2026.11.12. reggel

Hurrá ! Megint esik ! Még ha csak csendesen is...de jó lenne, ha egész nap esne..........(Nem hiszem, hogy kívántam valaha is életemben ilyent, de most igen...) 

Fügefámtól is búcsúznak levelei (lesz mit összesöpörni...)

Hogy (egyes) emberek milyen ostobák

 

Amikor megláttam azt a fotót, azonnal tudtam, hogy valami "rendellenesség" és nem millió kis "gombostű" egy darázsban.El is olvastam a tudnivalókat erről a különös dologról, ha érdekel itt van:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cordyceps

Egy mondat az ismertetőből: Több jel is arra mutat, hogy már 48 millió évvel ezelőtt is képesek voltak ezek a gombák befolyásolni a gazdatestük viselkedését. E nyomokat több millió éves fosszíliákon sikerült fellelniük a kutatóknak.
A FB.on nem találtam meg másodszorra, de ez az oldal is hasonlókat mutat: https://www.facebook.com/groups/1400805136858919 ....

Olyan idétlen kommentek jöttek ehhez a képhez, hogy az ember esze megáll. Csak azt nem tudom, ha valaki olyan buta, hogy még helyesen írni se tud, (nem, hogy értelmesen kérdezni) akkor miért nem fogja be a száját ???

(O.K....ez egy költői kérdés volt...Részben azért van itt szegény darázs, mert szörnyen bosszant az a sok baromság, amit írnak egyesek...igaz, az a "kettes" meg hülye, aki elolvassa és bosszankodik miatta...😉 )

Nem vagyok hajlandó

(Kép a FB-ról)

Bár többen lennének, akik így gondolkodnak - és valószínű a listát még lehetne bővíteni is. Csakhogy..sajnos birkának lenni és bégetve a nyáj után menni egyszerűbb(nek tűnik)...

De végül hová  is mennek a birkák? hol végzik ? (és előtte még a bundájukat is lenyírják...)

Végre eső !

Ha nincs, vagy kevés, az is baj...de ha sok........

https://mult-kor.hu/tiz-teny-a-kozepkori-europa-egyik-legsulyosabb-ehinsegerol-20261109

Ezt  a szöveget tegnap este találtam....tán megidéztem vele az esőt ??? Mert ma reggel(vagy tán már éjjel is itt volt, de ) esik az eső...!!! Nem zuhog, de szép csendesen esik...bárcsak tartana napokig. Talán még az is kevés lenne ennyi szárazság után. Szinte hallani vélem a természet boldog sóhaját...

..."Üres a fészek, elrepült belőle...."

Ősz itthon meg a Havihegyen

Ősz 

Pirosat virágzik a vadszőlő,
levele lesz szirma, ötágú virága.
Pár napig szép csak,
aztán némán lehull az őszi sárba.
A sárga-cakkos tölgylevél
követi guruló gesztenyék útját,
a dió is szétpattintja burkát,
utolsó ernyőit a pitypang
szerteszét röpteti.
Köd-könny rezeg halott levélen,
elfekszik a fű is a réten,
korán húzza rájuk takaróját az ég,
még hat óra sincs, de itt a sötét.
2015

https://hu.wikipedia.org/wiki/Havihegy

Csak türelem....

Pl. a fény a Földről 12,5 mp alatt elér  a Marsra...  érdekesek ezek a számok....Nézz az égre, látod is a Marsot - hát a csoda gondolta, hogy ilyen messze van...vagy a gondolatom ilyen lassú......De hogy a Földön pl. egy 'kisemondott' üzenet mennyi idő alatt ér el valakihez,  azt ugye nem lehet tudni. Azt hiszem sohanapjáig kering szegény gondolat - aztán egyszer csak puff, leesik és eltűnik valamiféle süllyesztőben.... Bár az is lehet, hogy akinek üzenni akarok, az jelenleg a Proxima Centaurin tartózkodik...Na, hát oda meg kell 4,2 év, hogy elérjen az üzenetem....

Reklám Máriakéméndnek - itt is....

Aki ismer, tudja, hogy Máriakéménd  kedvenc helyem, több szempontból is... Így hát érthető talán, ha reklámozom, ajánlom az alábbi ismertető elolvasását: 

https://www.facebook.com/groups/733121794105678

Már most érdemes szállást foglalni a jövő szezonra, mert a férőhelyek harmada már most betelt.

Ezt se tudtam: a macska NEM EHET hagymát...........

https://naesmost.hu/megmergezheti-a-cicadat-minden-hagymas-etel/

Egy kis pörköltszaft, néhány falat hagymás hús vagy egy kevés ételmaradék a tányérról- ami nekünk hétköznapi étel, az a macskának veszélyes. A vöröshagyma és a fokhagyma ugyanis súlyos esetben vérszegénységet okozó mérgezést válthat ki.

BORZASZTÓ!!!!! Nem az, hogy a macska nem ehet hagymát..hanem az, hogy oda jutottam, már MINDENBEN kételkedem...ötvenszer felteszem egy hír olvasása után, hogy ez akkor most "tényleg" igaz, vagy valaki csak befékelte...(én így hívom, a "fake hír" elnevezés után...hát már ez is...teljesen elment a józan szem...)  

(hagynikéne/hagynikéne/hagynikneafenébe...ezt a FB-ot....)  

Csíkos az ég...

(Lejárt a "'szabadságolás"...blog folyt.köv...)

Nagyon fel tudom idegesíteni magam a sok hülye ember sok hülye szövegén, a lehetetlen fantáziálásán, a mérhetetlen butaságán - már ami a kondenzcsíkok ügyét illeti.... Tegnap készítettem az alábbi fotókat egy rövid délelőtti séta alatt és ma az alábbi cikket találtam a Fb-on. Nos, én ide is bemásolom, mert olyan jól le van írva, hogy mi, miért van úgy, ahogy..

Bár a sok hülyének magyarázhatsz.....

 

A  képeim...és alább a magyarázat....

A mai napon rengetegen tettek ki a repülőgépek kondenzcsíkjairól konteókat, hogy így meg úgy mérgezik a Liliputiak/Alienek/Darh Vader/ Terminator az emberiséget. Akik ismernek, azok tudják, hogy gyerekeként és tinédzserként éltem-haltam a repülésért és csak a szememért nem lettem, nem lehettem repülős, pedig még középsuliba is felvettek anno. Szóval írtam egy rövid ismertetőt erről a fizikai jelenségről, ami NEM chemtrail mégezés, hanem egy egyszerű fizikai látványosság: (A fényképet Balatonalmádi-Öreghegyről fotóztam. A képen egy A380-as Airbus óriásgép repül Londonból a Távol-Keletre tartva)

Miért látszanak néha olyan erősen a repülőgépek kondenzcsíkjai?

Bizonyára sokan megfigyelték már, hogy vannak napok, amikor az égboltot hosszú, vakítóan fehér repülőgép-kondenzcsíkok hálózzák be. Máskor ugyanazon légi útvonalakon közlekednek a repülőgépek, mégsem látunk utánuk szinte semmit. Előfordul, hogy egy kondenzcsík néhány másodperc alatt eltűnik, míg egy másik hosszú órákon át megmarad, fokozatosan kiszélesedik, és végül fátyolszerű felhőzetté alakul.

A jelenség magyarázata a légkör fizikájában, mindenekelőtt a hőmérséklet, a páratartalom és a víz halmazállapot-változásainak összefüggéseiben keresendő.

Mi történik odafent, tíz-tizenkét kilométer magasságban?

A nagy utasszállító repülőgépek jellemzően 9–12 kilométer magasságban közlekednek. Ebben a magasságban a levegő hőmérséklete gyakran mínusz 40–60 Celsius-fok, a légnyomás pedig mindössze töredéke a földfelszínen mérhetőnek.

A repülőgépek sugárhajtóműveiben kerozin ég el. Az égés során többek között szén-dioxid és vízgőz keletkezik. Érdekesség, hogy egyetlen kilogramm repülőgép-üzemanyag elégetése hozzávetőleg 1,2–1,3 kilogramm vizet eredményez vízgőz formájában.

Ez a forró, vízgőzben gazdag égéstermék találkozik a rendkívül hideg magas-légköri levegővel. A keveredés során gyorsan lehűl, és megfelelő körülmények között az apró vízcseppekből szinte azonnal jégkristályok képződnek.

A repülőgép mögött látható fehér csík tehát nem füst, és nem is egyszerűen vízgőz, hiszen maga a vízgőz láthatatlan. Amit látunk, az parányi jégkristályok milliárdjainak sokasága.

De miért marad meg az egyik kondenzcsík, miközben a másik szinte azonnal eltűnik?

Itt jutunk el a jelenség legfontosabb fizikai magyarázatához.

A levegő vízgőztartalma és hőmérséklete szoros kapcsolatban áll egymással. Minél hidegebb a levegő, annál kisebb az a vízgőznyomás, amelynél a víz és a jég egyensúlyi állapota kialakul.

Mínusz 50 Celsius-fokon egészen kevés vízgőz is elegendő ahhoz, hogy a levegő jégre nézve telítetté váljon.

Ha a repülőgép olyan légrétegben halad, ahol a levegő viszonylag száraz, a hajtómű mögött létrejövő jégkristályok gyorsan szublimálnak, vagyis közvetlenül vízgőzzé alakulnak. A kondenzcsík néhány másodperc vagy perc alatt eltűnhet.

Ha viszont a repülőgép olyan légrétegbe kerül, amely jégre nézve telített vagy túltelített, egészen más történik. A jégkristályok nem tűnnek el gyorsan, sőt a környező levegő vízgőzéből tovább növekedhetnek.

Ilyenkor a kondenzcsík hosszú ideig megmaradhat, és akár órákon át látható lesz.

Fontos megérteni, hogy a tartós kondenzcsík növekedéséhez szükséges víz jelentős része már eleve ott volt a légkörben. A repülőgép elsősorban elindította a jégkristályok kialakulásának folyamatát.

Miért látszik néha vakítóan fehérnek?

Ennek már az optika, vagyis a fény fizikája adja meg a magyarázatát.

A kondenzcsíkot alkotó apró jégkristályok szétszórják a Napból érkező fényt. Mivel a látható fény különböző hullámhosszait viszonylag egyenletesen szórják, a csíkot fehérnek látjuk.

Különösen feltűnő lehet a jelenség tiszta, mélykék égbolt előtt, amikor a fehér jégkristályok és a sötétebb háttér között nagy a kontraszt.

A Nap állása is számít. Bizonyos megvilágítási szögeknél a kondenzcsík sokkal fényesebbnek tűnik, mint máskor. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a csík az égbolt egyik részén szinte ragyog, másutt pedig alig észrevehető.

És miért terülnek szét a csíkok, néha szinte az egész eget beborítva?

A repülési magasságban gyakran rendkívül erős légáramlások uralkodnak. A magas-légköri szelek sebessége akár óránként 100–200 kilométer vagy ennél is több lehet.

Ráadásul a szél sebessége és iránya különböző magasságokban eltérhet egymástól. Ezt a jelenséget szélnyírásnak nevezzük.

A légáramlások, a turbulencia és a jégkristályok lassú ülepedése fokozatosan széthúzzák az eredetileg keskeny kondenzcsíkot. Ha a környező levegő nedvességi viszonyai kedvezőek, a csík egyre szélesebb lesz, és végül alig különböztethető meg a természetes fátyolfelhőktől.

Van-e mindennek időjárási jelentősége?

Bizonyos mértékig igen.

A hosszú ideig megmaradó kondenzcsíkok arra utalnak, hogy a magas-légkörben elegendő nedvesség található a jégkristályok fennmaradásához. Ez olykor összefügghet a közelgő időjárás-változással, például egy front érkezésével.

Önmagában azonban a sok kondenzcsík még nem jelenti azt, hogy hamarosan esni fog.

Érdekes az is, hogy két, egymáshoz viszonylag közel repülő gép közül az egyik hosszú, tartós kondenzcsíkot hagyhat maga után, a másik pedig szinte semmit. Ennek oka lehet mindössze néhány száz méteres magasságkülönbség, hiszen a légkör különböző rétegeiben egészen eltérő hőmérsékleti és nedvességi viszonyok uralkodhatnak.

A kondenzcsíkoknak egyébként éghajlati jelentőségük is van. A tartós csíkokból kialakuló felhőzet egyrészt visszaveri a napsugárzás egy részét, másrészt akadályozza a Föld által kibocsátott hősugárzás egy részének távozását a világűrbe. A kutatások szerint e két hatás eredője globális átlagban melegítő.

Mi tehát a lényeg?

Amikor egyik nap hosszú, vastag, vakítóan fehér kondenzcsíkokat látunk, másnap pedig ugyanazon az égbolton szinte egyet sem, az nem feltétlenül a repülőgépek számának vagy működésének megváltozását jelzi.

Sokkal inkább azt, hogy odafent, tíz-tizenkét kilométerrel a fejünk fölött megváltoztak a légkör fizikai viszonyai.

A hőmérséklet, a vízgőz mennyisége, a légáramlások és a napsugárzás együttesen határozzák meg, hogy a kondenzcsík egy pillanatig vagy akár órákig látható marad-e.

Ami a földről nézve egyszerű fehér vonalnak tűnik az égen, valójában egy rendkívül összetett, folyamatosan változó légköri fizikai folyamat látható eredménye.

És talán éppen ez benne a legérdekesebb: ugyanaz a repülőgép, ugyanazzal a hajtóművel, ugyanazon az útvonalon egyik nap hosszú fehér csíkot rajzolhat az égre, másnap pedig szinte nyomtalanul haladhat át rajta.

Eszemmegáll..............

"Csak úgy" beírtam a guglikeresőbe, hogy
"Belefáradtam, unom az egészet..."
Nos, erre olyan választ kaptam, hogy elállt a lélegzetem. ....
Ez volt az utolsó bekezdése a hosszú válasz-szövegnek:
"Szeretnél mesélni róla, hogy mi fárasztott le leginkább az utóbbi időben? (A munka, a magánélet, vagy egyszerűen a mindennapi mókuskerék?) Ha van kedved, megoszthatod, én itt vagyok és meghallgatlak."

És ezen az utolsó mondaton igencsak elgondolkodtam.
Kikerestem és elolvastam ezt is:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mesters%C3%A9ges_intelligencia

Egyre inkább eluralkodik rajtam az az érzés, hogy ez már nem az én világom.....nyugodtan leírhatom: félelmetes. Kicsit kikapcsolom....(a gépet is)  Ha lesz valami mesélni-való jó hírem, jelentkezem.