Régi kedves dalok

Más valamit kerestem és ezt a pompás kis nosztalgiázós videót találtam az 50-es, 60-as évekből. Ha van kedved, hallgasd kicsit....Ilyen számok ma már nincsenek...(vagy vannak, de én nem tudok róluk...)

És megtaláltam a folytatást is, a 70-80-90-es évekből. Ne árválkodjon ez a fenti videó egymagában:

A gyükési fenyőm

Ma valahogy semmi kedvem az íráshoz...igaz persze senki sem kényszerít(ene)...
Tegnap fent jártam a gyükési kertemnél és valahogy olyan "üresnek" érzem azóta is a szívem/agyam. Amikor fáj a hiány az lehet ilyen, vagy ez az...

Ott már semmi sem látszik abból, ami volt, csak az elvadult bokrok dzsungele, és a hatalmassá nőtt fenyő, melyet én ültettem, jó két évtizede, egy halott kiskutyát temetve melléje. Úgy vette vissza a természet a "saját" területét, és alakította a régivé - mintha sosem jártam volna ott...mintha sosem töltöttem volna boldog napokat, sőt éveket azon a domboldalon. Semminek semmi nyoma...
Ha más nem is, akkor a fenyő emlékszik tán még rám...

  

Alufólia - hosszan elmesélve

E bejegyzés alatt van egy rövidebb - ha nincs időd, türelmed, és "annyira" nem is érdekel az alufólia-mese, görgess oda...(Őszintén szólva én elég érdekesnek találtam ezt, s arra gondoltam, hátha mást is érdekel a téma és még nem olvasott erről...)

Matt vagy fényes? Tapasztalt háziasszonyok sem mindig tudják jól, hogy az alufólia melyik oldalát kell használni...

Az alufólia szinte minden háztartásban megtalálható – praktikus, sokoldalúan használható, és a modern konyha egyik alapvető kelléke. De vajon hányan tudják közülünk, hogy valóban számít-e, melyik oldala kerül az étellel érintkezésbe?
A kérdés régóta foglalkoztatja a háziasszonyokat: vajon a fényes oldalnak kell „belül” lennie, vagy éppen fordítva?
Sokan hiszik, hogy az egyik oldal az ételekkel, a másik pedig a hőforrással érintkezik – ám a valóság ennél egyszerűbb.

Miért van két oldala az alufóliának?

Az alufólia gyártása során a gyártók két réteget préselnek egymásra, hogy megakadályozzák a szakadását. Az a felület, amely a gép polírozott hengereivel érintkezik, fényes lesz, míg a másik – amely a másik fóliaréteghez simul – matt marad.Ez tehát nem funkcionális különbség, hanem a gyártási folyamat természetes eredménye.

A jó hír, hogy az alufólia mindkét oldala ugyanolyan védelmet nyújt az élelmiszereknek. Akár a matt, akár a fényes oldalát használja, az alumíniumréteg ugyanúgy védi az ételt a levegő, a fény és a nedvesség hatásaitól. (Ezt pl. én nem tudtam....) 

Mikor lehet mégis jelentősége?

Bár a mindennapi használatban nincs különbség, a sütés és főzés során a hővisszaverő képesség apró különbségeket mutathat. A fényes oldal jobban visszaveri a hőt, míg a matt jobban elnyeli azt. Emiatt, ha például sütőben szeretne valamit megtartani melegen, célszerű a fényes oldalt befelé fordítani, hogy az visszaverje a hőt az étel felé. Ha viszont gyorsabban szeretné megsütni az ételt, a matt oldal legyen belül – így a hő elnyelése hatékonyabb lehet. (Na ugye, ezt SE tudtam...) 

Ezek a különbségek azonban nem drámaiak, inkább a professzionális konyhákban számítanak, ahol minden apró részletet optimalizálnak. Otthoni környezetben inkább a gyakorlatias szempontok dominálnak: hogy könnyen lehessen formázni, szorosan illeszkedjen, és ne szakadjon el.

Mire figyeljen az alufólia használatakor? 

Az alumínium reakcióba léphet bizonyos savas vagy erősen sós ételekkel (például paradicsomszósszal, citrommal, ecettel). Ilyenkor fémes ízt adhat az ételnek, és hosszabb tárolásnál elszíneződést is okozhat.

Ha ilyen ételeket csomagol, érdemes sütőpapírt vagy fóliabélést tenni közéjük.
Továbbá, mikróban soha ne használja az alufóliát, mert szikrázást, sőt tüzet is okozhat. Sütőben viszont kiváló segítség, ha meg akarja akadályozni az étel kiszáradását, vagy ha meg szeretné védeni a kényes részeket a túlsüléstől – például pulyka- vagy halfilénél.

Mi a helyzet az alufóliával a konyhában?

• Az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) a heti tűrhető bevitel (TWI) értékét 1 mg/ttkg/hét szintben állapította meg minden forrásból származó alumíniumra. A mindennapi étrendi bevitel többsége nem a fóliából jön, és átlagosan ezen határérték alatt marad.
• Fóliából az ételekbe kisebb mennyiség vándorolhat, ezt több vizsgálat mérte; az átjutás savanyú (citrom, paradicsom, ecet) vagy erősen sós közegben és magas hőmérsékleten/hosszú idő alatt nagyobb lehet. Emiatt érdemes az ilyen ételeket inkább sütőpapírral bélelt tepsiben, üveg/kerámia edényben készíteni, vagy a fólia alá sütőpapírt tenni.
• Független tényellenőrző és szakirodalmi összegzések következtetése: a konyhai alufólia szokványos használata mellett nem látható egészségügyi kockázat, és nincs bizonyíték Alzheimer- vagy rákkockázat-emelkedésre.

A lényeg összegezve

Az alufólia mindkét oldala azonos minőségű és biztonságos az ételek csomagolásához. A fényes és a matt felület közti különbség csupán optikai, nem pedig funkcionális.
Ha mégis szeretne apró előnyt kovácsolni a hővisszaverésből, sült ételeknél használja a fényes oldalt befelé, hogy a hő az ételbe irányuljon – de a mindennapi konyhai használatban nyugodtan bízhat abban, hogy bármelyik oldal tökéletesen megfelel.
Az igazi titok tehát nem abban rejlik, melyik oldal ér az ételhez, hanem abban, hogyan bánunk vele: tisztán, tudatosan, biztonságosan.

Gyakorlati tanácsok (biztonságosan használva)

• Ne tárolja hosszan savanyú vagy sós ételekkel érintkezve a fóliában; használjon köztes sütőpapírt/ételtárolót.
• Mikróban ne használjon alufóliát (szikrázás veszélye).
• Sütéshez a fólia alkalmas fedésre/borításra; ez nem növeli igazoltan sem az Alzheimer-, sem a rákkockázatot.
• Ha szeretné minimalizálni a bevitt alumíniumot, a savas pácolást végezze üvegben/rozsdamentes acélban, és savas fogásoknál válasszon sütőpapír + tepsi megoldást.

Van  a cikkben néhány olyan infó, melyről én még nem halottam... És, hogy őszinte legyek, (kicsit szörfölve még a neten) nem tudom, hogy most jó-e, vagy se, ha használom...Marad az a változat, hogy van itthon, hátha mégis kell valamihez. El nem romlik...

Egy ebéd-ötlet

 Nem magyarul beszélő, de tökéletesen érthető:

És kipróbáltam - és finom....

Öt éve...

 ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

Kell egy kis áramszünet

Nem értem, néha mi vezérli a kezemet, a gépemet, hogy  csupa rossz, szomorú, témára találok...és persze el is olvasom...és persze semmin se tudok segíteni és persze a tehetetlenség nagyon rossz....

Akkor marad a zene...Talán kimuzsikálódik a fejemből a sok negatív gondolat...

Víz-ügy

Készakarva és tudatosan nem "politizálok" én itt a blogban...Óvatos vagyok a vélemény-nyilvánítással... de 40 évig VIZIGes voltam... ezt az egy videót azért mégiscsak beteszem - ha már az előző bejegyzésben is szóba kerül a víz... Nem kell megnézni, mert hátha nem fogsz tudni aludni miatta.....

Mi lesz itt ?

....könnyen lehet, hogy egy bizonyos idő elteltével, a Szahara...

....az lesz itt...

Az őszi vetésekre vonatkozó enyhe és közepes aszály egyre nagyobb területre terjed ki az országban. A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszály pedig az ország túlnyomó részén továbbra is nagyfokú vagy közepes szintű.

Az alábbi linken látható diagramok ijesztőek: 

https://aszalymonitoring.vizugy.hu/index.php?view=pattern

https://www.agroinform.hu/idojaras_hirek/drasztikus-lehules-es-aszaly-osszeomolhat-az-aramlat-amely-europa-mezogazdasagat-elteti-92991-001   (sajnos tele van reklámmal, de mégis ajánlom elolvasni...) 

Engem valószínű már nem nagyon érint, de ettől függetlenül azért aggódom Európáért...

Véletlen egybeesés, vagy se, vagy előrejelzése a fent írt "fenyegetésnek" ... Épp tegnap láttam (az én tv-mben) egy dokufilmet az egyiptomi sivatagban végzett kutatásokról...Hogy mi minden kerül elő még ma is...x ezer év után a fáraók birodalmából.... Nos, ez velünk is megtörténhet...akármennyire is hihetetlennek tűnik....majd nem piramisokat, hanem toronyházakat ásnak elő a régészek a homokból... 

Ahogy ők, valószínű mi sem tudunk tenni semmit a SORS  ellen. 

Az önállóságról....

(Ez is egy elmaradt bejegyzés....Nem törlöm, maradjon csak itt. Elgondolkodásra érdemes írás.)

https://nlc.hu/eletmod/20260301/ezert-nem-kotsz-kozeli-baratsagokat-pszichologia-szerint/

"....A pszichológia szerint azok az emberek, akiknek kevés igazán közeli barátjuk van, gyakran túl korán tanulták meg az önállóságot.
Ez volt a gyerekkorom legfőbb üzenete: oldd meg. Ha valamit el kell intézni, intézd el. Ha valami fáj, nyeld le. Ha zavaros, rakd rendbe magadban. Senki nem mondta ki, hogy „mostantól egyedül vagy”. Inkább csak egy csendes hangulat lengte körül a dolgokat: az a jó, ha nem vagy teher. Ha kevés gond van veled. Ha mindent kibírsz.

Felnőttként aztán jött a címke: „Milyen önálló vagy!” Büszkén viseltem. Nem kérek sokat. Nincsenek nagy igényeim. Megoldom. Csak közben az életem teli lett ismerősökkel, kollégákkal, kedves szomszédokkal – és nagyon  kevés igazán közeli kapcsolattal.
Azok az emberek, akiknek kevés igazán közeli barátjuk van, nem feltétlenül távolságtartók vagy ridegek. Gyakran egyszerűen csak elképesztően jól tudnak egyedül lenni.

Túl korán tanulták meg, hogyan tartsák meg magukat. Hogyan nyugtassák le magukat. Hogyan menjenek tovább segítség nélkül. Ez az erejük. Csak néha ez olyan erőt jelent, ami árnyékot vet arra a képességre, hogy merjünk kérni, támaszkodni, beengedni. És ha az önállóság túl korán vált páncéllá, teljesen érthető, hogy a közelség nem szükségletnek, hanem opcionális luxusnak tűnik...."

No, mára ennyi........elolvastam néhányszor.........

Ma....

...csak  magamnak, magamtól, mert emlékezni jó, még ha fáj is....

(1. A ház képe 1950 körül, amikor még mi laktunk benne - sajnos semmilyen más képem sincs ebből az időből. 2-3. A másik kettő már az új tulajdonosok idejében, a kibővítés után készült...)

Minden fűszál, kavics pontos  helyét, a fákat, a virágokat... ma is el tudnám sorolni....

....Álmomban néha felködlik még

gyerekkorom dzsungel-kertje.

A fű övig ért, a fák csúcsa messze,

s a japánbirs lakható palota.

Évek kellettek, hogy  bejárjam

csillagvirág szegte útjait és

megismerjem ezer rejtekét....

(A kis piros x jelzi a költözésünk utáni "toldást".)

Kun Magdolna - Ha megtehetném...

Ha megtehetném, én mindig gyermek lennék.

Mikor felkel, a Nap, elindulnék, este hazamennék.

Aztán elmesélném szüleimnek hol és merre jártam,

és utam során mi volt az, amit megcsodáltam.

Elmesélném nekik, hogy akkor még voltak emberek,

akik utam során megkérdezték merre is megyek,

és megkérdezték, nem fázom-e, nem vagyok-e, éhes,

mert Ők szívesen adnak nekem segítséget.

Elmesélném azt is, hogy nekem sosem kellett félnem,

akárhol is jártam, bármerre vitt léptem,

mert az emberek mind ismerték, tisztelték egymást,

és egymás családját is nagyon vigyázták.

Ma már felnőttként álmodom gyermekkoromról,

és arról, hogy az a régi élet, akkor milyen volt,

hogy mennyivel másabb volt a világ, és az emberek,

és hogy mily sokat ért a tisztelet és szeretet.

Hiányzik a régi világ, az otthonom, a házunk,

a gyermekkori pajtások, kikkel, erre-arra jártunk,

és hiányzik az egész utca, és minden egyes szomszéd,

aki széppé varázsolta gyermekkorom létét.