2022. február 25., péntek

Majd jelentkezem

Tartok egy kis szünetet...Nem mintha nem várakozna pontosan 11 tervezett bejegyzés a közreadandók sorában - de se kedvet, se erőt nem érzek semmihez. A blogoláshoz se. Valahogy elegem lett mindenből.

Majd jelentkezem.... 

(Hmmmm.... Ha ugyan érdekel bárkit is ez a kis "közlemény"...)



2022. február 24., csütörtök

Japán alternatív gyógymód

Íme egy régi japán technika, aminek segítségével számos egészségügyi problémát megoldhatunk!

Ez az ősi japán alternatív gyógymód a Jin Shin Jyutsu, amely az ujjak nyomkodásával állítja vissza a szervezet megfelelő energiaszintjét, de a lelki egyensúlyt is visszaadja.

A gyakorlatsor alatt próbáljunk minél jobban ellazulni, és koncentrálni a megoldandó problémákra. Közben lélegezzünk lassan és mélyen.

Ennek az ősi technikának elsősorban fájdalomcsillapító hatása van, de ellazítja a testet, szabályozza az alvást, serkenti a vérkeringést és növeli a koncentrációképességet is. Ugyanakkor erősíti az immunrendszert, egészségesebbé teszi a bőrt, de még a káros anyagoktól is megtisztítja a szervezetet.

Minden ujj egy szervhez kötődik, amelynek egy bizonyos ponton való megnyomása egyensúlyállapotot teremt. Fogd meg az ujjad a másik kezeddel és szorítsd ökölbe. Maradj ebben a helyzetben legalább 2 percig. Egy idő után lüktetést érzel az ujjadban.

1. Hüvelykujj

Ide az emésztésben szerepet játszó szervek tartoznak, az érzelmeket tekintve pedig depressziót és a nyugtalanságot lehet kezelni vele. Enyhíthető a gyomorfájdalom, a bőrproblémák, a fejfájás és az idegesség.


2. Mutatóujj

Az ide tartozó szervek: vesék és a húgyhólyag. Érzelmi állapot: frusztráció, félelem, mentális terheltség.  Az ízületi-, izom- és fogfájást lehet megszüntetni. A fogínygyulladást is lehet kezelni. Javítja az emésztést, és a függőségektől is megszabadulhatunk.



3. Középsőujj

Az ide tartozó szervek: máj és epe. Érzelmi állapot: döntésképtelenség, érzékenység, ingerlékenység. Segít megoldani a keringési problémákat, a menstruációs panaszok tüneteit is enyhíti, mint ahogyan elmulasztja a szembetegségeket, a levertség érzését, a migrént, és a fejfájást.



4. Gyűrűsujj

Ide tartozó szervek: tüdő, vastagbél. Érzelmi állapot: negatívizmus, szomorúság, a visszautasítástól való félelem. Azok alkalmazzák a nyomást a gyűrűsujjukon, aki gyakran zavartak, sokszor cseng a fülük, légzési nehézségeik vannak, így megszüntethető az asztma, és a bőr színének elváltozása is.



5. Kisujj

Ide tartozó szervek: szív és vékonybél. Érzelmi állapot: bizonytalanság, nyugtalanság, feszült állapot, ha valaki fölöslegesnek, értéktelennek érzi magát. A vérnyomás problémákat és a szívbetegségeket lehet kezelni. Akinek fáj a torka, bajok vannak a csontjaival, az idegrendszerével és a gyakran kínozza a kellemetlen puffadás, az is alkalmazza ezt a technikát a kisujján.



(Ha használ, jó, ha nem, akkor legalább nem fáj és ingyen van...)



Veszprém székesegyház

 Amerre U.püspök jár, ott fű nem nő....


Nagyon remélem, hogy csak terv marad .....

Mohács megúszta a püspökúr kezdeményezte csodás "felújítást".... Szerencsénkre időben elkerült innen... Talán Veszprémnek is sikerül....

2022. február 22., kedd

Változó világunk...

Ilyeneket találok mostanában: 

https://24.hu/fn/gazdasag/2022/02/14/dragulas-inflacio-elelmiszer-temetkezes-benzin-gazolaj/

https://hvg.hu/gazdasag/20220214_maganegeszsegugy_egeszsegbiztositas#rss

(Álmatlan, csendes éjszakákon felteszem gyakran magamnak a kérdést, hogy édesjóistenem-mitkellmég-megélnem ?)

http://www.arfolyamok.hu

Ez az egy nem nagyon érdekel, mert már évek óta nem voltam étteremben, s gyanítom - ezek szerint - mostanában nem is fogok oda járni:
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/02/14/brutalis-dragulas-jon-az-ettermekben-vendeglatas-aremelkedes-inflacio/


Ezt a fenti szöveget pár napja írtam, csak nem hoztam még nyilvánosságra. Most gondolkodom, hogy érdemes-e ezt megtennem, s nem azon kellene-e töprengenem inkább, hogy  vajon milyen lesz életem vége ? Háborúval kezdődött - csak nem háborúval fog véget is érni ?

https://index.hu/kulfold/2022/02/22/oroszorszag-ukrajna-konfliktus-donyeck-luhanszk/

Amúgy meg: valami baj lehet velem, mert nem értem ami mostanában a világban történik. MIÉRT ? Kérdem miért nem tud az ember(iség) békében élni ?????


2022. február 21., hétfő

Páva óra az Ermitázsban

II. Katalin orosz cárnő a művészetek nagy pártolója volt. A szentpétervári Téli Palotában gyűjtötte a gyönyörű műalkotásokat a világ minden tájáról – itt helyezkedik el ma az Ermitázs múzeum. Ebben a múzeumban látható az a különleges óra is, amit a cárnő szeretőjétől, Patyomkin hercegtől kapott ajándékba. A művet egy angol mester készítette 1781-ben, és elsődleges funkciója nem az, hogy mutassa az időt, hanem hogy lenyűgözze az embereket...

Email-ban kaptam, de hátha nem ismeri mindenki, gondoltam, továbbadom...

2022. február 20., vasárnap

Vágd át a műanyag gyűrűt !

Ezt a képet most kaptam. Mindenkinek látnia kellene, ezért én is megmutatom - mert szörnyű helyzeteket teremtünk a körülöttünk lévő csodálatos világban a megállíthatatlan szemetelésünkkel.....



2022. február 19., szombat

Csoda-teknős

Nagy örömmel, élvezettel és mindig kíváncsian olvasom az ilyen cikkeket:

https://hvg.hu/tudomany/20220214_tonga_vulkankitores_teknos_utvonal_tilly

Elámulok és mindig annyira szégyellem magam, hogy miért is tartjuk mi - emberek - magunkat olyan sokra ? 

Hát nem csoda-e az, amit ebben a cikkben lehet olvasni ? Már csak az is, hogy egy teknős 73 nap alatt 3000 km-t tudott úszni !! És ha tényleg igaz, hogy megérezte a készülődő  vulkánkitörést, s azért fordult vissza ? Döbbenet...

Mennyi mindent nem tudunk...csak élünk bele a vakvilágba... tele-szemeteljük és tönkretesszük. 

Nem, tényleg nem érdemeljük meg ezt a Földet, s nem lenne csoda, ha egyszer szépen "elvennék" tőlünk...


https://www.origo.hu/tudomany


2022. február 18., péntek

Háború lesz ?

Nem, nem szívesen írok erről.. De a napok óta fejünk fölött lebegő háború lehetősége még a coronás híreket is elnyomja. Nem láttam tisztán az ügyet - sosem érdekelt a politika - de ha esetleg arról van szó, hogy "háborúban születtem - háborúban is fogok meghalni" - akkor legalább tudni akartam, mi is a valóság.

Találtam egy jó cikket, ha valakit esetleg érdekelne, s hozzám hasonlóan nem látja/látta át teljesen a helyzetet, elolvasni ajánlom.  Habár szívesebben írtam volna ma is a macskáimról, meg a hóvirágokról.

De az élet már csak ilyen...egyszer hopp, máskor kopp.

https://qubit.hu/2022/02/16/orosz-csapatok-az-ukran-hatarnal-putyin-szerint-a-nyugat-atvagta-moszkvat

A jelenlegi helyzet főszereplőjéről itt egy kis ismertető, s az első bekezdés utolsó mondatára hívnám fel a figyelmet: "Putyin szinte bármire képes lehet, hogy megőrizze hatalmát...."

https://24.hu/poszt-itt/2015/02/17/nyugaton-putyin-mar-bortonben-ulne/



2022. február 17., csütörtök

Nosztalgia-muzsika

Véletlenül rátaláltam. Egymás után háromszor lejátszottam és végigénekeltem. És közben arra gondoltam, hogy milyen boldog is voltam, amikor erre még táncoltam....Szép volt, jó volt...

Elmúlt.

De volt !




Jó, hogy még nem volt  nyitva az ablak - az erre járók azt hihették volna, itt megbolondult valaki   :-)

2022. február 15., kedd

Ez a kisaranyos az idei győztes

 Az év emlőse:

2012 óta védett állatfaj, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint

"......a védett törpeegér – a legkisebb rágcsálónk – mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. Tudományos neve, a Micromys minutus is 10 és 15 cm közötti, apró termetére utal, bár ennek is a felét önmagához képest hosszú farka adja. Az egér háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.

A törpeegér elterjedése és állománya Európában visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert fajra, a döntés lehetőséget ad arra is, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a figyelmet....

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/02/14/ev-emlose-2022-torpeeger/


2022. február 13., vasárnap

Virágok februárban

Az idei első virágfotóm. Örülhetnék neki, ha  a kép kicsit később  készült volna, de még csak február eleje van. Pedig a wiki azt írja:  "...Április-májusban virágzik...." Sajnos ez is csak azt bizonyítja, minden megváltozott körülöttünk és nem hiszem, hogy jó irányú a változás...

Ösztörüs veronika februárban

Az alábbi kép kicsit csalós, de az aranyvessző ágakat pontosan négy nappal ezelőtt hoztam be - még zárt bimbósan - a szobába, s lám már kinyílottak...

Aranyvessző


Az ablakban pedig a másik két kis virágom:

A "mákvirágok" délutáni pihenőhelye - kilátási lehetőséggel...


Már megírtam tegnap d.e. ezt az anyagot, ám d.u. olyan szerencsém volt, hogy a barátnőm eljött velem a Mecsekre egy kicsit sétálni. Természetesen fényképezővel mentem és megállapítottam, hogy a Mecseken is mocorog a tavasz:





Ha nem is teljes pompában, de nyílik a hóvirág és az illatos hunyor...

Elkészült a lapisi kilátó

A János (Nagy Tubes) kilátó és a mindenféle adótornyok...


2022. február 12., szombat

Műanyag téma

Ma net-újság-böngészés közben ezt találtam. Nagyon igaznak és egyben fenyegetőnek érzem – bár nem volt ismeretlen előttem a téma…
(Bár, hogy őszinte legyek, „nekem már nem trombitálnak”…)

HAVONTA EGY LEGÓKOCKÁNYI MŰANYAGOT ESZEL MEG…

Szabad akaratodból biztosan nem rágcsálnál műanyagot ebédre, mégis minden héten egy építőkockányi mennyiséget fogyasztasz el belőle: a mikro-műanyagok ételeinkben ugyanúgy ott vannak, mint a levegőben, a vízben, sőt, testünkben is…

Te tudod, mennyi az éves műanyag-beviteled? Nem, nem olvasod rosszul: valóban az elfogyasztott műanyag mennyiségéről szól kérdésünk. A WWF-nek köszönhetően nagyon pontos adataink vannak a témában: közel kétezer apró műanyagdarabot, úgynevezett mikro-műanyagot fogyasztunk el minden egyes héten, ami egy négyszer kettes legókocka vagy egy hitelkártya méretének felel meg. Sokkoló, igaz? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 25 dekagramm műanyagot eszünk meg minden egyes évben.

Vízben fogyasztjuk el a legtöbbet

Még sokkolóbb lehet a tudat, miszerint a hetente testünkbe kerülő mikro-műanyag-mennyiség javát ivóvízzel juttatjuk be szervezetünkbe. Jellemző forrás még a kagylófélék fogyasztása, de sörrel, sőt, még sóval is beviszünk mikro-műanyagot szervezetünkbe. A víz révén gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy elfogyasszuk a természetbe került, apró részecskéket: a WWF kutatói szerint mind a csapvíz, mind a palackozott víz tartalmazza ezeket a részecskéket, melyek elkerülésére gyakorlatilag nem marad lehetőségünk. Magyar adatok szerint érdemesebb a csapvizet választanunk ebben a helyzetben, mivel abban még mindig kevesebb műanyag akad, mint a palackozott változatban.

Európában egyébként még egészen szerencsések vagyunk: a kontinensek közül itt a legalacsonyabb a vizsgált minták közül azok hányada, amelyek műanyagot tartalmaznak. Ez az „alacsony” mutató is 72,2 százalékos ugyanakkor – igaz, az amerikai 94,4 százalékhoz képest valóban kedvező az érték.

Hogyan kerül mikro-műanyag a poharunkba?

Az eldobható tárgyak az elmúlt ötven év során hihetetlenül elterjedtté váltak: egyszer használatos tányérok, poharak, egészen a közelmúltig szívószál vettek körül minket, ha egy koncerten kértünk egy sört, fesztiválon vásároltunk egy koktélt vagy büfében kívántunk meg egy hot dogot. A műanyag nem bomlik le, csak egyre kisebb darabokra esik szét életciklusa végén, így aztán végül gyakorlatilag mindenhova eljut a tengerpartoktól kezdve az élelmiszerláncig. Az öt milliméternél kisebb részecskéket nevezzük mikro-műanyagoknak, de ma már nem csak miattuk kell aggódnunk.

A darabolódási folyamat következményében ugyanis szabad szemmel már láthatatlan, az algasejteknél ezerszer kisebb méretű nano-műanyagok is létrejönnek. Ezeket a darabkákat tényleg lehetetlen észrevenni: megemésztjük őket, majd véráramunkba, nyirokrendszerünkbe, végül szerveinkbe kerülhetnek azok.

Nem ismerjük az ételekben található műanyagok pontos hatását sem.

Ma még kérdéses, pontosan milyen hatása lehet a szervezet működésére az abba bekerülő műanyagnak, de egyes kutatások már rámutattak bizonyos következményekre. A belélegzett plasztik gyulladást tud okozni a tüdőben, tengeri állatokban pedig korai halálozáshoz is vezethet a műanyagok nagy mennyiségű előfordulása a szervezetben. A hozzáadott színezőanyagok és pigmentek, valamint egyéb kemikáliák a termékenységre és a potenciára is hathatnak, valamint ismert rákkeltő hatásuk is.

A megelőzés módjai

A műanyagok minél teljesebb körű száműzése oldaná meg egyszer s mindenkorra a problémát: nem az életciklus nyújtása a cél, hiszen annak végén mindenképp egy feldarabolódó műanyag tárgy az eredmény, hanem hogy a műanyag tárgyakat más alapanyagból készülő darabok váltsák ki. Háztartásodban ugyanakkor az ellen tehetsz, hogy az élelmiszerekben és a vízben eleve megtalálható műanyag mennyiségét ne tetézd.

Talán már kitaláltad: a gond a műanyag dobozokkal van. A következő tippekkel gondoskodhatsz arról, hogy ezekkel ne növeld az elfogyasztott műanyag mennyiségét!
•Ha teheted, cseréld le ezeket üvegből vagy fémből készített tárolókra.
•Ha műanyag dobozt használsz, kerüld el az étel abban történő melegítését, és ne is mosogatógépben tisztítsd, ahol nagyon magas hőmérsékletű vízzel érintkezhet!
•Zsíros vagy olajos ételt ne tárolj és ismételten ne melegítsd műanyag dobozban, mivel a zsírok és olajok elkezdhetik feloldani a műanyagot.
•Az egyszer használatos műanyag dobozokban ne melegíts és ne is mosd el azokat.
•Ha a doboz láthatóan sérült, ne használd tovább étel szállítására és tárolására sem. Az elszíneződés és a felhorzsoltnak tűnő felület egyaránt sérülést jeleznek.
•Ne műanyag palackokban vigyél magaddal vizet, válassz fém- vagy üvegkulacsot!
A cikket innen hoztam:
https://divany.hu/testem/mikromuanyag-etel-viz/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

- Nagyon jók ezek a fenti tippek - de bevallom én bizony nem tudom ezek egy részét "teljesíteni". Legfőképp nem tudom, miben lehet a fagyasztóban tárolni étel-féleségeket, ha nem műanyag zacskóban, dobozban. 
- Az üveg-doboz irdatlan helyet foglal el, ezért egyáltalán nem praktikus...
- Fém doboz ? Hát abba sem szívesen fagyasztanék/melegítenék  ennivalót...
- Az még eszembe nem jutott, hogy műanyagban melegítsek ételt... és mosogatógépem sincs... 
- Jó, na, esetleg vehetnék valami fém kulacsot, de vizet is egyelőre csak műag.palackben viszek...ha egyáltalán nagy néha megyek valami hosszabb útra.Egyre kevesebbszer....

Így hát esetemben vesztésre áll a helyzet. Kényszerűségből használok műanyag dobozokat (szatyrot már nem nagyon, mert vannak vászon bevásárló szatyraim) - de a fagyasztás kérdésére nincs jó ötletem....

Egy "mentségem van" - nem az én érdemem - nálunk van szelektív hulladékgyűjtés, így legalább a szemetemet szétválogatom.... Hogy annak mi lesz a végső sorsa - fogalmam nincs.

https://milesandmeals.cafeblog.hu/2017/03/22/5-szuper-ujrahasznositott-termek-a-tengerbol/




2022. február 8., kedd

Pécs - Statford on Avon – Pécs

Vagy a gépem romlott el, vagy a net tolt ki velem, vagy én már tényleg semmire se emlékszem jól. Úgy rémlett, hogy nagyobb utazásaimról írtam már a blogban, fel is soroltam néhányat egy kedves levelezős ismerősömnek, de a „nagy” angliai utat sehol se találom… 1986 pedig nem tegnap volt. S mivel akkor csak egy egyszerű, már nem is tudom milyen márkájú, öreg fényképezőgépem volt, fotóm se sok van. Igaz, képeslapokat az útról azért begyűjtöttem- és azok alapján talán mégis össze tudok szedni némi emléket..

Menet- és fotóalbum lapozás közben kiderült, hogy voltam ám még több helyen, és azokról se írtam- így hát nem tudom ezzel az önmagam számára kitalált feladattal mikor és miképp fogok végezni. Mindegy, belevágok….

1986 – te jóságos Isten, leírni is ijesztő ! Ez 36 éve volt !!!....

Talán ma még több mindenre emlékszem, s holnap már ennyire se… Segítőm a fényképalbumom  lesz, mert sajnos egyik útitársam sem él már, nincs kitől tanácsot kérni…

 Elöljáróban: Édesapámnak voltak barátai Németországban és Angliában, Németországban, Franciaországban  nekem is voltak ismerőseim, a férjemnek pedig Belgiumban volt valamiféle ismeretsége. Ezeket az országokat érintve épült fel az útiterv.

Hogy hány napig tartott az utazás, pontosan már nem tudom, de olyan két hetet saccolok. Rengeteg minden belefért…

Magyarországot elég gyorsan magunk mögött hagytuk. Első célpontnak Salzburg volt kijelölve.

Salzburg felé menet, Édesapám egy tőlünk balra magasodó hegyre mutatott: Na látjátok, ott volt a Sasfészek. Ez a Berchtesgadeni-Alpokban található hegyvidéki nyaralóház, a német diktátor, Adolf Hitler kedvenc tartózkodási helye volt.

A fotókat a netről szedegettem össze !

Berchtesgaden

Az első igazi „csemege” Salzburg volt. Amire leginkább emlékszem, az a vár. Jó meredek, sok lépcsős úton lehetett felmenni,  viszont fentről pazar volt a kilátás. Voltunk a fegyvertárban és a hadtörténeti múzeumban, viszont az biztos, hogy a hercegi lakosztályokban nem jártunk – talán mégiscsak emlékeznék rá…Érdekes módon előttem az a kép, ahogy onnan fentről lenézek  és látom a dóm előtti „platz”-ot, ahol nyáron színházi előadásokat szoktak tartani.

Salzburg kastély

Sétáltunk a Mirabell kastély kertjében - nyár volt – én még annyi virágot sehol se láttam, mint ami ott virított abban a csodálatos, ápolt kertben. Akkor piros rózsák voltak....

Mirabell kastély kertje

A Főtér a Rezidens-platz  azért volt érdekes, mert konflis-kocsik jártak át rajta, hatalmas volt – de érdekes módon én úgy emlékszem rá, mint valami „üres” térre – ahol semmi „különös” nem látható. (Ma már van ott valami óriási arany golyó – ez akkor még sehol se volt…)

Salzburgi dóm

Természetese elmentünk a Getreidegasse 9 elé – ez volt Mozart szülőháza (nem mentünk be – fizetős hely….) és természetesen vettünk a szűk kis utcácska egyik édességboltjában Mozart-golyót – amitől én „annyira” akkor sem voltam elragadtatva, s ma sem vagyok oda érte. (Azért persze megeszem, ha kapok J )

 

Mozart szülőháza

Salzburgtól nincs messze a határváros, a már németországi Laufen a Salzach partján. Itt élt az unokanővérem, így aztán szerencsém volt egy kis időt itt tölteni. Na, nem valami nagy város ez, érdekessége a Salzachon átívelő híd, melynek egyik fele már  Németország a másik fele meg még Ausztria… és a másik különlegessége a „Stille Nacht” kápolna közelsége.(Ugyanis itt, a folyó túloldalán, Oberndorfban született és csendült fel először Joseph Mohr és Franz Xaver Gruber szerzeménye, a Stille Nacht c. karácsonyi dal. Az oberndorfi templom helyén ma kápolna áll Gruber és Mohr emlékére.)

 

Híd két ország között


Stille Nacht kápolna

München volt a következő állomás. Itt nagyon rövid időt töltöttünk, alig emlékszem valamire azon kívül, hogy valami eszement forgalom volt a többsávos utakon és elég nehezen találtuk meg azt a címet, ahol aznap éjszakáznunk kellett – férjem valamiféle ismerőseinél. De végül odataláltunk. Másnap mászkáltunk kicsit a városban – megnéztük a Marienplatz-ot de amikor mi ott voltunk, nem volt órajáték ( csak 12,13,17 órakor van itt „műsor”) – de mentünk tovább a Frauenkirchébe, ill. járkáltunk még erre-arra, de valahogy konkrét emlékem másról nincs, csak a sok ember/autó….

München Frauenkirche

Augsburg volt a következő állomás – és micsoda apropóból !!!

Édesapám  az Augsburg közelében lévő Langlaui amerikai hadifogoly táborban volt  1946 májusáig ( hadifogolyként és tolmácsként, mert a magyaron kívül németül és angolul is beszélt). Részben időnk sem volt, részben Édesapám olyan nagyon nem is forszírozta, hogy keressük meg, hol volt anno az amcsik tábora, így hát mentünk tovább… Augsburgban ugyanis várt  bennünket az a hölgy, aki ebben az előbb említett hadifogságos időben ismerkedett meg édesapámmal, s azóta is levelező kapcsolatban álltak. (Elgondolkodtam, ha Édesapám nem tudja, hogy én már „úton vagyok” – tán haza se jött volna… Mindenesetre halálukig tartóan kapcsolatban maradtak, sőt Édesapám halála után én még egy ideig leveleztem hajdani barátnőjével, Elzával….)

Fuggerei

Augsburból csak Fuggerei-re emlékszem, ez  tulajdonképpen egy kis város a városban, mely remek lehetőséget nyújt egy kis sétára. Eredetileg a város szegény katolikusainak épült 1521-ben. A városrészt négy kapu őrzi, és a mai napig is kivételes otthont szolgál a lakóknak, ugyanis évente egyszer kell lakbért fizetniük, ami pontosan 1 euróba kerül, feltétel azonban a napi három ima.

Griesheim csak azért került a listára, mert itt laktak azok az ismerősök, akik egyik rokonom harkányi nyaralóját bérelték már pár éve és „ha már arra jártunk” őket is felkerestük. Ebédre voltunk hivatalosak…Hát….szóval én még életemben nem ettem spárgát…Ott az volt az ebéd – amit bizonyára jó szándékkal készítettek, de nálam legalábbis túl nagy sikert nem aratott. Itt úgy emlékszem körül se néztünk, mentünk tovább, mert a napok túl gyorsan múltak, s mi még „itt délen” voltunk…

Barátnőm akkor St.Avold-ban lakott (Franciaország) – és kinéztünk egy rövid utat, ami feléje vezet: igenám, de azon a határátkelőn, ahol mi át akartunk menni, semmiképp nem engedtek át. A határőrök CSAK franciául beszéltek, szegény Édesapám hiába próbálkozott, németül, angolul – nem engedtek át. (Utálom is franciákat – tán megérezték…)

Így aztán a barátnő felkeresés elmaradt, mentünk tovább Belgiumba. Brüsszel volt a következő úti cél – rövid tartózkodásra gondolva.

 

Brüsszel Atomium

Brüsszel Főtér

Itt is csak egy éjszakát töltöttünk valami ismerősnél, gyakorlatilag szinte semmire nem volt időnk.  Főtere hatalmas és akkor amikor ott jártunk éppen semmi rendezvény nem volt. Azóta láttam már, hogy pl. karácsonykor egész másképp néz ki ez a tér. Bementünk egy, a térről nyíló nagyon szűk kis utcába, amin végig éttermek voltak az egyik oldalon, a másik oldalon (kb.5 m. széles) volt „forgalom” – annyi ember, hogy már valamiféle május elsejei felvonuláson éreztem magam. Nem is időztünk itt sokat, kerestük a Pisilő kisfiút… (Mannekin Pis) és a másik nevezetességet az Atomium-ot. (Ez tulajdonképp egy vasmolekula nagyítása.) Bevallom, nekem csalódás volt…

Manneken Pis

Brüsszel legislegnagyobb mértékben azzal okozott számomra csalódást, hogy én életemben még annyi kutyakakit az utcán nem láttam, mint akkor, ott. Hogy egy ilyen híres városban erre – akkor – miért nem ügyeltek, máig érthetetlen számomra.  El is gondolkodtam,  valahogy így keletkezhetnek a „legendák” (Valaki valamit lát, azon megdöbben és jól megjegyzi…lám, nekem is x évtizeddel a látogatás után, pont a kutyakaki jutott eszembe…)

 

 A háborúból itt maradt bunkerek...

Calais felé menet Édesapám mutatott még néhány – a második vh-ból megmaradt, a  tengerparton épített bunkert – sajnos nem volt időnk alaposabban megnézni egyet se.

Calais kikötője

Aztán késő délután Calais-ba értünk, ám mivel éjjel olcsóbb a komp, a kikötő parkolójában vártuk meg a sötétedést. De még így, az éjszakában is látszottak  a doveri fehér sziklák – szerencsére, visszafelé jövet nappal kompoztunk  és akkor igazán jól láthattam. Szép volt…..

Dower kikötője

Igaz, a képeken a kikötőből szinte semmi se látszik, de az óriási területeket nem tudom úgyse bemutatni....
 

London: mint valami ámokfutás. Olyan sok mindent látni szerettünk volna – csak mentünk, mentünk – innen oda, onnan ide…Megpróbálom felsorolni mi maradt meg az emlékezetemben:

Édesapám barátja Tom bácsi a Sheperd Bush-ban lakott, egyedül élő idős ember volt – hozzá kvártélyoztuk be magunkat londoni tartózkodásunk idejére. Ő volt londoni idegenvezetőnk is.

Tom bácsi egy ilyesféle "sorházban" lakott.

Csak felsorolás-szerűen, miket láttam, hol voltam:  

 


Madame Tousseaud  múzeum (óriási sor állt, de kivártuk… hááát, én annyira nem voltam elájulva tőle…)

A híres-neves rosetti kő

Múmiák

British Múzeum  egyiptomi rész,  Édesapám azt tanácsolta, hogy válasszunk ki magunknak egy területet, egy részét a múzeumnak, mert az egészet úgyse lehet megnézni, inkább nézzünk meg egyet, de azt alaposan. Máig nem tudom, én akkor miért az egyiptomi részt választottam – aztán évek múlva személyesen is eljutottam a fáraók közelébe….

Meg nem tudom mondani, hogy az egyiptomi dolgok megnézése után miképp keveredtem az Óra-múzeumba....tán eltévedtem, vagy nem tudom. Mindenesetre fantasztikus régi, különleges órákat is láttam - egész véletlenszerűen...Nem bántam...


„A szűz és a gyermek gránátalmával” Sandro Botticelli műhelye
       https://www.nationalgallery.org.uk/artists/sandro-botticelli

                            van Gogh „Napraforgók”

National Galery múzeum

Azt sem tudom meg0mondani miért pont e két kép előtt ragadt le a cipőm talpa….Viszont ez a két kép most is „itt van velem”….

Jó tanács volt, hogy nagy gyűjteményekből választani kell - és azt "megőrizni". Nekem sikerült.



Voltunk a Westminster Abbey-ben, később láttam tévében Kate Middleton és Vilmos herceg esküvőjét – és jó volt látni az ismerős helyszínt.


A Temze partján megnéztük a Tower egyes részeit, a piszok keményen őrzött  kincstárat (megdöbbentem, hogy a koronák milyen "nagyok"...nem lehet nagy élvezet viselni ezeket). Láttuk a királynék kivégzőhelyét, láttuk a hollókat  (a legenda szerint – ha a hollók elhagyják a Towert, elpusztul a Tower, a monarchia, sőt az egész birodalom), találkoztunk a beefeaterekkel is.

(lásd: https://idegenvezetes-london.hu/beefeater/ )

Tower Bridge a Temze fölött -- csukva

Egy igazi beefeater

És nem maradhattak ki a híres hollók sem, tényleg láttuk őket:


Közben hallottuk a Big Ben hangját, ahogy negyedóránként kondul. Aztán elsétáltunk a Tower hídig, akkor épp nem kelt át hajó alatta, de filmen sokszor láttam már, ahogy kettéválva felemelkedik, s átengedi a nagyobb hajókat. 

A Big ben...


A Buckingham palota


Viktória királynő szobra

Láttuk a Buckingham palota előtt mozdulatlanul posztoló őröket,  utaztunk a metróval, és egy emeletes busz tetején, közben „elúszott” a Hyde park is mellettünk.

A Picadilly forgataga...

Voltunk valamilyen vásár-szerűségben, egy szélesebb utca, mindkét oldalán kirakodók, boltok – sajnos nem emlékszem a nevére…Benéztünk a Picadilly-be  ott állítólag mindig ekkora tömeg van, mint amikor mi ott jártunk...

És azt hiszem nagyjából elmondtam mindent, amit láttam Londonban pár nap alatt.

Ugyanis nem értünk még angliai utunk végére. Londonból Édesapám másik barátjához mentünk Ascotba. Itt legszívesebben egy derbit néztem volna, de még csak belátni se lehet a lovas pályát körülölelő erdősávtól – igaz verseny sem volt amikor épp arra jártunk,  így csak filmekről ismerhetem a helyszínt. 

Ascot - a derby

Oxford

Shakespeare szülőháza

Oxfordon átsuhantunk, Statford upon Avon volt a következő úti cél ami, vagy igaz, vagy se, de talán tényleg Shakespeare szülőhelye volt. Sajnos a Shakespeare ház ott-jártunkkor be volt zárva.  Kellemesen meleg nap volt, egy kis étterem félárnyékos udvarában ültünk le inni valamit, ahonnan elég jó kilátás volt az égboltra. És akkor valami egészen furcsát éreztem. Már majdnem dél volt, és ugye nyáron, délben a nap szinte a fejünk fölött izzik. Nos, itt nem csak nem izzott, de jóval lejjebb, a látóhatárhoz közelebb állt, mint ahogy ez én tudtam/hittem/megszoktam… És akkor jötten rá, hogy mit is jelent a közép-európai otthonomtól távolabb, Észak-Európában lenni. (Valami hasonló történt velem Szibériában is anno, ahol a Nap szinte alig ment le, pár óra sötétség után újra reggel lett….Hát furcsa egy élmény volt….)

A windsori kastély

Windsor kápolna

Az utolsó angliai állomásunk – már „hazafelé jövet” - Windsor volt. A kastélyban megnéztük a templomot, és végigvezettek bennünket néhány hatalmas termen. Évekkel később, amikor kigyulladt a palota, szomorú szívvel és bizony bevallom, sírva láttam azokat a helyszíneket lángolva égni, ahol ekkor sétáltam….

Egy kis szomorúságom maradt azért az út végére: én nagyon szerettem volna elmenni még  Stonehenge-be, de arra már nem volt idő...máig sajnálom...Ha a férfinép rám hallgat, egy nappal kevesebb elég lett volna Londonra, s akkor ez a csoda is belefért volna a programba...De hát veszett fejsze nyele...most már ebből se lesz semmi...


Dower fehér szikláival búcsúzott el tőlem  Anglia...

És itt ért véget angliai utazásom. Ezek után már csak a hazaút maradt, talán még a Dower-i sziklákat nappal látni az volt szép, és más különösebbre nem is emlékszem. Fáradtak voltunk, igyekeztünk haza, de élményekkel dúsan megpakolva jöttünk…

 

És igen, lám, 36 év múlva is ilyen sok mindenre emlékeztem….

Hát „molynéni” igazad volt a mesédben: „ Szép életem volt”….

(A mese itt olvasható: https://aranyosfodorka.blogspot.com/2018/10/mese.html )

 

 

Más utazós anyagok:

Egyiptom
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2013/02/1989-aprilis-egyiptom-i.html
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2013/02/1989-aprilis-egyiptom-ii.html

Szibéria
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2013/02/sziberiai-kalandok.html

Görögország
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2019/04/ha-husvet-akkor-gorogorszag.html

Szlovénia
+ lásd a Címkék között a „Szlovénia” címszó alatti sok bejegyzést.
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2017/09/dobronaki-csoda.html
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2017/07/kaszino.html

Horvátország
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2017/05/biscaya-es-pula.html

Ausztria
http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2013/04/setahajo-lagyan-ring-dunan.html
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2017/07/kaszino.html

Anglia
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2018/05/utazzatok.html


...és nézegetem a fényképalbumaimat.
Lenne még mit megírni...
Majd...talán...a kisebb utakra is sok kerül.