Nagy meglepetéssel állapítottam meg, hogy ez a vers -legalábbis ha jól kerestem- az egész hatalmas net-világban csak egyetlen helyen volt olvasható - eddig.
Aranyosfodorka napjai
2026. november 17., kedd
Alekszandr Puskin: Ördögök
Nagy meglepetéssel állapítottam meg, hogy ez a vers -legalábbis ha jól kerestem- az egész hatalmas net-világban csak egyetlen helyen volt olvasható - eddig.
2026. november 16., hétfő
Hallottál már a csillogó pirosliliomról ?
(...ami se nem csillog, se nem piros?) Mert én még soha, miközben több, mint 10 éve őrizgetek egy tövet az egyik benti, kicsi cserepemben. SOHA nem virágzott, fogalmam nem volt a nevéről, egy régi - már évekkel ezelőtt meghalt - nénitől kaptam, de egész biztos vagyok benne, hogy nem mondta meg a virág nevét, tán ő sem tudta...Idén nyáron új földet kapott a kis virág....és láss csodát életében ELŐSZÖR, NÉGY virágot hozott !! Azt nem mondom, hogy olyan, mint az alábbi (szerintem) reklám képen látható - de nekem hihetetlen nagy örömöt okozott. (Az enyémnek - sajnos a nem igazán jó helye miatt - kicsit hosszabbak a virágszárai, és nincs is olyan sok virágocska egy szálon, mint a leírásban látható képen - de nem baj, mert én nagyon boldog vagyok az enyémmel !!!)
Most csak ilyen "összevissza" fotóim vannak a virágomról - de talán így is látszik, hogy milyen szépség !!
![]() |
| (Ezt csak azért tettem ide, mert olyan mókás, hogy az udvar is látszik az előszoba ablakban...kintről befelé fotóztam) |
Egyébként - már csak kíváncsiságom miatt is - megnéztem, hol van ez a Guernsey ? Nos: Guernsey brit korona alá tartozó, önálló közigazgatással rendelkező terület. Bár földrajzilag Franciaországhoz fekszik közelebb, politikailag és történelmileg a brit uralkodóhoz tartozó u.n. koronafüggő terület ...
- A felfedezés: Cornish-Bowden Dél-Afrikában (Kelet-Fokföldön) dolgozott földmérőként.
- A behozatal: 1899 és 1903 között ennek a különleges, őszi virágzású növénynek a hagymáit elküldte Angliába az édesanyjának, aki továbbadta azokat a botanikusoknak.
- A névadás: Amikor a Királyi Botanikus Kertek (Kew Gardens) szakembere, William Watson 1904-ben tudományosan leírta az új fajt, a család kérésére a felfedező után nevezte el bowdenii-nek.
2026. november 15., vasárnap
Az állatok és mi....
A szöveget innen hoztam: https://naesmost.hu/miert-szeretjuk-neha-jobban-az-allatokat-mint-az-embereket/
Bemásolom az egészet:
Mindenki vágyik valakire, aki mellett önmaga lehet. Aki a rossz tulajdonságaitól, a téves döntéseitől, a külsejétől függetlenül is mindig ugyanúgy szereti. Aki még soha nem áltatta hamis ígéretekkel. Sokan pedig mindezt az állatokban találják meg. A kiskedvenc iránt érzett szeretet gyakran legalább olyan mély – vagy akár mélyebb – lehet, mint amit embertársaink iránt érzünk. De miért?
Az emberi kapcsolatok bonyolultak
Nekünk, embereknek sokkal könnyebb félreértenünk egymást. Ráadásul a legszorosabb kapcsolatainkban is elvárások, korábbi traumák, félelmek, káros viselkedésminták teszik próbára mindkét fél részéről a szeretetet. Egy kutyát, cicát vagy épp papagájt viszont egyáltalán nem izgat, hogy a gazdáját éppen előléptették-e, hogy mennyit keres, vagy épp az elmúlt hónapban hány kilót hízott. Nem zaklat minket a kérdéseivel, és nem hánytorgat fel korábbi veszekedéseket sem. Egy rossz nap után nem tukmálja ránk a tanácsait, nem oktat ki, hogy mit kellett volna tennünk – egyszerűen csak odabújik és szeret.
Az állatoktól sokan éppen azt kapják, ami az emberi kapcsolataikból időnként hiányzik: az ítélkezésmentes elfogadást.
A pszichológiai kutatások szerint a háziállatok sok ember számára valódi érzelmi támaszt jelenthetnek. A vizsgálatok szerint persze ez nem feltétlenül helyettesíti az emberi kapcsolatokat, viszont nagyon jól kiegészítheti őket.
Mert szükségük van ránk.
Azt sem szabad alábecsülni, hogy lehetőséget kapunk tőlük a gondoskodásra. Egy állatnak teljes mértékben tőlünk függ az egészsége, a biztonsága, a boldogsága. Miközben pedig mindezt biztosítjuk, megélhetjük, hogy mi is fontosak vagyunk valaki számára – ez pedig elengedhetetlen érzés a kiegyensúlyozott létezéshez. A helyzet tehát abszolút win-win.
Tényleg jobban szeretjük őket?
Bár az ember néha hajlamos erre a kérdésre igent mondani, a válasz inkább ez lehet: nem jobban, de másképp. Attól pedig, hogy valaki imádja a kutyusát vagy a cicáját, még egyáltalán nem biztos, hogy csalódott az emberekben. A kettő kiválóan megfér egymás mellett.
Azon viszont talán érdemes egyszer elgondolkodnunk, hogy mi lenne, ha azt a türelmet és elfogadást, amivel a kedvenc állatunk felé fordulunk, az embertársaink felé is gyakorolnánk… Ha ugyanolyan szeretettel fogadnánk el a másik ember rossz tulajdonságait, mint amikor a cicánk ötödjére sodor le mindent a mancsával a szekrényről szándékosan.
Ki tudja… talán jobb lenne a világ.
2026. november 14., szombat
Boldog, szép ifjúságom...
Úgy szeretném tudni, hogy a korombeliek közül kinek van az alábbi dallal kapcsolatban valami szép emléke...Jó, nem kérdezem, csak úgy meditáltam rajta...
Nekem ugyanis van...Imádtam IMÁDTAM táncolni és táncoltam is, amikor és ahol erre alkalom adódott. Hogy ezt a számot hányszor lépkedtem végig és hány táncpartneremmel - nem tudom megmondani, de egy biztos, sokan voltak. A táncpartnerek is a tánclépések is...
És (mint minden rendes öregember) oly szívesen merengek ifjúságom szép emlékein.. ..
Ezt lehet tudni a dalról:
A What Is Love című 1993-as eurodance slágert Haddaway (teljes nevén Nestor Alexander Haddaway) adta elő, és eredetileg lassú balladának szánták, mielőtt világhírű tánczenei himnusszá vált.Haddaway eredetileg nem akart szólóénekes lenni, hanem producerként dolgozott Németországban. Csak azért vállalta el a felvételt, hogy segítsen egy nehéz anyagi helyzetben lévő barátjának, aki a Coconut Records kiadónál dolgozott.
A dal szerzői és producerei, Tony Hendrik (Dee Dee Halligan) és Karin Hartmann (Junior Torello) eredetileg egy lassú balladát írtak. Azt kérték Haddawaytől, hogy énekelje el úgy, mint Joe Cocker.
Haddaway nemet mondott a Joe Cocker-utánzásra, és saját elképzelése szerint formálta át az énekdallamot. Tony Hendrik ezután nagyjából másfél-két hétre bezárkózott a stúdióba, és elkészítette a ma ismert, pörgős eurodance alapot.
És egy szám: eddig 507 millióan hallgatták meg...hát ez se semmi....
2026. november 13., péntek
Ez érdekes.....
https://www.facebook.com/erdolet
Képzeld el, hogy van két cső, de csak az egyik alatt folyik a víz, méghozzá olyan módon, hogy a nedvesség nem szivároghat be a csőbe. Szóval a víznek semmi nyoma nincs a csőben.
Monica Gagliano pontosan ilyen Y alakú csövecskébe ültetett bele borsópalántákat, és az elágazásnál a borsó gyökere kiválaszthatta, merre nő tovább. És kitalálta, melyik az az ág, ami alatt ott a víz. De vajon hogyan?
Kiderült, hogy a borsópalánta a víz hangjára figyelt. Észlelte a folyóvíz rezgését. És ami ennél is furcsább: amikor a kutatók a víz hangjának a felvételét játszották le neki, a gyökér annak nem dőlt be. Meg tudta különböztetni az igazit a felvételtől. Elképesztő, nem?
Ha azonban volt elég nedvesség a földben, akkor a borsó rá se hederített a víz hangjára. Csak akkor kezdett rá figyelni, amikor hiányzott neki a víz.
Néhány éve Lilach Hadany csapata másik oldalról vizsgálta meg ugyanezt a kérdést: mikrofonokat tettek a növények köré, és kiderült, hogy a szomjazó növények hangot is kiadnak. Egy szárazságban lévő paradicsom óránként harminc-ötven kattanást hallat, az a paradicsom viszont, amelyiknek van elég vize, szinte teljesen néma.
Kukoricán, búzán, szőlőn és kaktuszon is ugyanezt találták, és kiderült, hogy mindegyik fajnak megvan a maga „beszéd” mintázata. Egy méterről is hallani — csak éppen az ultrahang tartományában van, úgyhogy a mi fülünk nem fogja fel.
Szóval úgy tűnik, hogy a növények beszélnek, és hallgatóznak is.
És egy ma reggeli kép:
2026. november 12., csütörtök
2026.11.12. reggel
Hogy (egyes) emberek milyen ostobák

Amikor megláttam azt a fotót, azonnal tudtam, hogy valami "rendellenesség" és nem millió kis "gombostű" egy darázsban.El is olvastam a tudnivalókat erről a különös dologról, ha érdekel itt van:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cordyceps
Egy mondat az ismertetőből: Több jel is arra mutat, hogy már 48 millió évvel ezelőtt is képesek voltak ezek a gombák befolyásolni a gazdatestük viselkedését. E nyomokat több millió éves fosszíliákon sikerült fellelniük a kutatóknak.
A FB.on nem találtam meg másodszorra, de ez az oldal is hasonlókat mutat: https://www.facebook.com/groups/1400805136858919 ....
2026. november 11., szerda
Nem vagyok hajlandó
2026. november 10., kedd
Végre eső !
Ha nincs, vagy kevés, az is baj...de ha sok........
https://mult-kor.hu/tiz-teny-a-kozepkori-europa-egyik-legsulyosabb-ehinsegerol-20261109
2026. november 8., vasárnap
Ősz itthon meg a Havihegyen
Pirosat virágzik a vadszőlő,
levele lesz szirma, ötágú virága.
Pár napig szép csak,
aztán némán lehull az őszi sárba.
A sárga-cakkos tölgylevél
követi guruló gesztenyék útját,
a dió is szétpattintja burkát,
utolsó ernyőit a pitypang
szerteszét röpteti.
Köd-könny rezeg halott levélen,
elfekszik a fű is a réten,
korán húzza rájuk takaróját az ég,
még hat óra sincs, de itt a sötét.
2015





























