Margaréta és rokonai

Nagy örömömre megjelent egy fantasztikusan jó ismeretterjesztő anyag az ng.24.hu oldalán.

Valószínű nem csak nekem volt  néha gondom, egyik másik virág meghatározásával - nos ez a cikk nagyon sokat segített....

Hátha mást is érdekel:

https://ng.24.hu/termeszet/2024/05/24/kamilla-margareta-seprence-pipiter-ebszekfu-szazszorszep

Újra Okorágon....

Néha van egy olyan érzésem, hogy a blogból "eltűnik" ezmegaz...Most is kerestem egy régi Okorággal foglalkozó anyagot, de nem találtam, csak a 2020-ast. https://aranyosfodorka.blogspot.com/2020/09/okoragi-kirandulas.html pedig voltam ott ezen időpont előtt is...És csendben megdöbbentem, mert hát ez is már hat éve volt...

Most még egyszer eljutottam ebbe a világvéginek tűnő faluba. (Bár épp megnéztem a térképen, nincs ez a település az országhatár mellett, csak az "egyutcás" képe miatt éreztem én hasonlóságot a határ- ill. drávamenti kis falvakkal...)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Okor%C3%A1g

Nagyon meleg volt, a "terepet" csak autóval jártuk körbe - amúgy is láttam már ezt a tavas vidéket és különös változás a legutóbbi látogatásom óta nem történt. De ! Csak egyetlen embert láttam a falu utcáján, a szomszéd ház előtt ücsörgő nénit, viszont a "muzsikáló" autók ottlétem alatt háromszor is "bejelentkeztek" - bár nem tudom, volt-e vevőjük, aki miatt meg kellett állni.

Olyan furcsa egy érzés ez, végigsétálni egy utcán, ahol van még pár lakottnak tűnő ház, de lakó sehol...
Benéztem a templomba, habár tudtam, hogy életveszélyes...és egy ideig elgondolkodtam az egyházak "dolgain"...t.i. hogy mi és miért történt így, ahogy....

Csak pár fotó készült:

Sehol....senki.....

                                              A templom....

A rózsabokor gyönyörű....

A kivétel, ami erősíti a "szabályt"...Van egy ilyen ház is...

És akkor este itthon találtam egy videót a neten, be kell valljam, hátborzongató is, meg siralmas is...és nem tehetek róla, de elsőként az a kérdés bukkant fel az agyamban, hogy  Ausztriában,  Németországban, (Svájcot már említeni se merem) el tudtok képzelni ilyent ? Mert én nem. Ez Mónosokor.

Na, mindegy, nem tudom megváltani a világot és kész...Dokumentálni tudom meg sajnálkozni - de hát azzal nem nagyon lehet mit kezdeni... 

A régi világnak vége van....

Nem mostanában olvastam ilyen keserűen egyszerű, félelmetesen őszinte és igaz sorokat...Nem tudom, ki írta, itt találtam:
https://www.facebook.com/GreenFungi

A régi világnak vége van, és nem fog visszatérni.
Nem politikai, nem kulturális, hanem ökológiai és fizikai értelemben. És ez nem pesszimizmus, hanem a valóság elfogadása, ami az első lépés ahhoz, hogy ne pusztán elszenvedjük a jövőt, hanem alakítsuk.
Mit jelent, hogy a régi világ véget ért?
1. Klimatikus értelemben
Az a klíma, amit a 20. században stabilnak hittünk, már megszűnt.
Nincsenek „rendes” évszakok: tavasz és ősz már csak átmeneti zavar, a tél ritkán hideg, a nyár egyre gyakrabban életveszélyes.
A 30 éves éghajlati átlagok most évente megdőlnek – ez nem ciklikus változás, hanem egyirányú gyorsulás.
2. Termőföld és víz szempontjából
Az a gazdálkodási rendszer, ami folyamatos inputra (trágya, gázolaj, víz) épült, nem fenntartható tovább.
A természet nem tud regenerálódni ebben a rendszerben.
Az Alföld vízvesztő tájjá vált – a régi rendszer nem hozható vissza, mert nincs miből újraélednie.
3. Társadalmi szinten
A falvak, városkák, középosztályos életformák – a „kert, kocsi, kályha” világa – elvesztette alapját:
energia, közlekedés, élelmiszer és közösség már nem stabil.
A fiatalok nem visszajönnek, hanem már meg sem születnek itt.
A múlt öröksége (háztáji, közösségi tudás) kincset érne, de kihordjuk a szemétbe vagy senki nem örökli tovább.

Mi nem fog visszatérni?
Az a klíma, ahol volt rendes tél, harmatos reggel és normális nyári meleg.
A közép-európai életforma, ahol elég volt dolgozni és építkezni, és abból megélni.
A 90-es évek illúziója: globalizáció + fejlődés + szabadság = jó élet.
Ez a képlet összeomlott.
Mi jöhet helyette?
Ez nem automatikus, de még választhatunk, hogy mi legyen a romokon:
1. Alkalmazkodó, kis léptékű, ökologikus élet
Új típusú települések: klímafalvak, vízmegtartó táborok, közösségi termelés.
Új etika: nem a növekedés, hanem az élet fenntartása a cél.
Régi-új tudás: takarékosság, kertészet, regeneratív gondolkodás – de modern eszközökkel.
2. Technoféltörzsi túlélés
Aki tud, zárt ökoszisztémát épít, körülhatárolt, automatizált belső világot. (ez pénz- és tudásigényes)
Mások instabil viszonyok között vegetálnak: vízért, áramért, ételért küszködve.
3. Elmenekülők
Ők sem a „régi világba” mennek, mert az sehol sem él többé.
Csak olyan helyre, ahol kicsit tovább húzható, vagy már működik a fenti 1–2 modell.
Összefoglalva – történelmi tételmondat:

„Az ipari civilizáció 200 éve alatt felépített világ klimatikus, ökológiai és társadalmi alapjai összeomlóban vannak. A múlt rendszeréhez való ragaszkodás önpusztító. Csak az alkalmazkodás ad esélyt a túlélésre – de nem az egyén szintjén, hanem közösségekben, más gondolkodással.”

És itt van egy jó komment:
Bálint Zoltán
A klímaváltozás nem a bolygó és nem az ökoszisztéma baja, mert az tudna adaptálódni a szélsőséges változásokhoz is. A bolygó szempontjából egyes fajok kihalása sem tragédia, mert más fajokkal helyreáll az ökoszisztéma. Ami nem tud adaptálódni, az az emberi civilizáció. Itt mi vagyunk bajban, nem a bolygó. Pár száz év alatt a teljes emberi civilizáció politikai, gazdasági és minden értelemben ráépült egy (a bolygó szempontjából) pillanatnyi állapotra, és beszaporodta a Földet. A bolygó változik, mi meg maradunk, mert statikus állapotra rendezkedtünk be. Hogy a változás sebességében mennyi a mi a szerepünk, az csak annyiban számít, hogy mennyire lassítjuk vagy gyorsítjuk ezt a folyamatot. Nyilván minél jobban beleavatkozunk, annál gyorsabb és kaotikusabb a folyamat.
Az emberi történelemben többször előfordult már, hogy egyes térségekben annyira megváltozott az éghajlat, hogy az adott esetben évszázadok óta ott letelepedett közösségeknek el kellett vándorolni.
Csak akkor még volt hová.
Ma már mindenhol vannak, ahol lenni érdemes. És a kiépített városokat, gazdasági központokat, stb sem lehet már szétszedni és arrébb költöztetni...

Nos, mára, vagy inkább az egész hét végére legyen elég ennyi....
Sőt - szerintem még túl sok is ez.....
És bocsánat, hogy már megint valami negatív hír került ide... de valószínű "szemüveget kellene cserélnem" - mert mostanában csak az ilyesféle szövegeket veszem észre...vagy jobb lenne hazudni? (esetleg befejezni a blogírást ?)

Mindenre van megoldás

 

Svájc sikeresen megszüntette a veszettséget határain belül, azzal, hogy okos közegészségügyi stratégiát integrált a helyi vadvilág természetes étrendjébe.

Az 1970-es évek végén a svájci egészségügyi csapatok elkezdték az állatcsalik belsejében elrejtett orális veszettség elleni vakcinákat terjeszteni erdőkben és mezőkön.

Annak biztosítására, hogy a vadrókák tényleg megegyék, a tudósok gyakran vonzó finomságokat használtak, mint a csirkefejek, hogy elrejtsék a gyógyszert.

Ez a megközelítés lehetővé tette az ország számára, hogy immunizálja a vadállományt anélkül, hogy valaha is csapdába ejtené vagy kezelnie kellene.

Amikor egy róka felfedezte és beleharapott a csaliba, a vakcina egyenesen a szájába került.

Mivel a veszettségvírus elsősorban a vadon élő vörös róka populáción keresztül terjedt, így a leghatékonyabb megoldásnak bizonyult, hogy az állatokat közvetlenül a normális keresési szokásaikon keresztül célozta meg.

Több év széles körű csaliosztás és több millió oltás után a vírusnak nem maradt hova bújnia, ezzel hatékonyan eltörölték a betegséget Svájcban!

Hogy mik vannak....

 

"Ez egy Macracantha arcuata, közismert nevén hosszú-szarvú gömbszövő vagy hajlított tüskéjű pók.

Igen jól megkülönböztethető tagja a gömbszövő családnak (Araneidae). Íme egy kis ismertető a legjelentősebb tulajdonságairól:

A "Szarvak": azok a masszív, görbülő szerkezetek valójában a hasából megnyúló, megnyúlt gerincek. Csak a nőstényeknek vannak ilyen drámai, túlméretezett szarvai, amelyek szerintük elriasztják a ragadozókat (pl. a madarakat), azzal, hogy hihetetlenül nehéz lenyelni ezt a pókot.

Kemény, porcelánszerű hasa van, ami jellemzően élénk sárga vagy fehér, megkülönböztethető fekete pöttyökkel (sigilla), amely figyelmeztetésül szolgál a potenciális fenyegetésekre.

Élőhely: Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonosak, jellemzően trópusi erdőkben és kertekben fordulnak elő, ahol nagy, klasszikus gömbhálókat szőnek rovarfogás céljából.

Veszélyszint: A megfélemlítő, idegenszerű megjelenés ellenére ártalmatlanok az emberre. Mérgük orvosilag nem jelentős, és általában nem agresszív, inkább a hálójukon ülve várakoznak a zsákmányra. 

https://termeszeti.hu/ijesztonek-tunik-de-teljesen-artalmatlan-a-hosszu-tuskeju-pok/

Bevallom, az első pillanatban, amikor a fotót megláttam, azt hittem, hogy már megint valami hülye, kamu, hamisított kép - mert tele ezekkel a net...És lám, kiderült, hogy nem...A természet tud varázsolni....

S hogy miért került ide ? Aki régóta olvas, tudja, hogy szeretem a pókokat. És itt is és most is mondom, NEM értem, a kertemből hová tűntek kedvenc kereszteseim ??? sőt, már alig van néhány a kaszásokból... Hát mi történik itt ?????

Két más-színű változat...

Feketerigó

Nagyon szeretem őket. Egyszer régen az egyik tujánkon fészkelt és költött is egy - de aztán azt hiszem rájött, hogy macskás házban nem célszerű megtelepedni. Ettől függetlenül jönnek inni, télen meg enni - még ha óvatosan is...és nyári hajnalokon énekelnek.... 

Rigó-papa énekel....

Olvasom, gondolkodom, leírom (de amit kellene, azt nem csinálom?)

Az alábbi cikket vagy háromszor elolvastam, de lehet megismétlem még, sőt, kimásolom a fő tényezőket és ide akasztom a drágalátos szgépem fölé....(Hátha felnézek néha oda...)  

Egy új tanulmány alapján éjszakánként 7-8 óra alvás lehet ideális a demencia kockázatának csökkentéséhez – számol be a Science Alert. Régóta tudjuk, hogy az alvás kulcsfontosságú egészségünk szempontjából, ahogy azt is, hogy bizonyos életmódbeli döntések mérséklik a kognitív hanyatlást esélyét. Akinkunle Oye-Somefun, a kanadai York Egyetem munkatársa és kollégái most igyekeztek pontosan meghatározni az optimális alvási időt.

A csapat 69 korábbi tanulmány adatait elemezte, így összesen mintegy 4,5 millió ember információihoz fért hozzá. Három életmódbeli tényezőt vizsgáltak:

• a fizikai aktivitást,
• az ülve töltött időt,
• és az alvás hosszát.

Az eredmények szerint mindhárom jelentős szerepet játszik a demencia kialakulásának kockázatában.

Életmód és demencia

Az elemzés alapján a 7–8 órás alvás bizonyult a legkedvezőbbnek. A napi 7 óránál kevesebb alvás 18 százalékkal növelte a demencia kockázatát, míg a 8 óránál több alvás esetén 28 százalékos növekedést mutattak ki. Ez összhangban áll korábbi kutatásokkal, amelyek szerint a túl kevés és a túl sok alvás egyaránt egészségtelen.

A kutatók más fontos összefüggéseket is felfedeztek, a napi 8 óránál hosszabb ülés és a heti 150 percnél kevesebb testmozgás például szintén jelentősen növelte a demencia esélyét. Ezek a tényezők ráadásul – legalább részben – tudatosan befolyásolhatók.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az eredmények összefüggéseket mutatnak, nem pedig közvetlen ok-okozati kapcsolatot. Nem mindig egyértelmű például, hogy a túl sok alvás kiváltó oka-e a betegségnek, vagy inkább annak korai jele – egyes vizsgálatok alapján az Alzheimer-kór már a tünetek megjelenése előtt is befolyásolhatja az alvási szokásokat.

Így csökkenthető a demencia kockázata

Ennek ellenére az eredmények egy irányba mutatnak: a rendszeres mozgás, a kevesebb ülés és a megfelelő mennyiségű alvás együtt támogathatja az agy egészségét. Ezek a szokások javíthatják az agyi vérkeringést, segíthetik az idegsejtek „tisztítását”, és csökkenthetik a gyulladásos folyamatokat.

Mindez különösen fontos, mert a demencia jelenleg nem gyógyítható, és az esetek száma várhatóan tovább nő. A kutatók szerint az esetek akár fele is megelőzhető lehet életmódbeli tényezők javításával.

(Most mégis, milyen képet tegyek ide ? A saját fotómat kellene, vagy beapplikálni egy tükröt...)

Pihentető zene

Úgy érzem, rám fér egy kis zenés lazítás...Ezt hallgatom:

Tudod-e mi ez ?

Én ugyanis nem találom a sok különféle darázs és egyéb szárnyas között... Ma délelőtt láttam a kertemben. Kb. 2-2,5 cm-es - és szerintem a teste is sárga fekete mintás, csak a szárnya eltakarja...(Próbáld kinagyítani a képet. Sajnos jobb nincs...)

 

Elég sokáig kerestem az éjjel - de nem találtam a megoldást...

Egyetlen egy képet találtam végülis, ami megegyezett az enyémmel és ma reggel ezzel indultam. Bevallom, kb. két órája ülök a gép előtt - de azt hiszem végre megtaláltam. Az a kis állatka tegnap, ami nekem ekkora gondot és ennyi munkát okozott a foltos darulégy. Itt olvashatsz róla: https://egeszsegter.hu/cikk/1808/daru-legy-kerlek-ne-bants-nem-foglak-megcsipni

Nézd meg az én első fotómat, és hasonlítsd össze a ISTOCK fotóval. Szerintem jó a meghatározásom...Be kell valljam, nem emlékszem, mikor okozott ennyi "munkát" egy állat, vagy akár növény meghatározása, de megérte. 😃 Most kifejezetten boldog vagyok...hát én legalább tudom, hogy ez a kis izé,  aki itt pihent pár percig nálam, mi volt...

*********************************

Folytatás és befejezés. Van olvasóm,  akinek és állítólag a mindentudó MI-jének is az a véleménye, hogy ez egy lószúnyog. Egy kommentelő kutatási eredménye: skorpiólégy....

Én meg (mert azért még kutogattam kicsit) azt találtam, hogy Gyakori tarkatipoly (Nephrotoma analis)lásd kép.

Hát .....akármi is lehet. Téma lezárva. Meguntam.

Miket találok néha...

Ahogy az előbbi bejegyzésemben már szóba került, - sok sok sok évvel ezelőtt Radovljicában a Jansa apartmanban szálltam/tunk meg többször is. Lehet, hogy a "Jansa" név gyakori, Szlovéniában, de az is lehet, hogy ez a család Anton Janša utóda....Őt most fedeztem fel a neten...

Anton Janša (kb. 1734. május 20. – 1773. szeptember 13.) krajnai méhész és festő volt. Janša a modern méhészet úttörőjeként és a terület nagy szakértőjeként ismert. Festőnek tanult, de méhészeti tanárként dolgozott a bécsi Habsburg udvarban Ha érdekel az élettörténete, itt olvashatod: https://en-wikipedia-org.translate.goog/wiki/Anton_Jan%C5%A1a?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc

                                      A festő és méhész  Janša

                        

Elgondolkodom néha, hogy azért az élet milyen furcsaságokat tud produkálni. Megismersz - szinte véletlenül és akaratlanul (ez esetben) - egy családot, csak mert szállást keresel egy idegen országban - és velük évtizedekig megmarad a kapcsolatod (még ha laza is).

Különös ajándéknak tartom ezeket az ismerőseimet, akikkel "AZ ÉLET" teljesen véletlenül sodort össze (bár mégiscsak az Internet segítségével) és szerepet játszottak valami módon az életemben... Egyikük Svájcban él, levelet váltunk néha. A "barátnőm" akivel szintén a net köt össze már több mint egy évtizede, Németországban lakik, a harmadik ugyancsak németországi barátom már az angyalok közül küldhetne E-mailt, ha akarna...Néha úgy érzem, mintha rokonok lennénk - pedig hát nem vagyunk azok - hacsak nem valami földöntúli, múltéletbeli kapcsolatok utóhatását nem élvezzük... Mert akármi is lehet a megmagyarázhatatlan dolgok oka....