlan 

telihold tündöklik fenn az égen

Jelaluddin Rumi 1207 szeptember 30-an született Balkh nevű városkában, ami most Afganisztánhoz tartozik, de akkor a nagy Perzsa birodalomhoz tartozott. A Mongol hadsereg inváziója elől családja kénytelen volt elmenekülni Konya városába, kb.1215-1220 között. Édesapja Bahauddin Walad híres teológus és misztikus volt. Rumi költészetének fejlődésére nagy hatással volt a kor két nagy költője, Attar es Sanai. Fiatal évei normális körülmények között játszódtak le, egészen addig, amíg meg nem ismerkedett a vándorló dervis Shams of Tabriz-al. Ez a találkozás 1244 körül Rumi életet teljesen megváltoztatta. Ettől az időtől kezdve Rumi és Shams elválaszthatatlan barátokká váltak. Ennek a különös barátságnak a misztériumából születtek a szufi költészet legnagyobb versei. Rumi 1273 december 12-én halt meg. Költészete a perzsa irodalom legmagasabb fokát jelenti.

Shams-ud-din Muhammad Hafiz

2008.01.27 vasárnap

Ide meg bemásolok kettőt a költőtárs és barát verseiből:

Muhammad Hafiz: Csak pihenj meg

Csak ülj le most 

Semmit se csinálj 

Csak pihenj meg

Istentől elszakadva lenni 

a legkeményebb munka 

ezen a földön

Hadd hozzak neked tálcán ételt 

és valamit inni amit szeretsz

Használd lágy szavaim 

mint egy párnát s pihenjen azon fejed

Muhammad Hafiz: Hol van az a kocsmaajtó?

Hol van az Istenhez vezető ajtó? 

A kutyaugatás hangjában 

A kalapácsütés zengésében 

Az eső cseppjeiben 

Mindenkinek az arcában

A perzsa költészet egyik rég elfelejtett kincse Shams-ud-din Muhammad Hafiz, 1320-1389-ig élt. A perzsák számára Hafiz költészete nem klasszikus irodalom a régi időkből, hanem a szeretet, a bölcsesség és a humor költészetének egyvelege, egy baráttól. Ezek a rendkívüli versek nem csak a költészet legmagasabb szárnyalását bizonyítják, hanem a versek spirituális esszenciája az, amely felébreszti bennünk Istennel való kapcsolatunkat, és rámutat isteni lényünkre. Az igazi Szeretet, az eksztázis, az élő lélek megnyilvánulása érezhető Hafiz költészetében. Europában Goethe, Amerikában Emerson tett sokat Hafiz költészetének megismertetéséért. Hafiz nem csak egy kiváló költő volt, hanem korának nagy szufi Mestere is. Tanításában a vallások harcait, és azok hierarchiáját is elutasítja. Az Egy Isten-hit szószólója, mint minden igaz Mester.

.A mohamedán vallásban kifejlődött misztikus tan; követője a szufi ( az arab szúf, -gyapot- szóból, mert régebben gyapotruhát viseltek). Az aszketizmust, a világról való lemondást hirdeti s legmagasabb életcélul az egyén megsemmisülését, a világszellembe való beolvadását vallja. A tanokba s az ezeket képviselő rendekbe csak fokozatosan avatják a belépőt. Gyakorlataik közt szerepelnek a dervistáncok s a zajos énekek, melyek az embert a isteneszmétől való ittasság állapotába juttatják. A VIII. században keletkezett Damaszkuszban s az iszlám fénykorának idején mindenfelé rohamosan elterjedt.

/=Tolnai Nagylexikon/

Ajtós-csiga:tényleg van ajtaja !

2008.01.26.szombat

Feladatot kaptam: ki kellett derítenem mik is azok az ajtócsigák ? Hát kérem csiga ügyben „elvesztem”. Dacára, hogy azt szoktam mondani, a kerti virágaimat lerágó meztelen csigák kivételével kedvelem a csigákat, és tetszenek nekem, most aztán kiderült, hogy SEMMIT se tudok róluk. Először álljon itt rövid leírás a nagymányoki esetleges bányanyitás kapcsán szó került és védendő keleti ajtós csigáról, ez után jönne egy – számomra is megdöbbentő felsorolás az ajánlattal, hogy mindezekről részletesen hol olvashatsz.  

Szárazföldi ajtóscsigák: Házuk kúpos, néha tojásdad alakú, felületén spirális bordákkal. Házfedőjük belső szaruszerű és külső meszes, merev spirális szerkezetű lemezből áll. Kopoltyújuk visszafejlődött, a köpenyüreg fala alakult légzőszervvé.  

Keleti ajtóscsiga Földrajzi elterjedése: Kaukázus, Krím-félsziget, Románia, Balkán A védett csigafajnak Magyarországon csak három lelőhelye ismert: Mecsek, Szekszárdi-dombság, Bátorliget. Hazánkban a Mecsekben és a Baranyai-Hegyháton éri el földrajzi elterjedésének nyugati határvonalát. Előfordulása a hegységben állatföldrajzi szempontból igen jelentős. Csak a Kelet-Mecsek északra néző, hűvös, párás völgyeléseiben él. A faj különösen érzékeny a kiszáradásra és felmelegedésre. Feltehetőleg a jégkorszak utáni mainál hidegebb, párásabb periódus maradványfaja a Mecsekben. Védelme kiemelt feladat. Pénzben kifejezett értéke: 10 000 Ft.    

Nyugati ajtóscsiga A Tihanyi-félszigeten a szubmediterrán jellegű száraz, meleg térségek közvetlen szomszédságában vízi és mocsári élőhelyek találhatók - utóbbiakra példa a fokozottan védett Külső-tó. A változatos növénytársulásokban olya ritka fajok élnek, mint a cseh tyúktaréj, vagy a nyugati ajtóscsiga Pénzben kifejezett értéke: 2 000 Ft.

http://njutka.web.elte.hu/leiras.html

Ebben a cikkben olvashatsz az alábbi csigafajtákról: elöl-kopoltyús, kétpitvaros, elevenszülő, tüdős, ülő-szemű, mocsári, hólyag, tányér, éles, tarajos, sapka, pajzs, borostyánkő, csavar, zebra, orsó, tű, átlátszó, tejfehér, avar, kerti, ligeti, berki, meztelen, éti. Ki hitte volna, hogy ennyi féle létezik !!

Csíra: az élő élelmiszer

2008.01.26.szombat

/Ez itt ↑ 4 napos csíra bio búza-rozs és lucerna keverékből - nekem ez ízlik a leginkább/ . 

A gabonacsíráztatás a gabonatermesztéssel egy időben jutott el keletről a mai Magyarország területére a bronzkor idején. A csíráztatás rituális szokásként is élt: a halált és újjászületést szimbolizálta. Csíráztatott gabonából készült a karácsonyi asztal dísze, de a csírából készült édes lepényeknek - a tájanként változó nevű csiripszlit, csíramálét, szaladost avagy köttést a csírázott, kiszárított és megőrölt mag lisztjéből vízzel készítették - és a sörnek (régiesen: szaladser) is nagy keletje volt az év minden szakaszában.  

A kicsírázott mag rendkívül tápláló élelem. Előállítása egyszerű, 4-5 nap alatt elkészül, az év bármely szakaszában hozzáférhető, a csíráztatáshoz nem kell föld se és a kicsírázott magból a szervezet által könnyen feldolgozható, vitaminokban, ásványi sókban és fehérjékben gazdag ételek készíthetők. A biocsírák élő élelmiszerek, fogyasztásuk - akár kúra jelleggel - rendkívül fontos, különösen a téli időszakban, amikor kevés a friss vitaminban gazdag zöldségféle. A mag csírázásakor az előzetes beáztatás hatására a benne található enzimek aktiválódnak, segítségükkel az összetett szénhidrátok egyszerű szénhidrátokra, a fehérjék aminosavakra, a zsírok nagyrészt zsírsavakra bomlanak. Az ásványi anyagok a szervezet által jobban hasznosíthat, nagyrészt vízben oldható ásványi sókká alakulnak. A csírákban a többszörösen telítetlen zsírsavak is megtalálhatók, ezeket nevezik nélkülözhetetlen (esszenciális) zsírsavaknak. .

Miután a legtöbb helyen gyakorlatilag lehetetlen biotermeléssel nőtt friss élelmiszerhez jutni, ez az egyszerű út az egészséges táplálkozáshoz igazán megérdemli, hogy megismerkedjünk vele. Az enzimek komplex katalizátorok, amik ellenőrzik a szervezet összes kémiai reakcióját. Születésnél egy adott mennyiséggel rendelkezünk, aminek életünk végéig ki kellene tartani. A helytelen életmód, a rossz táplálkozás, a betegségek óriási mennyiséget fogyasztanak, így idővel az egyensúly megbomlik, a szervezet egyre jobban ki van téve a súlyos betegségeknek. A biocsírák salaktalanítják a szervezetet, különösen lábadozás idején segítenek regeneráló hatásukkal. A biocsírák 25%-kal több kalóriát tartalmaznak mint a hús, de nem hizlalnak (azonnali energiát adnak, hiszen "élő ételek"), mert nincs bennük zsír, koleszterin, hormon és antibiotikum, és 100%-ban emészthetőek. Tökéletes kombinációban tartalmazzák az egészséges élethez szükséges elemeket. /Harmonet/

Fotós-blog-ajánló

2008.01.23.szerda

Egy jó fotósblog, ahol rengeteg jó kép látható:

http://exitfoto.blogspot.hu/

 

Havihegy

2008.01.22.kedd

Azoknak, akik nem sokat tudnak a Havihegyről:

Egyedi vonzerőt képvisel a pécsiek számára a belvárostól néhány száz méterre található Havihegy. A Tettye fölé nyúló sziklás terület különös sajátossága, hogy városi buszjárattal is megközelíthető. Persze a bátrabbak nem ijednek meg egy kis hegymeneti gyaloglástól. Innen tárul elénk az esti belváros fényeinek legszebb látképe, de csodálatos panorámát rajzol ki a történelmi épületek kupoláinak nappali csillogása is. A város lenti, zajos lüktetésével szemben itt a természet nyugalommal teli szépségére bukkanhatunk.  

Közvetlenül azt út feletti sziklaszirten tekint le a városra Rétfalvi Sándor 1970-ben felszentelt alkotása. Az agyonkínzott Krisztus-feszület azt követően került a négy méter magas vasbeton keresztre, hogy az előző kőkeresztet – melyet Horváth János pécsi ügyvéd állíttatott  – vandálok ledöntötték. Cserháti József pécsi megyés püspök volt az, aki az utódot egyetemünk művészeti karának jelenlegi tanszékvezető tanárától megrendelte. Nemhogy méltó alkotás született, hanem a most krisztusi korban lévő korpusz vitathatatlanul kulturális látványossággá nőtte ki magát. 

 Az úton a sziklák mellett sétálva jutunk el a vidék névadójához, egy pici dombon álló fehér épülethez pirosló kupolával, rövid nevén a havihegyi kápolnához, vagyis Havas Boldogasszony kegykápolnájához. A templom megépítése még egy negyedik századbéli római történethez kapcsolható. Történt ugyanis, hogy a 352-366 között uralkodó Szent Liberius pápának álmában a Szűzanya megsúgta, hol építsen templomot számára. Másnap, egy forró augusztusi napon, kitekintve az ablakon Róma hét halmának egyikén havat pillantott meg, melyet csodás jelnek vélt, és itt építtette föl a Santa Maria Maggiore néven közismertté vált templomot. Kétszáz évvel később, Nagy Szent Gergely pápasága idején pestisjárvány tört ki Rómában. Ekkor a nép a Szűz Mária tiszteletére emelt templomban található oltárképet – melyet állítólag Szent Lukács készített – hordozta körbe a városban, és könyörgött a járvány elmúlásáért. Az ima meghallgatásra talált, és a ragály eltűnt. Ettől kezdve Havas Boldogasszonyhoz imádkoztak a járványok elmúlásáért. 

Így történt ez az 1690-es évek elején Pécsett dúló pestisjárvány idején is. Fogadalmat tett ugyanis a lakosság, hogy kápolnát építenek Havas Boldogasszony tiszteletére, amennyiben megsegíti őket, és elmulasztja a pusztító betegséget. A vész eltűntével az akkor Kakasdombnak nevezett sziklákon építették meg a kápolnát. A szájhagyomány szerint a hegytetőtől az Ágoston térig nyúló meredek lejtőn élő láncot alkotva adogatták fel az építőanyagot. A kápolna egy 1780-as tűzvész után nyerte el mai formáját, és egészült ki a régi fatorony helyett a ma látható piros kupolás kőtoronnyal. 

   

Az én kedvenc képem a templomról  

Az épület belseje kultúrtörténeti kincsestár. A főoltáron megtekinthető annak a már említett, a nagy pestisjárvány idején Rómában körbehordozott festménynek a másolata, melyet gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök adományozott. Az oltár két oldalán Szent Rókus pestis elleni védőszent és compostellai Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének XVIII. századi festett faszobra áll. A rézdomborítású miséző oltár pedig Rétfalvi Sándor alkotása az 1970-es évekből. A bal oldali mellékoltárnál áll a Cserháti József pécsi megyés püspök portugáliai zarándoklatából származó Fatimai Szent Szűz ébenfa szobra, melynek Bázelből származó koronáját az 1993-as búcsún helyezte el Mayer Mihály püspök. Havas Boldogasszony búcsúja mind a mai napig egyházi ünnep. Ideje a hagyomány szerint augusztus 5-e, az a nap, melyre virradóan 366-ban Rómában Szent Liberius pápa meglátta az Equilinus dombja felett a hóesést.  

A Havihegyi búcsúskönyv olvasható itt: http://mek.niif.hu/00100/00166/html

Szobrok

2008.01.21.hétfő

Alakulnak a dolgok... a http://szoborlap.hu oldalra sorban kerülnek fel a pécsi szobrok.
Nagy gondban vagyok, mert a többségének sem az alkotóját, sem elkészülte pontos idejét nem tudom. Azért két képet beteszek ide is - gondolom készítésük között több évtized is eltelt.

Ma

Rég

Esti hangulat

...egy régi képen.

Jékely Zoltán - Az alkonyat

Jékely Zoltán: Az alkonyat

Az alkonyat a legtisztább zene,
az alkonyat a legszebb épület;
meghallhatod, ha nincsen is füled,
megfoghatod, ha nincsen is kezed.

Az alkonyat a legszebb költemény,
ködtemplomon a legszebb falikép;
ha ilyet alkotnék valamikép,
halhatatlanságom nem félteném.

Az alkonyat a lelkemnek tava,
melyen hattyú módjára útrakél
s csak hagyja, hagyja, hogy ide s tova
ringassa rajta az esteli szél.

Januári vasárnap

2008.01.20.vasárnap

Úgy döntöttem, azzal "ünneplem" ezt a vasárnapot, hogy nem keresgélek érdekességek után. Kissé nyűgösen is ébredtem, meg kell elégedjetek hát "csak" egy verssel... Tán majd holnap, vagy ki tudja...

Tóth Árpád: Január  

Rossz időket élünk, hogy fessem ki jónak?  

Ki hisz ma Százéves Jövendőmondónak?  

Mikor maga sem hisz, öreg csont, magának,  

Húzván gond gyümölcse vén ágát nyakának?

Mégis, hivatalból, ő lévén az ember,  

Kinél a naptáros jobb időket rendel,  

Varázsló-süvegét most is félrecsapva,  

Üti a jövendő kongó űrét csapra:  

Csorduljon sok jóval a sok jövő hónap,

Rossz nap elmaradjon, több legyen a jó nap,

A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hivatja, -  

Ez legyen az új év legszebbik divatja!

Bolond-bál /Vidor Miklós/

2008.01.19.szombat

Vidor Miklós: Bolond-bál

Bolond bálban jártam az este, 

a szamárral táncolt a kecske. 

Három majom húzta a nótát, 

vasvillával ettek szamócát. 

Be is csípett egy-két legényke, 

lisztes zsákot húztak a pékre. 

hordón lovagolt egy bohóc ott, 

kék füles dinnyével golyózott. 

Nyúlfi elől iszkolt a róka, 

fején árvalányhaj paróka,

víg paprikajancsi dobolt rám! 

Ilyen volt a híres bolond-bál!

Farsang: a mulatságok, bálok időszaka

2008.01.19.hétfő

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a bálok és a vidám összejövetelek időszaka, különösen a 40 napos húsvéti böjtöt megelőző néhány napja mozgalmas. Már a középkorban is a vidámság, a mulatság időszakának számított. Ilyenkor tartották a legtöbb esküvőt, lakodalmat. A farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba nyúlnak vissza és a kereszténység térhódítását követően is megmaradt. A néprajzkutatók, a művelődéstörténészek aprólékos munkával kiderítették, hogy a különböző téli ünnepek és szokások között sokkal szorosabb az összefüggés, mint azt első pillantásra hinnénk. Az ókori saturnaliák, a Dionüszosz- és Mithrász-kultusz eseményei sajátos módon keveredtek a keresztény ünnepek szertartásaival, s az elmúlt évszázadok során annyira eggyé váltak, hogy legfeljebb a szakemberek tudják meghúzni a pogány és a keresztény elemek közötti választóvonalat. A farsangi szokások honi elterjedéséről csak a XIV. századtól kezdve vannak írásos feljegyzések. Az időszak megnevezése német eredetre utal, s aligha kétséges, hogy elsősorban nyugatról "importáltuk" ezeket a furcsa szertartásokat, de a magyar nyelvterületen egykor élt és részben még ma is élő farsangi szokások számos szláv és balkáni elemet is magukba ötvöztek, s ezekről kimutatható, hogy gyökereik még az ókori Rómába, illetve Görögországba nyúlnak. A farsang csúcspontja a farsangot lezáró "háromnapokon" éri el, amit farsangfarkának is neveznek, farsang vasárnapján, farsanghétfőn és húshagyó kedden. A "háromnapok" egyik leglátványosabb része a húshagyó kedd esti bált követő bőgőtemetés volt, hogy éjfél után elcsituljanak a zajos mulatságok, kezdetét vegye a nagyböjt. A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. A busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva.. 

  A Magyarországon közismert farsang elnevezés a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom -akárcsak a karnevál- a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt. Ezt jól mutatja a Fasching irodalmi formája, a Fastnacht (Fasten=Böjtölés; Nacht=Éjjel). Az idők folyamán a fogalom már a böjti napokat megelőző egész időszak jelölésére szolgált. Ennek az időszaknak másik elnevezése a karnevál. A "hús elhagyása" jelentésű, középkori latin carnelevare szóból alakult ki, de carrus navalis-nak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó formájú szekeret, amelyet minden évben, tél végén vidám, álarcos tömeg húzott végig az ókori Róma utcáin. A természet újjászületését köszöntő tavaszünnepségeket tartották ilyenkor. A régi görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek. Ezeket a régi, pogány ünnepeket később az egyház keresztény tartalommal töltötte meg. Farsangi ételek Hogy valójában mit is fogyasztottak a régi farsangi lakomákon, hogy voltak-e kizárólag erre az ünnepre készített ételek - sajnos nem sok ismeret áll rendelkezésünkre. Az biztos, hogy sokat és sokfélét ettek, hiszen a sok-sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték. Az is biztos, hogy a farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. Ismert a szalagos változata, ez az eredeti farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk, más néven csöröge, és a cseh fánk, más néven talkedli vagy kőttes fánk, csak hogy néhányat említsünk. Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, mely a Bács megyei Topolyán akkor hozott szerencsét, ha jól nyúlt. A farsangi bál A bál lényegében társas táncmulatságot jelent, a középkorban jött divatba, de a kor szigorú erkölcsei miatt csak igen lassan. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella menyegzőjének alkalmából rendeztek. Mai formájában a bál XIV. Lajos uralkodása alatt terjedt el és hamarosan egész Európa táncra perdült. Kezdetben az uralkodó joga az udvari bálok rendezése. Az arisztokrácia 1715-ben Párizsban tartotta az első, operában rendezett bált, amelyre a gazdag polgárok is megszerezték a névre szóló és társadalmi rangot jelentő meghívójukat. Széles körben elterjedt szórakozási formává a 19. században vált a bálozás. /gondola.hu/

Miért ugatnak a kutyák ?

2008.01.18.péntek

A kutyaugatás mindennapjaink része. Szinte már annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk azon, mennyi mindent árulhat el nekünk a kutya hangulatáról, a környezet történéseiről. A kutyatulajdonosok persze pontosan meg tudják mondani kedvenceik ugatásáról, hogy azok éppen ismerőst vagy ismeretlent látnak-e, vagy éppen másik kutyát, macskát, esetleg a postást. A farkasok - a kutyákkal ellentétben - csak ritkán és csak fenyegetettségkor, valamint territóriumuk védelmezése közben ugatnak. Vajon miért vált az ugatás ilyen sokszínűvé és gyakorivá a kutyáknál? 

Az ember, miközben magához szelídítette, és különféle célokra szelektálta a kutya ősét, kiválogatta azokat az egyedeket, amelyek a tőlük elvárt feladatokat a legjobban hajtották végre. Valószínű, hogy az ember azokat a kutyákat szaporította tovább, amelyek képesek voltak kommunikálni vele, megkönnyítve ezzel a munkavégzést. Ennek a kapcsolatnak lehetett hatékony eleme az ugatás. 

Ily módon azok a kutyák, amelyek többféleképpen tudtak ugatni, és az ugatástípusokat egy-egy helyzethez tudták kötni, szelekciós előnyt élvezhettek kevésbé ugatós társaikkal szemben. Melyek az emberhez közeli életmód azon elemei, amelyek hatással lehettek az ugatás evolúciós fejlődésére? Ha a farkasok területénél kisebb kutyabirodalmat fenyegeti betolakodó, természetes, hogy a kutyák is ugatnak. A hívatlan "vendégek" megugatására is hathatott pozitív szelekció: a kutya feladata lehetett a tábort fenyegető idegenek, vadállatok jelzése. Számos munkakutyának ma is ez a feladata, gondoljunk csak az őrkutyákra, a mentőkutyákra vagy a vadászkutyákra.

.Az ELTE Etológia Tanszékén folytatott kutatások kimutattuk, hogy a különböző körülmények között felvett ugatások hangtani jellemzői helyzettől függőek. Emellett fény derült arra is, hogy ha embereknek a felvételeket visszajátszottuk, azok nagy biztonsággal meg tudták határozni hallás alapján a kutya vélhető belső állapota mellett azt a kommunikációs helyzetet is, amelyben az állat ugatott. Ezért feltételezhetjük, hogy az ugatás bizonyos fokú, a környezetre vonatkozó információt is hordoz. Ezen felül, ha az embernek van ilyen képessége, akkor elképzelhető, hogy a kutyák hangadási képességénekeinek kiteljesedésében fontos szerepet játszhatott az emberrel való kapcsolat. A kísérlet során a visszajátszott hangokból a kísérletben résztvevők meglehetősen egyöntetű módon meg tudták határozni a kutyák valószínűsíthető hangulatát, függetlenül attól, hogy van-e kutyájuk vagy nincs. Valószínű, hogy a legtöbb ember élete során elég tapasztalatot szerez ahhoz, hogy bizonyos mértékben meg tudja különböztetni az eltérő helyzetekben felvett hangokat.

Eugene Morton a hetvenes években rengeteg tanulmányt összegezve azt találta, hogy számos madár- és emlősfaj agresszív helyzetben mély hangokat hallat, míg behódoló, illetve "barátságos" szituációban ennek ellentétét, magas hangzású jelzéseket adnak ki. Ez a darwini antitézis-elv megjelenése: az ellentétes belső állapotokat az állatok ellentétes jelzésekkel kommunikálják, hiszen csökkenteni próbálják a félreértés veszélyét. Az ugatások esetében is nagyon hasonló jellegzetességeket tapasztaltunk, egy lényeges különbséggel: más állatok az eltérő szituációkban különböző hangtípusokat használnak, a kutyák viszont egy hangtípuson belül alakították ki ezeket a különbségeket Egy viselkedési jelenség evolúcióját vizsgálni nagyon nehéz, egy lehetséges evolúciós fejlődési utat bizonyítani pedig szinte lehetetlen. Tehát csak valószínűsítjük, hogy az ugatás az emberrel való együttélés hatásaként terjedt el ilyen mértékben. Ehhez én csak annyit teszek hozzá, hogy a magamfajta „kutya-lelkű” gazda igenis tökéletesen érti kutyája hangjait, ehhez azonban igen sok, a kutyával együtt töltött idő szükséges, valamint nyitott szív/fül/agy/lélek. /origo.hu/

Egy kedves versem és egy szívszorító kép

2008.01.18.péntek

Juhász Gyula: Beteg kutya

 

Úgy néz rád, mint szótlan fájdalom

És vánszorog a ragyogó napon.  

Szeméből csöndes panasz sír feléd, 

Keresi részvéted tekintetét. 

Tebenned bízik, úrban a hivő, 

És kínjaidat eléd teríti ő. 

A mindenség poklában didereg, 

Oly nyomorult, akár az emberek. 

A megváltó halált nem ismeri, 

Nem tudja, hogy az enyhet ad neki. 

Csak nyöszörög, sírása könnytelen 

S az égre szűköl árván, csöndesen. 

Testvéred ő is és osztályosod, 

A nap alatt egy a ti sorsotok, 

Szenved, pedig nincs semmi vétke sem, 

Ártatlan ő, szegény és védtelen. 

Mégis embernek ember gyilkosa 

És a kutyától nem tanul soha! 

 

"...Dongó darázs döngicsél..."

2008.01.18.péntek

Tudod-e miből idéztem ? /Móra:Zengő ABC/
Elég nehéz nap volt a mai, s mégis, mégis volt benne öröm !

Nézd csak:
Ez egy szerelmes dongópár, akik ma zümmögtek el a fejem fölött. Olyan szerencsés voltam, hogy be tudtam szaladni a fényképezőmért, amíg pihentek, és sikerült róluk képet csinálnom. Január van, nem értem, hova, miért ez a nagy igyekezet?

Ez itt meg a pici hóvirágom, akiről a minap beszéltem, leolvadt róla a hó. Tudom, nem valami jól sikerült kép, de hát a sárba nem tudtam/akartam belefeküdni a kép sikere miatt...

Petit Fleur - Benkó Sándor

2008.01.17.csütörtök


Beteszek ide – a versekhez kapcsolódóan – egy múltidéző kedves zenét is:

Vajda János

2008.01.17.csütörtök
Pesten született 1827. május 7-én. Édesapja 1828-tól a váli uradalmi birtok főerdésze lett, így ideköltöztette családját. Vajda költészetében később rendszeresen visszatérő motívumként jelentkezett a váli erdészlak, mint a gondtalan, boldog élet szimbóluma. 
A gimnáziumot a székesfehérvári cisztercitáknál végezte, ezután Pestre került, ahol nagybátyjánál, Vajda Péter írónál, a korszak neves panteista művészénél lakott, de magasabb iskolai végzettséget nem szerzett. Ezekben az időkben már próbálkozott versekkel, Petőfit tekintette példaképének, ezért is vonzotta a vándorszínészi pálya. Hét hónapig járta az országot, de 1846 nyarán felhagyott a színészi pályával. 
Ekkor Alcsútra került, ahol gazdatiszti gyakornokként dolgozott József főherceg mintauradalmában. 1848-ban a Pilvax törzsvendégeként részt vett a pesti forradalomban, augusztusban önként jelentkezett honvédnek. A hadi szolgálatot közlegényi ranggal kezdte és a hadnagyi rangig jutott el. A délvidéki fronton harcolt, de két hosszú betegség távol tartotta a nagyobb csatáktól.  
A szabadságharc bukása után néhány hónapig szüleinél, a váli birtokon húzta meg magát, majd ezután – mint volt honvédtisztet – besorozták az osztrák császári hadseregbe és közel 1 évig közlegényként szolgált az olaszországi Padovában. 1850 végén bocsátották el. Ezután ismét Pestre került és különböző lapoknál dolgozott újságíróként. Politikailag teljesen elszigetelődött. 
Világos után úgy gondolta, hogy az újabb forradalom kivitelezése már lehetetlen, ezért a 48-as eszmék árulójának kiáltották ki és szinte teljesen kiközösítették. Megélhetése is veszélybe került, így 1863-ban elhagyta az országot. Pártfogói Bécsben találtak számára jelentéktelen irodai munkát. Miután 1866-ban visszatért Pestre, ismét újságíróként dolgozott. Megélhetését nehezítette, hogy ismét szembekerült a domináns politikai irányvonallal, ezúttal a Deák-féle párttal. Nem támogatta a kiegyezést. 53 évesen megnősült, az akkor 19 éves Bartos Rozáliát vette feleségül. Ám miután fény derült felesége múltjára, kétévi házasság után kiutasította házából. Ezután élete végéig szegényen és szinte teljes magányban élt. 1897.január 17-én halt meg.
Két versére nagyon élénken emlékszem régi szöveggyűjteményemből, mint kedvenceimre. /lásd a következő postokban./

Husz év múlva

2008.01.17.csütörtök

VAJDA JÁNOS : HUSZ ÉV MULVA

Mint a Montblanc csucsán a jég, 

Minek nem árt se nap, se szél, 

Csöndes szívem; többé nem ég; 

Nem bántja újabb szenvedély. 

Körültem csillagmiriád 

Versenyt kacérkodik, ragyog, 

Fejemre szórja sugarát; 

Azért még föl nem olvadok. 

De néha csöndes éjszakán 

elálmodozva egyedül - 

Mult ifjuság tündér taván 

Hattyúi képed fölmerül. 

És ekkor még szivem kigyúl, 

Mint hosszu téli éjjelen 

Montblanc örök hava, ha túl 

A fölkelő nap megjelen...

Harminc év után

2008.01.17.csütörtök

VAJDA JÁNOS: HARMINC ÉV UTÁN  

Mi hátra volt még, elkövetkezett.

E földi létben gyász sorunk betölt.

Találkozunk - irgalmas végzet! -

Utolszor, egyszer még, a - sír előtt.

Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz

S helyet cserél bennünk a fájdalom:

És folyni látom, majd ha már késő lesz,

A megbánásnak könnyét arcodon.

 

Mert amit én vesztettem, óriás,

Hozzá az ég adott erőt nekem.

Én látok itt olyant, mit senki más:

Csodákat mível emlékezetem.

A multból fölmerül egy pillanat,

Mint óceánból elsüllyedt sziget:

És látom újra ifjú arcodat,

Mikor még másért nem dobbant szíved.

 

És e varázslat rád is visszahat.

E lélek a te Veszta-templomod.

Oltára képében látod magad:

Mi vagyok én neked, most már tudod:

Ha majd a földi élettől megváltam,

Imába, dalba foglalt szerelem

Örökkévalósága a halálban...

Az ég, ládd, mégis eljegyzett velem!

 

Ki bájaidból méltatlan vadakra

Pazaroltál nem értett kincseket:

Én, a hideg bálvány vezeklő rabja

Ki minden kéjt szívébe temetett:

Most itt ülünk siralomházi lelkek,

És nézzük egymást hosszan, szótalan...

Tekintetünkben hajh! nem az elveszett,

Az el nem nyert édes fájdalma van.

 

Igy ül a hold ádáz vihar után

Elcsöndesült nagy, tornyos fellegen,

És néz alá a méla éjszakán,

Bánatosan, de szenvedélytelen,

Hallgatva a sírbolti csöndességet

A rémteli sötét erdő alatt,

Amig a fákról nagy, nehéz könnycseppek

                                                    Hervadt levélre halkan hullanak... 

Gorillák földjén - Fosseyre emlékezve...

208.01.16.szerda
Ma 76 éve született Diane Fossey amerikai zoológus, gorillakutató.

Az Afrikába /Zairében/ található Virunga Nemzeti Park az ott élő hegyi gorillák miatt lett a Világörökség részévé nyilvánítva. A parkot I. Albert belga király alapította 1925-ben, a mai Zaire, az egykori Belga-Kongó területén. A park a ruandai határ mentén egy 809 ezer hektáros területen fekszik, ami szörnyű csapás az ott élő állatokra és növényekre nézve, mert a környéken a helyi konfliktusok, polgárháborúk, etnikai villongások meglehetősen gyakoriak. Ez az ott élő, mintegy négyszáz hegyi gorilla túlélési esélyeit erősen lecsökkenti. Az emlékezetes ruandai polgárháború - ahol több százezer embert mészároltak le - idején a Virunga Nemzeti Park közvetlen közelében létesítettek egy 400 ezer férőhelyes menekülttábort. Sajnos a menekülteket és a rájuk vadászó katonákat nem lehetett távol tartani a parktól, ami a főemlősök egyik utolsó menedéke. Ez is hozzájárult a hegyi gorillák számának további csökkenéséhez

. A megjelenése alapján agresszív állatnak tűnő hegyi gorilla alapjában véve békés teremtés. A hatalmas termetű hím gorilla félelmetes tépőfogaival és hangos, fenyegető üvöltéseivel inkább csak elriasztani akar, mint támadni. Ha izgatott, két mancsával veri a mellét, hangos üvöltéseket hallat, növényeket vesz a szájába, beleharap a körülötte lévő bokrokba, és zajosan megindul a bozóton keresztül, de az ingerültségét okozó állatig vagy emberig ritkán jut el. Ijesztő viselkedése ugyanis rendszerint elűzi a hivatlan látogatót. 
  

A hegyi gorilla nem eszik húst, étrendjét kizárólag növények, gyümölcsök teszik ki, amelyekből hatalmas mennyiséget képes elfogyasztani. A hím gorillák rendszerint nem is másznak fára, ebben testsúlyuk akadályozza meg őket. A kisebb termetű gorillák a fákon alszanak, nekik nem túlságosan biztonságos a földszint. Az óriási testű hímek nyugodtan töltik idejüket a földön, nem igen támad rájuk semmilyen ragadozó. A hegyi gorilláknak a Virunga Nemzeti Parkon kívül már szinte sehol nincs esélyük a fennmaradásra, hogy el ne tűnjenek végleg, sok ember tesz erőfeszítéséket. Közéjük tartozott Diane Fossey etológus is, aki a Virunga Nemzeti Parkban végezte kutatásait. Diane Fossey-t orvvadászok ölték meg 1985-ben. Az ő nevét viselő alapítvány azon dolgozik, hogy megmaradjanak a világban utánunk jövőknek is a hegyi gorillák, ezek a békés, vegetáriánus óriások, és boldogan éljenek Virungán. /sulinet/