2020. február 25., kedd

HA




"...Ha volna kedvem, megoldhatnék ezt, azt, tehetnék úgy, mint aki ért bármihez, vagy bármi máshoz. Búcsút inthetnék a felmelegedésnek, a betegségeknek, búnak, bűnnek, ha egy kicsi kedvem volna, az ilyen kedv bizony sokat ér.

Ha volna kedvem, egy unalmas estén jó blogot írnék, de sehol nincs e kedv, s ha lesz, majd  ellenállok, nem írok semmit, mert jelenleg nincs még minek.

Persze attól, hogy nincsen kedvem, írhatnék bármit, bármiről. Lehetne jó is az az írás, de nem esne jól, mert nincs miért és nincs miről és nincs minek írni. Így csupán várom álmosan, hogy valaki jön és énhelyettem megírja azt, ami van.

Láthatjátok, bárki lehetnék, bármit megtehetnék, ha kedvem volna, csak  kedvet, azt nincs honnan vennem, így maradok egyelőre a csendes semminél...."

(Köszönet annak  az   öt olvasónak, aki  az elmúlt három hét alatt hiányolt. Ez a fenti kis magyarázat nekik szól.)







2020. február 4., kedd

Akkor most…



…egy kis szünet következik. Vannak időszakok, amikor új utat kell keresni és vannak időszakok, amikor az ember ezeket az utakat csak nagyon nehezen találja meg. (Vagy akár meg se találja s holtáig keresi… ? )
És vannak helyzetek, amikor semmi se sikerül, a legjobb akaratod ellenére se és vannak helyzetek, amikor ezt elviselhetetlennek érzed. Aztán persze többnyire nem halsz bele.
A kérdés csak az, hogy tudod-e folytatni a számodra kijelölt utat, s ha igen, miképp ? Jó, tudomásul veszed, hogy szaladni már nem tudsz. De bicegni se ? Sőt, a bicegő  lábad elé még kövek is kerülnek ?
Akkor valahogy tényleg elmegy az ember kedve nem csak a sétálástól de az ablakon kinézéstől is.


https://pxhere.com/




2020. február 2., vasárnap

Valószínű sosem fogom megunni...

... azt a körutat, ami megkerüli a Mecsek város fölötti részét. A Mandulástól fel a Lapisra, majd a melegmányi úton ki Árpád-tetőre és a komlói úton vissza a városba (Pécsbányatelepet érintve). Nem tudnám megmondani, hányszor jártam be ezt az utat, de biztos, hogy több-százszor... Két helyen álltam meg szinte mindig, az egyik a sóshegyi kilátó, a másik a kozári (volt) kőbánya...  Nem tudom én a magyarázatát, nem is keresem, miért vonzanak engem ezek a helyszínek - de szeretem őket.

Nem vagyok ugyan legjobb formámban, de gondoltam, egy másfél órás sétát csak kibírok valahogy. Nagy nehezen kibírtam. És megérte !
Amitől tartottam, t.i. hogy ébredezik az erdő - az sajnos igaz...Nem tudom, hogy ez jó-e, vagy se, mert ha jön egy hidegebb március, akkor bizony szenvedni fognak a kis virágok - de hát ezen már én változtatni nem tudok.
Jó időpontban mentem (és ez se véletlen), közvetlenül ebéd után, ami nálam 13 órát jelent. Ilyenkor a "normális" emberek még ebédelnek. Emiatt aztán nekem szerencsém van, mert nem kell szinte senkivel találkozni. Így is történt. Mire visszafelé jöttem, addigra  telt meg a lapisi parkoló és indultak neki délutáni sétának a friss levegőre vágyók.

Sok képet készítettem, itt van belőle egy válogatás:


Kisvirágú hunyor


Hóvirágok
Szúrós csodabogyó

A som még nem....

...de a mogyoró már virágzik.
Errefelé valami nagy szélvihar dúlhatott...

...és itt egy kísérteties "áldozat"  fekszik....

Halódnak a fenyők

A kozári fakitermelő (számomra) szomorú képei. Ami nem halódik, azt kivágják.



Csodás, változatos évgyűrűk - sajnos összefirkálva

Egy kő...

...meg egy másik "összenőtt"....
 
...és ez is csak KÉT kő és nem négy.


A korai meleget ők is élvezik...

Talán róka nyom ?

Ez biztosan őz lábnyoma.

Jó volt.
Na de tud egy erdei séta rossz lenni ?




2020. február 1., szombat

Ez is ausztráliai hír....

...mert nem csak tűzvész van ott, hanem más  különös dolgok is. Mostanában (még) többet ücsörgök a gép előtt, és csapongok ide-oda - már ami a témákat illeti. Igyekszem kerülni a "rossz" híreket - tegnap is egy érdekesség került a szemem elé.  El is gondolkodtam, miképp működhet az agyam, hogy egy szót/mondatot olvasva, a következő percben már egy egésze más téma jut eszembe... No, mindegy erre úgysem kapok választ soha...

Most ezt találtam (érdekesnek):
Hallottál már a Marree-i emberről ? Én még nem, pedig szoktam figyelni az efféle híreket...
A különös, az ausztrál sivatagba vésett emberalakra 1998 júniusában egy pilóta lett figyelmes. A Dél-Ausztráliában, Marree településtől 60 km-re nyugatra (Adelaide-től mintegy 500 km-re északra) található sziklarajz kezében bumerángot tartó őslakos vadászt ábrázol. 
 
(Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)

A Marree-i embernek nevezett alakzat a világ legnagyobb úgynevezett geoglifái közé tartozik (a legismertebb és még ennél is nagyobb geoglifa a "Nazca-vonalak" néven ismert alakzat). 

 A Marree-i ember magassága mintegy 3,5–4 kilométer, a rajz körvonalának hossza 28 kilométer, így a világűrből is jól látható. A terület fölött elrepülő Landsat műholdak többször is lefényképezték, az évek múlásával az alakzat azonban fokozatosan halványodott, a Landsat–8 OLI műszerével 2013-ban készített felvételen már alig volt látható.

2016-ban a környék üzletemberei összefogtak, hogy megmentsék az enyészettől a turistaattrakciót, elhatározták, hogy öt év alatt restaurálják a figurát. Az eredeti alak pontos GPS-koordinátái alapján talajgyaluval kimélyítették az árkokat (a geoglifa 1998-as felfedezésekor az árkok 20–30 cm mélyek és mintegy 35 méter szélesek voltak). Emellett csatornákat alakítottak ki, hogy elősegítsék az árkokban növények megtelepedését, ami reményeik szerint a jövőben kizöldítené, és még jobban láthatóvá tenné a vonalakat. A Landsat–8 cikkünkben bemutatott felvétele a felújítás közben, tavaly júniusban készült.

Az alkotás eredete mindmáig ismeretlen, annak ellenére, hogy egy helyi üzletember a közelmúltban 5000 dolláros jutalmat tűzött ki annak, aki hitelt érdemlően bizonyítani tudja, ki alkotta a Marree-i embert. Találgatások szép számmal olvashatók, egyesek egy Alice Springs-ben élt, de 2002-ben elhunyt különc képzőművészre, mások a közelben állomásozó amerikai katonákra gyanakodnak...

Kíváncsi vagyok, kiderül-e valaha is, ki készítette ?  Titokban azért van egy olyan érzésem, hogy nem a nazcai  rajzok alkotói dolgoztak itt - ám lehet, hogy tévedek...

Egyedül az bosszant, hogy én bárhogy is kerestem először a Google térképen, nem láttam...aztán a mégiscsak rábukkantam - de nem ám én "találtam"  meg, hanem a G.kereső mutatta meg a térképet...
https://www.google.com/maps/place/Marree+Man/@-29.5323543,137.469361,15z/data=!4m5!3m4!1s0x0:0x51378374ab9f00f5!8m2!3d-29.5323543!4d137.469361

Naszóval ilyesmiket "fedezek fel".....
Itthon a szobámban ülve....

2020. január 31., péntek

Nyári terveim

Ide teszem a bejegyzésem elejére, amit "Lélekajtós" barátnőmtől kaptam - ezúton is köszönettel:
http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/2767-50-kilo-krumpli-fel-negyzetmeteren-a-nagy-atveres

Naszóval - ezek után azért olvassátok el, amit én írtam - aztán mindenki csináljon azt amit jónak lát ! 😀

********************************



Lehet, hogy ezt kipróbálom, mert akár még praktikus is lehet az alábbi cikkben írt ajánlat:
http://zoldujsag.hu/egy-modszer-amihez-21-gumo-kell-es-meglesz-belole-a-csaladi-szukseglet-119268

Most már a kérdés csak az, hogy megéri-e nekem az amúgy is parányi kertecskémből 1 m2-et elvenni... (pár szem krumpliért, amit amúgy a piacon, vagy bárhol és bármikor megkaphatok...) De kíváncsi vagyok és ha nem is 1, de fél m2-en talán tényleg megpróbálom... vagy legalább néhány szemet eldugdosok, mert érdekelne, működik-e ez a dolog ?
Remélem a föld alá nem tudnak beférkőzni ezek a szemét büdösbogarak, de ha idén is olyan invázió lesz, mint tavaly, hát drasztikus módszerekhez fogok folyamodni, akármennyire is utálom a permetezést...



 
Amúgy azon is gondolkodtam, hogy a következő nyáron az u.n. "kerti" virágok helyett megpróbálok "mezei" virágmag csomagot venni (lehet kapni) és azt elvetni. Szeretnék  ugyanis a méheknek segíteni. És tervezem egy olyan nádszálakból épített méh/darázs fészek "alkotását", amire már tavaly is gondoltam, - csak aztán nem lett belőle semmi.
Ezen az oldalon    https://utakerthez.hu/blog/rovarhotel/  nagyon sok jó és egyszerűbb tipp is van, miképp ill. milyen rovarszállásokat lehet építeni.

Azért egy ilyent is elfogadnék.....😀

Csak jönne már a tavasz... Nekem ugyan nem hiányzott a tél, de igen sokszor gondoltam rá, hogy a "Természetnek" egész biztos nem jó ez, hiszen vége a januárnak, csapadék hosszú ideje szinte semmi...Nem tudom mi várható...

(Persze, tán szerencse, hogy nem tudom...)




2020. január 27., hétfő

A pécsi m21 új kiállításáról


A helyi lapok átolvasása közben bukkantam egy kicsi hírre, amire felfigyeltem, nem is igazán tudom, miért… hiszen nagyon régen nem jártam már az m21-ben, a ZSKN nagy bemutató termében, pedig, anno hányszor….    
Hát  rég volt…

No, de most rászántam magam, s nem bántam meg. Rengeteg különleges darab kerül itt bemutatásra, és talán épp azért, mert olyan vegyes, egyben izgalmas, érdekes, jó egy órát sétáltam fotóztam a termekben – szerencsére látogatóktól nem zavarva. Mert mindösszesen 7 azaz HÉT kíváncsi ember járt ott az alatt, míg én fényképezgettem…
Jó, lehet, még csak két napa nyílt meg – de hát akkor is, egy kicsit keveslem. De ez legyen az én bajom…

A lényeg:

Ennek a kiállításnak az a célja, hogy bemutassa Pécs város és Baranya megye alkotóit, a közönség és a szakma számára megmutassa és dokumentálja mindazokat, akik itt képzőművészként tevékenykednek.

A „művész” státusz is megváltozott: korábban a hivatásos alkotómunkát végzők a Művészeti Alap, majd később Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe (MAOE) tartoztak. Ez megkülönböztette őket azoktól, akik a művészetet nem hivatásként, hanem amatőr érdeklődésből művelték.

A bemutatásra kerülő kiállítók mindegyike valamilyen művészeti oktatási intézményben oklevelet szerzett, vagy valamilyen művészeti szervezetnek a tagja, rendszeres alkotómunkát végez, kiállításokon vesz részt, a pécsi vizuális élet alakítója.

A kiállítás létrehozásának ötlete Pinczehelyi Sándortól származik, a szervezést a múlt év elején kezdte. A meghívott 150 művész közül, 124 szerepel itt, köztük hét Munkácsy-díjas, négy Ferenczy Noémi-díjas, két Érdemes Művész és egy Kiváló Művész, valamint huszonnégy DLA fokozattal rendelkező alkotó, ötvenkilenc nő és hatvanöt férfi.

Nagyon nehezen válogattam össze az elkészült 124 képből az alábbiakat. Az is lehet, hogy megbontom az anyagot és majd holnap mutatom meg a képek másik felét.
https://www.art.pte.hu/allapotfelmeres_kiallitas_m21 

És akkor következzen egy kis bemutató - hátha kedvet kap valaki, hogy megnézze a többit is:
(Hozzáteszem, hogy nagyon nehezemre esett a válogatás, de talán ezek tetszettek leginkább.)


Igen sok néznivaló volt...






Talán ez a két finoman megmunkált darab tetszett a legjobban (?) Szerettem volna kézbe venni, megsimogatni őket....
Fából készültek...


A varázslat...Egy tál, feneke tükör, akárhonnan nézed, mást látsz benne...

Fűkő Béla két szobra

Ceruza rajzok, óriási méretűek, itt csak részlet látszik...micsoda munka !!!
Na most hová nézzek ?

Szenzációs ! Egy szőlőtőke maradéka !


Leszálltak a Földön-kívüliek....


Befestett ruha/cipő kefék...


Elhasznált tetőcserép  kifestve....
Mosolyogni tessék




Ez egy óriási méretű lepedő....
 

Nem tudom mi, de olyan volt, mint egy halom lyukas tejszínhab

Terepruha minta...

Mire jók a megmaradt falécek ?
 
Karambol

A képek alá nem a műalkotások címét írtam, hanem azt, ami nekem eszembe jutott róluk...

Remélem lesz valaki, aki kedvet kap és megnézi a többit is ! Érdemes.