Érdekességek a ginkgo biloba-ról

Ma ezt találtam érdekesnek a Fb-on....(Kicsit talán hosszúnak tűnő leírás, de én eddig nem ismert dolgokat tudtam meg belőle. Hátha másnak is sikerül meglepetést szereznem.....)

https://www.kozterkep.hu/47594/terey-janos-siremleke

Miért lett Térey János síremlékének díszítő eleme a ginkgo biloba levele (ahogyan a Csendes barát főszereplője is) ?

Azon túl, hogy a szerző egyik kedvenc növénye volt, az örökélet és a bőség szimbóluma a japán kultúrában. Bardóczi Sándor részletezi a növény "leg"-eit: 

"A magyar nevén páfrányfenyőt a nyugati civilizáció Engelbert Kaempfer holland természettudósnak köszönheti, aki a Holland Kelet-Indiai Társaság kötelékében Dél-Japánban írta le a fajt az 1600-as évek végén, amelynek addig csak fosszíliái voltak ismeretesek. Hollandiában az első példányt valamikor 1730 körül ültethették el Uthrechben, ez a fa ma is él, onnan terjedt el újra az európai kontinensen botanikus kertek láncolatain át, de a kínai kultúrkörben már 1000 éve is ültették, vélhetően az ehető magjáért, innen terjedt át a 14. században Koreába és Japánba.

Miért írom hogy újra? Mert a fa annyira ősi, hogy a dinoszauruszok korát is megelőzi. A Yale szakértő professzora szerint a Ginkgo egy több mint 200 millió éves, alig módosult élő fosszília, amely jelen volt az Őskontinensen is (Pangea), amely 180 millió éve kezdett kontinensekre törni a tektonikus lemezek mozgásával, így a Ginkgo fosszíliái (amit anno még kövületként Trichopitys heterophylla néven írt le a paleontológia) Tasmániától Észak-Amerikáig mindenhol fellelhetők s ez alatt az ősi növény genetikailag alig változott valamit.

Azt is gyanítják, hogy a dínók korában a  macskapisi illatú termését imádták a Föld akkori királyai fogyasztani, így hatékony terjesztői lettek a növénynek, aminek a magja egyértelműen csíraképesebbé válik, ha átvándorol egy emésztőrendszeren. A legrégebbi fosszíliáját Franciaországban találták meg. Azaz voltaképpen Európában is őshonos. 

Ma pedig Budapesten már 1111 darab (majdnem azt írtam: fő) Ginkgo bilobát tartunk nyilván (lásd: BP Fatár)

350 ezer virágos növényfaj él ma Földön, s ezeknek a Ginkgo evolúciósan mind az ősanyja. Ő ugyanis az egyetlen ismert kapocs a nyitvatermők (pl a fenyők) és a zárvatermők között. Ha megvizsgáljuk a levelei erezetét, azt tapasztaljuk, hogy olyanok, mint a legyezőszerűen összetapadt tűlevelek. A magyar neve is innen, mert valóban így történt: így lett a tűlevelekből az első nagy asszimilációs levélfelület, így keletkezett a levél formájú levél az evolúció során. Ahogy itt lesz először nyálkás húsa (termése) a magnak, amit terméshéj is véd. Bár ebben a tiszafa is elkezdett már valami reformot még a Ginkgo előtt, csak nem fejezte be.

A növény kétlaki, termős és porzós virágú példányok (lányok és fiúk) is léteznek belőle, de a hihetetlen túlélési képességeit mutatja, hogy amennyiben nincs fiú vagy lány a csoportban, képes a fa nemet váltani. Ez veszélyes!

Ha valaki azt gondolná, itt vége van a legeknek, nagyon téved. Az ősi fafaj, ami túlélte a dínókat és a bolygópusztító meteoritot, túlélte a jégkorszakot is (mivel lombhullató, képes volt hibernálni magát) és közben a kártevői mind elpusztultak. Ezért várostűrő faként mostanában reneszánsza van a városfásításban. Bár a város tesz róla, hogy időnként rosszabb környezeti körülményeket biztosítson a fáknak, mint egy bolygópusztító meteorit. Túlélőképességét megalapozza még egy leg: 6 példánya túlélte a hiroshimai atomcsapást, s ezek a példányok ma is élnek, a túlélést és az újrakezdést szimbolizálják Japánban." 

(https://www.facebook.com/tereyjanos)

Kerestem a neten az egyik  pécsi öreg ginkgot, amelyik( aki?) a Ferencesek utcájában (25.) lakik évtizedek óta - de őt nem találtam...pedig megérdemelné, hogy valahol, valaki megemlékezzen róla. 

Na, hát akkor itt, és mos én. Fotóm nincs róla...(de majd megpróbálom pótolni.)

Akarsz sírni ?

Bizonyára ha keresnék, találhatnék még több, sírásra okot adó, az ország ilyen-olyan helyzetét/állapotát dokumentáló videót, írást, stb...Ám mert az erdőket, a természetet sokkal jobban szeretem, mint a városokat, autópályákat, stb...hát ezeknek a videóknak a megnézését ajánlom, ha el akarod rontani a kedvedet.... De sírni nem elég... Csak azt tudnám, személy szerint én mit tudok tenni ? 

Idézet egy másik FB-s anyagból: (Greenpeace Magyarország)

".....Magyarországon az erdőterületek mintegy 95%-án folyik faanyagtermelés, védett és Natura 2000-es területeken is. A fakitermelésnek nem ritkán,  száznegyven-százötven éves, gazdag élővilágnak otthont adó tölgyesek, bükkösök is áldozatul esnek. Ezek az erdők pótolhatatlan élőhelyek – otthonai például a fokozottan védett fehérhátú fakopáncsnak, a parlagi sasnak, az uhunak, a hiúznak vagy a havasi cincérnek –, és kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében....."

Nos, ez van. De nem kell ezt szeretni. Sőt....

Mi vár ránk ?

Mai friss rémhírként olvasom, (From Quarks to Quasars  Tudományos weboldal) hogy : "Hirtelen sztratoszférikus felmelegedés töri meg a sarki örvényt ..."

A sarkvidék feletti sztratoszféra gyorsan melegszik. Február eleje most erős jeleket hordoz egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés eseményről  – egy ritka légköri zavarról, amely a sarkvidéki levegőt mélyen a középső szélességbe vezetheti. 

Általában a sarki örvény magassági korlátként működik, stabil hurokban forog, hideg levegőt zárva tartja a sarkok közelében. De amikor a sztratoszféra hirtelen felmelegszik – gyakran több mint 90°F-al (50 °C) a normális felett –, a keringés összeomolhat. Ennek eredménye egy törött örvény, kisebb magokra hasítva, és sarki levegő szabadul ki az Északi-sarkkörtől messze délre lévő régiókba.

Az előrejelzések szerint ez az esemény már folyamatban van. Gyengül a sztratoszférikus szél. Nő a nyomás a sarkvidék felett. Az ECMWF és a GFS együttes modelljei szerint valószínűleg lebontják az örvény szerkezetét február elején. Ez a fennakadás valószínűleg hideg levegőt fog juttatni Észak-Amerika keleti részére és Európa egyes részeire.

Történelmileg az SSW-s*(Site Selection Visit=  felkészülési segédlet) események a leghidegebb téli járványokkal kötődnek.Hatásaik azonban időbe telnek, míg elérik a felszínt – gyakran 1-3 héttel később jelennek meg. A modellútmutatás mégis erős tendenciát mutat: a normálisnál hidegebb állapotok dél felé terjednek február közepéig. Ez nem garantálja a rekordot döntő viharokat. De ez azt sugallja, hogy megtörténhet...

"Sztratoszférikus" felmelegedés: a sarki örvény hatalmas elmozdulását jósolják február elejére. " 

Megkerestem Magyarországot...hát nem tudom eldönteni itt mi várható...időjárás szempontjából SE......

Ezen az alsó képen jobban látszik Magyarország(...mármint hogy milyen picike...)És hogy milyen időjárás lesz ? Hát azt szerintem biztosan senki sem tudja...

Miután bemásoltam ide ezt  cikket - elmeditáltam, hogy ki (kik) azok  és milyen módszerrel tudnak ilyesféle előrejelzést készíteni. Nem ismerem az időjárás-jelzők lehetőségeit,  - de gondolom ebbe is belesegít a mesterséges intelligencia...Hát bevallom, egyre inkább kezd elegem lenni belőle. Valami okból (vagy az én szemem fókuszálna rosszul ????) én folyton csak vészt-jósló jövőképeket és híreket találok. Egyre többször jut szembe, hogy net helyett könyvet kellene olvasni. Sőt...mesekönyvet...Ám mire ezt a szót leírtam, bevillant az agyamban, hát abba is nem az óriások, boszorkák és rém-lények uralkodnak ? A szegény Jancsésjuliskák meg Hófehérkék élete meg mindig valahogy bonyolult...és ki tudja igaz-e a mesék vége ??? 

Sült hagyma

Ezt találtam...és mert olyan 'ínycsiklandozónak" néz ki ez az alábbi fotó, hát ma mindenképp kipróbálom - habár emlékezetem szerint életemben tán két-háromszor csináltam már sült hagymát - de az se tegnap volt...Na majd két fejnyit pucolok csak meg és ha nem sikerül....hát Istenem...nem lehet mindig szerencséje az embernek... 

Milyen hagymából készül a ropogós sült hagyma? A klasszikus sárga vagy vöröshagyma az ideális választás erre a célra. Ezeknek a fajtáknak az íze és textúrája adja a legjobb alapot. Válasszunk marokba illő, vagyis termetes, gömbölyű, egészséges példányokat. Csakis a friss, üde, könnyeket csalogató hagyma lesz a jó hagyma ehhez a speciális fogáshoz.

Itt számít a méret. A hagymát szeleteljük vékony csíkokra, de ennél fontosabb, hogy egyenletesek, egyméretűek legyenek a hagymacsíkok. Ez kulcsfontosságú, mert a különböző vastagságú csíkok eltérő idő alatt pirulnak meg. Ha valamelyik vékonyabb vagy kisebb, az odakaphat, miközben a nagyobb testvérei még nem tudtak ropogóssá pirulni.

Szeletelés után öblítsük át a hagymát hideg vízben, majd csepegtessük le. Az öblítés fontos lépés, mert így a keményítő egy részét el tudjuk távolítani a hagymáról – biztosabb lesz a ropogós állag a végén.  Ezután papírtörlővel óvatosan szárítsuk meg a szeleteket. Tényleg legyen száraz a hagyma, mert a nedvesség a forró olajban gőzt képez, így párolódni fog csak a  hagyma pirulás helyett.

Az olaj hőmérséklete a ropogósság lelke ! Az olaj hőfoka meghatározza a végső eredményt. Ha túl hideg, a hagyma olajos és puha marad, ha túl forró, könnyen odaég és keserű is lesz. A közepesen magas hőmérsékletet a jó, de figyelünk arra is, hogy bőséges olajban süssünk. A kevés olajban ugyanis összetapadhatnak a hagymák, márpedig a forró olajnak egyszerre kell minden oldalról hatni, hogy egyenletesen süljenek a szeletek.

Amikor az olaj elérte a megfelelő hőt, vagyis úgy gondoljuk, már jó, akkor végezzünk egy próbát – dobjunk bele egyetlen szem hagymát –, ha gyöngyözve azonnal sercegni kezd az olaj, akkor nekikezdhetünk a sütésnek. Vegyük ki a próbaszeletet (ez fontos, mert oda fog kapni) és mindig csak kevés mennyiségekkel, apró adagonként süssük a hagymánkat. A szeleteket folyamatosan mozgassuk, hogy minden oldaluk egyenletesen piruljon. 

Figyelem: egyetlen másodpercre se hagyjuk magára a serpenyőt, mert a hagyma hajlamos a leégésre, egyik pillanatban még megfelelő a minősége, a másikban meg már meg is égett, szóval érdemes résen lenni.

Ropogósság megőrzése és ízesítés. Ahogy a hagyma aranybarnára és ropogósra sül, lyukacsos szűrőkanállal szedjük ki, és helyezzük egy papírtörlőre szétterítve. Ahogy az olajnál is ügyeltünk erre, kiszedés után, a kihűlésig ne érjenek egymáshoz a hagymaszeletek, mert összetapadhatnak és akkor nem marad meg a ropogós állag. Ízlés szerint ízesíthetjük a sült hagymát – tapasztalataink alapján szereti a sót, a borsot, a paprikát is. (https://www.mindmegette.hu/)

 

Tanácsok madáretetőknek

(A  zember néha alvás helyett is gondolkodik...Néha nem célszerű, néha meg jó...Nem sokat aludtam az éjjel, aztán amikor kinéztem hajnalban az ablakon - most már 5 óra van  és jó másfél órája "gondolkodom a dolgaimon" - szóval amikor kinéztem és láttam, hogy esik a hó, akkor tudtam, hogy ma  kimenni  sem tudok....és ha bezárva az 50 m2-embe, meg az 1,24  kilós agyamba   csak ülök  itt, akkor meg írni fogok...

Hát ez van...Nem tudom én ezt abbahagyni...Jöjjenek hát - legalább - a madarak...)

FB-n talált jó-tanácsok, üzenet madár-etető olvasóimnak ill. részben magamnak is, tanulságul....

Segítsük az egyébként rovarevő madarakat ( is), mert az extrém hidegben, mínusz 10–15 fokban lefagynak a bogyós termések és az egészben kihelyezett cinkegolyó is, elérhetetlenné válik számukra!
Többen is meséltétek, hogy elmaradoznak a kismadarak és én is tapasztaltam, hogy pont a leghidegebb napokon nem jöttek az etetőre.
ÉN SEM TUDTAM !! MOST OLVASTAM AZ OKÁT!

Fontos, hogy ebben a hidegben, ERŐS FAGYBAN, ÓNOS ESŐBEN a faggyúgolyót (cinkegolyót) ne egész tömbként vagy golyóként adjuk, mert ez is megszilárdul a hidegben, és igazából felvehetetlenné, felcsipegethetetlenné válik a madarak számára. Nem fogják tudni a vörösbegyek, a rozsdafarkúak a kis csőrükkel megdolgozni.
TÖRJÜK nekik apró darabokra, MORZSOLJUK SZÉT!
A cinegéken, verebeken, pintyeken, csuszkákon, illetve a galambokon, gerléken kívül nem sok más madár eszi a napraforgót, amelynek a héja egy vörösbegynek vagy rozsdafarkúnak túl kemény, nem tudja megbontani. (És alapvetően is a fekete napraforgó mag ajánlott, mert ennek puhább héja van, mint a csíkosnak!)
A kis vörösbegyek, a verebek által szétmorzsolt magok maradékát csipegetik fel, de EZ NEM ELÉG ahhoz, hogy ők ezen megéljenek. A köles például nagyon jó a tengeliceknek is, mert egy kicsit gyengébb csőrük van a többi pintyféléhez képest. Tehetünk ki nekik ÉLŐ lisztkukacot is. A vörösbegy, cinke, feketerigó is nagyon szereti. Ez szinte bármelyik kisállatboltban beszerezhető, általában decis műanyag dobozkákban van kimérve.

Itt szeretnék egy jó-tanácsot írni hozzá, mert így sokkal egészségesebb számukra a lisztkukac: Korábban már meséltem róla nektek, hogy én a gondozásom alatt lévő mentett süniknek is és a téli madáretetés alkalmával a madaraknak is mindig adok lisztkukacokat.
Erről itt olvashatsz:
[https://www.facebook.com/krisztina.hajas.7524/posts/pfbid02PBDLQ8rosbhz4Dxao3KSSwsbDtKBBjYwJQGz11UXTJZJEoG9jb7QGaxE1rZtsxz7l]
A boltokban lehet kapni zacskós, szárított lisztkukacot is. Ennek minimális a tápértéke. Ez gyakorlatilag szárított rovarváz. Bár a madarak megeszik, ezzel nem igazán segítjük őket abban, hogy át tudjanak telelni. Ezért ilyet ne adjunk nekik!
FONTOS! Csontkukacot, csontit, amit a horgászok használnak, soha NE adjunk a madaraknak!
(Megjegyzés, mert kérdeztétek: a csontkukac nem ‘rág tovább’ a madárban. Madármentésben azonban a csonti etetése továbbra sem ajánlott, mert mikrobiológiai kockázatot jelent, és léteznek biztonságosabb rovarfehérje-források. Lakossági tanácsként ezért a tiltás marad érvényben.)

Köszönöm, ha másokkal is megosztod ezeket az infókat!

Rosszul vagyok...

...néha tényleg már már úgy érzem, mielőbb pszichológusi segítségre lenne szükségem, vagy nem is tudom pontosan mire/kire... Pörgetem a gépemen a híreket és a szó szoros értelemében arcul üt:
"Moszkva bejelentette a világháborút, összecsaphat Oroszország és a NATO"
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2026/01/moszkva-haboru-nato?

Kérem, akkor ez most micsoda ? Konkrét hír, netán holnapra várható esemény, vagy csak rémisztgetés...?

Nem egyszer írtam a lassan már paranoiássá váló félelmemről...tudom, nem kellene bekapcsolni sem a gépet és ilyen híreket olvasva, megfogadom, hogy jó, holnaptól.... nem csak nem olvasom, tényleg be se kapcsolom.....és persze sosem tudom megtartani a fogadalmamat...és persze szenvedek.

".....Hallod? Bolond vagyok. Bolond ...
.......Nevetsz? Hülye vagyok valóban?......"
(Paul Geraldy: Áradozás)

Csak én lennék egyesegyedül, aki félek ? Vagy mindenki hallgat? 

Legújabb konyhai felfedezésem

Immmmádom az efféle felfedezéseket ! Talán másnak is újdonság lesz, mert nekem az volt....

Hogyan fagyasztható le a főzővíz?

A tésztavíz lefagyasztása nemcsak azt jelenti, hogy nem pazarolsz, hanem hatalmas segítséget is jelent a főzés során: időt takaríthatsz meg és minőségileg javíthatod a kész ételed. Nézzük meg lépésről lépésre, hogyan tedd újrahasznosíthatóvá a főzővizet. 

1. Ha elkészült a tészta és elhasználtad belőle az aktuális ételhez szükséges mennyiséget, ne öntsd a vizet a lefolyóba, hanem töltsd egy hőálló edénybe. 
2. Hagyd lehűlni szoba-hőmérsékletűre, majd egy jégkockatartóba adagold ki, és tedd a fagyasztóba. 
3. Fagyasztás után tedd át jól záródó zacskóba, a maximális frissesség érdekében.

Hogyan használd fel? 

 Fontos, hogy a lefagyasztott főzővizet szobahőmérsékleten engedd fel, hogy a keményítő sértetlen maradjon. A felolvasztott főzővizet használhatod szószok sűrítésére (pl. tejszínes vagy paradicsomos szósz), így biztosan zamatos, krémes állaga lesz a szósznak anélkül, hogy tejszínre vagy vajra lenne szükséged. Ezenkívül kiválóan helyettesítheted vele a húsleves alaplét a különféle ételekben, sőt kenyér- és pizzatésztákban is felhasználhatod.

A főzővizet locsoláshoz is használhatod. A zöldségek főzővízéért hálásak lesznek a növények, mivel ásványi anyagokat tartalmaz, jó tápoldat lehet. A rizs vagy a tészta főzőleve a keményítőtartalma miatt jót tehet a talajéletnek, viszont semmi esetre se önts sós vizet a növényekre, mert a só tönkreteheti a gyökereket.

No, nekem ez még sosem jutott eszembe, de ki fogom próbálni - nem kerül pénzbe és hátha tényleg használható....

Bled - télen

(Megint)Csak a magam örömére és nem kevés nosztalgiával tettem ma be ide ezt a képet...Igaz, soha nem láttam a bledi tavat/várat/szigetet télen, de nyáron rengetegszer...Hát mit mondjak ? Télen is gyönyörű!!!

És annyira jó visszagondolni azokra a csodás utazásaimra.... Próbáltam számlálni, de aztán felhagytam vele, mert nem tudom pontosan, hányszor voltam pl. Bledben. (15-ször biztos...) És kivétel nélkül minden alkalom szép emlékeket hagyott a szívemben... és becs szó, nem csak az isteni finom krémese miatt ! 😊 Nos, ezért örültem most ennek a fotónak is...

Hol vannak ?

Gyönyörű kép - de csak kép...és messze nem a valóság...

Kint az etetőm, a cinkegolyó...Miért nem jönnek enni ??? A feketerigók két nap alatt "leszüretelték" a vadszőlőt és azóta se látom őket...

 

Nem tudom, mi van idén télen...Alig fogy a mag, a cinkegolyók szinte teljesen épek - bár épp azt olvastam, hogy "mostanában" ezek minősége is romlott, és a nagy hidegben olyan kemények a golyók, hogy a madarak nem tudnak csipegetni belőle...(Érdekes, régen is volt hideg, de mégis fogyott a cinkegolyó...)

Pár nap és elmúlt a január...amilyen zavaros a világ, azon belül az időjárás is - azt hiszem senki sem tudja megmondani milyen lesz a február...Egy biztos, csak 28 napos lesz...

Jó kérdés...

Engem ez is érdekel, jóllehet nem hinném, hogy bármi hatással is lehet a hátralévő életemre...

 

Ez az északi sark 400 éves mágneses oszlopváltásait mutató térkép.(Bihari Túrák Egyesület 2025.febr.28.)
Évszázadok óta mozgásban van a Föld mágneses északi pontja - de az elmúlt évtizedekben sprintelt. Az 1600-as évek eleje óta a feljegyzések szerint lassú, egyenletes a sodródás a kanadai sarkvidékről Szibéria felé. De az elmúlt 100 évben ez a tempó drámaian megnőtt. Az évente körülbelül 10 mérföldet (16 km) haladó oszlop most évi közel 35 mérföldet (56 km) tol el. 2017-ben átlépte a nemzetközi dátumvonalat, és folytatja versenyét Oroszország felé.

Mi okozza ezt a gyorsulást?
A válasz mélyen a lábunk alatt rejlik. A Föld mágneses mezejét a külső magban lévő olvadt vas mozgása generálja - egy dinamikus, kavargó fém óceán durván 1800 mérfölddel (2900 km) a felszín alatt. Ahogy ez a folyékony vas folyik, elektromos áramot hoz létre, amelyek viszont mágneses erőket generálnak. Az áramlás változásai új irányba húzhatják a mágneses mezőt - és most úgy tűnik, hogy ezek az áramlatok gyorsabban mozognak Szibéria alatt, mint Kanada alatt.
Maga a pólus nem úgy van rögzítve, mint a Föld földrajzi Északi-sark. Kiszámíthatatlanul mozog, néha napról napra kicsit bolyong. De a hosszútávú trend miatt a tudósok nagyon figyelnek. Régi hajónaplók, iránytű-olvasások, vulkáni kősziklaadatok és modern műholdmérések keverékével rekonstruálták útjának 400 éves térképét – egy cikkcakkos ösvényt, amely az elmúlt évtizedekben hirtelen feltűnik.

Ezek a változások számítanak. A mágneses észak az, amire az iránytűk mutatnak. Érinti a reptéri kifutópályákat, okostelefon-érzékelőket, GPS-tartalékokat, sőt a bálnák, madarak és tengeri teknősök vándorlását is. Minél gyorsabban mozog a pole, annál gyakrabban kell frissíteni a globális navigációs rendszereket, hogy lépést tartsunk.
És még egy nagy kérdés: mennyivel fog gyorsabban menni?
Nemrég láttam egy, ezzel a témával foglalkozó filmet is....és be kell valljam, vannak néha a tévében olyan filmek, melyek szinte lebénítanak, de legalábbis töprengésre késztetni - függetlenül attól, hogy az eseményekre én bármilyen befolyással bírnék... Sőt...ezek után csak erősödik bennem a kisebbség-érzésem, a tehetetlenségem, a kiszolgáltatottságom...
Néha gondolom, azoknak jó, akiknek ilyesmi eszükbe sem jut.... és elvannak a napi hírekkel...Esik-e a hó, vagy se, megválasztják-e XY-t, vagy se...?
És nem tudom, miért vagyok én ilyen ?