2022. február 25., péntek

Majd jelentkezem

Tartok egy kis szünetet...Nem mintha nem várakozna pontosan 11 tervezett bejegyzés a közreadandók sorában - de se kedvet, se erőt nem érzek semmihez. A blogoláshoz se. Valahogy elegem lett mindenből.

Majd jelentkezem.... 

(Hmmmm.... Ha ugyan érdekel bárkit is ez a kis "közlemény"...)



18 megjegyzés:

  1. Várunk vissza, addig is kirándulj, járd a természetet 😊.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Visszajöttem" - de sajnos egedül már nem nagyon merek az erdőben sétálni - társ meg csak ritkán akad...

      Törlés
  2. Miért nem érdekelne?
    Egy kis áramszünet jót tesz, igazad van. Azt tedd amit a test és lélek megkiván.
    Nem vagy elfelejtve.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm ! Kíváncsi vagyok, hogy amit ma közreadtam, abban találsz-e ismerős momentumokat ?

      Törlés
  3. Engem érdekel. Köszönöm, hogy szóltál: zugolvasód Zsuzsa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ♥ minden zugolvasót - és a nyilvánosakat is szeretek !!!! És köszönöm, hogy írtál !

      Törlés
  4. Vigyázzál magadra , elég komor képet választottál illusztrációnak:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Évikém, a mai írás - szerintem - komorabb, mint ez a fenti kép...de hát "ez van".....

      Törlés
  5. Az, hogy nem kommentelek(vagy nem kommentel valaki) még nem azt jelenti, hogy nem érdekli az a sok, érdekes téma, amiről írsz. Biztos többen vagyunk, akik "csak" olvasunk - és most hiányolunk.
    De jó, pihend ki magadból a szomorúságot/és/vagy keserűséget és írj továbbra is. Vannak olvasóid !!! Várunk....
    (K.A.BP.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-) Itt vagyok. Csak aztán nehogy a mai szöveg meg túl hosszú legyen !!!

      Törlés
  6. Azért túl sokáig ne tartson a szünet...Berni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök Berni, hogy látlak ! És igen, a szünet-beli termést már olvashatod. Hogy jó-e, vagy hogy helyesen cselekedtem-e a közreadásával - azt pillanatnyilag még nem tudom.......
      (Na de törölni mindent lehet.)

      Törlés
  7. Hogy kérdésedre is válaszoljak ami az ismerös momentumokat illeti, természetesen felelevednek.
    A vasutat ért légitámadások után apámmal ott jártunk láttam a bomba tölcséreket a vasútui bérház udvarán ami röviddel elötte Getto volt, de már üres volt.
    Mint a Tettye aljában lakó az 56-os eseményeket közelröl èltük meg, A „ mecseki láthatatlanok“ közt számtalan barátom vett részt a mecseken történt eseményekben. Magam egyszer a köbányáig merészkedtem egy barátommal aztán visszafordultunk, a józan észre hallgatva.
    A Tettyén már az orosz tankok állomásoztak a Mecseken feltehetö ellenállókat légierö is támadta, a tölünk jöl látható felszálló fekete füst árulkodott arról hogy az oroszok nem játszanak.
    56 története mint végzödott az ismeretes.
    Mint emlitettem sok-sok emlék elevenedik meg egy ilyen napló olvasása során, szinte lehetetlen mindenre röviden reagálni. Nékem nagy élmény volt elolvasni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Van egy olyan érzésem, ha egyszer találkoznánk, lenne miről beszélgetni....
      Kár, hogy erre nem sok esélyt látok....

      Törlés
  8. Sajnálattal állapitom meg hogy az idö rohan. A kor elörehaladasával érezteti hatását minden egyébb mellekjelenségeivel, ha hiszi az ember ha nem .Bizony sok mindenröl lemondást jelent. Mindez különösen a mobilitást illeti. Egyszerüen tudomásul venni hogy mindez hozzátartozik életünkhöz ez is egy része életünknek. Megtalálni mindazt ami örömet és megelégedést jelent kissé müvészi tevékenységnek látszik , de nem lehetetlen. Novemberben beléptem a 86. esztendöbe, minden napot mint Istentöl kapott ajándékot fogadok örömmel. A harmadik dédunokát várjuk tavaszra.
    Tavasszal igéiretet tettem tavak látogatásai során, hogy küldök én is az itt közelfekvö kis természetes tónál készült „infrarot“ felvételekböl. Ez egy specialis kategoria a fozózáson belül melyet most tesztelgetek. Kicsit elhúzódott a kidolgozâs computeren, új programot vettem ami kezdeti nehézségekkel járt, de lassan funkcionâl.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod én is igyekszem a hétköznapokban megtalálni azokat a perceket/órákat, melyek egy kis örömöt adnak - de néha elég nehéz.És igen sokszor gondolok arra, amit írtam valahol, hálás vagyok minden napért, hiszen a szüleim közül egyik se érte meg az én koromat - én meg lám - még itt vagyok....
      Várom a fotót ! És örülök minden kommentednek.

      Törlés
  9. Hát bizony az én szüleim is korán mentek el 60-70 között. Inkább 60 mint 70. Mai szemmel nézve korán. Talán itt mutatkozott meg a fiatal éveikben elviselt vagy elviselni kényszerült életkörülmények
    késöi hatása. Remes is bezárt ezt nem tudtam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is tudom - oly régen kószáltam a belvárosban - hogy hol van még "régi" üzlet. Lehet, hogy már nincs is sehol. Az idő múlik... eltűnnek a régi dolgok, és mi is lassacskán, az emlékeinkkel együtt...

      Törlés