2026. szeptember 19., szombat

Tudsz követni ?

100 %-ig biztos, hogy ezt már írtam, mert nem először nézek csodálkozva az égre - de nem baj... Ugyanis ma hajnali fél 4-kor ismét láttam Őket !!!(És egyszerűen valami belső, lelki kényszerem van, hogy írjak is róluk...)  Azért micsoda mázlista vagyok, ha elég korán ébredek, találkozhatom a kedvenceimmel. Ugyan kissé messze vannak még...De közelegnek, jelezve a tél (lesz még ilyen?) közeledtét is.
Írtam én már szám-adatokat is, de bevallom, nem tudok "betelni" velük, vagyis nem tudom abbahagyni a hitetlenkedő csodálatot e számok láttán:
Az Aldebaran 65 fényévnyire van tőlem.
1 fényév kb. 9 BILLIÓ km
65 x 9 billió km = ......na....sok....szóval kicsit messze van, de nem baj.
Egyébként: 1 billió km az = akkora távolság, hogy kb. 38 nap alatt teszi meg a fény ezt a távot...Érted ???? Na most akkor szorozd kilenccel...vagy ne...
"Csak úgy mondom"....
Mégis, mégis ő az én kedvencem...

Túlzásnak tűnhet, de becs szó nem az ... nekem talán nincs is nagyobb örömöm, mint amikor Ők  (igen...ŐK) megjelennek így őszelőn.... Legalább van néha látogatóm...és milyen messziről jönnek ! Talán épp ezt kell leginkább értékelnem ...mert akik közel vannak, azokat nem nagyon látom.

Kép innen: https://share.google/izxzIhobTZyH5jy2g

Ha az alábbi linkre kattintasz, láthatod azt a csodálatos égi (tér)képet, ami ma hajnali  4.30-kor volt itt fölöttem...

https://www.heavens-above.com/skychart2.aspx?lat=46.0765&lng=18.228&loc=P%c3%a9cs&alt=0&tz=CET

2026. szeptember 18., péntek

Lehet, hogy csak engem érdekelt.... Nem baj.

Bevallom halvány fogalmam nem volt India és a környező államok múltjáról. Most, a szörnyűséges nepáli katasztrófáról több tucat filmet láttam, valahogy eszembe jutott, hogy kicsit "körül kellene néznem" azon a távoli vidéken. Tény, hogy többszörösen megbuktam volna egy ilyen témájú földrajzi vizsgán... Nem is akarom én most az összes "felfedezett" dolgot ide beírni, de azért mégiscsak bemásolok ezt-azt, amit érdekesnek tartok, vagyis hát én ezeket nem tudtam... ezt is tán elsősorban magamnak (tekintve, hogy hovatovább ez az egész blogírás is max. 3 embert érdekel - akiknek ezúton is köszönöm, hogy néha kommentelnek...😘)

Szóval: 

Először itt egy térkép, bár biztos vannak jobbak, de ezen látható a terület, melynek "történelme" után keresgéltem...



És íme a válasz:

AI-alapú áttekintés
Brit-India felosztása és függetlenedése 1947. augusztus 14–15-én történt meg, amikor a Brit Birodalom kivonult a szubkontinensről. A folyamat során a gyarmatot vallási alapon két független államra osztották fel: a hindu többségű Indiára és a muszlim többségű Pakisztánra
A felosztás háttere és menete a következőképpen alakult:
1. Miért történt? (A kiváltó okok)
  • Vallási feszültségek és politikai ellentétek: A függetlenségi mozgalom vezetői megosztottak voltak. Míg Mahatma Gandhi és Jawaharlal Nehru egy egységes, minden vallást magában foglaló államot szerettek volna, a Mohamed Ali Dzsinnah vezette Muszlim Liga attól tartott, hogy a muszlim kisebbség háttérbe szorulna a hindu többségű független Indiában. Ezért egy önálló muszlim állam, Pakisztán létrehozását követelték. 
  • A britek sietős távozása: A második világháború után a gazdaságilag kimerült Nagy-Britannia már nem tudta fenntartani gyarmatbirodalmát, és minél előbb ki akart vonulni a térségből. 
2. Hogyan történt? (A megvalósítás)
  • A Mountbatten-terv: India utolsó brit alkirálya, Lord Louis Mountbatten 1947 júniusában bejelentette, hogy elfogadják a felosztást. A brit parlament ezt követően gyorsan elfogadta az indiai függetlenségi törvényt. 
  • A Radcliffe-vonal megrajzolása: Egy brit jogászt, Sir Cyril Radcliffe-et bízták meg azzal, hogy húzza meg az új határokat. Radcliffe, aki korábban soha nem járt Indiában, mindössze néhány hét alatt, elavult térképek és népszámlálási adatok alapján, szinte teljesen önkényesen húzta meg a választóvonalat. 
  • Területi felosztás: Két kulcsfontosságú, vegyes lakosságú tartományt – Pandzsábot és Bengált – vágtak ketté. Pakisztán így két, egymástól több ezer kilométerre fekvő részből állt össze: Nyugat-Pakisztánból (a mai Pakisztán) és Kelet-Pakisztánból (amely 1971-ben Banglades néven vált függetlenné). 
  • A hercegi államok: Az addig félautonóm indiai hercegségek (mint például Kasmír) maguk dönthették el, melyik országhoz csatlakoznak. Ez Kasmír esetében máig tartó háborúkhoz és geopolitikai konfliktusokhoz vezetett. 
3. A következmények: Történelmi katasztrófa
Bár a függetlenséget augusztus 15-én kikiáltották, az új határokat hivatalosan csak két nappal később, augusztus 17-én hozták nyilvánosságra. Ez teljes káoszt és pánikot szült: 
  • A történelem legnagyobb migrációja: Körülbelül 15 millió ember kényszerült otthona elhagyására. Hindu és szikh milliók menekültek Pakisztánból India felé, míg muszlimok milliói tartottak az ellenkező irányba, hogy a határ „jó” oldalára kerüljenek. 
  • Borzalmas erőszakhullám: A költözések során a radikalizálódott vallási milíciák és csoportok között brutális felekezeti erőszak tört ki. Egész menekültvonatokat mészároltak le, a nők elleni tömeges erőszak mindennapos volt. A becslések szerint 200 000 és 2 millió közé tehető a mészárlásokban meghaltak száma. (Én erről még sosem hallottam...)
A sietős, rosszul előkészített és vallási alapú gyarmati felosztás így a 20. század egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájába torkollott, amelynek feszültségei és határvitái a mai napig meghatározzák India és Pakisztán viszonyát. 
Ugyan ezek a földrészek/országok most itt nem nagyon játszanak szerepet, de jónak, érdekesnek tartottam a térképet, azért került ide.
Aztán kicsit tovább bővítettem a témát:
India felosztása (Partition of India) 1947 augusztusában a modern történelem egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájával és geopolitikai átrendeződésével járt. A brit gyarmatbirodalom (a Brit India) megszűnésével a területet vallási alapon osztották fel, amelynek során két új, független állam jött létre.

Milyen új államok alakultak?
A felosztás közvetlen eredményeként 1947. augusztus 14-én és 15-én két domínium alakult ki:
  1. Indiai Dominium (India): A hindu többségű területek alkották. Ebből jött létre a mai modern Indiai Köztársaság.
  2. Pakisztáni Dominium (Pakisztán): A muszlim többségű területekből állt. Ez egy földrajzilag kettészakadt, különös államalakulat volt:
    • Nyugat-Pakisztán (a mai Pakisztán területe).
    • Kelet-Pakisztán (amely több mint 1600 kilométerre feküdt Nyugat-Pakisztántól, India túloldalán). Kelet-Pakisztán később, egy 1971-es véres függetlenségi háború után elszakadt Pakisztántól, és ma Banglades néven ismert.
(Megjegyzés: A Brit India részét képező Ceylon (ma Srí Lanka) és Burma (ma Mianmar) szintén ebben az időszakban nyerték el függetlenségüket, de ezek nem a közvetlen 1947-es vallási alapú felosztás részei voltak.)

Miért történt a felosztás? (A fő okok)
A felosztás nem a semmiből jött; évtizedes politikai és társadalmi feszültségek csúcsosodtak ki benne:
  • A „Két Nemzet Elmélet” (Two-Nation Theory): A muszlim kisebbség politikai vezetői, élükön Muhammad Ali Dzsinnával (a Muszlim Liga vezetőjével), úgy vélték, hogy a hinduk és a muszlimok két teljesen különálló nemzetet alkotnak. Attól tartottak, hogy a britek távozása után a hindu többség elnyomná a muszlimokat egy egységes, demokratikus Indiában.
  • A britek „Oszd meg és uralkodj” politikája: A brit gyarmati kormányzat évtizedeken át szándékosan szította a vallási ellentéteket (például külön választói névjegyzékekkel a hinduknak és muszlimoknak), hogy meggyengítse az egységes indiai függetlenségi mozgalmat.
  • Politikai patthelyzet: Mahatma Gandhi és Dzsaváharlál Nehrú (az Indiai Nemzeti Kongresszus vezetői) egységes, szekuláris államot akartak. Mivel a Kongresszus és a Muszlim Liga nem tudott megegyezni a hatalom megosztásáról egy jövőbeli alkotmányban, a tárgyalások zátonyra futottak.
  • Fokozódó vallási erőszak: 1946-ban Kalkuttában és más régiókban brutális összecsapások törtek ki hinduk és muszlimok között (a „Direct Action Day” után). A britek és az indiai vezetők is úgy látták, hogy a polgárháború elkerülésének egyetlen módja a szétválás.

Hogyan történt a felosztás? (A folyamat)
A britek a második világháború után gazdaságilag kimerültek, és minél gyorsabban el akarták hagyni a szubkontinenst.
  • A Mountbatten-terv: Louis Mountbatten lordot, India utolsó alkirályát bízták meg a kivonulás levezénylésével. Mountbatten a folyamatot drasztikusan felgyorsította, és a függetlenség céldátumát 1948 közepéről előrehozta 1947. augusztusára.
  • A Radcliffe-vonal (A határok meghúzása): Egy brit jogászt, Sir Cyril Radcliffe-et bízták meg azzal, hogy húzza meg a határokat a térképen. Radcliffe korábban soha nem járt Indiában, nem ismerte a helyi viszonyokat, és mindössze öt hetet kapott a feladatra. A határokat elavult népszámlálási adatok alapján húzták meg, kettévágva falvakat, családokat és mezőgazdasági területeket (különösen a kulcsfontosságú Pandzsáb és Bengál tartományokban).
  • Titkos határok: A határok pontos vonalát szándékosan csak a függetlenség kikiáltása után, augusztus 17-én hozták nyilvánosságra, hogy a britek elkerüljék a felelősségre vonást az aznap kitörő káoszért.
A felosztás tragikus következményei
Mivel az emberek hirtelen az „ellenséges” ország területén találták magukat, a történelem legnagyobb humanitárius krízise bontakozott ki:
  • Tömeges migráció: Körülbelül 15 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát. Muszlimok milliói menekültek Pakisztánba, míg hinduk és szikhek milliói az új India területére.
  • Extrém erőszak: A menekültkaravánokat és vonatokat mindkét oldalon brutálisan megtámadták. A becslések szerint 500 0zer és 2 millió között volt a vallási tisztogatásokban, mészárlásokban meghalt emberek száma, és nők százezreit érték atrocitások.
  • Megoldatlan konfliktusok: A felosztás kapkodása miatt több fejedelemség státusza rendezetlen maradt. Ez vezetett Kásmír hovatartozása miatti vitához, ami miatt India és Pakisztán azóta több háborút is vívott, és a viszonyuk a mai napig feszült.
A felosztás melyik része érdekli jobban? Szívesen mesélek részletesebben:
  • A Kásmír-konfliktus eredetéről és arról, miért maradt ez a mai napig puskaporos hordó.
  • Arról, hogyan szakadt el később Kelet-Pakisztán (Banglades) Nyugat-Pakisztántól 1971-ben.
  • Vagy a folyamatban kulcsszerepet játszó személyek (Gandhi, Dzsinnah, Mountbatten) politikai küzdelmeiről.

Nos, itt abbahagytam a keresgélést. Egy délutánra ennyi is elég volt...
                *******************************

Nos, valószínű, hogy ez rajtam kívül senkit se érdekel, senki se olvassa, és (minként a többi szövegelésemhez) senki se fog kommentelni. Nem baj. Én arra érdemesnek tartottam, hogy itt megörökítsem és esetleg majd később is elolvassam még néhányszor....

De igencsak gyötör a költői kérdés, hogy van-e még értelme ennek a blogírásnak...Talán valamilyen más (nem nyilvános) formát kellene keresnem a gondolataim leírásához...Gondolkodom a megoldáson.

2026. szeptember 16., szerda

Kis kedvencem...


Szeretem az ilyesféle "felfedezéseket"  és szeretem a feketerigót. Jár is ide hozzám néha, de ezeket az érdekességeket nem tudtam róla... 


A képet innen hoztam: https://www.facebook.com/groups/432208457905321/

2026. szeptember 14., hétfő

Búcsú Máriakéménden....


(Remélem nem azt kellett volna írnom, hogy ....Máriakéméndtől.....mert hát akármi is lehet...ugye....)

Felfedeztem 2011-ben  magát a templomot (illetve főképp az angyalait...)  15 éve járok búcsúba ide, és hogy őszinte legyek, a pécsi havi-hegyi búcsún és ezen kívül még soha, sehol máshol nem voltam ilyen ünnepen...De pont azért, mert régóta vagyok látogató ilyen helyeken, nos, pont azért látom, hogy "bizony változik a világ" - és ez pl. abban is megnyilvánul, hogy az efféle templomos ünnepek már rég nem olyanok, mint évekkel ezelőtt...Részben kihalnak az öregek, részben mindennél és mindenkinél fontosabbá vált a telefonsimogatás, amihez semmi erőfeszítés nem kell,  csak a két kezed, az egyikbe fogod azt az átok telefont, a  másikkal simogatod...(Hát ilyenné vált  világ - nem tudom visszaváltoztatni - sajnos...) 

Tehát elmentem a búcsúba - körbesétáltam x-edszer a kertet, a templomot, a kálváriát - és olyan jó "otthonos" érzésem volt...Új volt ugyan az "etető" - nekem nem is tetszik - de  egy ideje  képes vagyok arra, hogy "ne lássam" azt, amit nem akarok látni (csoda dolog ám - agymunka !!!)

Kellemes, szép idő volt, elmúlt már az agyfelforraló szörnyű nyár, kicsit felhős volt az ég, de azért sütött a nap, járt valami halk, gyenge szél, olyan "fáradtan-gyengének" éreztem magam, ültem ott egy padon és mintha megállt volna az idő...Tán egyszerűen csak boldog voltam...

Nem is kívántam én mást... csak ennek az érzésnek a megmaradását...lehetőleg még sokáig...



                           Az "angyalaim".....

A "rendezvényépület"


Valami érthetetlen okból az én képeim "eltűntek" a gépemről az alábbiakat innen hoztam: 






És itt egy kis reklám a zarándokszállásnak: 

Október 15-ig még lehet szállást foglalni a máriakéméndi zarándokházban

Iskolai és cserkészcsoportoknak, valamint felnőtt csoportok részére van lehetőség több napos táborozásra a zarándokszállás igénybevételével a máriakéméndi kegyhelyen. A 2 hektáros terület, a templom parkja rendelkezésre áll, akár sátrazás formájában, akár a zarándokház használatával. A helyszín turistacsoportok, baráti közösségek, de akár egy család számára is ideális.
A kegyhely autóbusszal is megközelíthető, autóbusz-megálló a templom előtt is van, ahol a menetrend szerinti járatok megállnak. Pécsről, Pécsváradról, Mohácsról, Bólyról és Szederkényből is közlekednek erre járatok. A templomhoz több turista- és zarándokút (Mária út, Szent Márton út) is érkezik vagy vezet tovább a Baranyai-dombság szép kirándulóhelyei felé. Összesen 160 km hosszan lehet jelzett és felfestett utakon gyalogtúrázni, de a Karasica-völgye, a Pécsváradra vezető út és a környék településeit összekötő utak kerékpározásra is alkalmasak. A térségben több kiépített kerékpárút vezet pl. Olasz, Szederkény, Bóly, Villány vagy Mohács felé. A máriakéméndi Vár-hegy és a kiépített és felújított Törökvári-pihenő is kedvelt célpont a gyalogtúrázók körében.

A környékben több kiemelkedő turisztikai attrakció is működik, mint pl. a pécsváradi vár, a Mecsek legmagasabb pontján, a Zengőn található kilátó, az Óbányai-völgy a Pisztrángos-tavakkal, a Ferde-vízeséssel, a Csepegő-sziklával, a bólyi kastélypark, a Batthyány-Montenuovo mauzóleum, a mohácsi termálfürdő, a Nagyharsányi szoborpark vagy éppen Villány, ahol a híres pincesoron kiváló borkóstolón vehetnek részt az érdeklődők.
A máriakéméndi búcsújáró kegyhely kedvelt a katolikus közösségek körében
Amikor nincs nagyobb gyerek csoportunk, szívesen látjuk az egyéni zarándokokat, baráti társaságokat és a kirándulókat is, akik a helyszínen szeretnék szabadidejüket eltölteni. A szálláshely udvarán van lehetőség bográcsos főzésre és szalonnasütésre is. Az étkezés önellátós formában történik, a konyhában lehet főzni, de rendelni is lehet ételt a közelből, kiszállítással. Ehhez tudunk tippeket is adni.
Zarándokszállás ára a 2026-os évben
(Figyelem! A szállás díja a 2027-es évre az inflációkövetéssel arányosan változhat.)
1-4 fő 7100 Ft/fő/éj
5-14 fő 6500 Ft/fő/éj
15 főtől 5900 Ft/fő/éj
Sátorozás ára 3200 Ft/fő.
0-6 éves korig a szállás díja 900 Ft/fő/éj.


Érdeklődni lehet Biki Endre Gábornál a kegyhely munkatársánál a 30-452-4579-es számon.