(A zember néha alvás helyett is gondolkodik...Néha nem célszerű, néha meg jó...Nem sokat aludtam az éjjel, aztán amikor kinéztem hajnalban az ablakon - most már 5 óra van és jó másfél órája "gondolkodom a dolgaimon" - szóval amikor kinéztem és láttam, hogy esik a hó, akkor tudtam, hogy ma kimenni sem tudok....és ha bezárva az 50 m2-embe, meg az 1,24 kilós agyamba csak ülök itt, akkor meg írni fogok...
Hát ez van...Nem tudom én ezt abbahagyni...Jöjjenek hát - legalább - a madarak...)
FB-n talált jó-tanácsok, üzenet madár-etető olvasóimnak ill. részben magamnak is, tanulságul....
Segítsük az egyébként rovarevő madarakat ( is), mert az extrém hidegben, mínusz 10–15 fokban lefagynak a bogyós termések és az egészben kihelyezett cinkegolyó is, elérhetetlenné válik számukra!Többen is meséltétek, hogy elmaradoznak a kismadarak és én is tapasztaltam, hogy pont a leghidegebb napokon nem jöttek az etetőre.
ÉN SEM TUDTAM !! MOST OLVASTAM AZ OKÁT!
Fontos, hogy ebben a hidegben, ERŐS FAGYBAN, ÓNOS ESŐBEN a faggyúgolyót (cinkegolyót) ne egész tömbként vagy golyóként adjuk, mert ez is megszilárdul a hidegben, és igazából felvehetetlenné, felcsipegethetetlenné válik a madarak számára. Nem fogják tudni a vörösbegyek, a rozsdafarkúak a kis csőrükkel megdolgozni.
TÖRJÜK nekik apró darabokra, MORZSOLJUK SZÉT!
A cinegéken, verebeken, pintyeken, csuszkákon, illetve a galambokon, gerléken kívül nem sok más madár eszi a napraforgót, amelynek a héja egy vörösbegynek vagy rozsdafarkúnak túl kemény, nem tudja megbontani. (És alapvetően is a fekete napraforgó mag ajánlott, mert ennek puhább héja van, mint a csíkosnak!)
A kis vörösbegyek, a verebek által szétmorzsolt magok maradékát csipegetik fel, de EZ NEM ELÉG ahhoz, hogy ők ezen megéljenek. A köles például nagyon jó a tengeliceknek is, mert egy kicsit gyengébb csőrük van a többi pintyféléhez képest. Tehetünk ki nekik ÉLŐ lisztkukacot is. A vörösbegy, cinke, feketerigó is nagyon szereti. Ez szinte bármelyik kisállatboltban beszerezhető, általában decis műanyag dobozkákban van kimérve.
Itt szeretnék egy jó-tanácsot írni hozzá, mert így sokkal egészségesebb számukra a lisztkukac: Korábban már meséltem róla nektek, hogy én a gondozásom alatt lévő mentett süniknek is és a téli madáretetés alkalmával a madaraknak is mindig adok lisztkukacokat.
Erről itt olvashatsz:
[https://www.facebook.com/krisztina.hajas.7524/posts/pfbid02PBDLQ8rosbhz4Dxao3KSSwsbDtKBBjYwJQGz11UXTJZJEoG9jb7QGaxE1rZtsxz7l]
A boltokban lehet kapni zacskós, szárított lisztkukacot is. Ennek minimális a tápértéke. Ez gyakorlatilag szárított rovarváz. Bár a madarak megeszik, ezzel nem igazán segítjük őket abban, hogy át tudjanak telelni. Ezért ilyet ne adjunk nekik!
FONTOS! Csontkukacot, csontit, amit a horgászok használnak, soha NE adjunk a madaraknak!
(Megjegyzés, mert kérdeztétek: a csontkukac nem ‘rág tovább’ a madárban. Madármentésben azonban a csonti etetése továbbra sem ajánlott, mert mikrobiológiai kockázatot jelent, és léteznek biztonságosabb rovarfehérje-források. Lakossági tanácsként ezért a tiltás marad érvényben.)
Köszönöm, ha másokkal is megosztod ezeket az infókat!
