...bizony nem csak a Gyükésemet imádom, hanem a Lapisomat is...Fent jártam a hóvirág nyílásakor és felmentem most a medvehagymák miatt... De bár ne tettem volna... SIRALOM - ahogy kinéz már MOST az erdő...vagyis hát egyelőre csak a virágok. O.K. hogy a hóvirág eltűnt, de helyette ilyenkor térdig érő medvehagyma dzsungel szokott lenni. Van, most is van - bokáig érő... többnyire gyenge száron, (hogy ne mondjam szomorúan) a földre fekve, a régieknél sokkal kisebb virágokat hozó, kurta-furcsa alakú-levelű medvehagyma...igen, az van....
MERT NINCS VÍZ ! SEM HÓ, SEM ESŐ NEM ESETT..... MERT KISZÁRAD A MECSEK DÉLI OLDALA - ha nem érkezik hamarosan valami nagyobb mennyiségű csapadék, ami kicsit helyrehozza a jelenlegi, mondhatnám, tragikus helyzetet.
Nem szégyellem - senki se járt arra, s nem látta - de bizony sírtam. ....Számát nem tudom, hányszor jártam meg ezt a kedves ösvényt a kilátóig - de ilyen állapotban még SOHA nem láttam.....Még/már a földút is felrepedezett...
Szomorú vagyok és nem tudok segíteni...Hol isznak a madárkák, a nyulak, a mókusok, a rókák, az őzek ? Hogy lesz erejük a hatalmas fáknak csúcsukig felszippantani a nem-létező vizet ? Kiszáradnak, kidőlnek az öregek, nem nőnek a fiatalok....
Tényleg nem tudok tenni értük semmit...és van egy olyan érzésem, hogy az imádkozás ez esetben semmit sem ér...
Nem, nem akarom látni, hogy meghal a Mecsekem ! Pedig az lesz, ha nem történik valami a közeljövőben...
Gyönyörűségeim....
Akármilyen kevés is van, és még ha "bogarasak" is, nem lehet megunni őket.....
Kilátó-tornyok vannak - de a kilátásaink nem valami bíztatóak......
KÖNYÖRGÉS ESŐÉRT
Nincsen, aki megsegítsen,
Nincsen, aki szánjon minket;
Hozzád térünk hát, nagy Isten!
Ha te nem, – más nem segíthet.
Száraz a rét, szomjas a föld,
Ha ez így lesz, elveszünk;
Minden ember gyászruhát ölt.
Isten, adj esőt nekünk!
Esőt várnak a vetések,
Harmatért esd a mezőség;
Nincs virága a kis méhnek,
Fölégette azt a hőség;
Nincs patakja a madárnak;
Éhen-szomjan elveszünk;
Ember, állat esőt várnak.
Isten, adj esőt nekünk!
