Folytatva a tegnapi baglyos témát......

Feltettem a kérdést AI-nek, sőt két dolgot is kérdeztem. Bemásolom ide, bár tudom, ha érdekelne valakit, bármikor a saját gépén is megnézheti, de nekem valami miatt fontos, hogy ez itt is le legyen írva...(Nem tudom, miért ? Csak !) Hát tessék: 

Én: Hol élnek a városi baglyok ?

AI:   A városi baglyok – mint az erdei fülesbagoly, a kuvik és a macskabagoly – előszeretettel telepednek be a lakott területekre. Főleg a parkokban, temetőkben, csendesebb kertvárosokban és régi épületek, panelházak padlásain, tetőzuglataiban élnek, mivel ezek biztonságos búvóhelyet és bőséges táplálékot (pl. egereket, verebeket) biztosítanak számukra. [1, 2, 3]

Hol laknak pontosan a városban?

·         Nappali pihenőhelyek: A lombhullató fákon, különösen az örökzöldeken (pl. fenyők, tuják) csoportosan vagy magányosan rejtőznek el a ragadozók és a zavaró tényezők elől. [1, 2, 3]

·         Költőhelyek: Nem építenek saját fészket. Más madarak (varjak, szarkák) elhagyott fészkeit használják, vagy padlásokon, tetőrésekben, faodvakban költenek. [1, 2, 3]

A leggyakoribb városi fajok Magyarországon:

·         Erdei fülesbagoly: Ősszel és télen csapatokba verődve költöznek be a belvárosokba, falvakba. Kedvelik a parkokat, ahol nappal a fákon pihennek, éjszaka pedig a környező területeken vadásznak.

·         Kuvik: Tipikus „emberkövető” faj. Kifejezetten a falusias jellegű övezetekben és kertvárosokban szeret fészkelni.

·         Gyöngybagoly: Gyakran választja régi templomok tornyait, magtárakat és elhagyott épületek padlásait lakhelyéül. [1, 2, 3, 4, 5, 6, 7]

Szeretnéd megtudni, hogy Pécs melyik zöldövezeti részein vagy parkjaiban érdemes baglyokat keresni, vagy bagolyköpeteket szeretnél azonosítani?

Én: Hol élnek Pécsett ?

AI:  Pécsett a legnagyobb és legismertebb bagolylelőhely a Pécsi Köztemető (Siklósi út). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának felmérései szerint telente akár 60-70 erdei fülesbagoly is összegyűlik itt egyszerre. [1, 2]

Hol érdemes keresni őket Pécsett?

·         A Pécsi Köztemető sírkertje: A madarak kifejezetten a sírok között elszórt, sűrű lombozatú örökzöldeket és fenyőfákat választják. Azért szeretik ezt a helyet, mert a városban ez számít az egyik legháborítatlanabb, legcsendesebb zöldövezetnek. Ha nappal teszel itt egy sétát, a fenyőágakon gubbasztva, szorosan a fatörzshöz simulva láthatod őket. []

·         Kertváros és a Mecsekoldal családi házas övezetei: A fenyvesekkel tarkított udvarokban, csendesebb utcai fasorokban gyakran fészkel a macskabagoly és a kuvik is. [1]

·         Belvárosi templomtornyok és régi épületek: A Baranya megyei szakemberek rendszeresen ellenőrzik a környékbeli templomtornyokat. A pécsi és Pécs környéki templomok padlásain, tornyaiba kihelyezett költőládákban főként gyöngybaglyok nevelik a fiókáikat. [1, 2]

·         Nagyobb parkok és az egyetemi botanikus kert: A bőséges rágcsálóállomány és az öreg fák odvai miatt a Pintér-kert Arborétum környékén (Tettye) vagy a nagyobb pécsi parkokban is felbukkanhatnak. [1, 2]

Hogyan találsz rájuk a legkönnyebben?

1.    Keresd a fenyőfákat! Az erdei fülesbaglyok novembertől márciusig szinte kizárólag a sűrűbb tűlevelűeken pihennek.

2.    Nézz a lábad elé! A baglyok jelenlétét leggyorsabban a fák alatt felhalmozódott fehér ürüléknyomok és a szürke, szőrös-csontos bagolyköpetek (a meg nem emésztett táplálék galacsinjai) árulják el. Ha ilyet látsz a földön, nézz egyenesen a fejed fölé a faágakra! [1]

Szeretnél tippeket kapni ahhoz, hogyan tudod megfigyelni őket anélkül, hogy megijesztenéd a madarakat

, vagy érdekel, milyen további bagolyfajok élnek a Mecsek erdeiben?

Próbáltam (volna) megnézni/keresni, hogy milyen baglyok vannak,  de szemem szám tátva maradt, amikor erre az oldalra találtam: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bagolyf%C3%A9l%C3%A9k

Na, hát annyi türelmem és időm nincs, hogy ezt a rengeteg bagoly-félét kikeressem, bemutassam…

Viszont: ma is tanultam valamit…mert én még sosem hallottam arról, hogy ennyiféle bagoly létezik.....

Itt van pár kép róluk:

Barna kuvik - gyöngybagoly

Macskabagoly és füles kuvik

Hóbagoly és szalagos bagoly

Törpe kuvik és uhu

No...ennyit a baglyokról...jobb mint az időjárás előrejelzés...mert sajnos mi is meg a baglyok is hamarosan megsülünk. A hét végén 40 fok lesz Pécsett.....

Csak halk utóiratként ide is beteszem, mert a tegnapi kommenthez is beírtam. Az általam annyira vágyott és keresett mesekönyv kapható. 50.000.- azaz Ötvenezer Ft-ért....(Egy heti nyugdíjam...)  Hát sajnos már  Szürke bagoly és társai nélkül fogom leélni hátralévő életemet...(Csak tudnám, hogyan lehet "kiadatni" egy könyvet - amire biztos lennének rajtam kívül is vevők...de hát reménytelen. Betettem az"elérhetetlen vágyak" kosarába már rég ezt a könyvet...is.) 

A hajnali bagoly

 

Minden napomra jut most már valami döbbenet – bár edződöm, mert lassan már nem is lepődöm meg nagyon.

Ma hajnali fél 4-kor ébredtem, s ki is mentem az udvaromba. Langymeleg volt, már nem éjszaka, de még nem is hajnal. Álltam ott félébren…És akkor egyszer csak meghallottam: hu-hu-hu   és újra hu-hu-hu  és harmadszor is hu-hu-hu.

Hát az öröm majd szétvetett, mert majdnem 100 %-ig biztos voltam, hogy ez csakis bagoly lehet. 40 éve élek itt, de még sosem láttam/halottam…És a gyerekkori legkedvesebb mesekönyvem főhőse miatt imádom a baglyokat. Mellesleg itt is meghirdetem: ha valaki ezt a könyvet megszerzi nekem, azonnal  10 azaz tíz ezer Ft-ért vevő vagyok rá.

De nehogy valami butaságot írjak, rá is kerestem AI-„barátommal” és íme, itt a válasz:

Magyarországon, és különösen Pécs környékén, a Mecsek közelségének és a zöldövezeteknek köszönhetően több bagolyfajjal is találkozhatsz a közvetlen környezetedben. Az alábbi fajok élnek a leggyakrabban a közeledben, és így ismerheted fel őket a hangjuk alapján: [1, 2]

1. Erdei fülesbagoly – A leggyakoribb szomszéd

Ez a faj a legelterjedtebb a hazai lakott területeken, parkokban, sőt a pécsi központi temető fáiban is hatalmas csapatok telelnek belőlük. [1, 2]

·         A felnőtt hangja: Nem a klasszikus huhogást hallatja. A hímek egy nagyon mély, monoton, ütemes „húú... húú... húú” hangot ismételgetnek néhány másodpercenként.

·         A fióka hangja: Késő tavasztól nyár közepéig a fáról kirepült fiókák éjszaka egy nagyon jellegzetes, éles, átható „pííí-ééé”

(Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy AI ezek szerint tudja, hol lakom, ismeri a blogomat, ki tudja választani belőle a témához tartozó bejegyzésemet, jelen esetben ezt: https://aranyosfodorka.blogspot.com/2019/03/a-baglyokrol.html       

mi több a „hivatalos” nevemet és a nick-névvel írt blogomat összefüggésbe tudja hozni.... Hát ennyire „le vagyok figyelve”?” Megállazész….)

Ha érdekel a bagoly-téma, itt is találsz egy jó leírást róluk: https://www.fenyorveny.hu/szimbolumok-allatszimbolumok-bagoly/

 

Szemét

Annyira jó szöveg, vagyis nekem annyira tetszett!!!! Hiszen akár én is írhattam volna...Maradjon itt is nyoma annak a világnak, ami az enyém (is) volt és már mindörökre elmúlt...Ha a FB-n nem fedezted fel, akkor itt most elolvashatod...no nem mintha boldog perceket tudnék okozni ezzel...De ! Minden sorával  egyetértek és szeretném itt is megörökíteni....Mert igaznak érzem. 

Hová tették régen a sok szemetet?***

Aki élt már 60-70 éve az tudja, hogy annak idején az utcán, vagy az udvarokon nem volt eldobott szemét.

Akár városon, akár falun járt az ember - tisztaság uralkodott.

Persze ez nem volt véletlen.

Akkoriban még egy család hónap elején csinált egy nagy bevásárlást, ezen kívül szinte csak a napi tejért, kenyérért ment a boltba, ritkán valami apróságért.

A tejesüveget cserélték, vagy kannában hordták haza a reggelihez valót, a kenyérre meg maximum egy selyempapírt tettek, sokszor még azt sem.

Belerakták a szatyorba, vagy pedig kézbe vitték haza.

A szatyor persze vászonból készült, vagy pedig a kor divatja szerint háló volt. Sokszor használatos.

Régen nem volt dorbézolás, fölösleges dolgokat nem vettek, listával mentek a boltba, polctól-polcig menve - csak azt vették le, ami kellett, semmi fölöslegeset.

Nem volt szokás utcán enni, nagy néha vettek egy kis pattogót, annak a papírját is hazavitték, a világért nem dobták volna el. Nem volt hamburger, ha valaki nagyon megéhezett, akkor papírzacskóból kiflit csipegetett, de illetlenségnek tartották az utcán falatozást, így szemét sem képződhetett. És nem utolsó sorban a gyermeket pici kortól arra nevelték, hogy utcán szemetelés nincsen.

Mindent hasznosítottak. A befőttesüveget nem vitték vissza, kimosták, elrakták a nyárra, majd jó lesz a befőzésnél. Néha virágot raktak bele váza helyett, ha sok volt a kertben.

Egyesek a kristálycukrot, lisztet, rántást, sót is ebben tárolták.

Szó sem lehetett róla, hogy kidobják, elpocsékolják.

Papírszemétből nem sok volt, csak a zacskók. Mindent papírzacskóztak. Még abban volt a só, a cukor, a liszt, a péksütemények, a gyümölcsöket is sokszor abba mérték.

Ezekből a tisztákat szépen behajtogatták, és elrakták a fiókba. Aztán ha valakinek tésztát pakoltak, netán uzsonnát - elővették.

Ha sok volt belőle, felgyűlt, akkor vagy begyújtáshoz használták fel, vagy a többi papírhulladékkal szépen összegyűjtötték, aztán mikor gyűjtési akció volt, akkor leadták a MÉH-be, esetleg a házról-házra járó gyerekeknek adták, vigyék ők el, legyen egy kis zsebpénzük.

Ekkoriban már volt műanyag csomagolás. Tejföl, mosogatószer, súrolók, mosószerek egy része. Alig dobtak a szemétbe valamit. Voltak az Ultra mosókrémek, ezek dobozát kimosás után cserépként használták. A mosószerek, mosogatók flakonjának felső részét levágva szuper kis tolltartót varázsoltak, vagy a tetejét lenyesve vázának lett tökéletes, a tejfölös poharak kellettek tavasszal a palántáknak.

Ha valaki bon-bon-t kapott ajándékba, annak a dobozát is tárolására fogta be. A keményebbekből varródoboz lett.

A képes újságokat akkor még divat volt összegyűjteni, sokan be is köttették. Nem gondolták még, hogy pár évtized, és semmibe nézik.

A napilapokat is összegyűjtötték. Bármilyen koszosabb munka volt jó hasznát vették, és ablaktisztításnál is nélkülözhetetlen volt. Ha pedig használhatatlanná vált - ment a sparheltbe, vagy kályhába. Ha sok fölösleg volt, szintén a MÉH-be ment.

Ha gazdálkodtak, a melléktermékek is hasznosítva voltak, hisz a napraforgó tányérja, vagy a szára ugyanolyan tökéletes volt a kályhába, mint a kukoricaszár, vagy a csutka.

Ráadásul nem csak meleget adott, hanem még főzni is lehetett a sparhelten ezekkel.

Ha kint gallyat találtak, az is ment aprítás után a tűzre. Sőt - olyan is volt, aki száraz falevéllel tüzelt. De fő hasznosítása nem ez volt.

Az ismeretlen fogalom volt, hogy összegyűjtjük a falevelet, aztán majd elviszi a szemetes.

Hülyének is nézték volna azt a gazdát, amelyik ilyesmire vetemedik. Egyrészt a falevél kiválóan szigetel, ha jó vastagon terítik, az alatta lévő növény biztos, hogy nem fagy el, sőt - a föld is ásható marad télen.

A kert sarkában összegyűjtve, vagy a trágyához vegyítve idővel szépen beérett, és jó kis humusz lett.

Ha volt egy kis ételmaradék, akkor először kilögybölték az edényt meleg vízzel, azt a moslékhoz borították, vagy a kutya ételébe keverték be.

Ebben az időben még nem hallottak kutyatápról.Igazából nem is tartották volna ép elméjűnek azt az embert, aki ilyesmire pénzt ad. Volt már csirke és disznótáp, de meg is volt a vélemény róla.

Ám hogy macskák, vagy kutyák is tápot egyenek - egy akkor élt embernek igencsak kikerekedett volna a szeme.

Elég volt biztosítani a családnak a mindennapi élelmet, meg ami kellett, nem hogy még akkori szinten flancoljanak.

Ha volt konyhai hulladék, akkor vagy az állatoknak adták, vagy pedig rászórták a kiskertre, majd beásták.

Tavasszal direkt vastagon hámozták a krumplit - amúgy is fonnyadt volt már. Így két legyet ütöttek egy csapásra. Étel is lett az asztalon, a krumplihéjat elvetve pedig néhány hónap, és újkrumpli lett a kertben. Majdcsak ugyanolyan életerős növény nőtt belőle, mintha az egész szemet vetettek volna.

A levetett ruhát, ami már nem volt jó semmire törlőrongynak, porrongynak, felmosónak használták, vagy akár azt, vagy később a kimosott tejeszacskót szépen kimosták, felcsíkozták, aztán új életre kelt lábtörlő formájában, és még évekig használhatták.

Abban az időben a városi házaknál szemétszállítás heti gyakorlat volt, de kukák híján még kisebb vödrökben rakták ki a szemetet családi házaknál. Ám a vödör ritkán lett tele, sokszor megvárták inkább a következő szállítást.

***Innen hoztam: 

https://www.facebook.com/profile.php?id=61585833569588 

Nos, ez a világ elmúlt...és lehet hogy irtó jó simogatni a mobilokat és telefonon felhívni az űrhajósokat... de valahogy mégis jobb volt régen...ezek nélkül. Ami nem azt jelenti, hogy akkor  csokoládéból volt az egész világ... viszont ha jutott egy is darab csoki, na annak nagyon tudtunk örülni...

És most ????? 

Még mindig a kertemből....

 

Készülődik a vihar...

Az alábbi kép pedig nem sokkal a fentiek után készült, amikor már a nagy szürke felhőből leesett egy kevéske eső...sajnos nem sok, és gyorsan el/le is folyt...Nem tudom mi vár ránk az elkövetkező pár héten, habár látom a tartósan 30 fok fölötti előrejelzést...Mondom én: itt alakul az új Szahara....(csak senki sem hiszi el nekem).

Fél-utca-széltibe' zubog a víz lefele....

Időjárás-jelentés 2026 június 20

Nos én ma elrendeltem a teljes zárlatot. Se elmenés, se ügyintézés, se orvos, se semmi. EZ NEM EURÓPA...vagyis nem európai hőmérséklet. Megpróbálok elmenekülni valami csendesebb, normálisabb vidékre. Van 50 m2-em és egyelőre működik a légkondi.....Tán elég lesz.

És hogy nem képzelődöm, ajánlom elolvasásra az alábbi cikket:

https://www.portfolio.hu/global/20260224/ujra-bekoszont-a-forro-fold-idoszaka-ha-most-nem-lepunk-olyan-eghajlat-johet-amilyen-40-millio-eve-volt-utoljara-819746

".....olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sok millió éve nem tapasztalt....."

Ma megállt bennem az ütő.........

Nem nagyon használtam, kérdezgettem én eddig AI/KI/MI barátomat, elvoltam az eddig megszerzett tudásommal, meg a keresési képességemmel.... Ma viszont arra lettem egy komment olvasása  után kíváncsi, hogy miért hívják a nyaktekercs-et és a  fakopáncsot .....  úgy, ahogy...(Annak, aki nem tudná, ezek madár-nevek...) 

Ez volt a kérdésem:   Fakopáncs, nyaktekercs miért ez a nevük és nem más ? Ez a viselkedésükre utal. Olyan, mintha egy kutyának az lenne a neve, hogy "UGAT"....

Hát beírtam az AI kérdezőbe és tessék, az alábbi választ kaptam. Mondhatom, hogy se...se... nem tudtam...De mondhatom azt is, félelmetes érzés uralkodott el bennem. Először, őszintén mondom, először éreztem a gépem mellett félelmet.                                

Az állatok magyar elnevezései többféle nyelvi forrásból és folyamat révén alakultak ki. Az eredetüket vizsgáló tudományágat etimológiának hívják. [1, 2]

Az elnevezések a következő fő csoportokba sorolhatók:

• Ősi örökség (Ugor és Finnugor korból): Sok alapvető állatfajunk neve, mint a ló, a nyúl vagy a medve (finnugor kori szavunk az eredeti őst jelentő emse szóból), a nyelvünk legősibb rétegébe tartozik. [1]
• Hangutánzó és állathívogató szavak: Számos háziállat neve a gyermeknyelvből vagy állathívogatókból származik (pl. kucsu, kucó szavakból a kutya, a cica a macska becézéseként, illetve a liba és a pulyka). [1, 2, 3, 4]
• Jövevényszavak: A macska, a galamb és a kacsa szláv eredetű jövevényszavak. A disznó és a tyúk pedig török jövevényszavak. [1, 2]
• Tulajdonságokra utaló nevek: A róka eredeti jelentése „vörös”, a mókus a szürke színére utalhat, a menyét jelentése pedig „kicsi”.
• Tudományos nevek (Taxonómia): A biológiai osztályozásban használt latin és görög nevek konkrét jelentéssel bírnak (pl. Tyrannosaurus: „zsarnok gyík”). [1]

Melyik konkrét állat vagy állatcsoport (pl. kutyafajták, egzotikus állatok) nevének eredetére vagy kíváncsi? Írd meg, és szívesen kigyűjtöm neked a részletes etimológiáját!

Teljesen igazad van, a fakopáncs és a nyaktekercs neve valóban a legjellemzőbb viselkedésüket írja le.Ez a nyelvi jelenség a cselekvőnév-alkotás (vagy leíró név), és a magyar nyelvben rendkívül gyakori.

Nem vagyunk egyedül ezzel: az emberiség a történelem során sokszor a legszembetűnőbb tulajdonság vagy hang alapján nevezte el az állatokat.

A konkrét példáid és a kutyás hasonlatod mögött az alábbi nyelvi logika rejlik:

Fakopáncs és Nyaktekercs

• Fakopáncs: A neve egy összetett szó. A fa és a kopács/kopog (itt kopáncs) szavakból áll. Pontosan azt írja le, amit csinál: a fa kérgét kopácsolja élelem után kutatva vagy odúkészítés közben.
• Nyaktekercs: Ez a madár (amely egyébként a harkályfélék rokona) veszély esetén, vagy ha megijesztik, egészen kitekeri a nyakát. Úgy sziszeg és tekergeti a fejét, mint egy kígyó, hogy elriassza a támadóit. A neve ezt az egyedülálló védekezési mechanizmust rögzítette.

Miért nem így neveztük el a kutyát?

A kutyát azért nem hívjuk "Ugat"-nak vagy "Házőriz"-nek, mert más névadási kategóriába tartozik. Az állatneveknél három fő csoportot különböztetünk meg:

1. Ősi, egytagú gyökérszavak: A kutya, ló, tehén, farkas szavak olyan régen alakultak ki, hogy mára elveszítették az eredeti, leíró jelentésüket (bár a farkas eredetileg a "farkas állat", vagyis a nagy farkú állat kifejezésből rövidült le). A háziasított, ember mellett élő állatoknak nagyon korán saját, rövid nevet adtunk.
2. Hangutánzó nevek: Ha a kutyát a hangjáról neveztük volna el, akkor ma Vau-nak vagy Aú-nak hívnánk. Sok madárnál ez történt: a kakukk a saját hangját mondja, a bíbici szintén a hangjáról kapta a nevét.
3. Leíró (viselkedési/külső) nevek: Ide tartozik a fakopáncs és a nyaktekercs. Mivel ezekkel a vadállatokkal az ember ritkábban találkozott, a nyelv a legfeltűnőbb tulajdonságuk alapján azonosította őket.

Más állatok, amiket a "kutyás példádhoz" hasonlóan neveztünk el:

A magyar nyelv tele van olyan állatnevekkel, amelyek pontosan úgy működnek, mintha a kutyát "Ugat"-nak hívnánk:

• Légykapó: Egy madár, ami szó szerint legyeket kapkod el a levegőben.
• Lódarázs: A mérete miatt kapta a nevét (olyan nagy, mint egy ló – a népnyelvben a "ló" szó gyakran jelentett nagyságot, pl. lórom).
• Szentjánosbogár: János-nap környékén (június végén) világít a legsűrűbben.
• Hangyász: Hangyákat eszik.
• Folyami rák: Ott él, ahol a neve mondja.

A nyaktekercs és a fakopáncs tehát azért kapták ezt a nevet, mert a korai megfigyelők számára ez a két mozdulat volt a legmeghökkentőbb és legkönnyebben azonosítható bélyegük.

Ismersz más olyan állatot, aminek a neve szerinted furcsa vagy viccesen leíró jellegű? Ha megírod, megnézhetjük, hogy pontosan honnan ered a neve!

Nem írtam másik kérdést...Egyelőre ébredezem az ájulásból és most kimegyek iszom egy pohár hideg vizet - bár tartok tőle, attól sem fogok igazán magamhoz térni.

(Ki/mi ez a KI/AI/MI???? Ki, hogyan, miért csinálja, úgy ahogy ???...Nem nem nem NEM értem én ezt sehogy se. Itt kell legyenek már a "földönkívüliek" ez az ő "tudományuk", mert "földi ember" ilyent nem tud kitalálni, létrehozni, működtetni. De ha mégis, akkor tényleg Isten legyen irgalmas hozzánk, halandókhoz, mert már "EZEK" uralkodnak a világon, fölöttünk.... mindörökké....Ámen.)