A kert reggel...

Radnóti Miklós : HAJNALI KERT

Az alvó házból csöndesen

kijött a feleségem,

egy könnyü felleg úszik épp

fölötte fenn az égen.

Mellém ül és a hajnali

nedves füvek most boldogan

felé sikongnak, hallani

és fordul már a hallgatag

virágok szára, jár a fény

s megvillan rajtuk néhol,

nesz támad itt, toll villan ott

s kakaska kukkorékol.

Rigó pityeg választ s a kert

susogni kezd, minden bokor

alján apró fütty bujdokol,

kibomlik sok hüvös levél,

s felfénylik itt egy szalmaszál

a fűben és két ág között

kis pókok fényes szála száll.

Ülünk a fényben, hallgatunk,

fejünk felett a nap kering

s lehelletével szárogatja

harmattól nedves vállaink.

Ásotthalmi agárkosbor

2008.05.30.péntek Ezt a bejegyzést @m-nek köszönhetjük:


Ásotthalmi agárkosbor Ez a virág ritka vendég az alföldi száraz füves réteken, hiszen leginkább a mediterrán hegyoldalakon üti fel bíbor fejét. A szakirodalom válogatósnak jellemzi, mert az a gombafaj, amelynek élettársául szegődik, nem terem meg akárhol. Ha viszont az agárkosbor megtelepszik egy-egy háborítatlan legelőn, nem egyedül pompázik, hanem százával borítják be annak zöldjét ezek a húsz-huszonöt centi magasra növő, gyönyörű „virágcsokrok". Az, hogy apró virágokból virágzatba áll össze, a hazai vadorchidea-félék jellemzője. Szólóban csupán a trópusi példányok nőnek.
 

A ritka virág legörbülő mézajkai csábítják beporzásra a méheket.

Az agárkosbor szemet gyönyörködtetően szép, meglepő azonban, hogy illata egyáltalán nincsen. Helyette rikító színével csábítja beporzásra a méheket. Sajátosan legörbülő alsószirma, az úgynevezett mézajka nyújt ellenállhatatlan leszállópályáját a virágporra éhező rovaroknak. A kicsinyke virág védett, egyetlen szálának eszmei értéke tízezer forint. /délmagyar.hu/

Még egy kicsit a Jakab hegyről

2005.05.30.péntek

Ismertem ezt az oldalat, de hátha valaki nem, akkor most ide is beírom:
http://mars.elte.hu/varak/index.html
Szenzációs, sok képpel és adattal.

Ezen kóboroltam ma este, és számomra is döbbenetes fotókat találtam a pár nappal ezelőtt szereplő Jakab hegyhez. Ide csatolom, ámuljatok:

Fájdalom...

2008.05.29.csütörtök
@x köszönöm a figyelemfelhívásodat, és a cikkeket olyan jónak tartom, hogy íme, bemásolom ide, olvassa csak el mindenki, aki ide látogat és esetleg a kommented alapján nem keresné vissza … Naggggyon tanulságos !!!
 "Az idei német fájdalomkongresszuson Frankfurtban a "földhözragadt" előadások keltették a legnagyobb izgalmat. Dr. Not-Ruppecht Siegel, neuburgi gerontológus például azt vetette kollégái szemére, miért nem foglalkoznak eleget az időskori fájdalmakkal, bármilyen eredetűek legyenek is. Pontosabban nem mennek utána, nem kérdeznek rá. Az idősek pedig egyáltalán nem panaszkodnak sokat az orvosnak. Attól félnek ugyanis, hogy kiderül, nem nagyon tudnak már felmenni az emeletre, nem képesek rendesen ellátni magukat, és orvosi tanácsra esetleg idősek otthonába "paterolják" őket a rokonok. A gyógyításnak hasonlóan mostoha területe az időskori demenciában, elbutulásban szenvedők fájdalma. A súlyosan leépült betegek képtelenek panaszkodni, kifejezni - hogy szenvednek.  
A krónikus fájdalom pedig nemcsak rontja az életminőséget, de depresszióra is hajlamosít. 
Egy lipcsei vizsgálat szerint a hosszas hátfájdalomban szenvedők 16 százalékából előbb-utóbb igazi depressziós lesz. A fájdalom az esetek többségében ma már megszüntethető, de legalábbis csillapítható. Rejtély, hogy miért hagyjuk szenvedni embertársainkat. "
  /Ez itt az én – SZB38 – beszúrásom: Ezt a kérdést talán az orvosoknak kellene feltenni…/ "Magyarországon több mint egymillió embert kínoz fájdalom. Egy most készült felmérés szerint az érintettek többségénél ki sem derül a baj, hatékony kezelést pedig a rossz diagnózis és a tanácstalanság gátolja.  
Égő, fagyos, hasító vagy áramütéshez hasonló érzésekkel jár, és gyakran szurkáló, bizsergő vagy zsibbadó érzések is kísérik. Előfordul, hogy egy hideg vagy meleg tárgy, sőt akár takaró vagy ruha érintése is fokozhatja a fájdalmat, de az érintett terület vagy környéke az idegek károsodása miatt érintésre, hidegre vagy melegre, sőt sérülésekre is érzéketlen lehet. Erről ismerhető fel az úgynevezett neuropátiás, vagyis idegi fájdalom, amit az idegrendszer károsodása okoz. A fájdalom ugyanis egyrészt szükségszerű, a szervezet figyelmeztetése, hogy valahol baj van, és tennünk kell ellene, másrészt lehet életünk, mindennapjaink megkeserítője. 
Éjszaka még intenzívebben jelentkezik, ezért először alvászavart, majd szorongást, hosszú távon depressziót okoz. Az érintett gyakorlatilag képtelenné válhat mindennapi teendőinek elvégzésére. Amennyiben nem kezelik hatékonyan ezt a fájdalmat, hosszú távon életminőség-romlást, súlyos lelki és idegrendszeri károsodást okoz. 
  Magyarországon a lakosság 11 százaléka, mintegy egymillió ember szenved állandó fájdalomérzettől - ezt mutatta ki a Szonda Ipsos által készített, ma nyilvánosságra kerülő felmérése. Kiderült az is: annak ellenére, hogy a tünetek rendkívül jellegzetesek, az esetek 58%-ában reumatikus fájdalmat diagnosztizálnak az orvosok. A jelenség a cukorbetegeknél nagyon gyakori, de minden harmadik gerincsérült, illetve gerincműtöttnél tapasztalható, illetve minden negyedik daganatos betegséggel kezeltnél. Az idén tavasszal megalakult Neuropátiás Fájdalom Munkacsoport pontosan azoknak az érintetteknek kíván megoldást és tájékoztatást nyújtani, akik csillapíthatatlan fájdalomérzettel élik életüket.  
A munkacsoport szakemberei szerint a fájdalomcsillapítás jelentőségét hazánkban még mindig nem ismerték fel sem az orvosok, sem az egészségpolitika, sem a finanszírozás. - A betegek többsége már csak akkor kerül a fájdalomambulanciákra vagy a fájdalomcsillapítással foglalkozó egyéb szakrendelésekre, amikor már egy súlyos, nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető krónikus fájdalom-tünetegyüttes alakult ki. Az időben felismert és helyesen kezelt fájdalomtünetek megszüntethetők, vagy minimálisra csökkenthetők - mondja a csoport tagjaként dr. Budai Erika, a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházának főorvosa" /nol.hu/

"Megtettem mindent, amit megtehettem?" /Popper és Dsida/

2008.05.29.csütörtök
Bár sem születésének, sem halálának nincs ma éppen évfordulója, de hadd emlékezzem itt és most meg egyik kedvenc költőmről: Dsida Jenőről – az alábbi Popper idézet kapcsán.

 "Megtettem mindent, amit megtehettem ?  Ennyi az ember erkölcsi kötelessége. Ne hagyjon maradékokat, ne kövesse el a „jóra való restség” vétkét. 
A „Mi lett volna ha…?” gyötrő kérdése akkor kínozza az embert, ha érzi a kihagyott lehetőségeket, 
mindazt, amit elmulasztott, hogy dolgait rendbe tegye, a világgal, az emberekkel, önmagával. 
Ha nincsenek maradékok, önvád sincsen. Egy embertől sem követelhető több, mint amennyit adni, tenni tud.  
Dsida Jenő fiatalon meghalt költő önmagának írt sírfelirata olvasható a házsongárdi temető egyik sírkövén:  

"Megtettem mindent, amit megtehetem, kinek tartoztam, megfizettem. Elengedem mindenki tartozását felejtsd el arcom romló földi mását." .

 

DSIDA JENŐ költő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.)

Apja, Dsida Aladár, a közös hadsereg mérnökkari tisztje volt, anyja, Csengeri Tóth Matild, gazdag földbirtokos családból származott. 1910-ben családjával Budapestre költözött, 1914-től anyai nagyszüleinél Beregszászon élt. 1919-ben visszaköltöztek Szatmárnémetibe, Dsida Jenő ott végezte gimnáziumi tanulmányait. 1924-ben jelentek meg első versei Benedek Elek Cimbora című gyermeklapjában. 1925-ben érettségizett, beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, de tanulmányait nem fejezte be. 1927-től a Pásztortűz technikai szerkesztője, 1930-tól társszerkesztője. 1928–29-ben a Maros–Torda megyei Abafáján a báró Huszár családnál házitanító.

1929-ben a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság tagja lett, először vett részt a marosvécsi Helikonon. 1930-ban az Erdélyi Irodalmi Társaság tagjává választották, részt vett az Erdélyi Fiatalok című lap megalapításában, amelynek főmunkatársa is volt. 1931-ben az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja és titkára. 1932-ben a nagyváradi Erdélyi Lapok (Új Lapok, Magyar Lapok) kolozsvári tudósítója, novemberben Falteceniben, majd Iaşiban katonáskodott, de szívbaja miatt leszerelték. 1933-ban a romániai PEN Klub magyar tagozatának titkára. Egy zarándokcsoporttal Olaszországba utazott, fogadta őket a pápa. Dsida Jenő 1934-től a Keleti Újság szerkesztője, a nyelvművelő rovat vezetője. Erdélyi írókkal magyarországi előadókörúton vett részt. Az Erdélyi Szépmíves Céh lektora.

.

.

1937-ben megnősült. 1938 elején meghűlt, s betegségéből gyenge szíve miatt nem tudott felépülni.

Korai költészete a századvégi és a nyugatos líra hatását mutatja, kiváló formaérzék jellemzi. Kolozsvárra költözve az expresszionizmus és a szabad vers hatott rá. Leselkedő magány (1928) című kötetében a háború utáni fiatal nemzedék csalódásának és magányának adott hangot, szorongásaira a természetben keresett feledést. Igazi megnyugvást akkor talált, amikor a (neo)katolikus reformmozgalommal találkozva mélyen átélt gyermekkori vallásossága erősödött meg. Mint második kötetének (1933) címadó verse, a Nagycsütörtök mutatja, Krisztus áldozatvállalásához hasonlította a kisebbségi költő sorsát. Amundsen kortársa című versének tanúsága szerint szolidaritást érzett a szenvedők és a szegények iránt. A Nyugat harmadik költőnemzedékéhez hasonlóan ő is a bukolikus idillben kereste a megbékélést. Életének delén írta epikai elemekkel átszőtt lírai beszámolóit: a Kóborló délután kedves kutyámmal játékos hexameterekkel fejezi ki a természetben megújuló lélek önfeledt örömét; a Miért borultak le az angyalok Viola előtt pedig merengő érzésekkel és dévaj erotikával ünnepli a szerelmet. Angyalok citeráján (1938) című posztumusz kötetében igazi „poeta angelicusként” talált új hangot, egy valóság fölötti létben, szentek és angyalok között lelte meg a vigasztalást (Chanson az őrangyalhoz). A keresztény szeretet engesztelő érzésével szólt a többi emberhez (Vidám kínálgatás keresztényi lakomán). Betegsége miatt elhatalmasodott rajta a félelem; elégikus költeményekben panaszkodott az élet múlékonysága miatt (Harminc év közelében, Hulló hajszálak elégiája, Az élettől búcsúzva) a keresztény sztoicizmus gondolatkörében vigasztalódott (Út a Kálváriára). Tükör előtt (1938) című hosszabb önéletrajzi költeményében a verses regények hagyománya szerint adott számot ifjúságáról, az első szerelem történetéről és az erdélyi irodalomról, ennek nagy egyéniségeiről. 1940-ben megjelent Psalmus Hungaricus című költeményében a közösségi hűség és a történelmi felelősség szigorú erkölcsét szólaltatta meg: azt a hangot idézte fel, amely Kecskeméti Vég Mihály zsoltárában és Kodály Zoltán kórusművében szólal meg. Hitvallást tett a szétszóródott magyarság mellett, nemzeti egységre szólított, a történelem végzetes erőivel fordult szembe.

Dsida Jenő kiváló formaművész; az avantgárd vívmányait, különösen a képzettársítások szabadságát megőrizve újította fel a klasszikus hagyományokat: a kötött versformát, az arányosan szerkesztett szóképet, a fegyelmezett versszerkezetet. Nagy műveltségű műfordító, francia, latin, német, olasz, román költőket tolmácsolt; különösen Trakl-fordításai jelentősek. Írt néhány elbeszélést, és rendszeresen szerepelt esszéivel, bírálataival és útibeszámolóival. /Neumann-ház/

Miért is nyavalygok én ?

2008.05.28.szerda

Igen, igen, az ember elgondolkodik néha, hogy miféle emberi sorsok is léteznek, hogy miféle emberi fájdalmak léteznek – és akkor az a baj, ami tegnap még szörnyű nyomasztóan hatott reám, valahogy megkisebbedik, és nem lennék normális, ha nem arra gondolnék, hogy Istenem, de jó, hogy „csak” ennyit kaptam….

Biztos láttátok/hallottatok róla, én most csak azért említem, mert épp most megy a 3 SAT-on Elison kisbabája születésének története…

Alison Lapper karok nélkül jött a világra, életének első 17 évét Angliában, a sussexi Cailley Heritage kórházban töltötte. Már fiatalkorában elkezdett lábaival festeni. Egy műtét után fel kellett hagynia a lábfestéssel és a szájfestéssel próbálkozott. A Cailley kórházból átköltözött a Banstead Place-i diagnózis központba, ahol két évet élt és szabadidejét intenzíven a művészi képességei fejlesztésére fordította. 1994-ben a Brighton Egyetem Szépművészeti Karán az egyik legtehetségesebb hallgatónak bizonyult. 1982-ben Alison Lappert megkapta a VDMFK ösztöndíját. 1993-ban társtagja lett az egyesületnek, 1995-ben pedig megkapta a teljes jogú tag címet is. Alison Lapper kedvelt motívumai az aktok, a kollázsok és a kompozíciók. Leggyakrabban az akvarellfestés technikáját alkalmazza. Alison Lapper magabiztosan 
alkot, ez szemmel láthatóan megmutatkozik alkotásaiban is. Szemináriumokat tart az egyetem nappali tagozatán, munkái gyakran voltak kiállítva és számos díjat vehetett át alkotói pályája során. Alison Lapper munkásságáról többször készítettek televízió- és rádióadást. Itt is olvashatsz még róla: http://www.ujszo.com/clanok_tlac.asp?cl=183087 . 

Alison hat sich durchgesetzt: Alle hatten ihrabgeraten, ein Kind zu bekommen, sogar die besten Freunde hatten sich gegen sie gewandt. Denn Alison hat keine Arme und ihr Körper ist viel zu kurz. Sie kam missgebildet zur Welt. Es war eine schlimme Zeit, als Alison in der Kindheit irgendwannihr Anderssein klar wurde. Doch dann traf sie die Entscheidung, das Beste aus dem zu machen, was ihr möglich ist. Und das ist eine ganze Menge. Heute ist Alison Lapper 34 Jahre alt und eine erfolgreiche Künstlerin. Sie arbeitet als Fotografin, Malerin und Bildhauerin. Sie lebt, von Ausnahmen abgesehen, ohne fremde Hilfe in ihrer Wohnung in Brighton, England, fährt Auto und macht auch sonst fast alles, was "Normale" tun. Nur eben auf eine etwas andere, oft völlig verblüffende Art. Jetzt ist Alison auch noch allein erziehende Mutter. Ihr Freund hat sie verlassen, als sie schwanger wurde. Es war nicht leicht für sie, das zu verkraften. Außerdem waren alle der Überzeugung, dass eine Mutter ohne Arme undmit einem zu kurzen Körper kein Kind versorgen kann. "Wer sagt denn, was die beste Art ist, für ein Kind zu sorgen?", setzt Alison dagegen. "Ich liebkose es auf meine Art. Wieso kommen die Leute zu solchen Vorurteilen? Das ärgert michso. Keiner braucht was zu zahlen. Ein Kindermädchen bezahle ich selbst. Sie sollen mir keine Vorschriften machen, ich mache ihnen auch keine!" Mitleid will Alison schon gar nicht. Aber da sind noch die Behörden. Wenn sie meinen, Alison könne ihr Baby nicht angemessen versorgen, können sie es ihr wegnehmen. Aber dafür hat es noch nie einen Anlass gegeben. Alison genügt selbst den behördlichen Anforderungen an eine gute Mutter.

Bente Milton begleitet AlisonLapper in der Zeit vor der Geburt des Kindes und danach. Ein Film über eine ungewöhnliche Frau, die anderen zeigt, wo es langgeht. /3 SAT./

Üres a fészek...

2008.05.27.kedd

Szomorú szívvel tudatom mindazokkal akik ismerték és szerették, hogy
BÉLA   elhagyta csodálatos kis kővárát és fogalmam nincs merre található.
Nagyon szomorú vagyok....
Egyetlen reményem van, hogy él .....valahol....ha nem is épp az én kertem jól elrejtett zugában....tán a szomszéd kertjében, ahol több az árnyék és van valami vizesgödör....

 Azért köszönöm Annak, akinek köszönni kell, hogy pár hónapig volt egy békám. Örültem neki. Hiányozni fog...

Hej, rózsa, rózsa...

2008.05.25.vasárnap

Tele van a lakás rózsával - több helyről is kaptam, - illatosak, gyönyörűek. Reggel amikor a vizüket cseréltem, így néztek ki:

 

 

.
Aztán "rózsás" verset kerestem. S bár többet is találtam, most ez került ide:

Kosztolányi Dezső: Kis Mariska .

Vidám és rettenetes középkori ballada.

Énekli egy kikiáltó

A kis Mariska víg leány volt,  

a kis Maris táncolt sokat és nevetett 

és hahotázott vigyázzatok jól, kisleányok -  

ó jaj, a kis Mariska megrohadt.  

Farsangba még azt mondta: ujjé,  

s pezsgőbe tartott feredőt.  

Pünkösdkor már azt mondta: 

ó jaj, és vékonyan járt, mint a sóhaj -  

ó jaj, a koldus is nevette őt.  

Aztán dalolt még leesőben,  

vásott kerub, rossz rózsaszál.  

Dallal s ölelve várta végét,  

cipelve szent tizenöt évét -  

ó jaj, mint a becukrozott halál.  

És egy éjjel kérdezte aztán:  

két híres szemem hova múlt?  

És gyertyát gyújtott s nézte-nézte  

és nem látta a gyertyafénybe -  

ó jaj - a tükre, tükre megvakult.  

És egy éjjel kérdezte ismét:  

hova lett híres két karom,  

A két karom, mely csupa rózsa, 

most rózsa, rózsa, csunya rózsa -  

ó jaj - és fájdalom és borzalom.  

És egy éjjel kereste búsan fejét, 

a szépet, édeset s a pici, 

drága fej haragvón gurult-gurult, 

dörgött a padlón  

ó jaj - és széttörött és leesett. 

És leesett a keze, lába, 

és leesett a karja is,  

és máglyán, lángoló sebekkel,  

mint pestises szent, úgy esett el -  

ó jaj - a bús, a szent, a kis Maris.

Hogy mik vannak.....

2008.05.24.szombat
Elképesztő új élőlényt fedeztek föl Több mint egy évszázada a zoológia egyik legnagyobb rejtélyei közé számítottak az y-lárvának nevezett, garnélaszerű élőlények. Noha ezek a mikroszkopikus jószágok egyértelműen fiatal rákok, senki sem tudta, hogyan néz ki a felnőtt alakjuk. A tudósoknak most úgy tűnik végre sikerült megoldani rejtélyt. Egy olyan hormonnal kezelték az y-lárvákat, amelyek hatására azok ugrásszerű növekedésnek indultak. A végeredmény – egy egyszerű, meztelencsiga-szerű lüktető massza – elképesztette a tudósokat. Ez a döbbenetesen egyszerű élőlény – sokkal egyszerűbb, mint a lárvaállapotban volt – minden jel szerint egy világszerte elterjedt parazita.  
Az y- vagy facetotectan lárvát 1899-ben fedezték föl. Valaha létezett egy x-lárva is, az x és az y jelölés részben a lények rejtélyességét is jelezte. Később megtalálták az x-lárva kifejlett alakját, de az y-lárváról még intenzív kutatás után sem sikerült kideríteni, hogyan néz ki felnőtt korában az állat, ezért megmaradt az y-lárva elnevezés. Ezek a lények csupán néhány száz mikrométeres parányok, vagyis nagyjából akkorák, mint a mondat végi pont. Meghökkentő sokszínűségben fordulnak elő a korallzátonyoknál, és a világ valamennyi óceánjában a sarkvidékektől a trópusokig. Elterjedtségük arra utal, hogy a kifejlett példányok jelentős szerepet játszanak bolygónk ökoszisztémájában.

   
Ahhoz, hogy kiderítsék, milyenek lehetnek felnőtt korukban az y-lárvák, egy nemzetközi tudóscsoport több mint 40 y-lárvát gyűjtött be a japán Sesoko-szigetnél, Okinava közelében lévő tengeri kutatóállomáson. A kutatók ezután egy fejlődést serkentő rákhormonnal kezelték a begyűjtött lárvákat. Az élőlények juvenilis formává, ún. ypsigonokká alakultak át, egészen különös módon. Levetették külső vázukat, és vonagló, szem és végtagok nélküli lényekké váltak, amelyek a parazita rákfélékre hasonlítanak. A tudósok csak a kísérlet többszöri megismétlése után hitték el, hogy nem csal a szemük, annyira váratlan volt az eredmény. Az a tény, hogy az ypsigonok annyira különböznek az y-lárváktól, és annyival egyszerűbb felépítésűek annál, megmagyarázza, hogy miért kerülték el a figyelmet oly sokáig a kifejlett alakok. Olyan egyszerűek, hogy még az emésztőrendszerük és az idegrendszerük is hiányzik. Mivel az y-lárvák végső fejlődési alakja minden valószínűség szerint parazita, ezért a kutatók fő célja most a lehetséges gazdaállatok fölkutatása. Ehhez sok-sok korallszirti állat DNS-ét kívánják megvizsgálni, hogy megtalálják valamelyikükben (akár többen is) az y-lárva DNS-ét. /Nat.geogr./

Kúszó japán lonc /Lonicera japonica Halliana/

2008.05.23.péntek
Kúszó szárú cserje. Levele fénylő sötétzöld, lándzsa formájú. Május-júniusban párosával nyíló illatos virágai fehérek és sárgák. A bodzafélék családjába tartozik. Üde talajban, félárnyékos helyen érzi jól magát. Állítólag 6 m. magasra is felkúszik - nálunk egyelőre 2,5 m-nél tart. Nagyon büszke vagyok rá, mert 2 éve 3 kis ágacskát szakítottam /=loptam/ le a Havihegy egyik úri-házának kerítéséről, s nem nagyon reménykedtem abban, hogy a dugványom megered. Ám sikerült... Örülök, hogy itt van…Ilyenkor tele van illatával estefelé minden. Szeretem. . Olvasom egy másik blogban ezt a japán mondást: "Boldog az, akinek a keze tele van virággal." Szép és igaz gondolat.

Aznavour 84 éves

2008.05.22.csütörtök
Charles Aznavour világhírű énekes, színész, szövegíró sosem tagadta meg örmény származását , gyökereit. Örmény emigránsok gyermekeként Vahinak Sahnur Aznavurjan-ként látta meg a napvilágot Párizsban, 1924. május 22-én. Több mint fél évszázada ő a francia sanzon fő képviselője. Edith Piaf figyel fel rá, aki 1946-ban magával viszi egy turnéra, bejárják Franciaországot, eljutnak az USA-ba is. Több mint ezer sanzont ír, ezeket 5 nyelven adja elő fellépésein a világ számos országában, és több mint 100 lemezt alkotott az évek során. Koncertek sorozatát adja a hosszú évtizedek alatt. 1964-ben fellép a Szovjetunióban is, részben Jerevánban, ahol sikerül találkoznia rokonaival is. 1974-ben,- először a francia dalok történetében – „ She” c. lemeze platinalemez lesz Nagy-Britanniában, egy év múlva pedig maga a királynő fogadja vendégszereplésre. 

  Sikert sikerre halmoz, csak a 1980-as évek közepén 180.000 másolatot adtak el az énekes első kilenc újrakiadott albumából. 1988-ban létrehozza az „ Aznavour Örményországért” elnevezésű szervezetet. Ír egy dalt «Pour toi Armenie» = Neked, Örményország címmel, melyből több mint 2 millió példányt adnak el, és 13 hétig az első helyet foglalja el a slágerlistán. Aznavour gyakran keresi fel Örményországot, segítve azt minden erejével, nem véletlenül, hiszen Örményország nagyon fontos szerepet tölt be munkásságában is: egy sor életrajzi ihletettségű száma van: pl.az «Ils sont tombеs» , melyet az 1915-23-as örmény etnikai tisztogatás emlékére írt. A francia és az örmény köztársasági elnök is a legmagasabb kitüntetéseket adományozza Aznavournak a ’90-es években. Jereván szívében nyílt egy tér, mely az Ő nevét viseli. Gjumriban pedig emlékművet állítottak neki.

1998 és 2005 között Moszkva és Szentpétervár legjobb termeiben lépett fel, és találkozókat szervezett a helyi örmények képviselőivel. 2006 januárjában résztvett együtt a két ország elnökével (Oroszo. és Örményo.) az „ Örmények éve Oroszországban” megnyitóján a Kreml palotában. A 2006 és 2007-es évek nemzetközi búcsúturnéval teltek. Zenéje mellett legalább olyan fontosak a filmjei is. Bár több mint 70 filmben játszott, közülük a legfontosabbak: 1958 –Fejjel a falnak 1960 – Lőj a zongoristára! 1962 – Az ördög és a tízparancsolat 1974 – Tíz kicsi néger 1979 – A bádogdob-Günter Grass regénye nyomán 1982 – Kisvárosi fojtogató 1984 – Éljen az élet! 1988 - Szögevő 2002 – Charlie kettős élete 2002 - Ararát 2004 - Goriot apó Dalai lírai töltetűek, a kisember érzéseiről szólnak: szerelemről, fájdalomról, a boldogság ritka pillanatairól. 

  Legnagyobb értéke, hogy úgy tudott világhírű sanzonénekessé válni Franciaországban, hogy közben szívében mindmáig örmény maradt. A világ számára pedig a legismertebb örmény. Nővére, Aida Aznavour Garvarenc visszaemlékezésében olvashatjuk: „Kezdetben engem az apácákhoz adtak iskolába. Nagyon büszke voltam, hogy én már iskolás vagyok, Charles pedig nem az. De ez az örömöm nem tartott soká. Egy kis idő elteltével Charles is katolikus iskolába járt egy másik utcába. A szüleink rendkívüli módon ragaszkodtak a vallásos neveltetésünkhöz. „ Ahhoz, hogy jók legyünk, hinni kell valamiben” -mondogatta gyakran a mama. A mama örökül hagyott szavait pedig nem felejtettük. Charles szavajárása lett: „Franciaország- a hazám, Örményország- a hitem”.

"...mindig várom..."

2008.05.21.szerda

Szabó Lőrinc: Májusi éjszaka  

Késő volt, mentem haza, lelkem

az elmult nappal küszködött,

mentem, mogorván, kimerülve,

a kertek és villák között,

nem is én mentem, csak a lábam

vitt a fekete fák alatt,

két lábam, két hű állatom, mely

magától tudja az utat.

S egyszerre a májusi éjben

valami hullám megcsapott:

illatok szálltak láthatatlan,

sűrű és nehéz illatok,

a lélegző, édes sötétben

szinte párolgott a világ

és tengerként áradt felém az

orgona, jázmin és akác.

Láthatatlan kertek mélyéből

tengerként áradtak felém,

nagy, puha szárnyuk alig lebbent

és letelepedtek körém,

a meglepetés örömével

lengették tele utamat

s minden gondot kifújt fejemből

ez a szép, könnyű pillanat.

S mintha élt volna, minden illat

külön megszólalt és mesélt,

ittam a virágok beszédét,

a test nélkül szerelmes éjt;

a rácson kísértetfehéren

áthajolt hozzám egy bokor

s úgy töltött csordultig a lelke,

mint szomjú palackot a bor.

És részegen és imbolyogva

indultam nagylassan tovább,

s új tenger dőlt a szomszéd kertből,

új bokor az új rácson át,

s az illattól már illatos lett

tüdőm és szívem és agyam,

egész testem elnehezült

s azt érezte, hogy szárnya van.

Hogy értem haza, nem tudom már.

- A gondom ma se kevesebb.

De azóta egy kicsit újra

megszerettem az életet,

s munka és baj közt mindig várom,

hogy jön, hogy majd csak újra jön

valami fáradt pillanatból

valami váratlan öröm.

Bodzaszörp

2008.05.20.kedd
Akit esetleg érdekelne, íme a nálunk nagyon népszerű bodzaszörp receptje:

10 szép, nagy /lehetőleg virágporos/ bodzavirágot szedünk, valami védett helyen, semmi esetre se útszélen, vagy bármiféle autós forgalom közelében… Beletesszük egy 5 literes nagy üvegbe /én lemosatlanul teszem el, megbízható helyről szedve, hogy a virágpor se vesszen teljesen kárba/ 15 dk cukrot megpirítunk világosbarnára, felöntjük 4 liter vízzel, hozzáadunk még 85 dk cukrot, és felforraljuk. A forralás végén beleteszünk 2 kávéskanál borkősavat és egy citromot felvagdalva. Ráöntjük a bodzavirágokra és 2 napig állni hagyjuk. /Nem kell kevergetni/ Leszűrjük, ismét felforraljuk, üvegekbe töltjük és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. Akár a következő bodzaszezonig is eláll. Ha csak friss fogyasztásra szánjuk, nem szükséges másodszor is felforralni, a hűtőben elég sokáig eláll úgy is.

Afrikai homok

2008.05.20.kedd

Rossz éjszak után vacak ébredés, közben meg hajnalban egy jókora vihar...Még vagy 10 percig teljes /kinti-benti/ áramszünetünk is volt...
Reggel azonban örömmel állapítottam meg, hogy a virágaimban nem tett kárt - tartottam ugyanis az erős szél miatt ettől.... Aztán amikor a kerti széket akartam letörölni, meglepődve láttam, hogy ez az eső /megint - mert nem ritkaság!/ vöröses-barna, púderfinom afrikai homokot hozott magával. A fehér kerti széken én jól láttam, a fényképezőm gyengesége miatt persze visszaadni, igazán bizonyítani nem tudom, de hát itt egy kép:

 

 

Meglehet furcsa, de az én agyamat ezek a homokos esők mindig beindítják. Elképzelem, mit mondanának a homokszemek, ha beszélni tudnának. Mit láttak a sivatagban, mit az alatt, míg ezer km-eken keresztül ideszálltak. Ha egyszer lesz kedvem/időm/ihletem tán még egy mesét is fogok írni erről, annyira izgat a téma és már régóta.

Béla 07.

2008.05.19.hétfő
Ha valaki aggódott volna érte, Bélám még megvan, íme a mai bizonyíték:

/Mellesleg hetedik bejelentkezése a blogba - na de ilyen fotót nem szabad kihagyni - szerintem akkor se, ha amúgy semmi különös nem történik vele. Ámbár az is csoda, hogy él. Fogalmam nincs mivel, hogyan táplálkozik, de csak eszik valamit, hiszen ha nem, akkor tán már nem is élne.../

Kiállítás az Anna utcában

2008.05.18.vasárnap

Erdős János képzőművész kiállítását, a Csopor(t) Horda Galériában (Pécs, Anna utca 17.) 2008. május 15-én Dr. Aknai Tamás művészettörténész nyitotta meg. A tárlat megtekinthető június 23-ig hétköznap 9-16-ig.  

Erdős János a pécsi képzőművészeti élet meghatározó személyisége. Debrecenben született 1938-ban. Építészetet tanult, később a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. 1962-1998-ig a Pécsi Művészeti Szakközépiskola elismert tanára volt. Erdős János kötődése Pécshez és a baranyai emberekhez, a baranyai tájhoz eldöntötte a sorsát. Ez a régió a magyar művészeti gondolkodás befolyásolásában és szellemiségében az elmúlt évszázadban a tradíciók őrzését és az avantgarde törekvéseket egyszerre tudta felmutatni. 

1967-1970 között működött Pécsett az I. Magyar Szobrász Szimpozium amelynek létrehozásában, eszmeiségének kialakításában és folytatásában jelentős szerepe volt az alapító Rétfalvy Sándor szobrászművész mellett. Ennek a három évig tartó izgalmas időszaknak a folytatása az 1991-ben megalakult Siklósi Szalon amelynek Erdős János ismét alapító tagja lett, csakúgy mint a Baranya Art művészeti közösségnek. Pécs és Erdős János elválaszthatatlanok lettek és ez akkor is igaz, ha ma már „kiköltözött a városból“. Ezer szállal kötődik oda. Mindkettőjük életében végig jelen volt az európai gondolat. Kortárs szemléletű, nyitott szellemiségű képzőművész. 

Vonzalma Pécs és Baranya művészeti életéhez, kötődése a Villányi dombvidékhez, a Pannon táj mediterrán hangulatához életét és művészetét egyaránt meghatározta. Nagyméretű vászon tájimpressziói, tusrajzai, murális alkotásai (Szekszárd Egészségügyi Szakiskola 32 nm –es mozaik, pécsi középiskolai kollégium festett falikép 40 nm, pécsi Szent László templom festett 8 nm-es faplasztika) életművének jelentős alkotásait jelölik. 1959 óta folyamatosan kiállító művész számos díjjal, elismeréssel. Önálló kiállítása Magyarországon kívül Dániában, Norvégiában, Finnországban, Lengyelországban, Jugoszláviában, Horvátországban, Németországban, Franciaországban , Svájcban és az Egyesült Államokban volt. Erdős János jelenlegi, a pécsi Horváth Színház Galériájában látható kiállításán grafikai anyagot, újabb tusrajzait mutatja be. A rajzok emberi arcok és tájak „erdősféle“ absztrakciói. Tárlata mint mindig, most is egységes és izgalmas, mélyen átgondolt és lazán szerkesztett. A vonal, a folt, a pont grafikai nagyszerűségével jelzett igazi huszonegyedik századi gondolatsor. http://terasz.hu

Szép képek Albinoni zenéjével

2008.05.17.szombat
 

Tomaso Giovanni Albinoni (Velence, 1671. június 8. – Velence, 1750. január 17.) olasz barokk zeneszerző, hegedűs. 1671-ben született tehetős velencei papírkereskedő családban. A családi háttér és a személyes szabadságvágy miatt nem vállalt állandó zenész állást, a zeneszerzést csupán kedvtelésből, nem hivatásszerűen művelte. Huszonhárom éves korában komponálta és adták elő Regina de Zenóbia, Palmira királynője című operáját. Ezt követően egy 12 darabból álló triószonáta sorozatot írt. Ez a két műfaj foglalkoztatta végig pályafutása során, bár ma főleg az utóbbi műfajban írt darabjait ismerjük. Pedig több mint 50 operát írt, amelyek akkor nagy sikert arattak, de ezek közül ma alig ismerünk néhányat. 1705-ben feleségül vett egy Margherita Raimondi nevű szoprán énekesnőt, akitől hat gyermeke született. A viszonylag gondtalan életnek családjának anyagi tönkremenetele vetett véget, ráadásul felesége is elhunyt fiatalon. A zeneszerzést folytatta, főleg hangszeres műveket komponált. Egyik ilyen 12 darabos sorozatát 1722-ben II. Miksa Emánuel bajor választófejedelemnek ajánlotta, és ez végre fordulatot hozott életében: meghívták Münchenbe, és előadták egyik operáját. Albinoni gyakorlatilag nem volt kapcsolatban kora komponistáival, pedig zenéjét Johann Sebastian Bach is ismerte, néhány kompozícióját más hangszerre dolgozta át. Bach halálának évében hunyt el.

Gyönyörű Tóth Árpád vers

2008.05.16.péntek

Tóth Árpád: ESTI VÍZIÓ 

Boldog isten! hát mindig így lesz már most?
Magamat én, szegény, elengedem
S mint züllött küllők rívó tengelyen
Átfordulnak a régi és a sáros
Búbánatok szédülő lelkemen
Monoton körforgással, újra, újra...

S ülök és bámulok a lenti útra:
A kövek alól felszakad az este,
A tikkadt tenger... enyhe, renyhe teste
Mélyülve nő s már ablakom bezúzza,
Vak tócsákat loccsant a szegletekbe
S lomhán lapulva árad fellebb-fellebb...

S már körülfojtogat és lassan ellep,
S a süllyedt házak lenti ablakából
Mint halk sellők alanti hablakából
Dal szól... tán csak egy cseléd énekelget
Pihenő órán, egykedvűn, szokásból,
De nékem most, szegény, halált izen...

S mint fulladó az örvénylő vizen
Végiglátom egy ájult pillanatban
Az életem... s érzem: most, messze, halkan
Valaki sír... anyus sír azt hiszem
S tompán tünődöm: mért sírhat?... miattam?
S oly furcsa hogy az én szemem is nedves...

És szólanék: ne sírj anyuska kedves.
De míg csak egy szót is kimondanék
Már úgy rémlik: igen, valaha, rég,
Akartam szólni... s elnézek a csendes
Homályba s ott egy nagy setét kerék
Forgatja küllőit... oly furcsa, furcsa...

Monoton körforgással... újra, újra...

Egy öreg kagyló ...

2008.05.16.péntek

Walesi tudósok Izland partjainál nemrégiben egy olyan kagylót találtak, amely a vizsgálataik szerint több mint négyszáz évet élt. Ezzel jelenleg ez a kagyló a bizonyítottan legtovább élt állati egyed a Földön. Az esemény apropóján összegyűjtöttük, mely állatfajok egyedei érhetnek el akár emberi léptékkel mérve is matuzsálemi kort, melyek a világ leghosszabb életű állatai. 1. helyezett: A sellőkagyló A jelenleg ismert legidősebb állat a 405-410 éves kor elérésére is képes Arctica islandica tengeri kagyló. Vajon mely állatfajok képviselői élhetnek még emberi léptékkel hasonlóan hosszú ideig? Összegyűjtöttük ezeket a fajokat, a lista azonban sok bizonytalansággal terhelt. A kagylóktól eltérően ugyanis a legtöbb faj egyedeinek életkorát csak közelítőleg lehet meghatározni. A kagylók kormeghatározásához hasonló módszerrel lehet a halak életkorát megbecsülni. A pikkelyeket vizsgálva "évgyűrűket" fedezhetünk fel rajtuk, amelyek kialakulását a télre és a nyárra jellemző ökológiai körülmények váltakozása okozza. … .

 Egy-egy faj legidősebb képviselői gyakran állatkertekben vagy rezervátumokban élték le életük jó részét. Ez a körülmény a fajra jellemző átlagos élettartam és a leghosszabb ismert élettartam különbözőségére kell, hogy felhívja figyelmünket. A vadon élő egyedek szinte soha nem érik el a faj élettani jellegzetességeiből következő maximális életkort, hiszen többségük baleset vagy ragadozó áldozata lesz, vagy betegségben múlik ki. 1. helyezett: A sellőkagyló 2. helyezett: A grönlandi bálna 3. helyezett: A teknősök 4. helyezett: A pulykakeselyű 5. helyezett: A közönséges ara 6. helyezett: A hattyú 7. helyezett: A ponty 8. helyezett: Az afrikai elefánt 9. helyezett: Az aligátor 10. helyezett: Az amerikai uhu  

További részletek itt olvashatók: http://www.origo.hu/tudomany/20071126-a-leghosszabb-eletu-allatok-foldunkon.html

Csodaszer ?!

2008.05.15.csütörtök
 

A méz-fahéj párosról találtam az alábbi anyagot. Talán érdemes elolvasni, vagy akár kipróbálni. /?/ Ha csak a fele igaz, már akkor is kész csoda… A kanadai World News hetilap egyik számában jegyzéket készített azokról a betegségekről, amelyek mézzel és fahéjjal kezelhetők. Mi is ezek között válogattunk. Többek között felerősíti az immunrendszert, megvéd a vírusoktól, baktériumoktól, erőssé, munkabíróvá tesz...  

Szívbetegség A mézet keverje össze törött fahéjjal, és lekvár helyett ezt kenje a kenyérre. Fogyassza rendszeresen. Csökkenti a koleszterinszintet, és véd az infarktus ellen. Akik már átestek infarktuson, és rendszeresen fogyasztják ezt a a keveréket, nagy az esélyük arra, hogy a következő roham nem, vagy csak később következik be. Ezenkívül könnyíti a légzést és erősíti a szív munkáját. Amerikában és Kanadában ezzel gyógyítják azokat a betegeket, akiknek koruk miatt ereik már nem annyira rugalmasak. A méz és a fahéj visszaadja az erek rugalmasságát. .
Artritisz Az ízületi kopásban szenvedő betegek reggel, délben és este egy pohár meleg vízbe tegyenek két kanál mézet és egy kanál törött fahéjat. A krónikus artritisztől is megszabadulhatnak, ha rendszeresen fogyasztják. A copenhaveni egyetemen végzett felmérés szerint 200 beteg közül az ital fogyasztása után 73 beteg teljesen megszabadult a fájdalomtól, és azok, akik nem tudtak járni, fájdalom nélkül közlekedtek.  Hólyagfertőzés Egy pohár langyos vízbe tegyen két kanál mézet és egy kanál törött fahéjat. Megszünteti a húgyhólyag és a húgyutak fertőzését.  
Fogfájás Öt kanál mézet keverjen össze egy kanál törött fahéjjal, naponta háromszor tegyen a masszából a fájós foga. A fájdalom elmúlik.  
Koleszterinszint Két kanál mézet és három teáskanál törött fahéjat keverjen öszsze 2 dl forró vízzel. Két órán belül 10 százalékkal csökkenti a koleszterinszintet. Ha naponta háromszor alkalmazza, a krónikus magas koleszterinszint lecsökken. Ha naponta fogyaszt mézet, megakadályozza a koleszterinszint emelkedését.  
Megfázás Ha gyakran megfázik, három napon keresztül naponta háromszor egyen egy kanál mézet és negyed kanál törött fahéjat. Gyógyítja a megfázást, a krónikus köhögést és megtisztítja a légcsövet. Gyomorpanaszok A méz és a törött fahéj keveréke gyógyítja a gyomorfájdalmat és megakadályozza a gyomorfekély kialakulását.  
Túlzott gázképződés A japán és indiai tapasztalatok szerint a méz és a fahéj megakadályozza a túlzott gázképződést.  
Az immunrendszer erősítése A méz és a fahéj rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszert, védi a szervezetet a vírusok, baktériumok ellen. A mézben nagyon sok vitamin és vas van. Rendszeres használata erősíti a fehér vérsejteket a baktériumokkal és a vírusokkal folytatott harcban.  
Nehéz gyomor Egy kanál fahéj 2 kanál mézzel keverve megakadályozza a gyomorsav túlzott termelődését. Nátha Spanyol tudósok rájöttek, hogy a méz olyan természetes anyagokat tartalmaz, amelyek megölik a nátha baktériumtörzseit. 
 Hosszú élet Négy kanál mézet és egy kanál fahéjat forralja fel három pohár vízzel. Naponta háromszor igyon belőle egy pohárral. A kúrát hosszabb ideig végezze, hogy a hatás nagyobb legyen. A keverék állítólag meghosszabbítja az életet.  
Pattanás Három kanál mézet és egy kanál fahéjat keverjen össze. Lefekvés előtt kenje be vele a pattanásokat, majd mossa le meleg vízzel. Ha naponta elvégzi ezt a műveletet, egy héten belül eltűnnek a pattanások. 
 Bőrfertőzés A méz-fahéj páros gyógyítja az ekcémát, az övsömört és a bőrfertőzés minden formáját.  
Fogyás Reggel éhgyomorra fél órával a reggeli előtt, este pedig lefekvés előtt igyon meg egy mézes fahéjas italt. Rendszeres fogyasztása csökkenti a súlyt a rendkívül kövérek esetében is. Még akkor is megakadályozza a zsírlerakódását, ha nagyon zsíros ételeket fogyaszt.  
Krónikus fáradtság A testi erőt legjobban a mézben lévő cukor regenerálja. A mézet és fahéjat fogyasztó idős emberek erősebbek és mozgékonyabbak. Ha délután három óra körül fogyasztunk el ilyen italt, egy héten belül helyreáll a szervezet vitalitása.  
Szájszag A dél-afrikai emberek reggel egy kanál mézet és egy kanál fahéjat forró vízzel kevernek össze, s ezzel öblítik ki a szájukat. Leheletük egész nap friss
marad

 http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&from=10&pid=&pev=2008&pho=05&pnap=&kat=&searchkey=&hol=&n=bulac57

Lakshmi

2008.05.13.szerda

 Tudom, hogy nem a legfrissebb hír, hiszen valamikor tavaly novemberben volt a műtét, de én tegnap este láttam az egész sztoriról egy két és fél órás filmet. /rtl2.de/ Mondhatom, minden tekintetben lebilincselő volt. Egyrészt az elmaradott, de mélyen vallásos világvégi indiai kis faluban élők reakciói, másrészt a szülők hozzáállása, és nem utolsó sorban az az orvosi bravúr, melyet igen részletesen láthattunk. Élmény volt ez a film. És végső konklúziója tán az édesapa kétszer is elismételt mondata: "Két kézzel és két lábbal is a kislányom nekem istennő marad".
. 
Sokan a hindu istennő, Vishnu reinkarnációnak tartják azt a nyolc végtaggal született indiai kislányt, aki ha felnő, talán megtisztelőnek érzi majd eme feltételezést.

Különös egybeesés: Lakshmi Tatma a négykarú hindu istennő, Vishnu ünnepén született.
Ahhoz azonban, hogy egyáltalán megélje a felnőtt kort, a kislányon egy 40 órás, életmentő operációt kellett végrehajtani.

Lakshmi Tatma ugyanis soha nem tudott volna járni, és 12 éves kora körül meghalt volna, ha négy fölösleges végtagjától nem szabadítják meg az orvosok.
A vallásos hindik számára egyértelmű, hogy Lakshmi csakis egyik legfőbb istenük reinkarnációja lehet. Ám vallás ide vagy oda, a kislány számára inkább nyűg, mint áldás a természet ezen furcsa játéka.
A medencéjénél hozzánőtt, ikertestvérétől visszamarad plusz végtagokkal és egy fej nélküli fél testtel létezni nem áldás, és ezzel az édesanyja, Poonam is tisztában van.
"Ő egy csoda, Isten különös áldása, de egyben a lányom is, és tudom, hogy így képtelen lenne a normális életet élni" - mondta az asszony.
Tatmán egy 30 fős indiai orvoscsoport sikeres életmentő műtétet hajtott végre, hogy a kislány ezek után képes legyen teljes életet élni.

Daigo-ji kolostor

2008.05.13.kedd

Daigo-ji ezer évnél is idősebb buddhista kolostor a „Titkos Buddhizmus” centrumban, Japánban. A kolostort Krisztus után 874-ben alapították, a Kasatori hegyen Kyoto császárvárostól délre. Ma 40 szerzetes él és dolgozik a daigo-ji-i kolostorban. Érdekesség, hogy ők házasodhatnak, családot alapíthatnak – ami a buddhista szerzeteseknek amúgy tilos. Ez a kolostor centruma a gyógyításnak és a filozófiának, illetve a buddhista tanoknak és vallásnak. Egy éves tanulóidő után dönthetik el a jelöltek hogy véglegesen a szerzetes életet vállalják – és ez igen kemény egy év, ők látják el a templomi szolgálat nagy részét, hajnalban kelnek, napközben tanulnak, gyakorolják a szertartásokat, ismerkednek a mudrákkal és mantrákkal.A kolostor lakói idegen nyelveken is tanulnak, a diákok már korán megismerkednek a mások segítésének fontosságával, szegény családok gyermekeit tanítják írni-olvasni. . . A templomi kincsek egy része 2008 ápr.24-től aug.24-ig Bonnban kerül bemutatásra.


Der geheime Buddhismus in Japan Der Daigo-ji, ein über 1.100 Jahre altes riesiges buddhistisches Kloster, ist das Zentrum des "geheimen Buddhismus" in Japan. Bis heute ist es ein überaus lebendiger Ort japanischer Spiritualität. Gegründet wurde das Kloster 874 nach Christus auf dem Berg Kasatori im Süden der alten Kaiserstadt Kyoto. Heute leben und arbeiten in dem Kloster Daigo-ji vierzig Mönche. Ihr Kloster ist der Mittelpunkt des sogenannten "geheimen Buddhismus" in Japan, der drittgrößten Religionsgemeinschaft des Landes. Doch "geheim" im Sinne von "im verborgenen, wie eine Geheimreligion praktiziert" ist diese Art des Buddhismus nicht. Der Begriff ist die direkte Übersetzung des Namens für den Esoterischen Buddhismus, "mikkyo". Geheim wird diese Art des Buddhismus nur genannt, weil seine Lehren direkt vom Lehrer zum Schüler weitergegeben werden müssen. Das japanische Wort "mikkyo" besteht aus dem Schriftzeichen "mi", das für das Geheime, aber auch für Intensität und Intimität steht, und dem Zeichen "kyo", das "Lehre" bedeutet. Die beiden esoterischen Schulen des "mikkyo" heißen "tendai" und "shingon". In dem Kloster wird die Schule des "shingon", die "Schule des wahren Wortes" gelehrt, mit einer auch in Japan als besonders kompliziert geltenden religiösen Philosophie. Wer diese Ausführungen selbst schon für kompliziert hält, der hat sich vermutlich noch nicht mit dem japanischen Buddhismus und dessen Entwicklung auseinander gesetzt. Die Mönche vom Kloster Daigo-ji sind stolz auf ihre enorme religiöse Tradition, üben sich aber, wie alle Richtungen des Buddhismus, in einer extremen Toleranz - besuchen zum Beten etwa auch Schreine anderer "Glaubensrichtungen". Über das religiöse Charisma der Mönche des Daigo-ji berichten eine Vielzahl von Legenden und Mythen. Daigo-ji ist seit jeher jedoch nicht nur ein Zentrum für Studien der buddhistischen Religion, sondern auch der Philosophie und der Medizin. Die Mönche sammelten, entwickelten und verbreiteten medizinisches Wissen und führten neue, gesündere Nahrungsgewohnheiten ein. Es wurden Fremdsprachen gelehrt, und in den Wohltätigkeitshäusern lernten Kinder aus ärmeren Familien Lesen und Schreiben. Bis heute verfügt Daigo-ji außerdem über eine umfangreiche Sammlung von unersetzlichen Kunstschätzen. 240 dieser Tempelschätze sind vom 24. April bis zum 24. August 2008 in der Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland Bonn in der Ausstellung "Tempelschätze des heiligen Berges: Daigo-ji - Der geheime Buddhismus in Japan" zu sehen. /3SAT.de/

Orfű

Tegnap Orfűn jártam. Ha nem ismernéd, olvasd tovább: 

Orfű - aki csak Baranya megyébe tud utazni, de mégis európai szintű üdülőfaluban szeretné érezni magát, keresse fel Orfűt! Pécstől csak 16 km, és rendelkezésre áll szinte minden, ami egy modern nyaraláshoz manapság szükséges. Van itt strand, mindjárt kettő is, tavakból egyenesen négy, mindenféle vízi sportot lehet űzni, a horgászástól a vitorlázásig, a szörfözéstől a kajak-kenuzásig. (Jet-skízni nem lehet, mert motoros hajók a tavakon nem közlekedhetnek.) A vízparti étkezőhelyeken pizza és hot-dog egyaránt kapható. Van nyári színi előadás, utcabál, cigánybál, sörfesztivál, diszkó. Orfű különféle sportversenyek és múzeumok helyszíne, megtanulhatunk lovagolni a lovas-iskolában, van tenisz, minigolf, malom-múzeum.

Az üdülőfalut erdők ölelik körül, lehet túrázni, sétálni, biciklizni. Vannak panziók, már egy wellness-hotel is, van kempingezési lehetőség, számtalan kiadó apartman. Vannak éttermek, élelmiszerboltok, zöldségbolt, horgászcikket árusító üzlet, fodrász, orvos, gyógyszertár, vízmű és szervezett szemétszállítás. Műúton közelíthető meg Abaliget, ahol barlangtúrán vehetünk részt, vagy Magyarhertelend, ahol melegvizes fürdő várja a látogatókat. A parkolásért egyelőre még sehol sem kell fizetni, pénzért viszont lehet néha hőlégballonnal, vagy sárkányrepülővel a magasba emelkedni, ha a kalaphegyi kilátót alacsonynak találja a tisztelt látogató. És itt él Nagy Bandó András. Valahol itt ... Orfűn.

Akit ezek a dolgok nem vonzanak, s inkább értékeli a természeti szépségeket, a titkos, hangulatos, múltról-mesélő kis helyeket, annak is van ajánlatom. Először ismerkedjünk meg magával a településsel. Négy évtizede Orfű falucska pár házból álló, a Mecsek erdeiben eldugott kicsi, sáros utcájú település volt, néhány házzal. A földes út Mecsekrákos, Mecsekszakáll, Bános, Tekeres felé vezetett, melyek hasonló kis falvak voltak. Majd az út a patakvölgyön át Kovácsszénájára ért ki. Amikor a hatvanas években felragyogott Orfű szerencse-csillaga, az első lépés a fenti négy falu Orfűhöz csatolása volt, csak Kovácsszénája úszta meg a nagy egyesítést. Orfű nevének eredetén vitatkoznak a nyelvészek, tény azonban, hogy 1332-ben már említik az írások Orfeu, Orfew néven. (Gödör? Szakadék? Lyuk? Árok? - jelentése volt? Lásd később: Sárkánykút!) Mecsekrákos a völgyben folyó patak rákjairól, Mecsekszakáll - állítólag - a település "szakáll" - hoz hasonló alakjáról, Bános pedig azok bánatáról árulkodik, akik oda, szinte a világ végére mentek lakni

... Akárhogy is volt, 1963 nevezetes évforduló Orfű életében, mert elkészült első tava (Orfűi tó, 10 ha) aztán 1966-ban a második tó (Pécsi tó, 80 ha), majd a halrezervátum (Hermann Ottó tó, 40 ha) s végül a Kovácsszénájai tó (16 ha). Telkeket parcelláztak, a legnagyobb, a Pécsi tó keleti oldalán egy horgász-telep, a nyugati oldalán vállalati üdülők sora épült fel pár év alatt. A tavak és az egész üdülőkörzet létüket egyetlen dolognak, a Vízfő forrás patakjának köszönhetik. Az ember elgondolkodik néha, milyen véletlenen is múlnak dolgok ... A kagylós mészkő lágyabb anyagát az évmilliók esőcseppjei szép lassan kimosták. Először csak dolinák (kisebb gödör-féleségek, barlangos terület árulkodó jelei!) keletkeztek, aztán a cseppek ereje összegyülekezve elkezdte kivájni a sziklát. Keskenyebb-tágabb járatokban csordogált, vagy ömlött, kavicsokat, később kőtömböket görgetve csiszolta, vájta a barlangjáratokat. Egy darabig ment az útja lefelé, aztán valami kőzetrepedés mentén egyszer csak utat talált magának a felszínre, s már mint forrás bukkant napvilágra. Majd továbbcsörgedezve patakként kereste úti-célját a Kapos - Sió - Duna útvonalon, egészen a Fekete tengerig.

Amikor - életemben először - barlangászként és nem turistaként léptem be egy barlangba, az az orfűi Vízfő barlangja volt. (Ha valakinek lehetősége kínálkozik overállba, lámpás "kobakba" gumicsizmába beöltözve részt venni egy igazi, csúszó-mászós barlangtúrán - ne hagyja ki! Én elkezdtem és hat évig abba se hagytam ... Olyan varázslatos a földalatti világ, ha van bátorságunk a közelébe férkőzni és elég alázatosak vagyunk térdre borulni előtte.) Szóval ez a barlang, az idegenforgalom számára - sajnos - nem nyitott, mégis azt mondom, érdemes elzarándokolni bejáratához, hogy lássák, milyen kis patakocskára épült fel az a dolog, amit ma az "üdülőkörzet" névvel jelölünk. Igaz, ez a patak felhőszakadások után zabolátlan, partját-hídját tépő szörnyeteggé is tud válni, de általában csendes arcát mutatja. Egy hatalmas kőfal aljából bugyog elő, a ráhajló fák árnyékától smaragdzöld-ezüstösen. Mellette egy UFO landolt ... Így nevezik a környékbeliek a Vízmű üzemházát, mely a barlangkutatóknak is szállást adott egy időben. Gomba (?) alakú betonépület, s bár erdőben vagyunk, ahol gomba is nő, azért megoszlanak a nézetek, hogy ez a gomba ide való-e? Idővel azonban hozzá lehet szokni ottlétéhez

... Ha a réten át közelítjük meg a Vízfő forrást, érdemes a barlangászok kis faházához felgyalogolni, szép innen a kilátás. A ház közelében, a nagy fűben és a vízimenta bokrok, csalánok közepette ha szerencsénk van, megtaláljuk a barlangkutatók forrását. Ez olyan forrás, melyből (egyelőre) még nyugodtan lehet tenyerünkbe csorgatva vizet inni. A forrástól sétaút vezet a vízimalomig. Nem szívesen említem "Malom múzeumnak" - bár így hívják - hiszen ez működő malom. Igaz, van itt egy járgányos malom, olajpréssel, ami csak múzeumi tárgy, meg vannak ősrégi malomkövek is, de ha valaki erre jár, hallhatja a sziták, kerekek, őrlőkövek zsongító muzsikáját, ami egy élő, igazi malmot jelez. Mert ez a malom ma is dolgozik. Ha jó előre bejelenti jöttét, a "malmos" Péter, becsületes nevén Füzes Péter (Tel: 20/433-0947, e-mail: ovm@vizimalom.hu) még a kenyérsütés mesterségét is bemutatja. Friss kenyerénél jobbat közel-s-távol nem lehet találni. Akinek igazán nagy szerencséje van, az még Füzes Anti bácsival, a malom régi tulajdonosával, a most működő malom kétkezi felújítójával is találkozhat. Nálánál szakavatottabban senki se tudja elmagyarázni, hogyan is lesz az aranyló gabonaszemekből hófehér liszt. A múzeum mellett egyébként nyáron fafaragó műhely is működik. Ha nem vagyunk lusták és egy nyári hajnalon felkapaszkodunk a Kalap-hegy (tényleg "kalap" alakú!) tetejére, és onnan nézzük végig a napkeltét, szép emléket vihetünk haza, bár a nyári éjszakák tóra épülő ezüsthídjai is emlékezetesek lehetnek.
 

  Orfű nevezetessége a Sárkány-kút. Nagy szerencséje van annak, akinek ottjártakor bemutatja tudását! Mondája a következő: "Valamikor egy hétfejű sárkány élt ezen a vidéken. Bár a föld mélyében lakott, néha azért kijött a napvilágra. Egy éjjel rettenetes vihar tört ki, még a sziklatömböket is meglazította, és egyet rágörgetett az ördög barlangjának bejáratára. A szörny aztán amikor ki akart jönni, nem bírta a követ felemelni. Erőlködött, erőlködött, még a föld is belerepedt, a források is felszínre törtek. Zúgott morgott minden, de csak nem tudta elhengeríteni a követ. Eláradt, lepihent. Aztán amikor összegyűjtötte erejét, újra próbálkozott. Máig se sikerült neki a követ elgörgetni." Ez a forrás egy igen érdekes, úgynevezett időszakos forrás. Kitöréskor mintegy 1000 liter víz tör nagy erővel és nagy hanggal a felszínre, majd a vízmennyiség csökken, illetve megszűnik. Régebben a víz kitörését messze hangzó morajlás előzte meg, ami ma már nem hallható, mert a járatok kaviccsal, földdel eltömődtek. A szakemberek szerint e természeti jelenség magyarázata a következő: a hegy belsejében meglehetősen nagy, részben vízzel, részben levegővel kitöltött üregrendszer van. Ha a víz nyomása nagyobb lesz a levegődugóénál, a forrás működni kezd. Ennek során csökken a víznyomás, és a levegő újra elzárja a vizet. Vannak, akik a nyomásingadozást a Hold ár-apály jelenségével is kapcsolatba hozzák.
 A forrás közelében található Melocco Miklós "Sárkány" szobra.

 A Pécsi tó (sorrendben a második) gátján átsétálva tehetünk egy kisebb túrát észak felé, megnézhetjük Tekeres múlt századi, tipikus német portáit, ahol még a lóistálló is díszes téglából épült. Majd a falu felső végén kisétálva az erdei út háborítatlan csendjében a Hermann Ottó halrezervátum mellett az úgynevezett madár-rezervátum területére érünk. Ha szerencsénk van, meg egy jó távcsövünk, és elég csendben lépkedünk, megfigyelhetjük a madarak titkos életét, vagy ha csak mélázni akarunk a csendben, a tópartra hajló fűzfák alá ülve elmeditálhatunk arról, milyen ügyesek a békák, vagy milyen ügyetlenek a legyek, hisz gyakran válnak béka-ebéddé. Ha kora nyáron szerencsés helyen járunk, mély-bordó és sötétlila kosborokat láthatunk, ősszel pedig rengeteg gomba van.

Felirat hozzáadása