Földi kutya és "rokonai"

Annyira "boldog" tudok lenni, ha "felfedezek" valamit.... és igen, még mindig van felfedezni-való, meg szerencsém, hogy egy-egy ilyen különös dologgal szembetalálkozom....  Nem tudom hol olvastam ezt a szót, hogy "földikutya"....A "kutya" szó miatt azonnal rácsaptam, mert ilyet én még becs szó nem hallottam...(Nem is értem, hogy lehet ez, de nem hazudok....hacsak...hacsak el nem felejtettem ....ezt IS....😥) 

Teljesen ledöbbentem attól, amit olvastam róla, leginkább meg attól, hogy  természetvédelmi értéke egy millió Ft. Igen, jól látod, 1 millió.....

Földi kutya

Vakond

Kószapocok

Itt van a földikutya ismertetője:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugati_f%C3%B6ldikutya
Itt meg a kószapocok:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_k%C3%B3szapocok
és a vakond:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vakond

És AI-nek feltettem ezt a bugyuta kérdést, hogy "a földikutya másik neve vakond ?" - hát érdemes elolvasni, milyen nagyszerű, pontos és értelmes választ adott a kérdésemre....
Fontos mondat: A vakond a hatalmas, lapátszerű mellső lábaival ássa a járatait. A földikutyának nincsenek ilyen ásólábai, ő a hatalmas, kilógó metszőfogaival rágja és lazítja fel a földet a haladáshoz.
Továbbá: A vakond igazi ragadozó, amely gilisztákkal, pajorokkal és rovarokkal táplálkozik. Ezzel szemben a földikutya szigorúan növényevő: gyökereket, gumókat és hagymákat eszik.

Idáig jutva képeket kezdtem keresni a szövegemhez... És ezt találtam:

Na, itt legalább együtt látszik a három szereplő.....

No, mára épp elég is ennyi "felfedezés".....

(Hovatovább oda jutok, hogy AI-val többet beszélek, mint emberrel...és eddig még egyszer sem bántam meg, hogy kérdeztem tőle valamit....De aztán azon is elfilóztam, hogy végülis AI nem "magától" írja/mondja az okosságokat - hát azt is ember tette a gépbe, vagy a küldte felhőbe....tehát valamilyen szinten akkor mégis kapcsolatban vagyok "emberekkel" - legfeljebb nem látom/hallom, csak olvasom őket, ill. a gondolataikat. Ez meg azért nem "akkora" újdonság, hát olvastam én már 70 évvel ezelőtt IS pl. könyveket....ott se láttam a szerzőt....)

(Ó drága Nagymamám........hová jutottam......... Megismernél még ?)

A képeket innen hoztam:
https://www.mvkrt.hu/a-delvideki-foldikutya-elohelyeert-kuzdenek-a-termeszetvedok
https://magyarmezogazdasag.hu/2018/10/11/koszapocok-az-ismeretlen-ismeros/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vakondf%C3%A9l%C3%A9k
https://www.facebook.com/groups/432208457905321/posts/1672308563895298/

A kisörömisöröm

Már százszor írtam, kedvenc virágom az őszirózsa...De van kettes számú kedvencem is, az meg a krizantén, vagy krizantin. (TUDOM a hivatalos neve krizantém - csak épp senki nem hívja így....) 

Az egyik ....

Van is a kertemben két tő, olyan sok-apróvirágú változat - de igazából azokat a kinemesített, büszke, elegáns hatalmasakat szeretem. És ma úgy döntöttem, az egészségügyben tapasztalt bosszúságom után (nem is írom le, mert kár a magyar egészségügyre egyetlen szót is pazarolni!) - szóval úgy döntöttem, ma megajándékozom magam egy kis virággal....és persze ez akkor jutott "véletlenül" az eszembe, amikor beléptem a L-l ajtaján és az "előtér" tetőtől talpig tele volt krizikkel. Ó hány féle volt.... Persze nekem nem volt nehéz a választás, azonnal láttam egy csodálatos lila bokrot...vagyis kettőt...vagyis hát többet, de kettőt azonnal magaménak kívánva betettem a kiskocsimba. És boldog voltam.
Hazaérve - bár a kertecském rettentő állapotban arra vár, hogy az őszi nagy átrendező munkálatokat megkezdjem - de azért egy "rekeszt" mégiscsak elkészítettem a krizik fészkének.
És hát ott vannak...és mostantól naponta fogom őket csodálni.

Ilyenek:

Ez "CSAK" a jövő

Ezt a levelet kaptam, és nem tudom megállni, hogy itt ne örökítsem meg.Tudom, valószínű senkit nem érdekel, de én már oda jutottam, hogy ez a blog csak afféle "emlékeim az éltemből - magamnak"'....Cseppet sem zavar, ha senki nem olvassa, vagy kommenteli, mert elismerem, a világ tele van "egyéb" csodákkal. Ez meg nem csoda. Ez "CSAK" a jövő.....

Zoltán Sümeghy Dr. <sumeghy.z@gmail.com> ezt írta (időpont: 2026. okt. 12., Hét 14:17):
Érdekes felvetés, érdemes elolvasni, bármennyire is szomorú jövőt jósol (és persze nem rövid). Timár Gábor (ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)

 

Miközben az elmúlt öt hónap országosan legkomolyabb csapadékmezője vonul át, immár az Alföld felett, ideje beváltanom az ígéretemet, hogy elmesélem, mit mondtam csütörtökön a konferencián a közép-ázsiai és a hazai helyzet közti éghajlati- és vízügyi hasonlóságokról.

A konferencián három térképet mutattam, mindhárom a Köppen-féle éghajlati osztályozási rendszer szerint mutatja térségünket, meg egy negyediket Közép-Ázsiáról. Ezt a négyet, pont ezt a négyet teszem most ide is. Ezek klímatérképek, a Köppen-Geiger klímaosztályozás szerint (ne ijedj meg: elmesélem, ígérem, érdekes is lesz). De kezdjük azzal, hogy amit klímának nevezünk, az nem az időjárás, hanem annak hosszú távú “mozgó átlaga”, a meteorológusok szeretnek 30 éves időtávban átlagolni, így ezek a térképek is harminc éveket fognak át.

Az első kép 1930-1960 közt mutatja térségünket: ez kb. gyerekkorom “éghajlata”. A kékes árnyalatok a “Köppen D-főcsoportot” jelentik, ami viszont azt jelenti, hogy “van olyan hónap, amelynek átlaghőmérséklete fagypont alatt van”, máshogy kifejezve: a téli hónapok hidegebbek, a havazásnak nagyobb az esélye. A világosabb és sötétebb kék közti különbség az éves átlaghőmérséklet: 10 fok alatt vagy felett. A 10 fok körüli átlaghőmérséklethez téli hó és 600 milliméter körüli, a téli és nyári félév közt egyenletesen elosztó csapadék volt (azt ígértem: érdekesen, szóval a Köppen-altípusokba nem megyünk bele számokkal).

 

A második kép az ezredforduló: 1990-2020 közötti átlag. Amit addig klímaváltozásként éltünk meg, azt látjuk. A leglényegesebb változás, hogy az ország bő felén eltűnt a rendszeres hótakaró: itt kikerültünk a Köppen-D főcsoportből. A C-csoport az, ahol már nincs fagyos hónap (fagyos napok-hetek persze lehetnek), nincs rendszeres hó télen (az ország északkeleti részét és a hegyeket kivéve tényleg alig van), a zöld és a sárga közti különbség a nyár forróságában van. Gyerekkorom megszokott klímája visszaszorult a középhegységekbe, az északkeleti és nyugati határszélre. A csapadék… valamelyest csökkent, de akkor még nem látványosan. De azért… ennek a térképnek az eredetijén (link kommentben) már megjelenik a “Köppen-B” főcsoport, a “száraz” klíma. A dolog nemcsak a csapadéktól, de a hőmérséklettől is függ, így már képletek kellenének, az meg most nem lesz, szóval most nálunk olyan 380-400 milliméter éves csapadék alatt befigyel a sztyeppe-éghajlat. Meglepő módon ne az Alföldön keresgéljétek a néhány narancssárga pixelt. A Vértes szélárnyékában, Csákvár-Vértesbogár körül pár négyzetkilométeren van ott. Ez szerintem nem területileg releváns, hanem azt mutatja, hogy a hőmérséklet emelkedése és a csapadék csökkenése oda vezet, hogy már a többi zónánkban sincs messze a sztyeppe.

A harmadik képet a klímamodellek, azon belül a kevésbé apokaliptikusak, mondják 2041-2070 közé. Gyerekkorom klímája visszaszorul a hazai hegyek magasabb régióiba: Pilis és Északi-Középhegység 600 méter felett. Máshol nincs, se a Bakonyban, se nyugaton, se a Mecsekben. Forró nyarú, hómentes, egyenletes csapadékú időjárás/klíma ez: Dél-Bulgária, Belgrád környéke, Észak-Olaszország: a Pó-síkság mai-tegnapi klímája várható. Az Alföldön egy észrevehető méretű sztyeppe-területtel.

Na most nekem az a bajom, hogy kezdem azt érezni, hogy valami “eltört” a világban (vájtfülűeknek: tipping point transition), szóval én azt sejtem, hogy EZ MOST VAN. Persze pillantsunk pár bekezdéssel fentebb: a klíma, az 30 éves mozgóátlag, mégsem bírok elvonatkoztatni attól, hogy 2023 kivételével 2020 óta mintha erre a pályára álltunk volna. És tudom, hogy ez nem “tudományos klímaosztályozás”, de ha megengedem, legalább játékból azt a projekciót, hogy “ha minden év ilyen lenne, mint ami most, akkor milyen klímaosztályba sorolódnánk”, akkor immár 5-6 év átlagaként jön ki ez MOST, és nem 30-40 év múlva. Annyira, hogy meg is kell kérdezzem: biztos, hogy nincs olyan statisztikája a meteorológusoknak, amely rámutatna, hogy hé-hé, biztos, hogy nincs valami folyamat, amelyet jó lenne nem 20 év múlva elismerni? A jó hír az, hogy van ilyen, pár cikk is megy kommentben.

Ez a projekció-játék idénre még durvább. A 380-400 milliméteres (hőmérsékletfüggő: minél melegebb van, annál inkább a magasabb számok játszanak) sztepphatárt idén, még a mostani, október közepi 20-40 milliméter esővel is az ország nagy része alulmúlja. Persze van még két és fél hónap, szóval simán kimászhatunk belőle, legyen úgy. És a sztyepplimit fele (nálunk most 190-200 milliméter) amely alatt Köppen sivatagot mond. Ebből most a hétvégén talán kimászunk: néhány kisebb térség még alatta maradhat, de egyrészt ne feledjük: van még két és fél hónap és hát “sivatag” klimatikusan nem attól lesz, hogy van egy vagy akár néhány mégoly száraz év. Ez csak a klimatikus definíció: a földrajzban ennél összetettebb a sivatag szó jelentése. Itt azért szerencsére nem tartunk – de ha ilyen, vagy pláne ilyenebb évek ismétlődnek, akkor lassan efelé megyünk.

Tegyük mellé a negyedik képet. Ez Közép-Ázsia ugyanilyen klímatérképe. Aki figyelmesen olvasott, rögtön visszakérdez: mikor? Az a fura (nekem tényleg az), hogy majdnem mindegy. Alig van változás: valamivel persze melegebb van, tehát a zonális klíma picit északabbra megy, de a kevés csapadék nem lett annyival kevesebb, hogy a klímazónák nagyon elmozduljanak – igaz, hogy több sem. Középen (a Kaszpi-tó, az Aral-tó, Balhas-tó vidékén) ez a sápadtlótüdő-szín a hideg sivatag, délen a piros a meleg (a kettő közti határ a 18 fokos átlaghőmérséklet), a sivatagot körülveszi az a széles, narancsos zóna, ami a sztyeppe, és ami épp most jelenik meg nálunk. 1930-2070 közt a kép jellegében nincs olyan változás, mint nálunk. De az ugye nem meglepő, hogy a sztyepphez szokott társadalmaktól most már van mit tanulnunk vízügyekben?

NA JÓ, JÓ, DE AKKOR MOST MIT CSINÁLJUNK?

Abban talán ma már nincs különösebb vita sem szakmai körökben, sem a közvéleményben, hogy „vízvisszatartás”. Ez, kicsit szélesebben gondolkodva azt jelenti, hogy a folyószabályozások és a mocsárlecsapolások óta megtartott vízgazdálkodási paradigmánkat, miszerint „minden csepp többletvizet azonnal vezessünk el” nagyon gyorsan el kell felejteni, és tanulni Köppenből és a klímatérképekből: ami volt, annak visszatérésére nem építhetünk, így inkább minden csepp vizet, ami ide esik és amit műszakilag lehetséges, tartsunk itt. A modellek abban segítenek, hogy lesz-e mit, mikor, és mennyit?

Azzal, hogy a 2041-2070-re előrejelzett nem túl fényes, de legalább száraz és meleg jövő már most felsejlik, azt is végig kell gondolni, hogy lesz-e mit visszatartani? Mert ebben a jövőképben az is benne van, hogy nem lesz. Hogy nem „mediterrán” leszünk, amikor nyáron nem esik, télen meg azért igen, hanem „sztyeppe”, amikor télen sem. És itt most nemcsak Magyarország, vagy a Kárpát-medence változását kell figyeljük, de – az idei példa brutálisan mutatja – a Duna vízgyűjtőjét is. És akkor se nyáron, se télen nem lesz mit rendszeresen visszatartani, maradnak az extrém csapadékot – esetleg és tök véletlenszerűen – hozó mediterrán ciklonok (pályájuk elemzése a regionális meteorológia egyik fókuszpontja).

És ha lesznek olyan évek, amikor ilyen se lesz – vagy több ilyen év egymás után – akkor bizony a vízgazdálkodás alapkérdésévé nem annyira a vízvisszatartás válik (ami azért persze kötelező!), hanem az IVÓVÍZBIZTONSÁG. Szóval a „most mit csináljunk”-nak egyik része az, hogy egy tervet arra, mi van, ha (1) a klíma csak úgy változik, mint eddig, vagy (2) ha úgy változik mint 2020 óta és (3) ha még jobban belehúz; szóval ebben a három esetben MIT ÉS HONNAN FOGUNK INNI 2030-2040 KÖZÖTT? A jó hírem az, hogy országos szinten a szükséges vízmennyiség egyelőre rendelkezésre állni látszik. De nem mindegy, hogy hol, milyen mélységben és milyen minőségben: a vízkészlet megléte még nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenhol megfelelő minőségű ivóvízként kitermelhető és eljuttatható a fogyasztókhoz.

De ugye innen akkor elfelejtjük és tényleg elfelejtjük, hogy

-felszín alatti vizekből, vagyis az IVŐVÍZTARTALÉKUNKBÓL locsoljunk, akár kertet, akár mezőgazdasági földeket?

- ipari célra vagy kocsimosásra gondolkodás nélkül ivővizet használjunk?

Nem, ez a három térkép és az utóbbi 5-6 év azt mondja, hogy NINCS VISSZAÚT GYEREKKOROM KLÍMÁJÁHOZ, de a 20 év körüli gyerekeiméhez sem. Elmúlt, bebuktuk, felejtős: NEM ÉRDEMES ARRA VÁRNI, HOGY VISSZAJÖN. Ne akarjuk vízüggyel, öntözési tervekkel, aszálykárral és más közösségi finanszírozással azt gondolni, hogy de, majd igen. AZ A PÉNZ ARRA KELL, HOGY AZ INFRASTRUKTÚRÁNKAT ÉS A GAZDÁLKODÁSUNKAT, AZ EGÉSZ ÉLETÜNKET ARRA SZABJUK, AMI NEMHOGY JÖN, DE ITT VAN.

Én kérek elnézést. És köszi, ha megosztod.

És végül pár hozzászólás:

Györgyey János
Kötelező olvasmány!
És l-a-s-s-a-n í-r-o-m, hogy mindenki megértse:
- Ivóvízzel kocsit mosni, kertet locsolni, vécét lehúzni olyan luxus, amit már nem engedhetünk meg magunknak.
- Csapadékvizet, (tisztított) szennyvizet folyókba (és végül tengerbe) ereszteni olyan luxus, amit már nem engedhetünk meg magunknak.
Ezeken változtatni kell, akkor is, ha sokba fog kerülni és sokáig fog tartani megoldani.
E-l k-e-l-l k-e-z-d-e-n-i, minél hamarabb!

Bence Fülöp
Az idei nyári páratartalom hőmérséklet az egy sivatagban sem lenne meglepő.
Ha megnezük az idei nyarat és összehasonlitjuk, hol is van ilyen akkor egy száraz kontinentális medencéket hoz ki az AI. Zaragoza, kelet-törökország, Irán, Mendoza, vagy egyes Ausztrál teruletek - ezekben nagyon nincs milyen csapadékot visszatartani. Amugy a Copernicus rendszerében régen volt ilyen összehasonlító és kb ezeket josolta, de egy kicsit késöbbre.
Ha a HUN-MEt nemrégiben kiadott ellemzese jó, hogy nagyjábol az Arab-félszigettől kezdve borult fel minden egy jo nagy területen, akkor a kus és nagytáji vízkörforgás (amennyiben van egyáltalán) sem tud elég nedvességet a levegőbe párologtatni.
Gelencsér akadémikus szerint ez nem egy kiugró nyár, hanem a jövő!
Ha ez mind igaz, akkor az erőforrásainkat arra kéne fordítani, hogy erre a jövőre felkészüljunk!
Nincs az a hazai ökoszisztéma, ami ezt kibírja (na jó néhány), a kérdés az hogy tudunk-e mindenkinek ívó-vizet adni, élelmiszer ellátásilag önellátok tudunk-e maradni és ezekhez mennyi víz szükséges és hol. Ezt meg kéne vizsgálni, utána elgondolkodthatunk hogy a maradékkal mit is kezdunk!!
A mostani kisléptékű beacatkozások és tervet a múltat akkarják konzerválni, ugyyhogy már egy nás klímában vagyunk vagyis egy másik biotopban!

Tamás Rédei
A sztyeppével vitatkoznék. A sztyepp klíma kemény teleket és kora nyári csapadékmaximumot jelent. Az általam ismert modellek egy szubmediterrán félsivatagra utalnak, enyhe telekkel és komoly, egész nyárra kiterjedő aszállyal. Azért lényeges, mert ezen múlik merre mennek a természetes vagy ember által használt féltermészetes életközösségek. A részben szabályozható mezőgazdaság számára is különösen fontos. A sztyeppklíma kiszámíthatóbb, ezért "könnyebb" hozzá alkalmazkodni, mint egy szubmediterrán hatásokkal terhelt sztyepp vagy félsivatag klímához. Vízgazdálkodási szempontból ue. a helyzet, ugyanis a csapadék maximumok érkezése véletlenszerűbb.

És még valami. Nem tudunk a szerző által említett Pó-síkság klímája felé menni, mert ott az elmúlt 20 év (2004-2024) csapadékátlaga 1034 mm, az elmúlt 5 év pedig 1077 mm. A jelenlegi klimatikus körülményeinkhez leginkább az Ibériai félsziget száraz belső medencéi, különösen az Ebro-medence, illetve a Délkelet-Románia (Dobrudzsa) és Törökország európai részének belső síkságai emlékeztetnek.

Ittavégefusselvéle 

CICÁS kép/vers

Két kis szőrös babám, Zizi és Pisze - ők ugyan nem alszanak itt a képen, de az alábbi vers azért került ide, mert nekem tetszik😊
(O.K....Tudom.....gyerekvers....Nem lehet mindig valami tragédiáról írni....)

Juhász Magda:

Tarka cica alszik...

Tarka cica alszik,

kalimpál a lába,

álmában egeret kerget,

igyekszik utána.

Az egér is alszik,

azt álmodja éppen,

hogy egy tarka cica szalad

utána a réten.

Belebújt egy lyukba,

de a farkincája

kívül maradt, és a cica

azonnal meglátta.

Tarka cica ugrott:

- Elkaptalak végre!

De felébredt...így nem is lett

egérpecsenyéje.

😊

Példa lehetne

Nem akarok "belemenni" magyar erdőgazdálkodási témába - legyen elég annyi, hogy elég sok negatív hír jut el mostanában a laikus olvasóhoz... És akkor találok egy ilyen eseményt, amit alább olvashatsz....Én az ilyesféle hírnek is örülni tudok...

Nos lenne honnan példát venni....  persze kérdés, hogy "ők"' olvassák-e akár a cikket, akár az én blogomat....

https://hir.ma/termeszet/hatalmas-varosi-erdoket-hoz-letre-lengyelorszag/836778

"...Nagyszabású zöldprogramot indított Lengyelország, ahol a következő években 11 nagyváros körül alakítanak ki úgynevezett közösségi erdőket, amelyek egyszerre szolgálják a természet védelmét és a városlakók kikapcsolódását.

 Az első ilyen erdő már megnyílt Wrocław mellett, a program pedig hamarosan Varsóra, Krakkóra, Poznańra és Łódźra is kiterjed....

A fejlesztés során az erdőt három övezetre osztották. A természetes erdőkben nem lesz semmilyen erdőgazdálkodási beavatkozás, a természetközeli területeken csak a legszükségesebb kezeléseket végzik el, míg a több mint 8 ezer hektáros közösségi zónában túraútvonalakat, kerékpárutakat, tanösvényeket és pihenőhelyeket alakítanak ki.

 

A projekt egyik legfontosabb eleme, hogy ezeken a területeken megszűnik a gazdasági célú fakitermelés. A fákat nem termelhetik ki üzleti hasznosítás céljából, így az erdők elsődleges feladata a természet megőrzése és a közösségi használat lesz...."

Ősz

Pirosat virágzik a vadszőlő,
levele lesz szirma, ötágú virága.
Pár napig szép csak,
aztán némán lehull az őszi sárba.
A sárga-cakkos tölgylevél
követi guruló gesztenyék útját,
a dió is szétpattintja burkát,
utolsó ernyőit a pitypang
szerteszét röpteti.
Köd-könny rezeg halott levélen,
elfekszik a fű is a réten,
korán húzza rájuk takaróját az ég,
még hat óra sincs, de itt a sötét.
2015

Telefonos bosszúság...

...vagy nem is bosszúság, talán csak értetlenség...

Mert miért hív bárki is engem a nap legkülönbözőbb szakában - de leginkább éjjel és nem szól bele a telefonba ?

Már vagy 6 ilyen (egyébként 21-el) kezdődő szám volt a telefonomon, amikor megpróbáltam a tudakozónál érdekelődni, hogy ki/mi lehet ez ?
És láss csodát !

NEM VAGYOK EGYEDÜL !!! Másokat is hívogat valaki, valahonnan és nem szól bele...

Namármost akkor szörnyen kíváncsi vagyok, hogy ez a hülye játék kinek és mire jó ????
Persze válaszolni nem tud rá senki. (A központi tudakozó se...)Vagyis  marad az a variáció, hogy nem veszem fel és törlöm...

Hívnak téged is ismeretlen (nem is magyarországi) számról ? ?
Nos, ha igen és még nem nyomoztál a telefonáló után, akkor itt a válasz: NE VEDD FEL !

Hogy mik vannak....(amiről sose hallottam...)

Szeretem, és néha olvasom is a nat. geo-t

Ajánlom az alábbi cikk elolvasását - hátha más se hallotta erről:
https://ng.24.hu/tudomany/2026/10/04/virag-beporzas-rezges-zene/
A rezgéses beporzás (angolul *buzz pollination*) egy olyan beporzási módszer, amelyet egyes méhfajok – például a poszméhek és a kékcsíkos méhek – alkalmaznak a virágok portokjaiban lévő virágpor kinyerésére.

Bizonyos növényeknél a virágpor szorosan a cső alakú, végükön nyílással ellátott portokokban helyezkedik el. A portokok rendszerint körülveszik a bibét. Körülbelül 20 000 növényfaj igényli a rezgéses beporzást; ilyen például a paradicsom, a padlizsán, a burgonya, a *Dianella*, valamint az áfonya és a tőzegáfonya. 

Ahhoz, hogy a virágpor kihulljon e növények portokjaiból, a méheknek meg kell rezegtetniük azokat. A kékcsíkos méhek és a posméhek – számos más vadméhfajhoz hasonlóan – rendkívül hatékonyan végzik ezt a fajta beporzást. Ezek a méhek megkapaszkodnak a portokokban, és testüket a virág alá görbítik, így a lehulló virágport felfogják a potrohuk alsó részén található sűrű szőrzettel. Szárnyaik rezegtetésével kimozdítják a portokban lévő virágpor egy részét. A rezegtetés közben a korábban összegyűjtött virágporból is juttatnak a virág bibéjére, amely a cső alakú portokok nyílásai között helyezkedik el. Ez rendkívül hatékony beporzást eredményez. 

A videón látható, ahogy a méhek rezegtetése közben a levegőbe szóródnak a virágporszemcsék. Nem minden méhfaj képes a portokok rezegtetésére; például a házi méhek nem alkalmazzák ezt a módszert. Ez is mutatja, hogy az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú a különféle méhfajok – és nem csupán az európai házi méh – védelme. Ezen a másik, lassított felvételen látható, hogy a borágó virágairól nektárt gyűjtő házi méhek nem rezegtetéses módszerrel végzik a beporzást:

Ki kellene találni valami mást. De mit ?

 Nem lenne szabad nekem a gép elé ülni, vagy ha mégis, le kellene "tiltani" annak lehetőségét, hogy én videókat nézegessek.  Igaz ugyan, hogy valami "beszélgetőset" hallgattam, de már láttam az "oldalsávban" hogy van valami nepáli "új"... A beszélgetőst abbahagytam és átkapcsoltam a nepálira...Pár órája történt, pár ezer km-re tőlem...

 

Nos, valami rettenet...És nem tehetek róla, nem először jut eszembe,  én mit csinálnék, ha kiderülne, hogy pl. Kaposváron ilyesmi történik és esetleg megesik hamarosan Pécsett is. MIT csinálnék ? 

Mit tud csinálni az a sok ezer ember pl. ott Nepálban, akik - még így messziről és tudatlanul nézegetve is - érzékelhető, hogy veszélyben vannak. De hát MIT TEGYENEK ? Csomagoljanak össze gyorsan  és másszanak fel a hegyre, mert odalent jön a víz ?

Nem tudom...nem tudom mit lehet ilyen helyzetben csinálni....csak egy biztos, hogy még innen, x ezer km. távolából is fáj látnom ezeket a videókat....

És újra és újra ez is a fejemben van: sehol egy szó (már a kezdetekkor se és azóta se) az állatokról ! O.K. az ember az első, de hát az ilyen tragédiák nem CSAK emberáldozatot követelnek - mégse beszél róluk senki...

Jó. Ne kérdezd, hogy  miért nézem - hiszen nem kötelező...és egyébként is....Amerikában meg a tornádó pusztít és a csoda tudja még, hogy hol, milyen tragédiák nehezítik az életet....

És én itt ülök a langyosuló konvektorom és a macskáim társaságában. És nem tehetek róla, nehéz a szívem...és senkinek nem tudok semmiben segíteni....majdnem lelkiismeret-furdalást érzek...(vagy mit) Nem tudom, csak én vagyok ezzel így, vagy más is szenved, csak nem beszél róla ?(Kétlem...) 

Úgy tűnik, nincs más megoldás, abba kell hagyni a gépezést, a tévézést...és kitalálni helyette valami mást, ami nem viseli meg ennyire a lelkemet.

De mit ?

SZÖRNYŰ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Szeretni sokféleképp lehet

Farkas Éva

Szeretni sokféleképp lehet

Szeretni sokféleképp lehet,
Fontos, hogy add a szívedet.
Ne kutasd, mi van, s miért,
Adj egészet is semmiért.

Szeretni sokféleképp lehet,
Álom, valóság, képzelet...
De mindegyikben benne vagy,
S nem adhatsz mást, mint önmagad.

Szeretni sokféleképp lehet,
Élőt, holtat, emlékeket.
Örökké tartó tűz legyen,
Mely átragyog az életen.

Szeretni egyféleképp szabad,
Jobban szeresd, mint önmagad!