Már megint a csillagaim...

Állok kint hajnalban dideregve és bámulok.Nem tudok betelni a fölöttem látható mélykék éggel és a ragyogó csillagaival - bár nem tudom hány százszor láttam már. Kivétel nélkül minden alkalommal a Sarkcsillagtól kezdem a "nézegetést" - az egy abszolút fix pont... és onnan most már azonnal Orionomra kacsintok, megállapítva, hogy a köztük lévő "csillagaim" megvannak, szépen, rendben sorakoznak, mindegyik a helyén....

Miképp az alábbi  térképen és innen „lentről” is látható, most a Jupiter és a Mars viszonylag egymás „közelében sétál” …

De borzasztóan csalóka a kép, mert valójában elképzelhetetlen messzeségben vannak egymástól.
A Mars és a Jupiter közötti átlagos távolság körülbelül 551 millió kilométer,
Legkisebb lehetséges távolság: Körülbelül 491 millió kilométer
Legnagyobb lehetséges távolság: Körülbelül 1028 millió kilométer
Egymástól való távolságuk attól függ, hogy a bolygók a Nap azonos, vagy ellentétes oldalán helyezkednek el...

(Tudom, hogy vacak kép - de sajnos valami miatt mostanában nem tudok jobbat csinálni.Bár...hát nyilván senki se nézi, én meg tudom, mi hol van....😉) 

Jupiter távolsága a Földtől:
legkisebb 590 millió km
legnagyobb 970 millió km
A fény 33 vagy 54 perc alatt ér ide a Jupiterről
Legközelebb és legtávolabb kb. 13 havonta van tőlünk a Jupiter.

Mars távolsága a Földtől:
legkisebb 55 millió km
legnagyobb 400 millió km
A fény 3 vagy 22 perc alatt ér ide a Marsról
Legközelebb nagyjából 26 havonta (úgynevezett Mars-oppozíció idején), a legtávolabb pedig szintén kb. kétéves ciklusonként van a Mars.

Itt a mese vége. Aludjatok jól gyerekek, álmodjatok szépeket. Én is bebújok az ágyamba, késő van.....

Saláta - nyárra-télre....

Egy személyre olyan nehéz néha főzni, vagy készíteni bármit is...De ha ügyesen választod meg, amit enni akarsz és vannak kipróbált módszereid a tartósításra, variálásra, akkor azért "megy a dolog"...

Én szeretem a kínai kelt - kedvenc ételeim egyike....Abszolút egészséges, nem hizlal (!) kicsit ugyan macerás, dolgozni kell vele - na de  még a zsíros-kenyeret is meg kell kenni... Gazdaságos is, mert egy alkalommal legalább két-három vacsorányi ennivaló készül el. Az "alapot" lezárt tetejű dobozban (öntet nélkül) el lehet tenni és a felhasználás napján kell hozzáadni az „egyebeket” – sajt, húsféle.

 

A saláta alkatrészei: 

1 közepes kínai kel felszeletelve (alsó 10 cm-t inkább zöldséglevesbe főzöm)

Reszelve, aprítva:

1 karalábé, 1 kígyóuborka, 1-2 sárgarépa, 1 kisebb  jégcsapretek, 2 zöldpaprika, 1 édes piros színű paprika, apróra darabolt karfiol, 1 fej hagyma, apróra vágva, (mikróban kicsit „megmelegítve” – hogy elmenjen az erős illata) 3-4 gerezd fokhagyma összenyomva. Lehet persze mást is hozzátenni (pl. cékla), de én nem szoktam….

Ez az alap és ehhez aztán bármi adható: de csak a fogyasztás előtt ! (felvágott, sajt, virsli…)

Öntet: sovány tejföl és joghurt fele-fele arányú keveréke, bele vegeta(por), vagy esetleg házi készítésű "vegeta" ízlés szerint.

Hát ennyi.......... 

Most találtam.

 

Ezt nézd meg - ha segíteni akarsz: https://mikekata.hu/nepal/

Euphorbia hirta a szőrős kutyatej

Olyan nincs, hogy én a neten kóborolva ne bukkanjak valami (szerintem) érdekes dologra...és akkor mindjárt tudatni akarom a felfedezésemet az ide tévedővel: 

Ismerted,  vagy olvastál már róla?

Ez a szőrös kutyatej (Euphorbia hirta) egy trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt növény.Mivel úgynevezett pantropikális faj, a Föld összes trópusi régiójában megtalálható: őshazája Közép- és Dél-Amerika, valamint Észak-Amerika déli államai, például Florida és Texas, de mára szinte az egész világ melegebb égövi részein meghonosodott mint gyomnövény. 

Élőhelye (ahol a természetben rábukkanhatunk, ha  a fent felsorolt helyszíneken sétálunk 😊):

A szőrös kutyatej kifejezetten a meleg, napsütötte helyeket kedveli, a fagyot egyáltalán nem bírja. Tipikus pionír- és gyomnövény, amely leggyakrabban az ember által megváltoztatott környezetben bukkan fel: 

• Útszéleken, ösvények mentén és vasúti sínek mellett.
• Műveletlen, elhagyatott területeken és legelőkön.
• Mezőgazdasági ültetvényeken (pl. szója-, rizs- vagy kukoricaföldeken).
• Városi környezetben akár a járdák repedéseiben, udvarokon és parkokban is megtelepszik. 

Magyarországon a szabad természetben a klíma miatt nem él meg vadon (mivel egynyári növényként is tartós nyári hőséget igényel), a hazánkban kapható Tafedim termékekhez az alapanyagot ellenőrzött trópusi ültetvényekről importálják.

(Itt megjegyzem, ha így marad az időjárás, ahogy idén is alakult, hát lehet, hogy hamarosan mégis csak  "átköltözik" Magyarországra is ez a kis virág...) 

Főbb hatásai:

- Emésztés támogatása: Segít enyhe gyomor- és bélrendszeri panaszok, gyomorfájás, görcsök és enyhe hasmenés esetén.
- Fertőtlenítés: Gátolja a kóroktató baktériumok (például Escherichia coli) szaporodását, ezért hagyományosan bélfertőzésekre is használják.
- Immunerősítés: Támogatja a szervezet védekező rendszerét és csökkenti a gyulladásokat.

(Valami csodaszer lehet, ha ennyi-féle bajra van jó hatással...😉)

Itt az új vész....

Megjelent Magyarországon a pöttyös lámpahordó-kabóca – és ezt a rovart most tényleg érdemes megtanulni felismerni.

A Nébih laboratóriuma megerősítette: Magyarországon is megjelent a pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula). Ráadásul nemcsak hazánkban számít újnak – ez az első igazolt előfordulása az Európai Unió területén is.

Az első hazai példányra nem egy célzott hatósági felderítés során bukkantak. Egy Bács-Kiskun vármegyei lakos vett észre 2026 nyarán egy számára ismeretlen rovart a saját ingatlanán, lefényképezte, majd bejelentette a Nébihnek. A laboratóriumi vizsgálatok később igazolták, hogy valóban erről az Ázsiából származó idegenhonos fajról van szó.

Ez azért különösen fontos történet, mert megmutatja: egy kertben készített fényképnek most tényleg növényvédelmi jelentősége lehet.

A fiatal példányokat érdemes megjegyezni. Eleinte fekete alapon fehér pöttyösek, később pedig feltűnő vörös-fekete-fehér mintázatot kapnak. A kifejlett rovar első szárnya szürkés, fekete foltokkal, de amikor szétnyitja a szárnyait, elővillan a feltűnő piros hátsó szárny.

Első pillantásra kifejezetten szép rovarnak tűnhet.

A probléma az, hogy közben több mint 100 növényfajon képes táplálkozni.

Különösen nagy veszélyt jelenthet a szőlőre, de különböző gyümölcsfákon, díszfákon és erdészeti fafajokon is megjelenhet. Az egyik kedvelt tápnövénye ráadásul nálunk is gyakori: a bálványfa.

A kabóca szívogatással táplálkozik. Egy-két példány önmagában még nem tesz tönkre egy fát, de ha nagy tömegben jelenik meg, folyamatos táplálkozásával jelentősen legyengítheti a növényt.

És nem csak maga a szívogatás a probléma.

A kabóca nagy mennyiségű cukros váladékot, úgynevezett mézharmatot üríthet. Ez bevonhatja a leveleket, hajtásokat és a növény környezetét, a ragacsos felületen pedig megtelepedhetnek a korompenészgombák. Így egy erős fertőzés már az egész növény működését és a termés minőségét is komolyan befolyásolhatja.

Észak-Amerikában már megtapasztalták, mire képes, ha sikerül nagy állományt kialakítania. Egyes szőlőültetvényeken a Nébih szerint helyenként akár 90 százalékos termésveszteséget is okozott.

De hogyan tud egy kabóca ilyen gyorsan új országokba eljutni?

Ebben van a faj egyik legveszélyesebb tulajdonsága.

A nőstény nem kizárólag növényekre rakja a tojásait. Tojáscsomói megjelenhetnek szinte bármilyen viszonylag sima felületen: faanyagon, köveken, járműveken, szállítókonténereken vagy akár vasúti kocsikon is.

Vagyis miközben maga a rovar nem repül kontinenseken keresztül, az ember akaratlanul is elképesztő távolságokra szállíthatja a petéit.

A tojáscsomó első pillantásra ráadásul nem feltétlenül feltűnő. A nőstény a petéket egymás mellé rakja, majd szürkés, viaszszerű bevonattal fedheti be őket. Emiatt könnyen úgy nézhetnek ki, mintha egy kis megszáradt sárfolt lenne a felületen.

Ezért most nemcsak a kifejlett kabócát érdemes figyelni.

A fekete-fehér vagy vörös-fekete-fehér nimfák és a különös szürkés tojáscsomók ugyanúgy fontosak lehetnek.

A helyzet azért komoly, mert a faj uniós zárlati károsító. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerűen egy újabb kellemetlen kerti rovarról van szó: a cél jelenleg az, hogy még a terjedés korai szakaszában megtalálják és lehetőség szerint megakadályozzák a megtelepedését.

Ezért ha valaki gyanús példányt lát, nem az a legjobb első reakció, hogy lefújja rovarirtóval, majd kidobja.

Először készítsünk róla jól felismerhető fényképet, jegyezzük fel a pontos helyszínt, és jelezzük a Nébihnek. A hatóság kifejezetten kéri a lakossági bejelentéseket, hiszen az első magyarországi előfordulásra is pontosan így derült fény.

Nem kell tehát most minden pöttyös rovartól megijedni.

De ezt a fajt érdemes megtanulnunk felismerni, mert jelenleg még éppen abban az időszakban vagyunk, amikor egy-egy korai észlelés sokkal többet érhet, mint évekkel később több hektárnyi fertőzött terület kezelése.

Forrás: https://portal.nebih.gov.hu/.../megjelent-hazankban-a...

Találkoztatok már ehhez hasonló, fekete-fehér vagy vörös-fekete mintázatú kabócával a kertben?

#pöttyöslámpahordókabóca #növényvédelem #szőlő #kártevők #kert #kertikék

Kevesebb megjelenítése

A "hírt" itt találtam: https://www.facebook.com/kertikek

Nem elég, hogy az átkozott "büdösbencéket" is figyelni kell, most akkor még ez is...Nem javul itt semmi, csak romlik.

2026.szeptember 26 este.....

Természetesen láttam...bár majdnem elfelejtettem megnézni, annyira lekötött egy levél megírása...de azért "elcsíptem" még a randevút.

Ugyanis tegnap este a Szaturnusz ott kacskaringózott a Hold közelében. Ügyesek voltak, nem ütköztek össze.....Na jó, ez vicc.... Nehéz is lett volna, hiszen elég nagy az egymástól való távolságuk...Felfoghatatlan, de hát a csillagászok csak tudják...: 

"A két égitest látványa azért is különleges, mert miközben az égen látszólag közel állnak egymáshoz, valójában hatalmas távolság választja el őket a Földtől: a Hold átlagosan mintegy 384 ezer, a Szaturnusz pedig több mint egymilliárd kilométerre található."

Az én varázsgépemmel ilyen képel lehetett készíteni: 

Bár, ha belegondolok a köztünk lévő távolságra, egyszerűen csodálom, hogy szegény kis gépem az erőlködéstől (hogy jó képet tudjon készíteni) nem esett darabokra...

Hát, nem valami "nagy durranás"az én képem, de az enyém. Legfeljebb a távolságok miatt elgondolkodtató....Készítettem másik képeket is (vagy harmincat), de egyet megmutatok, ami nekem kedves, tetszik.  A Hold ugyanis kicsit bújócskázott a fügefa levelei között - aminek ez lett az eredménye - "fotóilag":

A csillagtérképen így néz ki: 

Egy Email-kép a hegyemről.....

Pár nappal ezelőtt "ünnepeltem" itt magam, vagyis csúcsmászásom évfordulóját és mit ád az ég, ma kaptam "onnan" egy Emilt, nevezetesen attól a kedves barátomtól, akit évekkel ezelőtt "fertőztem meg" a Szlovén Alpok szeretetével. "Arrafelé"  járt ma délután és küldött nekem onnan egy csodás fotót:

Hát nem elsírtam magam ??? (Mert én tudom, hogy mit látok...Mert én nem csak valami "ismeretlen sziklát" látok...) 

Az alábbi képet a neten találtam, itt jól látszik, a Stenar (ahol a barátom fotózott) és vele szemben a Triglav:

Ilyenkor gondolom aztán este (már elalvás előtt), hogy nincs is nekem semmi, de semmi okom panaszra...Ha az egész életemben csak egy ajándékot kaptam volna a Sorstól - a Triglavot - akkor is elégedettnek és boldognak kell(ene) lennem. 

Mindent, ami ezzel az úttal ( és persze a későbbiekkel is) összeköt,  életem legcsodásabb élményei közé sorolom, és igenis hálás vagyok érte.(Tetszik hallani - ott fenn?) 

Ez az Aljazev dom a Vrata völgyben, "háta mögött" a Triglav...

Tudom, hogy nem ez a világ legjobb képe. De én csináltam. Az én hegyemről. És én bármikor fel tudom idézni  a helyzetet, amikor elkattintottam a gépemet...És soha, senki el nem veheti tőlem azt a pillanatot.....

Before - After

 

Kép innen: 

https://www.facebook.com/Langtangvalley0

Nem tudok szabadulni ennek a szörnyű tragédiának az "emlékétől"...mert ez nem emlék, ez szörnyű valóság emberek ezreinek....és ráadásul én "látom" a képen a "Szörnyet"...tudom, ez az én agyam hibája...de akárhogy is van, ott van-e a szörny, avagy csak ott volt  - mindegy  már.....

Tudom, nem kell nézni....Na de az megoldás ?

(Csak zárójelben : vajon más is látja, amit én ? Néha magam is meglepődöm, hogy miket képes az agyam "látni" - ami nincs.......különös....különös....vajon mi lehet ennek az oka ?....Jó, ez is csak "költői kérés"... nem várok rá választ.) 

Energo Lux: 31 éves kincsem

1995 (Jól olvasod, ezerkilencszázkilencvenöt) karácsonyára vettem magamnak egy új mosógépet. Gondban voltam a választással, mert előtte egy egyszerű, kis "kerek" (Hajdu) mosógépem volt és most egy "igazi" automata mosógépet szerettem volna. És meg is vettem. Íme a blokkja: 

Eszméletlenül büszke voltam rá - hiszen nem volt akkor még mindenkinek ilyen gépe. Az ára is "csillagászati" volt - de apám tanítása szerint már akkor is az volt az elvem, hogy inkább veszem a drágát, de akkor az (remélhetőleg) tartós is lesz. Nos, ezt a reményt beváltotta az én csodálatos mosógépem.

Hiszen ma 2026-ot írunk és én még mindig ezt a gépet használom. Talán ha kétszer kellett benne valamit javítani, de nem lehetett "nagy dolog", mert itthon tudta elvégezni a "gyógyítást" a szerelő, nem kellett elvinnem sehová.

Bemutatom ŐT, már amilyen képeket tudtam készíteni róla - nem sztárfotók, de nagyjából látszik, hogy mekkora, milyen:

Remélem, kitart, míg élek...

Mosás végeztével szárazra törölgetem,  fedelét kinyitva megszárítom és minden áldott alkalommal, a munka befejezte után megsimogatom, megdicsérem. 

Megérdemli.

(Csak zárójelben: nem nyomozok utána, de kíváncsi lennék, hogy a 10-15-20 évvel ezelőtt gyártott mosógépek közül hány van még üzemben és hány a pár éve vettek közül ? Kedves régi gyári melósok, tervező mérnökök, és mindenki, akik ilyent tudtatok "alkotni" - hálás vagyok nektek és köszönöm a munkátokat ! ♥ ) 

Hol a boldogság mostanában ?

Hát kérem, kinek, hol....Nekem már csak a csillagos/Holdas ég marad a társam, vigaszom. Ma  este a felhők fátyola mögül kikukucskáló Holdat próbáltam meglesni. Még ilyent se csináltam. Tudom én, hogy fototechnikailag, meg csillagászatilag egy nagy nulla ez a kép..na de én, én olyan boldog voltam ma este, amilyennek már rég éreztem magam. "Fotósorozat a felhők mögött bújócskázó Holdról". Ez az alkotásom címe. Első díjat nyertem vele... magamnál.    😊

(Ó, bár csak a fényképezőgépemet is le tudnám fényképezni, hogy lássátok, tulajdonképp mivel is készültek ezek a képek...Lassan darabokra esik...és még midig hűségesen szolgál. Imádom.)