Ősz

Pirosat virágzik a vadszőlő,
levele lesz szirma, ötágú virága.
Pár napig szép csak,
aztán némán lehull az őszi sárba.
A sárga-cakkos tölgylevél
követi guruló gesztenyék útját,
a dió is szétpattintja burkát,
utolsó ernyőit a pitypang
szerteszét röpteti.
Köd-könny rezeg halott levélen,
elfekszik a fű is a réten,
korán húzza rájuk takaróját az ég,
még hat óra sincs, de itt a sötét.
2015

Telefonos bosszúság...

...vagy nem is bosszúság, talán csak értetlenség...

Mert miért hív bárki is engem a nap legkülönbözőbb szakában - de leginkább éjjel és nem szól bele a telefonba ?

Már vagy 6 ilyen (egyébként 21-el) kezdődő szám volt a telefonomon, amikor megpróbáltam a tudakozónál érdekelődni, hogy ki/mi lehet ez ?
És láss csodát !

NEM VAGYOK EGYEDÜL !!! Másokat is hívogat valaki, valahonnan és nem szól bele...

Namármost akkor szörnyen kíváncsi vagyok, hogy ez a hülye játék kinek és mire jó ????
Persze válaszolni nem tud rá senki. (A központi tudakozó se...)Vagyis  marad az a variáció, hogy nem veszem fel és törlöm...

Hívnak téged is ismeretlen (nem is magyarországi) számról ? ?
Nos, ha igen és még nem nyomoztál a telefonáló után, akkor itt a válasz: NE VEDD FEL !

Hogy mik vannak....(amiről sose hallottam...)

Szeretem, és néha olvasom is a nat. geo-t

Ajánlom az alábbi cikk elolvasását - hátha más se hallotta erről:
https://ng.24.hu/tudomany/2026/10/04/virag-beporzas-rezges-zene/
A rezgéses beporzás (angolul *buzz pollination*) egy olyan beporzási módszer, amelyet egyes méhfajok – például a poszméhek és a kékcsíkos méhek – alkalmaznak a virágok portokjaiban lévő virágpor kinyerésére.

Bizonyos növényeknél a virágpor szorosan a cső alakú, végükön nyílással ellátott portokokban helyezkedik el. A portokok rendszerint körülveszik a bibét. Körülbelül 20 000 növényfaj igényli a rezgéses beporzást; ilyen például a paradicsom, a padlizsán, a burgonya, a *Dianella*, valamint az áfonya és a tőzegáfonya. 

Ahhoz, hogy a virágpor kihulljon e növények portokjaiból, a méheknek meg kell rezegtetniük azokat. A kékcsíkos méhek és a posméhek – számos más vadméhfajhoz hasonlóan – rendkívül hatékonyan végzik ezt a fajta beporzást. Ezek a méhek megkapaszkodnak a portokokban, és testüket a virág alá görbítik, így a lehulló virágport felfogják a potrohuk alsó részén található sűrű szőrzettel. Szárnyaik rezegtetésével kimozdítják a portokban lévő virágpor egy részét. A rezegtetés közben a korábban összegyűjtött virágporból is juttatnak a virág bibéjére, amely a cső alakú portokok nyílásai között helyezkedik el. Ez rendkívül hatékony beporzást eredményez. 

A videón látható, ahogy a méhek rezegtetése közben a levegőbe szóródnak a virágporszemcsék. Nem minden méhfaj képes a portokok rezegtetésére; például a házi méhek nem alkalmazzák ezt a módszert. Ez is mutatja, hogy az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú a különféle méhfajok – és nem csupán az európai házi méh – védelme. Ezen a másik, lassított felvételen látható, hogy a borágó virágairól nektárt gyűjtő házi méhek nem rezegtetéses módszerrel végzik a beporzást:

Ki kellene találni valami mást. De mit ?

 Nem lenne szabad nekem a gép elé ülni, vagy ha mégis, le kellene "tiltani" annak lehetőségét, hogy én videókat nézegessek.  Igaz ugyan, hogy valami "beszélgetőset" hallgattam, de már láttam az "oldalsávban" hogy van valami nepáli "új"... A beszélgetőst abbahagytam és átkapcsoltam a nepálira...Pár órája történt, pár ezer km-re tőlem...

 

Nos, valami rettenet...És nem tehetek róla, nem először jut eszembe,  én mit csinálnék, ha kiderülne, hogy pl. Kaposváron ilyesmi történik és esetleg megesik hamarosan Pécsett is. MIT csinálnék ? 

Mit tud csinálni az a sok ezer ember pl. ott Nepálban, akik - még így messziről és tudatlanul nézegetve is - érzékelhető, hogy veszélyben vannak. De hát MIT TEGYENEK ? Csomagoljanak össze gyorsan  és másszanak fel a hegyre, mert odalent jön a víz ?

Nem tudom...nem tudom mit lehet ilyen helyzetben csinálni....csak egy biztos, hogy még innen, x ezer km. távolából is fáj látnom ezeket a videókat....

És újra és újra ez is a fejemben van: sehol egy szó (már a kezdetekkor se és azóta se) az állatokról ! O.K. az ember az első, de hát az ilyen tragédiák nem CSAK emberáldozatot követelnek - mégse beszél róluk senki...

Jó. Ne kérdezd, hogy  miért nézem - hiszen nem kötelező...és egyébként is....Amerikában meg a tornádó pusztít és a csoda tudja még, hogy hol, milyen tragédiák nehezítik az életet....

És én itt ülök a langyosuló konvektorom és a macskáim társaságában. És nem tehetek róla, nehéz a szívem...és senkinek nem tudok semmiben segíteni....majdnem lelkiismeret-furdalást érzek...(vagy mit) Nem tudom, csak én vagyok ezzel így, vagy más is szenved, csak nem beszél róla ?(Kétlem...) 

Úgy tűnik, nincs más megoldás, abba kell hagyni a gépezést, a tévézést...és kitalálni helyette valami mást, ami nem viseli meg ennyire a lelkemet.

De mit ? 

Szeretni sokféleképp lehet

Farkas Éva

Szeretni sokféleképp lehet

Szeretni sokféleképp lehet,
Fontos, hogy add a szívedet.
Ne kutasd, mi van, s miért,
Adj egészet is semmiért.

Szeretni sokféleképp lehet,
Álom, valóság, képzelet...
De mindegyikben benne vagy,
S nem adhatsz mást, mint önmagad.

Szeretni sokféleképp lehet,
Élőt, holtat, emlékeket.
Örökké tartó tűz legyen,
Mely átragyog az életen.

Szeretni egyféleképp szabad,
Jobban szeresd, mint önmagad!

Időjárás (meg a gondolataim)

Ezt találtam és szeretném megörökíteni - nem is másért, csak azért, mert "én szóltam..."

„Ami megtörténik, megtörténik. Ami meg nem, az nem. Nem érdemes többet gondolkodni rajta.” – (Murakami Haruki)

A friss előrejelzések szerint 2027-ben olyan hőség jöhet, amilyenre a jelenlegi felmelegedési ütem alapján csak 2040 körül számítanánk. A háttérben egy rendkívüli erejű El Nino állhat, amely az ember okozta éghajlatváltozással együtt soha nem tapasztalt magasságba emelheti a globális átlaghőmérsékletet.

2026-ban akár ízelítőt is kaphatunk abból, milyen hőség várhat ránk majd csaknem másfél évtizeddel később, a 2040-es évek elején. A HVG összegzése szerint az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) frissítette az El Ninóra vonatkozó előrejelzését, és a számítások meglehetősen szélsőséges forgatókönyvet vetítenek előre: rendkívül nagy a valószínűsége egy „nagyon erős” esemény kialakulásának.

Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímatudósa ennél is tovább megy friss elemzésében. Szerinte 95 százalék az esélye annak, hogy egy úgynevezett „szuper El Nino” alakul ki.

Ha ez bekövetkezik, az az ember okozta felmelegedéssel együtt olyan forróságot hozhat 2027-ben, amilyet korábban még nem tapasztaltunk.

Vagyis a következő év időjárása nemcsak önmagában lehet rendkívüli: egyfajta előzetest is adhat abból, milyen körülmények válhatnak megszokottá a Földön a 2040-es évek elejére.

A jövő forrósága már 2027-ben ránk törhet

A The Washington Posttal megosztott jelentésében a szakember már számokat is rendelt ehhez a forgatókönyvhöz: úgy kalkulál, jövőre a globális átlaghőmérséklet 1,67-1,85 fokkal haladhatja meg az iparosodás előtti szintet. Ha ez bekövetkezik, a bolygó egyetlen év erejéig mintegy 13 évet ugorhat előre az időben: 

már 2027-ben megtapasztalhatjuk azt a forróságot, amelyet a jelenlegi melegedési ütem alapján csak 2040 körül érne el a Föld.

Ez az ugrás ugyanakkor csak ideiglenes lenne. Ahogy a Gizmodo is kiemeli, már egy szokványos El Nino is jelentősen megemelheti a bolygó átlaghőmérsékletét. A jelenség során az Egyenlítő térségében, a Csendes-óceán felszínén gyorsan emelkedik a víz hőmérséklete, az óceán pedig nagy mennyiségű hőt ad át a légkörnek. Csakhogy az előrejelzések szerint ezúttal nem egy hagyományos El Ninóval állunk szemben.

A modern mérési adatok alapján még egyetlen El Nino sem volt ennyire meleg a fejlődésének ilyen korai szakaszában. Az idei értékek az év azonos időszakában az 1995-ös és a 2015-ös esemény során mérteket is meghaladják. És a folyamat csúcsa még hátravan.

A szakemberek számításai szerint decemberre a tengerfelszín hőmérséklete mintegy 4 Celsius-fokkal emelkedhet az átlag fölé, ami abszolút rekordot jelenthet. Ez magyarázza azt is, miért vetítenek előre a számítások ennyire szélsőséges 2027-et.

Van azonban egy fontos fordulat, a pokolinak ígérkező 2027 után az El Nino várhatóan alábbhagy, vele együtt pedig mérséklődik a globális hőmérsékletet tovább emelő hatása is. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy 2028 hűvös év lesz. Mindössze az El Nino pluszhatása tűnhet el az egyenletből.

https://index.hu/belfold/2026/08/18/idojaras-idojaras-elorejelzes-meteorologia-homerseklet/

U.i. Be kell valljam, legszívesebben ordítva mennék a falnak, amikor értelmes emberek - köztük ismerőseim - azt állítják, az időjárás mesterségesen van "befolyásolva"...Hát csak sajnálni tudom őket - habár nyilván ez fordítva is áll.  És csak azt mantrázom, hát elhiszed, hogy az azték, vagy az egyiptomi (vagy más egyéb) birodalmak pusztulását is a "JÉGER" okozta ? 

Mosolyogni tessék !

Sajnos mostanában egyre kevesebb vidám olvasnivalót találok/látok. Megörültem az alábbiak felfedezésének, hátha más arcára is mosolyt tudok varázsolni....

Két - szerintem szenzációs - bejegyzés olvasható az alábbi linkeken: (Remélem megtalálod így is, nem tudtam máshogy bemásolni ide...)

https://www.facebook.com/KaposztasmegyeriNyelviskola (2026.október 07-i  5.45, illetve október 06. 18.40 dátumnál találhatók)

1. JUST TAKE IT EASY...

2. “TESSÉK”: A MAGYAR SZÓ, AMIT KÖRÜLBELÜL ÖT PERCIG AZT HITTEM, HOGY ÉRTEK

A Duna - ma....

Én 1965-ben találkoztam először az árvízzel, konkrétan a dunai árvízzel és soha nem fogom elfelejteni (mondjuk a drávait se....)

És tessék, akkor még a végén megélem azt is, hogy "kiszárad" a Duna. Elkeserítő és félelmetes helyzet:  Az 1965-ös dunai árvíz a 20. század egyik leghosszabb ideig tartó és legnagyobb vízügyi katasztrófája volt, amely március végétől június végéig – közel 120 napon át – sújtotta a Duna menti országokat, így Magyarországot és a Csallóközt is. 

Az 1965-ös árvíz főbb jellemzői

Időtartam: Közel 100–120 napos árvízvédelmi harc márciustól júniusig.
Kiváltó okok: Rendkívüli alpesi és kárpáti hóolvadás, valamint az időszakban folyamatosan hulló esőzések.
Árhullámok: Összesen hét egymást követő árhullám támadott, a legsúlyosabb június elején tetőzött.
Pusztulás és gátszakadások: A legsúlyosabb helyzet a Csallóközben alakult ki, ahol Patnál és Csicsónál átszakadt a gát, és hatalmas területeket öntött el a víz (Szlovákiában több tízezer hektárt, lakosok tízezreit kellett kitelepíteni). Magyarországon is példátlan összefogásra volt szükség (például Baján június 20-án 976 cm-en tetőzött).
Védekezés: Több tízezer ember, katona és vízügyi dolgozó küzdött a gátakon, millió számra használtak fel homokzsákokat és kőanyagot.

Az 1964-es évben nem alakult ki ehhez mérhető, rendkívüli dunai nagytömegű árvíz; a köztudatban és a történelemben ez a katasztrófa egyértelműen 1965-ös nagy dunai árvízként szerepel. Részletes leírásokat és korabeli dokumentumokat találhatsz a Wikipédia 1965-ös dunai árvíz oldalán vagy a Magyar Nemzeti Levéltár összefoglalójában.

És akkor most:

https://www.facebook.com/mohacsihirek

Megdőlt a rekord! -30 centiméteres a Duna vízállása Mohácsnál.

Megdőlt a Duna valaha mért legalacsonyabb vízállása Mohácsnál. A folyó vízszintje október 6-án kedden kora-délután elérte a -30 centimétert, ezzel egy centiméterrel megdöntve az eddigi rekordot.
Az eddigi legalacsonyabb vízállást mindössze néhány hete jegyezték fel Mohácsnál, amikor a vízmérce -29 centimétert mutatott. Most ezt az értéket is sikerült alulmúlni.
A Duna vízszintje az elmúlt napokban folyamatosan csökkent. A rendkívül alacsony vízállás már a folyó mohácsi szakaszán is jól látható, a meder egyes részei egyre inkább előtűnnek.Az apadás a hajózást és a kompközlekedést is nehezíti.
A mostani -30 centiméteres vízállás történelmi mélypontnak számít Mohácsnál, és amennyiben a folyó tovább apad, az újabb negatív rekordok születhetnek.
(Esetleg kérdezd meg AI-t mit jelent a mínusszal jelölt vízállás....)

Októberi séta

 

Régen jártam kedves Mecsekemen....és végre rászántam magam a tegnapi - a tán utolsó szép őszi délutánon a felkeresésére...

Nem bántam meg. Rengeteg fotót készítettem, volt erőm és (bátorságom) elmenni a  kőbányába is, (ki tudja, tán utoljára - gondoltam közben...)  Természetesen hazahoztam vagy öt kiló követ és a rengeteg fotót és valami nagyon jó érzést a szívemben-lelkemben...... Nem fogok ma unatkozni.

(A fenti térkép egyébként csak azért került be, mert a panzió alatti hajdani kőbányából hoztam a köveimet.... Az alábbiak mind saját fotók...) 

A madáritató (még üresen).Vittem bele vizet.

Vajon mi pusztított itt ? 

Viszonylag itt még elég zöld minden....

Öreg fa a Pista bácsi pihenője mellett

"Kőbányám" és alább pár kő onnan - amiket nem hoztam el

Hihetetlen, mennyire "beerdősült".....

"...A játszótársam mondd, akarsz-e lenni ?..."

Látod? Nem látod ? Na, látod !  😊

(Ezek a kövek - bár itt nem látszik a méretük - bizony elég nagyok...) 

A kőbánya fenyői haldokolnak....

Még ha lassan is, de itt már színesednek a fák....

István akna még álló aknatornya......

Rákos Lajos út 

Rákos Lajos út
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy milyen érdekes, fent, a sűrűben sokkal zöldebb minden, s ahogy jövünk lefelé kezd sárgulni-barnulni a fák lombja...Nem tudom az okát...)

                                                                               

Csalánlevél bogár

És akkor hazajöttem. 

107 kép készült.

Itt a mese vége....

Megállazész......

Most olvastam: 
Friss elemzések szerint a globális felmelegedés és a klímaváltozás hátterében álló üvegházhatású gázok kibocsátása máris komoly átalakulásokat idéz elő a Föld éghajlatában, ami a 24.hu adatai alapján régóta nehezedik bolygónkra. 
A klímaváltozás okai:
Fosszilis tüzelőanyagok: A szén, az olaj és a földgáz égetése tonnaszám juttat szén-dioxidot a levegőbe.
Erdőirtás: A fák kivágása csökkenti a szén-dioxid-megkötő képességet.
Állattenyésztés és mezőgazdaság: A kérődző állatok metánt termelnek, a műtrágyák pedig nitrogén-oxidot bocsátanak ki.

Gondolkodtam mit írjak ide a "végére": azt, hogy kíváncsi vagyok milyen változat "jön be" az én hátralévő időmben ? De be kell valljam, NEM vagyok kíváncsi.

Hanem félek.