Egy Email-kép a hegyemről.....

Pár nappal ezelőtt "ünnepeltem" itt magam, vagyis csúcsmászásom évfordulóját és mit ád az ég, ma kaptam "onnan" egy Emilt, nevezetesen attól a kedves barátomtól, akit évekkel ezelőtt "fertőztem meg" a Szlovén Alpok szeretetével. "Arrafelé"  járt ma délután és küldött nekem onnan egy csodás fotót:

Hát nem elsírtam magam ??? (Mert én tudom, hogy mit látok...Mert én nem csak valami "ismeretlen sziklát" látok...) 

Az alábbi képet a neten találtam, itt jól látszik, a Stenar (ahol a barátom fotózott) és vele szemben a Triglav:

Ilyenkor gondolom aztán este (már elalvás előtt), hogy nincs is nekem semmi, de semmi okom panaszra...Ha az egész életemben csak egy ajándékot kaptam volna a Sorstól - a Triglavot - akkor is elégedettnek és boldognak kell(ene) lennem. 

Mindent, ami ezzel az úttal ( és persze a későbbiekkel is) összeköt,  életem legcsodásabb élményei közé sorolom, és igenis hálás vagyok érte.(Tetszik hallani - ott fenn?) 

Ez az Aljazev dom a Vrata völgyben, "háta mögött" a Triglav...

Tudom, hogy nem ez a világ legjobb képe. De én csináltam. Az én hegyemről. És én bármikor fel tudom idézni  a helyzetet, amikor elkattintottam a gépemet...És soha, senki el nem veheti tőlem azt a pillanatot.....

Before - After

 

Kép innen: 

https://www.facebook.com/Langtangvalley0

Nem tudok szabadulni ennek a szörnyű tragédiának az "emlékétől"...mert ez nem emlék, ez szörnyű valóság emberek ezreinek....és ráadásul én "látom" a képen a "Szörnyet"...tudom, ez az én agyam hibája...de akárhogy is van, ott van-e a szörny, avagy csak ott volt  - mindegy  már.....

Tudom, nem kell nézni....Na de az megoldás ?

(Csak zárójelben : vajon más is látja, amit én ? Néha magam is meglepődöm, hogy miket képes az agyam "látni" - ami nincs.......különös....különös....vajon mi lehet ennek az oka ?....Jó, ez is csak "költői kérés"... nem várok rá választ.) 

Energo Lux: 31 éves kincsem

1995 (Jól olvasod, ezerkilencszázkilencvenöt) karácsonyára vettem magamnak egy új mosógépet. Gondban voltam a választással, mert előtte egy egyszerű, kis "kerek" (Hajdu) mosógépem volt és most egy "igazi" automata mosógépet szerettem volna. És meg is vettem. Íme a blokkja: 

Eszméletlenül büszke voltam rá - hiszen nem volt akkor még mindenkinek ilyen gépe. Az ára is "csillagászati" volt - de apám tanítása szerint már akkor is az volt az elvem, hogy inkább veszem a drágát, de akkor az (remélhetőleg) tartós is lesz. Nos, ezt a reményt beváltotta az én csodálatos mosógépem.

Hiszen ma 2026-ot írunk és én még mindig ezt a gépet használom. Talán ha kétszer kellett benne valamit javítani, de nem lehetett "nagy dolog", mert itthon tudta elvégezni a "gyógyítást" a szerelő, nem kellett elvinnem sehová.

Bemutatom ŐT, már amilyen képeket tudtam készíteni róla - nem sztárfotók, de nagyjából látszik, hogy mekkora, milyen:

Remélem, kitart, míg élek...

Mosás végeztével szárazra törölgetem,  fedelét kinyitva megszárítom és minden áldott alkalommal, a munka befejezte után megsimogatom, megdicsérem. 

Megérdemli.

(Csak zárójelben: nem nyomozok utána, de kíváncsi lennék, hogy a 10-15-20 évvel ezelőtt gyártott mosógépek közül hány van még üzemben és hány a pár éve vettek közül ? Kedves régi gyári melósok, tervező mérnökök, és mindenki, akik ilyent tudtatok "alkotni" - hálás vagyok nektek és köszönöm a munkátokat ! ♥ ) 

Hol a boldogság mostanában ?

Hát kérem, kinek, hol....Nekem már csak a csillagos/Holdas ég marad a társam, vigaszom. Ma  este a felhők fátyola mögül kikukucskáló Holdat próbáltam meglesni. Még ilyent se csináltam. Tudom én, hogy fototechnikailag, meg csillagászatilag egy nagy nulla ez a kép..na de én, én olyan boldog voltam ma este, amilyennek már rég éreztem magam. "Fotósorozat a felhők mögött bújócskázó Holdról". Ez az alkotásom címe. Első díjat nyertem vele... magamnál.    😊

(Ó, bár csak a fényképezőgépemet is le tudnám fényképezni, hogy lássátok, tulajdonképp mivel is készültek ezek a képek...Lassan darabokra esik...és még midig hűségesen szolgál. Imádom.) 

Valami készül

Kányádi Sándor: Valami készül

Elszállt a fecske, üres a fészke,

de mintha most is itt ficserészne,

úgy kél a nap, és úgy jön az este,

mintha még nálunk volna a fecske.

Még egyelőre minden a régi,

bár a szúnyog már bőrét nem félti,

és a szellő is be-beáll szélnek,

fákon a lombok remegnek, félnek.

Valami titkon, valami készül:

itt-ott a dombon már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat, de szépen őszül.

Mi lesz télen ?

Hogy milyen volt ez a nyár - azt hiszem nem kell részleteznem. Azt azonban csak ma vettem észre, hogy baj lesz a téllel is, nevezetesen a vadszőlőmmel, azaz a téli fő madáreleségemmel. (Már ha egyáltalán lesz még ilyen évszak....) Ugyanis télen sok madár járt ide hozzám a vadszőlő szemeket csipegetni, de most  erre nem lesz lehetőségük, ugyanis a szőlőszemek zöld állapotban lepotyogtak, alig maradt az ágakon, ott ahol majd keresni fogják ...

Tragikus - legalábbis ami  végeredményt illeti...Nem is tudok már jelzőt mondani erre és nem is nagyon értem... a "fának" (törzsnek, tőkének - nem tudom a nevét...) amiről az egész  házat befutó vadszőlő nő ki, nincs elég vize ? Hiszen naponta öntözöm....akkor mi lehet az oka ennek a "bogyó-hullásnak" ???  

Sajnos, nincs víz sok helyen az erdőkben sem, halódnak a fák és valószínű nem csak a madaraknak nem lesz télen ennivalójuk....

Bizony nem tudom megmondani, mi felé megyünk. De hogy nem "jófelé" az biztos.

A lepotyogott, elszáradt bogyók...

Talán ha lehullanak a levelek, elrejtve mögöttük akad még valamennyi.

Gyanítom, szép, színes őszi leveleim se lesznek, egy részük már most csörgősre száradt.😥

...és ilyen fotót nem biztos, hogy tudok majd készíteni:

És hogy mi lesz télen ? Senki nem tudja.... Egyáltalán lesz tél ?

Vannak csodák....

Hogyan lehet étlen-szomjan 10 napig életben maradni egy sárral elöntött barlangfolyosóban ?   https://www.facebook.com/reel/1333644461929979

Nincs nap, hogy Fb-on ne kerülne a szemem elé egy-egy videó erről a szörnyű tragédiáról...Nem, nem akarok én most írni erről, csak annyit, hogy engem  (nem is értem miért), de nagyon tud nyomasztani olyan dolog is, amin nem tudok segíteni. Egyáltalán...szembetalálkozni a bajjal, tragédiával, az engem valamiért megvisel. Vagy talán a tehetetlenségem tudata.... Mindenesetre nem jó érzés...mert ugyan ez a videó "csodáról" számol be, de ami ott történt, az  elképzelhetetlen borzalom....

Eltudod képzelni magad annak az embernek a helyébe, akit most kimentettek? Én nem....

Nem, nem és nem értem....

https://www.facebook.com/groups/562054637247576/

Néha (titokban és magamban) "eltátom a szám" a véletlenek megtörténése miatt...

Ugyanis pont ma beszélgettem valakivel arról, hogy már már betegesen utálom az egyre inkább divatba jövő tetoválást. Megdöbbenve látom csinos, kedves, szép, intelligens  fiatal lánykákon, de középkorú és akár néha még idősebb hölgyeken is.... (Na ja, férfiakon is, ott is utálom, de az annyira nem érdekel....)  De hogy egy nő miért, MIÉRT???  képes a szép üde bőrét a legborzalmasabb képekkel bemocskolni, hát azt, ha még ezer évig élek, akkor sem fogom megérteni. Mert o.k. fesse a haját, vagy a körmét, hordjon felőlem bármiféle (esetleg nekem nem tetsző) ruhát, sőt még azt se bánom, ha szivacsmellet/feneket csináltat, ha attól lesz boldog...De hogy a testét miért mocskolja így be, azt ha ezer évig élek, akkor sem fogom megérteni. Mert az nem válasz, hogy "mert ez a divat és mert a barátnőmnek, vagy női példaképemnek is van..."

Nos kedves tetkós hölgyeim, nekem hányingerem van ha rátok nézek és remélem, a kevés számú barátom (és családtagom) közül senkinek sincs  ilyen undorító szemét a testén...

Jaj, de........(jut eszembe.......és majdnem szégyellem......)sajnos egy elég távoli "rokonnak" mégiscsak van.... pici, nem feltűnő, de VAN ! Hát mióta kidekoráltatta magát a kapcsolatom vele nullára redukálódott. Meg szerencse, hogy amúgy is messze él tőlem....

Tudsz követni ?

100 %-ig biztos, hogy ezt már írtam, mert nem először nézek csodálkozva az égre - de nem baj... Ugyanis ma hajnali fél 4-kor ismét láttam Őket !!!(És egyszerűen valami belső, lelki kényszerem van, hogy írjak is róluk...)  Azért micsoda mázlista vagyok, ha elég korán ébredek, találkozhatom a kedvenceimmel. Ugyan kissé messze vannak még...De közelegnek, jelezve a tél (lesz még ilyen?) közeledtét is.
Írtam én már szám-adatokat is, de bevallom, nem tudok "betelni" velük, vagyis nem tudom abbahagyni a hitetlenkedő csodálatot e számok láttán:
Az Aldebaran 65 fényévnyire van tőlem.
1 fényév kb. 9 BILLIÓ km
65 x 9 billió km = ......na....sok....szóval kicsit messze van, de nem baj.
Egyébként: 1 billió km az = akkora távolság, hogy kb. 38 nap alatt teszi meg a fény ezt a távot...Érted ???? Na most akkor szorozd kilenccel...vagy ne...
"Csak úgy mondom"....
Mégis, mégis ő az én kedvencem...

Túlzásnak tűnhet, de becs szó nem az ... nekem talán nincs is nagyobb örömöm, mint amikor Ők  (igen...ŐK) megjelennek így őszelőn.... Legalább van néha látogatóm...és milyen messziről jönnek ! Talán épp ezt kell leginkább értékelnem ...mert akik közel vannak, azokat nem nagyon látom.

Kép innen: https://share.google/izxzIhobTZyH5jy2g

Ha az alábbi linkre kattintasz, láthatod azt a csodálatos égi (tér)képet, ami ma hajnali  4.30-kor volt itt fölöttem...

https://www.heavens-above.com/skychart2.aspx?lat=46.0765&lng=18.228&loc=P%c3%a9cs&alt=0&tz=CET

Lehet, hogy csak engem érdekelt.... Nem baj.

Bevallom halvány fogalmam nem volt India és a környező államok múltjáról. Most, a szörnyűséges nepáli katasztrófáról több tucat filmet láttam, valahogy eszembe jutott, hogy kicsit "körül kellene néznem" azon a távoli vidéken. Tény, hogy többszörösen megbuktam volna egy ilyen témájú földrajzi vizsgán... Nem is akarom én most az összes "felfedezett" dolgot ide beírni, de azért mégiscsak bemásolok ezt-azt, amit érdekesnek tartok, vagyis hát én ezeket nem tudtam... ezt is tán elsősorban magamnak (tekintve, hogy hovatovább ez az egész blogírás is max. 3 embert érdekel - akiknek ezúton is köszönöm, hogy néha kommentelnek...😘)

Szóval: 

Először itt egy térkép, bár biztos vannak jobbak, de ezen látható a terület, melynek "történelme" után keresgéltem...

Majd ezt kérdeztem: India felosztása mikor és hogyan történt ?

És íme a válasz:

AI-alapú áttekintés

Brit-India felosztása és függetlenedése 1947. augusztus 14–15-én történt meg, amikor a Brit Birodalom kivonult a szubkontinensről. A folyamat során a gyarmatot vallási alapon két független államra osztották fel: a hindu többségű Indiára és a muszlim többségű Pakisztánra. 

A felosztás háttere és menete a következőképpen alakult:

1. Miért történt? (A kiváltó okok)

Vallási feszültségek és politikai ellentétek: A függetlenségi mozgalom vezetői megosztottak voltak. Míg Mahatma Gandhi és Jawaharlal Nehru egy egységes, minden vallást magában foglaló államot szerettek volna, a Mohamed Ali Dzsinnah vezette Muszlim Liga attól tartott, hogy a muszlim kisebbség háttérbe szorulna a hindu többségű független Indiában. Ezért egy önálló muszlim állam, Pakisztán létrehozását követelték. 
A britek sietős távozása: A második világháború után a gazdaságilag kimerült Nagy-Britannia már nem tudta fenntartani gyarmatbirodalmát, és minél előbb ki akart vonulni a térségből. 

2. Hogyan történt? (A megvalósítás)

A Mountbatten-terv: India utolsó brit alkirálya, Lord Louis Mountbatten 1947 júniusában bejelentette, hogy elfogadják a felosztást. A brit parlament ezt követően gyorsan elfogadta az indiai függetlenségi törvényt. 
A Radcliffe-vonal megrajzolása: Egy brit jogászt, Sir Cyril Radcliffe-et bízták meg azzal, hogy húzza meg az új határokat. Radcliffe, aki korábban soha nem járt Indiában, mindössze néhány hét alatt, elavult térképek és népszámlálási adatok alapján, szinte teljesen önkényesen húzta meg a választóvonalat. 
Területi felosztás: Két kulcsfontosságú, vegyes lakosságú tartományt – Pandzsábot és Bengált – vágtak ketté. Pakisztán így két, egymástól több ezer kilométerre fekvő részből állt össze: Nyugat-Pakisztánból (a mai Pakisztán) és Kelet-Pakisztánból (amely 1971-ben Banglades néven vált függetlenné). 
A hercegi államok: Az addig félautonóm indiai hercegségek (mint például Kasmír) maguk dönthették el, melyik országhoz csatlakoznak. Ez Kasmír esetében máig tartó háborúkhoz és geopolitikai konfliktusokhoz vezetett. 

3. A következmények: Történelmi katasztrófa

Bár a függetlenséget augusztus 15-én kikiáltották, az új határokat hivatalosan csak két nappal később, augusztus 17-én hozták nyilvánosságra. Ez teljes káoszt és pánikot szült: 

A történelem legnagyobb migrációja: Körülbelül 15 millió ember kényszerült otthona elhagyására. Hindu és szikh milliók menekültek Pakisztánból India felé, míg muszlimok milliói tartottak az ellenkező irányba, hogy a határ „jó” oldalára kerüljenek. 
Borzalmas erőszakhullám: A költözések során a radikalizálódott vallási milíciák és csoportok között brutális felekezeti erőszak tört ki. Egész menekültvonatokat mészároltak le, a nők elleni tömeges erőszak mindennapos volt. A becslések szerint 200 000 és 2 millió közé tehető a mészárlásokban meghaltak száma. (Én erről még sosem hallottam...)

A sietős, rosszul előkészített és vallási alapú gyarmati felosztás így a 20. század egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájába torkollott, amelynek feszültségei és határvitái a mai napig meghatározzák India és Pakisztán viszonyát. 

Ugyan ezek a földrészek/országok most itt nem nagyon játszanak szerepet, de jónak, érdekesnek tartottam a térképet, azért került ide.

Aztán kicsit tovább bővítettem a témát:

India felosztása (Partition of India) 1947 augusztusában a modern történelem egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájával és geopolitikai átrendeződésével járt. A brit gyarmatbirodalom (a Brit India) megszűnésével a területet vallási alapon osztották fel, amelynek során két új, független állam jött létre.

---

Milyen új államok alakultak?

A felosztás közvetlen eredményeként 1947. augusztus 14-én és 15-én két domínium alakult ki:

1. Indiai Dominium (India): A hindu többségű területek alkották. Ebből jött létre a mai modern Indiai Köztársaság.
2. Pakisztáni Dominium (Pakisztán): A muszlim többségű területekből állt. Ez egy földrajzilag kettészakadt, különös államalakulat volt:
   • Nyugat-Pakisztán (a mai Pakisztán területe).
   • Kelet-Pakisztán (amely több mint 1600 kilométerre feküdt Nyugat-Pakisztántól, India túloldalán). Kelet-Pakisztán később, egy 1971-es véres függetlenségi háború után elszakadt Pakisztántól, és ma Banglades néven ismert.

(Megjegyzés: A Brit India részét képező Ceylon (ma Srí Lanka) és Burma (ma Mianmar) szintén ebben az időszakban nyerték el függetlenségüket, de ezek nem a közvetlen 1947-es vallási alapú felosztás részei voltak.)

---

Miért történt a felosztás? (A fő okok)

A felosztás nem a semmiből jött; évtizedes politikai és társadalmi feszültségek csúcsosodtak ki benne:

• A „Két Nemzet Elmélet” (Two-Nation Theory): A muszlim kisebbség politikai vezetői, élükön Muhammad Ali Dzsinnával (a Muszlim Liga vezetőjével), úgy vélték, hogy a hinduk és a muszlimok két teljesen különálló nemzetet alkotnak. Attól tartottak, hogy a britek távozása után a hindu többség elnyomná a muszlimokat egy egységes, demokratikus Indiában.
• A britek „Oszd meg és uralkodj” politikája: A brit gyarmati kormányzat évtizedeken át szándékosan szította a vallási ellentéteket (például külön választói névjegyzékekkel a hinduknak és muszlimoknak), hogy meggyengítse az egységes indiai függetlenségi mozgalmat.
• Politikai patthelyzet: Mahatma Gandhi és Dzsaváharlál Nehrú (az Indiai Nemzeti Kongresszus vezetői) egységes, szekuláris államot akartak. Mivel a Kongresszus és a Muszlim Liga nem tudott megegyezni a hatalom megosztásáról egy jövőbeli alkotmányban, a tárgyalások zátonyra futottak.
• Fokozódó vallási erőszak: 1946-ban Kalkuttában és más régiókban brutális összecsapások törtek ki hinduk és muszlimok között (a „Direct Action Day” után). A britek és az indiai vezetők is úgy látták, hogy a polgárháború elkerülésének egyetlen módja a szétválás.

---

Hogyan történt a felosztás? (A folyamat)

A britek a második világháború után gazdaságilag kimerültek, és minél gyorsabban el akarták hagyni a szubkontinenst.

• A Mountbatten-terv: Louis Mountbatten lordot, India utolsó alkirályát bízták meg a kivonulás levezénylésével. Mountbatten a folyamatot drasztikusan felgyorsította, és a függetlenség céldátumát 1948 közepéről előrehozta 1947. augusztusára.
• A Radcliffe-vonal (A határok meghúzása): Egy brit jogászt, Sir Cyril Radcliffe-et bízták meg azzal, hogy húzza meg a határokat a térképen. Radcliffe korábban soha nem járt Indiában, nem ismerte a helyi viszonyokat, és mindössze öt hetet kapott a feladatra. A határokat elavult népszámlálási adatok alapján húzták meg, kettévágva falvakat, családokat és mezőgazdasági területeket (különösen a kulcsfontosságú Pandzsáb és Bengál tartományokban).
• Titkos határok: A határok pontos vonalát szándékosan csak a függetlenség kikiáltása után, augusztus 17-én hozták nyilvánosságra, hogy a britek elkerüljék a felelősségre vonást az aznap kitörő káoszért.

A felosztás tragikus következményei

Mivel az emberek hirtelen az „ellenséges” ország területén találták magukat, a történelem legnagyobb humanitárius krízise bontakozott ki:

• Tömeges migráció: Körülbelül 15 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát. Muszlimok milliói menekültek Pakisztánba, míg hinduk és szikhek milliói az új India területére.
• Extrém erőszak: A menekültkaravánokat és vonatokat mindkét oldalon brutálisan megtámadták. A becslések szerint 500 0zer és 2 millió között volt a vallási tisztogatásokban, mészárlásokban meghalt emberek száma, és nők százezreit érték atrocitások.
• Megoldatlan konfliktusok: A felosztás kapkodása miatt több fejedelemség státusza rendezetlen maradt. Ez vezetett Kásmír hovatartozása miatti vitához, ami miatt India és Pakisztán azóta több háborút is vívott, és a viszonyuk a mai napig feszült.

A felosztás melyik része érdekli jobban? Szívesen mesélek részletesebben:

• A Kásmír-konfliktus eredetéről és arról, miért maradt ez a mai napig puskaporos hordó.
• Arról, hogyan szakadt el később Kelet-Pakisztán (Banglades) Nyugat-Pakisztántól 1971-ben.
• Vagy a folyamatban kulcsszerepet játszó személyek (Gandhi, Dzsinnah, Mountbatten) politikai küzdelmeiről.

Nos, itt abbahagytam a keresgélést. Egy délutánra ennyi is elég volt...

                *******************************

Nos, valószínű, hogy ez rajtam kívül senkit se érdekel, senki se olvassa, és (minként a többi szövegelésemhez) senki se fog kommentelni. Nem baj. Én arra érdemesnek tartottam, hogy itt megörökítsem és esetleg majd később is elolvassam még néhányszor....

De igencsak gyötör a költői kérdés, hogy van-e még értelme ennek a blogírásnak...Talán valamilyen más (nem nyilvános) formát kellene keresnem a gondolataim leírásához...Gondolkodom a megoldáson.