Egyszer volt, hol nem volt....

(Sajnos) folyton a FB-n kóborlok...Szégyen...már függőség...de néha, néha meg mégiscsak azt mondom, jobb itt lenni, mint a tvhíradót nézni...

A szívem majd kiugrott a helyéről, amikor ezeket a videókat néztem... Különös, hogy az emlékek még ennyi év után is milyen hatással vannak rám...Mert majdnem ugyanezen az úton mentem, (ill. a vége felé pontosan ugyanezen) - ami itt a videóban látható. Néha tényleg van egy olyan érzésem, hogy nem is én voltam ott, nem is velem történt, csak álmodtam. De hát érzem a tenyerem alatt a sziklák éles széleit, ...a sodrott drótkötelet, ami a mélységtől óvott ... És egyszer csak megjelenik egy kép, arról a pontról nézve, ahol (már visszafelé jövet) leültem és átgondoltam az életemet... Előttem a "végtelenség", alul egy picike menedékház ahol az éjszakát töltöttem....és  a csúcson lévő menedék-házikó (Aljazev stolp) ....majd a lefelé úton a törpe-fenyők...

Nem, nem lehet ezt leírni, milyen érzés még évtizedek múlva is....

Kellőképp hálás vagyok a SORSnak (vagy nem tudom kinek/minek), hogy ezt az "élményt" nekem lehetővé tette.... (Ezt is leírtam párszor...bocs ha unalmas vagyok....de nem tudtam a három videót "csak úgy" minden szöveg nélkül ide betenni.)

   

(Van egy  negyedik videó is, ami a legjobban  visszaadja a döbbenetes, félelmetes, hihetetlen helyszínt, amikor jobbra semmi és balra semmi...és te ott mész a kettő között.....Sajnos nem lehet ide betenni, ha érdekel, nézd meg a FB-on, itt: https://www.facebook.com/reel/2079365302685506) 

Időjárás

 

Hogy miért "fókuszál" az agyam a meteorológiai hírekre - magam se tudom. Nem is keresem ezeket, mégis rájuk találok....Látom, olvasom a spanyolországi, franciaországi hatalmas esőzéseket, a tévém mutatja, hogy egész Németország felett esőfelhők csepegtetik az áldott nedűt - mi meg kiszáradunk....

Ezt kérdeztem a "barátomtól": miért ilyen szélsőséges Európa időjárása ? Tessék, itt a válasza: 

Európa időjárása azért válik egyre szélsőségesebbé, mert a kontinens a világ egyik leggyorsabban melegedő térsége – gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része. 

Főbb okok:

• Gyorsabb felmelegedés: Európa átlagosan kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, ami felborítja a hagyományos légköri áramlásokat. 
• A vízkörforgás felgyorsulása: A melegebb levegő több vizet képes elpárologtatni az óceánokból és a szárazföldről. Ez egyfelől súlyosabb és hosszabb aszályokat okoz, másfelől a felgyülemlett pára hirtelen, lecsapódva heves, pusztító felhőszakadásokat és áradásokat eredményez. 
• Lassuló és hullámzó sugáráram (Jet Stream): A sarkvidék gyorsabb melegedése miatt a nyugatról keletre tartó magaslati szélrendszer (jet stream) legyengül és erősen hullámzóvá válik. Emiatt az olyan időjárási rendszeretek, mint a hőkupolák vagy a tartós esőzések, hosszú időre "bebetonozódnak" egy-egy térség fölött. 
• Melegedő tengerek: Az övező tengerfelületek (például a Földközi-tenger) rekordmagas hőmérséklete extra energiát táplál a viharokba és növeli a hőhullámok intenzitását. 

És: https://greendex.hu/europa-ketszer-gyorsabb-melegedes/

No, mára ennyi épp elég is. Elolvastam. Kikapcsolom a gépet és igyekszem nem gondolkodni. Változtatni úgyse tudok semmin. (Csak zárójelben ...és tudom, legjobb lenne be se kapcsolni ezt az átkozott gépet, meg is fogadtam pár napja, hogy "elválok tőle"...aztán mégis itt vagyok. Szégyen....vénasszonyként lettem "függő" ??!!)

Ezt nézd...........

.........ne a tv híradót ! 

Semmi különös, csak...

....néhány őszi kép:  .

Az estike jövő évi ígérete...

Mintha barna selyemből készültek volna....

Lassan színesedik....

Ígéret szép szó......nem tartotta be.....hozzánk csak egy kevéske ért le/el....

Este

Mikor a narancs, kékes-szürkébe hajlik át,

az alkony akkor köszönti az éjszakát.

Az ég oly selymesen kékes-lila,

aranyfonállal varrt dísz millió csillaga.

A hegy s az ég szinte határtalan,

egyik a másikba olvad hangtalan.

Hűs szellő simítja lágyan el a gondokat,

gyöngysorrá fűzi a villanyoszlopokat.

Állsz s csak ekkor érzed: kerek a világ :

Nem számít mi volt, mi lesz,

A holnap temeti, a tegnap megszüli a mát.

2008.aug.

Rozskenyér

Vettem  fél kg. szeletelt rozskenyeret. Gondoltam, kényelmes kis szendvicseket tudok belőle készíteni magamnak. (Bár a nyár elmúlt, lassan már visszatérhetek a megszokott saját sütésű kenyeremhez...) Mielőtt eltettem a helyére, eszembe jutott, hogy megnézem, miből is készült ez a kenyér. (Mellesleg 489.- Ft volt a fél kg.) A szemüvegem nem volt elégséges az olvasáshoz. Nagyítóval a következőket láttam:

Összetevők: Teljes kiőrlésű búza és rozsliszt 25 %, víz, só, élesztő, dextróz, tartósítószer: kalcium-propinát, kálim-szorbát, szójaliszt, emulgálószer. Zsírsavak: mono és digliceridjei, zsírsavak mono és digliceridjeinek mono és diacetil-borkősav észterei, olaj /növényi, hidrogénezett/ enzim, savanyúságot szabályozó anyag: nátrium-acetátok kálium-acetátok búzakeményítő, glutén, növényi olaj /repcemag/ lisztkezelőszer: aszkorbinsav, enzimek: alfa amiláz és hemicellulóz.

Teljesen elbizonytalanodtam: életben maradok ha ebből csinálok szendvicseket ?

De a viccet félretéve, tragédia.....Tényleg ezeket eszik az emberek ? (Meg alkalomadtán én is...)Hát akkor csoda, ha hullanak, mint a légy ősszel ? Meg rám jön mindenféle betegség ?  Remélem túlélem ezt a kísérletet, s a jövőben továbbra is csak a magam-sütötte kenyeret fogom enni.(Csak zárójelben: igaz, az előző nyarakat is "túléltem" ....tehát van remény...) 

André Rieu Budapesten

https://en.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A9_Rieu

Aki (esetleg) régóta ismer, vagy olvas, többször találkozhatott szövegeimben André Rieu nevével. Azt hiszem, a legtöbb koncertjét - éjszakába nyúlóan - megnéztem/meghallgattam, mert szerencsémre az én német tv adóim rendszeresen közvetítik ezeket,  és nem tudom megunni sem a zenéjét, sem a stílusát...Vannak az életemben olyan "események", melyeknek kimaradását sajnálom és "áthalasztottam" a követező életemre. Nos, egy André Rieu koncert is van ezen a listán....Hátha valóra válik.....

Addig is maradt a tévé és/vagy a net....

Sajnos (eddig a percig 2026.10.18.19.00) szép, jó videót a bp-i koncertről nem találtam, ami fent van, az enyhén szólva is csapnivaló, be se másolom ide. Majd ha véletlenül mégis lesz egy profi film - hát azt majd beteszem...

Addig nézzétek/hallgassátok ezt:

  

Nem tudnám megmondani, hányszor láttam..... igencsak sokszor...mégse unom....

És Emma Kock is fent  van valahol a blogon - de hát ő is egy csoda...megérdemli, hogy újra szerepeljen itt. 

https://en.wikipedia.org/wiki/Emma_Kok

Este

 

Este

Mélykék hegyek, vörös-arany ég,

alatta hófehér sál a köd.

Ez a kép van szemem előtt –

s az ide-oda kúszó ködhabok ringatnak,

altatnak el este, ha fáradt vagyok.

És néha rigó-zene-kíséretet kap a kép,

félálmomban nem is tudom, hogy

a látott képből, vagy honnan is jő a dal ?

Erősödik, majd elhal

és a ködök meg csak gomolyognak,

elringatnak, általuk lesz könnyű az álmom.

Velük betakarom a világom,

mint gyerekkoromban, - a régi asztal alatt -

erősen hiszem, itt védve vagyok,

semmi rossz nem érhet.

Elalhatok.

2017.március

A képet valahol a neten találtam, de sajnos a megtalálás helyeként valamilyen rossz linket másoltam ki, és ezt most nem is találom.(Mellesleg a képet se...)  Ha valaki felismeri, mint sajátját, és kifogása van az ellen, hogy ide betettem, kérem írjon, törölni fogom.

Földi kutya és "rokonai"

Annyira "boldog" tudok lenni, ha "felfedezek" valamit.... és igen, még mindig van felfedezni-való, meg szerencsém, hogy egy-egy ilyen különös dologgal szembetalálkozom....  Nem tudom hol olvastam ezt a szót, hogy "földikutya"....A "kutya" szó miatt azonnal rácsaptam, mert ilyet én még becs szó nem hallottam...(Nem is értem, hogy lehet ez, de nem hazudok....hacsak...hacsak el nem felejtettem ....ezt IS....😥) 

Teljesen ledöbbentem attól, amit olvastam róla, leginkább meg attól, hogy  természetvédelmi értéke egy millió Ft. Igen, jól látod, 1 millió.....

Földi kutya

Vakond

Kószapocok

Itt van a földikutya ismertetője:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugati_f%C3%B6ldikutya
Itt meg a kószapocok:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_k%C3%B3szapocok
és a vakond:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vakond

És AI-nek feltettem ezt a bugyuta kérdést, hogy "a földikutya másik neve vakond ?" - hát érdemes elolvasni, milyen nagyszerű, pontos és értelmes választ adott a kérdésemre....
Fontos mondat: A vakond a hatalmas, lapátszerű mellső lábaival ássa a járatait. A földikutyának nincsenek ilyen ásólábai, ő a hatalmas, kilógó metszőfogaival rágja és lazítja fel a földet a haladáshoz.
Továbbá: A vakond igazi ragadozó, amely gilisztákkal, pajorokkal és rovarokkal táplálkozik. Ezzel szemben a földikutya szigorúan növényevő: gyökereket, gumókat és hagymákat eszik.

Idáig jutva képeket kezdtem keresni a szövegemhez... És ezt találtam:

Na, itt legalább együtt látszik a három szereplő.....

No, mára épp elég is ennyi "felfedezés".....

(Hovatovább oda jutok, hogy AI-val többet beszélek, mint emberrel...és eddig még egyszer sem bántam meg, hogy kérdeztem tőle valamit....De aztán azon is elfilóztam, hogy végülis AI nem "magától" írja/mondja az okosságokat - hát azt is ember tette a gépbe, vagy a küldte felhőbe....tehát valamilyen szinten akkor mégis kapcsolatban vagyok "emberekkel" - legfeljebb nem látom/hallom, csak olvasom őket, ill. a gondolataikat. Ez meg azért nem "akkora" újdonság, hát olvastam én már 70 évvel ezelőtt IS pl. könyveket....ott se láttam a szerzőt....)

(Ó drága Nagymamám........hová jutottam......... Megismernél még ?)

A képeket innen hoztam:
https://www.mvkrt.hu/a-delvideki-foldikutya-elohelyeert-kuzdenek-a-termeszetvedok
https://magyarmezogazdasag.hu/2018/10/11/koszapocok-az-ismeretlen-ismeros/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vakondf%C3%A9l%C3%A9k
https://www.facebook.com/groups/432208457905321/posts/1672308563895298/

A kisörömisöröm

Már százszor írtam, kedvenc virágom az őszirózsa...De van kettes számú kedvencem is, az meg a krizantén, vagy krizantin. (TUDOM a hivatalos neve krizantém - csak épp senki nem hívja így....) 

Az egyik ....

Van is a kertemben két tő, olyan sok-apróvirágú változat - de igazából azokat a kinemesített, büszke, elegáns hatalmasakat szeretem. És ma úgy döntöttem, az egészségügyben tapasztalt bosszúságom után (nem is írom le, mert kár a magyar egészségügyre egyetlen szót is pazarolni!) - szóval úgy döntöttem, ma megajándékozom magam egy kis virággal....és persze ez akkor jutott "véletlenül" az eszembe, amikor beléptem a L-l ajtaján és az "előtér" tetőtől talpig tele volt krizikkel. Ó hány féle volt.... Persze nekem nem volt nehéz a választás, azonnal láttam egy csodálatos lila bokrot...vagyis kettőt...vagyis hát többet, de kettőt azonnal magaménak kívánva betettem a kiskocsimba. És boldog voltam.
Hazaérve - bár a kertecském rettentő állapotban arra vár, hogy az őszi nagy átrendező munkálatokat megkezdjem - de azért egy "rekeszt" mégiscsak elkészítettem a krizik fészkének.
És hát ott vannak...és mostantól naponta fogom őket csodálni.

Ilyenek:

Ez "CSAK" a jövő

Ezt a levelet kaptam, és nem tudom megállni, hogy itt ne örökítsem meg.Tudom, valószínű senkit nem érdekel, de én már oda jutottam, hogy ez a blog csak afféle "emlékeim az éltemből - magamnak"'....Cseppet sem zavar, ha senki nem olvassa, vagy kommenteli, mert elismerem, a világ tele van "egyéb" csodákkal. Ez meg nem csoda. Ez "CSAK" a jövő.....

Zoltán Sümeghy Dr. <sumeghy.z@gmail.com> ezt írta (időpont: 2026. okt. 12., Hét 14:17):
Érdekes felvetés, érdemes elolvasni, bármennyire is szomorú jövőt jósol (és persze nem rövid). Timár Gábor (ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)

 

Miközben az elmúlt öt hónap országosan legkomolyabb csapadékmezője vonul át, immár az Alföld felett, ideje beváltanom az ígéretemet, hogy elmesélem, mit mondtam csütörtökön a konferencián a közép-ázsiai és a hazai helyzet közti éghajlati- és vízügyi hasonlóságokról.

A konferencián három térképet mutattam, mindhárom a Köppen-féle éghajlati osztályozási rendszer szerint mutatja térségünket, meg egy negyediket Közép-Ázsiáról. Ezt a négyet, pont ezt a négyet teszem most ide is. Ezek klímatérképek, a Köppen-Geiger klímaosztályozás szerint (ne ijedj meg: elmesélem, ígérem, érdekes is lesz). De kezdjük azzal, hogy amit klímának nevezünk, az nem az időjárás, hanem annak hosszú távú “mozgó átlaga”, a meteorológusok szeretnek 30 éves időtávban átlagolni, így ezek a térképek is harminc éveket fognak át.

Az első kép 1930-1960 közt mutatja térségünket: ez kb. gyerekkorom “éghajlata”. A kékes árnyalatok a “Köppen D-főcsoportot” jelentik, ami viszont azt jelenti, hogy “van olyan hónap, amelynek átlaghőmérséklete fagypont alatt van”, máshogy kifejezve: a téli hónapok hidegebbek, a havazásnak nagyobb az esélye. A világosabb és sötétebb kék közti különbség az éves átlaghőmérséklet: 10 fok alatt vagy felett. A 10 fok körüli átlaghőmérséklethez téli hó és 600 milliméter körüli, a téli és nyári félév közt egyenletesen elosztó csapadék volt (azt ígértem: érdekesen, szóval a Köppen-altípusokba nem megyünk bele számokkal).

 

A második kép az ezredforduló: 1990-2020 közötti átlag. Amit addig klímaváltozásként éltünk meg, azt látjuk. A leglényegesebb változás, hogy az ország bő felén eltűnt a rendszeres hótakaró: itt kikerültünk a Köppen-D főcsoportből. A C-csoport az, ahol már nincs fagyos hónap (fagyos napok-hetek persze lehetnek), nincs rendszeres hó télen (az ország északkeleti részét és a hegyeket kivéve tényleg alig van), a zöld és a sárga közti különbség a nyár forróságában van. Gyerekkorom megszokott klímája visszaszorult a középhegységekbe, az északkeleti és nyugati határszélre. A csapadék… valamelyest csökkent, de akkor még nem látványosan. De azért… ennek a térképnek az eredetijén (link kommentben) már megjelenik a “Köppen-B” főcsoport, a “száraz” klíma. A dolog nemcsak a csapadéktól, de a hőmérséklettől is függ, így már képletek kellenének, az meg most nem lesz, szóval most nálunk olyan 380-400 milliméter éves csapadék alatt befigyel a sztyeppe-éghajlat. Meglepő módon ne az Alföldön keresgéljétek a néhány narancssárga pixelt. A Vértes szélárnyékában, Csákvár-Vértesbogár körül pár négyzetkilométeren van ott. Ez szerintem nem területileg releváns, hanem azt mutatja, hogy a hőmérséklet emelkedése és a csapadék csökkenése oda vezet, hogy már a többi zónánkban sincs messze a sztyeppe.

A harmadik képet a klímamodellek, azon belül a kevésbé apokaliptikusak, mondják 2041-2070 közé. Gyerekkorom klímája visszaszorul a hazai hegyek magasabb régióiba: Pilis és Északi-Középhegység 600 méter felett. Máshol nincs, se a Bakonyban, se nyugaton, se a Mecsekben. Forró nyarú, hómentes, egyenletes csapadékú időjárás/klíma ez: Dél-Bulgária, Belgrád környéke, Észak-Olaszország: a Pó-síkság mai-tegnapi klímája várható. Az Alföldön egy észrevehető méretű sztyeppe-területtel.

Na most nekem az a bajom, hogy kezdem azt érezni, hogy valami “eltört” a világban (vájtfülűeknek: tipping point transition), szóval én azt sejtem, hogy EZ MOST VAN. Persze pillantsunk pár bekezdéssel fentebb: a klíma, az 30 éves mozgóátlag, mégsem bírok elvonatkoztatni attól, hogy 2023 kivételével 2020 óta mintha erre a pályára álltunk volna. És tudom, hogy ez nem “tudományos klímaosztályozás”, de ha megengedem, legalább játékból azt a projekciót, hogy “ha minden év ilyen lenne, mint ami most, akkor milyen klímaosztályba sorolódnánk”, akkor immár 5-6 év átlagaként jön ki ez MOST, és nem 30-40 év múlva. Annyira, hogy meg is kell kérdezzem: biztos, hogy nincs olyan statisztikája a meteorológusoknak, amely rámutatna, hogy hé-hé, biztos, hogy nincs valami folyamat, amelyet jó lenne nem 20 év múlva elismerni? A jó hír az, hogy van ilyen, pár cikk is megy kommentben.

Ez a projekció-játék idénre még durvább. A 380-400 milliméteres (hőmérsékletfüggő: minél melegebb van, annál inkább a magasabb számok játszanak) sztepphatárt idén, még a mostani, október közepi 20-40 milliméter esővel is az ország nagy része alulmúlja. Persze van még két és fél hónap, szóval simán kimászhatunk belőle, legyen úgy. És a sztyepplimit fele (nálunk most 190-200 milliméter) amely alatt Köppen sivatagot mond. Ebből most a hétvégén talán kimászunk: néhány kisebb térség még alatta maradhat, de egyrészt ne feledjük: van még két és fél hónap és hát “sivatag” klimatikusan nem attól lesz, hogy van egy vagy akár néhány mégoly száraz év. Ez csak a klimatikus definíció: a földrajzban ennél összetettebb a sivatag szó jelentése. Itt azért szerencsére nem tartunk – de ha ilyen, vagy pláne ilyenebb évek ismétlődnek, akkor lassan efelé megyünk.

Tegyük mellé a negyedik képet. Ez Közép-Ázsia ugyanilyen klímatérképe. Aki figyelmesen olvasott, rögtön visszakérdez: mikor? Az a fura (nekem tényleg az), hogy majdnem mindegy. Alig van változás: valamivel persze melegebb van, tehát a zonális klíma picit északabbra megy, de a kevés csapadék nem lett annyival kevesebb, hogy a klímazónák nagyon elmozduljanak – igaz, hogy több sem. Középen (a Kaszpi-tó, az Aral-tó, Balhas-tó vidékén) ez a sápadtlótüdő-szín a hideg sivatag, délen a piros a meleg (a kettő közti határ a 18 fokos átlaghőmérséklet), a sivatagot körülveszi az a széles, narancsos zóna, ami a sztyeppe, és ami épp most jelenik meg nálunk. 1930-2070 közt a kép jellegében nincs olyan változás, mint nálunk. De az ugye nem meglepő, hogy a sztyepphez szokott társadalmaktól most már van mit tanulnunk vízügyekben?

NA JÓ, JÓ, DE AKKOR MOST MIT CSINÁLJUNK?

Abban talán ma már nincs különösebb vita sem szakmai körökben, sem a közvéleményben, hogy „vízvisszatartás”. Ez, kicsit szélesebben gondolkodva azt jelenti, hogy a folyószabályozások és a mocsárlecsapolások óta megtartott vízgazdálkodási paradigmánkat, miszerint „minden csepp többletvizet azonnal vezessünk el” nagyon gyorsan el kell felejteni, és tanulni Köppenből és a klímatérképekből: ami volt, annak visszatérésére nem építhetünk, így inkább minden csepp vizet, ami ide esik és amit műszakilag lehetséges, tartsunk itt. A modellek abban segítenek, hogy lesz-e mit, mikor, és mennyit?

Azzal, hogy a 2041-2070-re előrejelzett nem túl fényes, de legalább száraz és meleg jövő már most felsejlik, azt is végig kell gondolni, hogy lesz-e mit visszatartani? Mert ebben a jövőképben az is benne van, hogy nem lesz. Hogy nem „mediterrán” leszünk, amikor nyáron nem esik, télen meg azért igen, hanem „sztyeppe”, amikor télen sem. És itt most nemcsak Magyarország, vagy a Kárpát-medence változását kell figyeljük, de – az idei példa brutálisan mutatja – a Duna vízgyűjtőjét is. És akkor se nyáron, se télen nem lesz mit rendszeresen visszatartani, maradnak az extrém csapadékot – esetleg és tök véletlenszerűen – hozó mediterrán ciklonok (pályájuk elemzése a regionális meteorológia egyik fókuszpontja).

És ha lesznek olyan évek, amikor ilyen se lesz – vagy több ilyen év egymás után – akkor bizony a vízgazdálkodás alapkérdésévé nem annyira a vízvisszatartás válik (ami azért persze kötelező!), hanem az IVÓVÍZBIZTONSÁG. Szóval a „most mit csináljunk”-nak egyik része az, hogy egy tervet arra, mi van, ha (1) a klíma csak úgy változik, mint eddig, vagy (2) ha úgy változik mint 2020 óta és (3) ha még jobban belehúz; szóval ebben a három esetben MIT ÉS HONNAN FOGUNK INNI 2030-2040 KÖZÖTT? A jó hírem az, hogy országos szinten a szükséges vízmennyiség egyelőre rendelkezésre állni látszik. De nem mindegy, hogy hol, milyen mélységben és milyen minőségben: a vízkészlet megléte még nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenhol megfelelő minőségű ivóvízként kitermelhető és eljuttatható a fogyasztókhoz.

De ugye innen akkor elfelejtjük és tényleg elfelejtjük, hogy

-felszín alatti vizekből, vagyis az IVŐVÍZTARTALÉKUNKBÓL locsoljunk, akár kertet, akár mezőgazdasági földeket?

- ipari célra vagy kocsimosásra gondolkodás nélkül ivővizet használjunk?

Nem, ez a három térkép és az utóbbi 5-6 év azt mondja, hogy NINCS VISSZAÚT GYEREKKOROM KLÍMÁJÁHOZ, de a 20 év körüli gyerekeiméhez sem. Elmúlt, bebuktuk, felejtős: NEM ÉRDEMES ARRA VÁRNI, HOGY VISSZAJÖN. Ne akarjuk vízüggyel, öntözési tervekkel, aszálykárral és más közösségi finanszírozással azt gondolni, hogy de, majd igen. AZ A PÉNZ ARRA KELL, HOGY AZ INFRASTRUKTÚRÁNKAT ÉS A GAZDÁLKODÁSUNKAT, AZ EGÉSZ ÉLETÜNKET ARRA SZABJUK, AMI NEMHOGY JÖN, DE ITT VAN.

Én kérek elnézést. És köszi, ha megosztod.

És végül pár hozzászólás:

Györgyey János
Kötelező olvasmány!
És l-a-s-s-a-n í-r-o-m, hogy mindenki megértse:
- Ivóvízzel kocsit mosni, kertet locsolni, vécét lehúzni olyan luxus, amit már nem engedhetünk meg magunknak.
- Csapadékvizet, (tisztított) szennyvizet folyókba (és végül tengerbe) ereszteni olyan luxus, amit már nem engedhetünk meg magunknak.
Ezeken változtatni kell, akkor is, ha sokba fog kerülni és sokáig fog tartani megoldani.
E-l k-e-l-l k-e-z-d-e-n-i, minél hamarabb!

Bence Fülöp
Az idei nyári páratartalom hőmérséklet az egy sivatagban sem lenne meglepő.
Ha megnezük az idei nyarat és összehasonlitjuk, hol is van ilyen akkor egy száraz kontinentális medencéket hoz ki az AI. Zaragoza, kelet-törökország, Irán, Mendoza, vagy egyes Ausztrál teruletek - ezekben nagyon nincs milyen csapadékot visszatartani. Amugy a Copernicus rendszerében régen volt ilyen összehasonlító és kb ezeket josolta, de egy kicsit késöbbre.
Ha a HUN-MEt nemrégiben kiadott ellemzese jó, hogy nagyjábol az Arab-félszigettől kezdve borult fel minden egy jo nagy területen, akkor a kus és nagytáji vízkörforgás (amennyiben van egyáltalán) sem tud elég nedvességet a levegőbe párologtatni.
Gelencsér akadémikus szerint ez nem egy kiugró nyár, hanem a jövő!
Ha ez mind igaz, akkor az erőforrásainkat arra kéne fordítani, hogy erre a jövőre felkészüljunk!
Nincs az a hazai ökoszisztéma, ami ezt kibírja (na jó néhány), a kérdés az hogy tudunk-e mindenkinek ívó-vizet adni, élelmiszer ellátásilag önellátok tudunk-e maradni és ezekhez mennyi víz szükséges és hol. Ezt meg kéne vizsgálni, utána elgondolkodthatunk hogy a maradékkal mit is kezdunk!!
A mostani kisléptékű beacatkozások és tervet a múltat akkarják konzerválni, ugyyhogy már egy nás klímában vagyunk vagyis egy másik biotopban!

Tamás Rédei
A sztyeppével vitatkoznék. A sztyepp klíma kemény teleket és kora nyári csapadékmaximumot jelent. Az általam ismert modellek egy szubmediterrán félsivatagra utalnak, enyhe telekkel és komoly, egész nyárra kiterjedő aszállyal. Azért lényeges, mert ezen múlik merre mennek a természetes vagy ember által használt féltermészetes életközösségek. A részben szabályozható mezőgazdaság számára is különösen fontos. A sztyeppklíma kiszámíthatóbb, ezért "könnyebb" hozzá alkalmazkodni, mint egy szubmediterrán hatásokkal terhelt sztyepp vagy félsivatag klímához. Vízgazdálkodási szempontból ue. a helyzet, ugyanis a csapadék maximumok érkezése véletlenszerűbb.

És még valami. Nem tudunk a szerző által említett Pó-síkság klímája felé menni, mert ott az elmúlt 20 év (2004-2024) csapadékátlaga 1034 mm, az elmúlt 5 év pedig 1077 mm. A jelenlegi klimatikus körülményeinkhez leginkább az Ibériai félsziget száraz belső medencéi, különösen az Ebro-medence, illetve a Délkelet-Románia (Dobrudzsa) és Törökország európai részének belső síkságai emlékeztetnek.

Ittavégefusselvéle