2013. július 16., kedd

Siwa oázis



Szívesen nézek olyan filmeket, melyek olyan helyeket mutatnak be, ahová mások nyaralni mennek. Nincs bennem sem irigység, sem önsajnálat. Elvégre az is valami, hogy tudom fizetni az áramdíjat, és ezáltal van lehetőségem tévét nézni, ill. most itt gépelgetni a gondolataimat. Nem olyan természetes ám ez ma már….
Pár napja egy egész délutánon át az ARTE tévé olyan helyekkel foglalkozott, ahová érdemes nyaralni menni. Vasaltam - már nagyon kellett – és ezzel pompásan elterelődött a figyelmem a nem túlságosan szeretett műveletről.

 
Én nem hallottam még az egyiptomi Siwa oázisról - de látom a neten, hogy ez nem valami ismeretlen különlegesség, szerveznek ide Magyarországról is utakat. Mindegy persze, mert valójában azon ámultam el, hogy milyen okosan ezek a modern beduinok ! Az egész idegenforgalmat a hagyományaikra, a tán primitívnek mondható, ám valamiképp mégiscsak modernné varázsolt életmódjukra alapozzák. 

Az európai meg csak bámul, hogy lehet műanyag nélkül is élni, lehet csodás, modern szállodát felépíteni hetek alatt szinte „csak kézzel” – és ráadásul klíma nélkül is pompás itt lakni. S bár nincsenek varázslatos, virágözönnel színezett parkok, ám vannak hűvös, mélyárnyékú pálmaligetek, ahol mindig jár a szél. Persze hozzá kell tenni, hogy mindezt a sok csodát azért az a természeti adottság teszi lehetővé, hogy van vizük. A turisták itt a pihenésen, strandoláson kívül kirándulhatnak, tevegelhetnek, és élvezhetik a végeláthatatlan sivatag csendjét – ha úgy kívánják.
Ez a hely egyébként már Nagy Sándor idejében is ismert/használt volt. Tudták a régiek is, hová érdemes menni….

Itt két ismertető olvasható róla, akit esetleg érdekel:








 

1 megjegyzés: