Ne sírj....

 

A FB-on találtam, csak átmásolom.....

 A FB-on találtam, csak átmásolom.....

 

"Azért ez egy nagyon furcsa ország.

Száz év távlatából kiderül, hogy a vesztes háborúit is megnyerte.

Vezére nemzeti egységre hivatkozik akkor, amikor a nemzet még soha nem volt ennyire megosztott.

Ebben az országban semminek nincs gazdája.

A külügyminiszter vásárolja a lélegeztetőgépeket.

A belügyminiszter irányítja az egészségügyet.

Az országos tisztifőorvos egyik nap bezárat egy kórházat, amit másnap az agrárminiszter kinyittat.

Az alaptörvényt, ami megbélyegzi a másságot, egy meleg férfi írja, aki miután elfogja a rendőrség egy hátizsák kábítószerrel, Petőfi-díjat kap.

A színművészeti egyetem élén egy gépesített lövész áll.

A miniszterelnök-helyettes háziállatokra vadászik.

A keresztény erkölcsiség jegyében kurvákat dugnak egy adriai jachton.

A miniszterelnök katonai géppel jár focimeccsekre, a kormánytagok pedig helikopterrel ebédelni.

Törvényben szankcionálják a kábítószerfogyasztást, de az orruk alatt mindig ott van egy diszkrét fehér csík.

Ahol a szövetségeseiket ekézik, de az állítólagos politikai ellenfeleiket dicsőítik.

Ahol tízparancsolattal gyógyítanának, de a pápáról azt állítják, hogy egy demens vénember.

Ahol úgy indítanak egy zöldváros projektet, hogy kivágnak egy erdőnyi fát.

A minimálbért megadóztatják, de a százmilliókat kereső focistáknak adómentességet biztosítanak.

Ahol habzó szájjal kommunistáznak, de szinte nincs olyan kormánytag, aki ne lett volna tagja az állampártnak, vagy a KISZ-nek.

Ahol az ország leggazdagabb embere olyan buta, mint a segg.

Ahol szemérmetlenül hamisítják a híreket és a történelmet.

Ahol stadionokat építenek iskolák és kórházak helyett.

Ahol minden héten áldozatul esik egy nő a családon belüli erőszaknak.

Ahol háborús bűnösöket rehabilitálnak és emelnek be a nemzeti alaptantervbe.

Ahol vannak százmilliók egy diktátor étkezővagonjának a felújítására, de nincs egy fillér sem a független színházak működésére.

Ahol egy politikusnő arra szólítja föl a nőtársait, hogy merjenek kicsik lenni.

Ahol az emberek megkérdezése nélkül egy bombagyárat építenek a kertjük végébe (kinek stadion, kinek bombagyár).

Ahol miközben több százezer munkahely megszűnik, azt kommunikálják, hogy egyre nőnek az átlagfizetések.

És ahol ezt még kétmillió hülye mindig fenntartás nélkül elhiszi..."

Reinkarnáció

Csak nyugodtan tessék mondani – hogy már megint miket ír itt ez a bolond öregasszony. 1. Úgyse hallom 2. Nem nagyon érdekel, hogy ezzel kapcsolatban ki, mit gondol. (Már bocsássátok meg nekem….) Mert én valamilyen szinten – a magam módján (itt most nem részletezendő formában) hiszek az „előző életekben”. 

Igenis hiszem, hogy valamikor, legalább egyszer jártam már itt. Nemrég láttam egy filmet, amiben egy férfi és egy nő transzban mesélt előző életéről, arról a helyről, ahol laktak/éltek. Visszavitték őket azokra a helyekre és meglepő módon, a transzban elmondott helyszíneket megtalálták, felismerték, holott ebben a mostani életükben annak a vidéknek a környékén se jártak soha. 

Én nem tudom, lehet, hogy valami vicces trükk volt az egész – valójában nem is arról a filmről akarok beszélni, hanem ennek kapcsán a saját gondolataimról. Én már annyit, de annyit gondolkodtam ezen… 

Az én dolgaim valamikor a gyerekkoromban kezdődtek. Miért pont a fúvós-harmonikás sváb-német zenét szerettem már akkor is annyira ? Miért lehet, hogy a világ elég sok táját bejárva, Egyiptomtól-Görögországon át Szibériáig vagy Angliáig, miért pont az Alpokban lágyul meg sírásig a szívem ? Miért vagyok oly mérhetetlen bolondja/imádója/tisztelője ezeknek a hegyeknek ? És nem a Tátrának, vagy a Kárpátoknak ? Miért PONT az Alpok ? Miért éreztem az első igazi „alm” (=hegyi legelő, ha nem tudná valaki) megpillantásakor, hogy én ilyent már mintha láttam volna ? Miért imádom az istálló trágya-szagát ? Miért érzem, hogy tej nélkül nem tudnék élni ? Miért sírok, ha ott vagyok és miért sírok ha eljövök ? Amikor odaérek, azt érzem hazaértem, amikor eljövök, fáj a búcsú. Mi az, ami egem olyan mérhetetlenül erős szállal köt ehhez a vidékhez ? A zenéhez ? Miért szorul össze a torkom, ha jódlizni hallok valakit ? Miért érzem, hogy hozzám „beszél” ? Mi köt az ottani emberekhez, szokásaikhoz ? Miért vagyok a végtelenségig elfogult velük szemben ? Miért írtam 50 évesen pl. egy listára, (hogy mit szeretnék még az életemben elérni) azt, hogy szeretnék még megtanulni tangóharmonikán játszani – jóllehet, ahogy kinéz, erre már nem futja az időből, ámbár ki tudja ? Miért az igen erős vonzódásom az erdőkhöz, füvekhez, fákhoz, madarakhoz ? Miért nem a mélytengeri búvárkodás a kedvenc sportom ? Miért nem repülni akarok ? Miért nem szeretem a halat ? …és sorolhatnám. 

Talán egyszer elárulom elméletemet az átmeneti állapotról is – megírtam én ezt kb. 18 éves koromban, csak egyszer egy nagy selejtezéskor minden írásomat, naplómat kidobálva, ezt is kidobtam. De azért nagyon is jól tudom, mit, hogy gondoltam/éreztem én már akkor. És ez azóta se változott bennem. És én örülök ennek. Jobban érzem magam, mintha azt kellene gondolnom, hogy a „semmiből” jöttem és oda fogok visszakerülni.

Kép: https://kirandulastippek.hu/dachstein-schladming/dachstein-az-ot-hutte-utjan

Itt még igen sok csodás kép látható !

Krumplis finomság

Próbáld ki, finom ! 

 

  

Sás-völgyi séta

Szombat délelőtt nem volt elég a szőlőhegyi séta, felhívtam a barátnőmet, lenne-e kedve velem valamerre elcsavarogni ? Volt kedve, mi több, ötlete is, hogy hová menjünk.... Így aztán eljutottam egy olyan helyre, ahol eddig nem jártam, csak hírét hallottam. Nagyon megérte, ez volt az útvonal:

Ez a Sás-völgy, (Hetvehely közelében) nagyon kellemes, szép hely és dacára a jó időnek, meg a városi ember bezártságának, meglehetősen kevesen voltak csak - amit cseppet sem bántam... Az út egy szép, elég széles  völgyben haladt, majd elértünk az erdei  táborozásra lehetőséget adó szálláshoz, ami persze most nem üzemel. Szalonnasütő hely, "bio"WC-k is vannak itt, de az igazi különlegesség a sétaút a fák koronája között.

https://www.mecsekerdo.hu/lombkorona-tanosveny

Nem emlékszem rá, mikor láttam ilyen rengeteg nyíló hóvirágot, kár hogy ezeket a "virág-mezőket" nem tudtam igazán jól fényképezni. Érdekes módon itt hunyor alig volt, viszont egy helyen sok csillagvirág kéklett (persze igazából ezt se tudtam jól fotózni...) 

A házakhoz érve már látszott a hatalmas fák közé épített "magaslati sétaút" - ilyent még nem láttam és még ha nem is valami "óriási" létesítmény, de különlegessége miatt nekem nagyon tetszett.  Végigsétáltunk rajta:

Amikor zöld az erdő bizonyára még szebb....

A gyerekekre többféle játék is vár....

Ilyent se láttam még...

A végére hagyom azt, ami nem tetszett. Egy óriási tölgyfa körül  csemetevédő csövek sorakoztak. Jó részük már a földön és nem voltam rest oda menni, megnéztem, összesen 4 csőben volt élő facsemete... Kérdeném akkor illetékes elvtársat, mi a fenének volt értelme a csöveket ide hozni, ha a felállításuk után senki sem törődik a csemetékkel ?

(Na jó, ez csak költői kérdés volt...Tudom.... Magyarországon vagyunk...) 

Mindent egybevetve, azért a Sás-völgy szép hely, érdemes ide elmenni...

A patacsi szőlőhegyen jártam

Szombaton már kora-délelőtt kisütött a Nap, nem bírtam magammal elmentem egy kedves volt-szomszédasszonyomat meglátogatni, a szőlőjében... Mert ugye a szorgalmasak már bizony találnak munkát ott. Nem zavartam sokáig, csak körülnéztem a kertben és megállapítottam, hogy van itt munka elég... Kis fecsegés után próbáltam volna az erdőbe feljebb menni, de mindenféle nyesedék-halmok, faágak utamat állták és az azokon túli ösvény se nagyon látszott járt útnak, hacsak a vadak által nem... Így hát visszafordultam és lesétáltam az autóhoz,  közben gyökereket, köveket fotózgatva. Ja, volt egy cica is:

Ilyen messze voltam a Tv toronytól meg a  Kis-tubesi kilátótól

Egy öregecske présház...

A kanyargós és szűk út miatt nem rizikóztam az autózást...

Na végre tudom, ez paraléces faág....(köszönöm Tiffanylda! :-)  )

Nem tudok betelni az "elfordult/elferdült" millió éves tengerfenék látványával. Mekkora erő kellett, hogy vízszintesből függőlegessé gyűrődjenek ??!!

Kövek a gyökerek szorításában...

Káosz...

Vajon lát-e valaki (rajtam kívül) bármilyen alakzatot és ha igen, mit, ezen a képen ?  :-)   (Ja, ez csak amolyan "költői kérdés" volt.....) 

Ha én gazdag lennék.....

Nem tartom magam irigy embernek. Meg vagyok elégedve az életemmel úgy zusammen.

Ám egy, egyetlen egy téma van, ami időnként, amikor valaminek kapcsán eszembe jut - újra felkelti bennem ezt az érzést…

Rettentően szeretnék olyan gazdag lenni, hogy legyen egy lakókocsim és legyen annyi pénzem, hogy azzal ide-oda utazgathassak.

Első találkozásom a témával és irigységem felkeltője egy holland asszonyról szóló film volt jó pár éve, mely bemutatta, hogy a hatvan körüli asszony miképp változtatta meg az életét. Bár egy kis lakása volt valahol, ahová – mint biztos kikötőbe, bármikor visszatérhetett – de ő úgy döntött, hátralévő életét lakókocsiban (kutyájával) fogja leélni. Bejárta a világot. A film  részleteket mutatott hétköznapjaiból. Már akkor is – emlékszem – napokig foglalkoztatott a dolog és nem tudok szebb szót írni, mert igenis irigyeltem. Ledolgozta az életét (mellesleg én is) van lakása (nekem is) van pénze egy igazi luxus lakókocsit vásárolni (na ez nekem már ugye nincs), van pénze az autóját és természetesen önmagát fenntartani, ( hát az én nyugdíjam magyarországi utazásokhoz szükséges benzinre se lenne elég…) Mi a fene a különbség kettőnk között, leszámítva azt, hogy engem sajnos  rossz helyen pottyantott le a gólya ?

Na jó, elmúlt, elfeledtem, volt ezer más dolog, ami kitöltötte a gondolataimat. Tegnap este aztán megint beletrafáltam… Teljesen más kerestem a youtube-on, és egyszer csak ott volt a szemem előtt ez a film. Ki küldte ? Miért ? Vagy miért pont most, ebben a lehetetlen karanténos világban és a lehetetlen vén koromban ? (habár, ... habár a film végülis egy korombéli hölgyről szól....)

Most ezt a filmet találtam:

Egy régebbi, másik műsorban egy "nagyi"-csapatot mutattak be: MIND hatvan felettiek, (németek) voltak férfiak is, de mind egyedül álló/élő ember volt, (ötnek volt kutyája.) Minden évben rendszeresen közös túrákat szerveznek, bejárják a fél világot és hát természetesen saját hazájukat is. Télen Spanyol-vagy Olaszország,  nyáron az Alpok… NEM, nem milliomosok, tök normál emberek, olyanok mint én, akik középkategóriás állásban ledolgozták az életüket és ez alatt tudtak annyit összespórolni, hogy vegyenek egy ilyen szuper autót, és most a nyugdíjuk elégséges ahhoz, hogy utazgassanak is vele. 

Szégyellem, de ha ilyesmit látok, bizony irigykedem.…

Miért vagyok én kevesebbet érő, mint ők ?  Miért ? Miért ????

Aztán este, már elalváshoz készülődve eszembe jutott egy másik gondolat. Ha pl. az én életemről/hétköznapjaimról  készülne egy film és azt egy eldugott afrikai faluban, vagy a dzsungel szélén  élő, vagy akár itt a városomban, a  padon alvó embereknek mutatnák be, ők nem valami hasonlót éreznének ? (Persze csak akkor „jogosan”,  ha  a becsülettel ledolgozott élet, mint alapfeltétel, meglenne mindannyiuknál.)

Ki a fene találta ki a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” jelmondatot ?

(A forrófejű franciák.)

Hazug disznók!

Ilyen NINCS is !

https://www.pressebox.de/pressemitteilung/albcamper-wohnmobilvermietung

(Valami ilyesmi lenne az elképzelésem….Csak azért mutatom meg, hátha nekem akarna ajándékozni egyet valaki.   :-) )

2021.02.18. Ma megérkezik !

Utassal együtt indult útra július 30-án Perseverance, a NASA új-generációs mars-járója – írja a CNET. A guruló labor fő küldetése az, hogy élet nyomai után kutasson a kietlen bolygón, de ezen kívül fényképeket is készít majd, marsport és marsi köveket gyűjtöget, amiket később visszajuttatnak a Földre. Tanulmányozza még a bolygó kőzettanát és időjárását, valamint eljuttatja a Marsra az első földön kívülre reptetett helikoptert.

A küldetése legalább egy marsi évig tart majd (687 földi nap), de a NASA-nál valószínűleg ennél hosszabb távra terveznek.

A cél a Jezero kráter:

Mint egy kisgyerek a karácsonyt, úgy várom !  Tegnapelőtt este kimentem, de nem volt szerencsém, felhős volt az ég, nem látszott a Mars. Tudom a hely(szín)ét az égbolton, és annyira szerettem volna, hogy legalább csak azt a pici csillogását lássam.  Aztán csütörtök este minden adott volt, mindenki (= csillagok, Hold) a helyén volt és csak a képzeletemet kellett mozgatni ahhoz, hogy a kis űrjárművet "odalássam" arra a csillag-pontocskára, ami a Mars... Olyan hihetetlen, valószerűtlen, hogy odáig el tudunk repülni - és ugye már nem is először.... A Hold "meghódítása" valahogy elfogadhatóbb volt számomra mint ez a messzeség. 

Érdeklődőknek további részletek itt: 

https://index.hu/techtud/2020/07/13/mars_nasa_perseverance_marsjaro_ingenuity/

https://telex.hu/tech/2021/02/17/marsjaro-perseverance-landolas-nasa-mars

Gondolatok, gondolatok....

Kezembe került egy régebben „elspájzolt”  diasort, amin emlékszem, megérkezésekor is, de ma is - időm lévén - elmeditáltam. Olyan jól hangzó mondatok vannak benne…

Bennem mégis újra felpiszkálta a kétségeket.

Újra  - ezredszer - merült fel bennem, hogyan kell „helyesen” viselkedni egy öregembernek ?  Mit kell/lehet/szabad megmondani, megmutatni ? S ha a dolgaink, a gyakran nagyon nehéz dolgaink egy részét álságos kegyeletből elhallgatjuk, jót teszünk-e ?

Hogy a csudába is lehet elfogadhatóan megmagyarázni valamit, egy élete delén/csúcsán lebegő 30-asnak, hogy elérkezik majd egy fordulópont, amikortól már nem nagyon lehet azt mondani, hogy  az élet „… egyre szebb lesz”…. Ami NEM azt jelenti, hogy én ne találnék szépet a hétköznapjaimban… 

Vagy egyáltalán kell-e valamit is mondanunk ?

Nem jutok dűlőre önmagammal…

Egy idő után legyintek az egészre, majd lesz, ahogy lesz…. Ítélje meg az utókor (ha ugyan…), hogy helyesen cselekedtem-e?

Igaz, nekem van egy csodás menedékem, az írás. Ami menekülés, megkönnyebbülés, öröm (többnyire). És írok, mint a  megszállott. Aztán sok mindent "törlök" - de ha nem jön egy bolond gondolatom, s nem törlöm egyszer a gépemről ezeket a megörökített (gyakran bizony keserű és szomorú) gondolatokat - nos, akkor fog csodálkozni az, aki "felszámolja" a gépemet. 

Bár tartok tőle, senkinek se lesz igénye, ideje az én gépemet nézegetni..

Ha lenne kedve másnak is töprengeni ezen, íme a gondolat-indító diasor szövege :

(Előtte és csak zárójelben:  sajnálom, hogy "egyesek" nem olvassák a blogomat... de nem baj, ha a Sors akarja, ők is megöregszenek egyszer...)

"- Uram, vigyázz rám, hogy öregségemben is szerethető legyek !

- Fékezd meg túlbuzgóságomat, amellyel azt képzelem, hogy nekem minden témához mindig mondanom kell valamit.

- Szabadíts meg attól a jó-szándékú segíteni akarástól, mellyel mindig én akarom elrendezni mások elrendezetlen ügyeit. Ne vegyem zokon, ha az emberek beavatkozásnak nevezik az én segíteni akarásomat.

- Taníts meg arra, hogy okos legyek, ne csak okoskodó. Legyek mindig kész a szolgálatra, de a mellőzést is el tudjam fogadni.

- Sok bölcsességet halmoztam fel hosszú életemben, és nagyon sajnálom, hogy ezt nem tudom másoknak továbbadni.

- Beletörődöm ebbe  Uram, de ugye megérted azt a kérésemet, hogy legalább néhány barátom maradjon mellettem ezekben az utolsó években.

- Taníts meg arra, hogy tudjak hallgatni a betegségeimről és nehézségeimről. Ezek évről-évre növekednek, és velük együtt nő bennem a hajlandóság is, hogy mindig erről beszéljek.

- Nem merem azt a nagy kegyelmi ajándékot kérni Tőled, hogy őszinte együttérzéssel tudjam hallgatni másoknak a betegségeikről szóló folyamatos panaszkodását. De legalább arra adj erőt, hogy türelmesen végighallgassam őket.

- Azt sem merem kérni, hogy halványodó emlékezőtehetségemet erősítsd vissza olyanná, amilyen régebben volt. Inkább azt kérem, hogy adj nekem több szerénységet és kevesebb magabiztosságot, amikor előfordul, hogy mások ugyanarra az esetre másként emlékeznek, mint én.

- Ajándékozzál meg azzal a csodálatos bölcsességgel, amely beláttatja velem, hogy én is tévedhetek. Taníts meg arra, hogy előítéletektől és irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát, és ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani a fiatalokról.

- Tölts be úgy a Te szereteteddel, hogy vénségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek." 

Kép innen:http://versek.aranyosiervin.com/tag/oreg/

(Sajnos hasonlóan találó, de "lányos" képet nem találtam...) 

Ilyen napjaim vannak...

 ...tegnap este is... csak "kiszaladok" (pl. megnézni a szomszéd macskája megette-e már az utcára kirakott "kegyelem-kaját")  - de közben fel KELL néznem az égre. És ott vigyorog, integet velem szemben az a hatalmas alak,  az Orion, amibe én nem 7 csillagot, hanem egy valós alakot látok már, annyiszor néztem a "képét".

Kapok  és keresek is csillagos videókat. Az alábbit tegnap kaptam, de bevallom, nem lettem se vidám se "feldobott" tőle. Valahogy az jutott eszembe, milyen kár, hogy egyszer (majd sokára) el kell hagyni ezt a szép bolygónkat és milyen jó, hogy azt nekem már nem kell megélnem. És akik akkor élni fognak azoknak ez természetes lesz (mint nekem most ez a monitor, ami előtt ülök) és az akkoriak már talán nem is fognak se félni, és nem fogják sajnálni, hogy a Földet itt kell hagyniuk.

Előjegyezte mindenki a csütörtöki szenzációt ígérő napot ? Én biztos ráragadok a tv-képernyőre - nagyon várom az eseményt, "Percy" megérkezését és remélem minden a legnagyobb rendben fog történni...

https://hu.wikipedia.org/wiki/Perseverance

A zselatinról

Valamikor nagyon, nagyon régen egyszer az ízületi gyulladásra ajánlott káposzta pakolásos bejegyzésemnek a neten hihetetlen visszhangja lett. A mai napig nem értem - de gyanítom vagyunk páran, akik ízületi gondokkal küzdünk....

Amiről viszont - úgy emlékszem - nem írtam, az a zselatin évek óta történő rendszeres használata.

Leírom, de előtte ide biggyesztek egy cikket, ami egyértelműen egy 15 ezer Ft-os  gyógyszer reklámja. Hát döntse el mindenki, hogy melyikkel kísérletezik. A zselatinból 20 dk. kb. 1200.- Ft,  én évente 4 ilyen (20 dekás) kúrát csinálok.

https://artroflex.hu/blog/zselatin-valoban-hasznal-izuleti-porckopas-eseten

Egész eddig azt tettem, hogy a reggeli teám egy részében feloldottam a zselatint, majd a többi teához kevertem  és megittam. Hazudnék, ha azt mondanám, jobb lett tőle a tea - de meg lehetett inni. És most hallottam, hogy a zselatin hideg/megdermedt formájában is használják egyesek. Nosza, kipróbáltam. Bizony azóta nagyon vissza kell fogni a kezemet, hogy mennyi zselatint tömök a számba, mert annyira finom. Persze, aki a gumicukorkát nem szereti, az ezt se fogja. 

Kép a fenti cikkből

Így készül: egy kb. 3 dl-es bögrébe a normálisnál kicsit erősebb szörpöt (én málnaszörpöt) készítek. Ezt felforrósítom és ebben keverem el a zselatint. Aztán hagyom hűlni. Ha kész a csodás málna-zselém. Egy nap ennek a mennyiségnek a felét eszem meg. De ez nehezemre esik, mert az egész bögrényit legszívesebben azonnal felfalnám. Nos, ha valakinek kedve van, próbálja ki. Nem tudok garanciát vállalni rá, hogy mindenkinek segít - én csak a magam esetéről tudok mesélni. Én már  76 éve használom a térdeimet - és bár nem mondom, hogy tökéletesek, de egész jól elvisznek még erre-arra.... Talán épp a zselatin-kúráimnak is hála.

Öröm kapni, öröm adni

Nem tudok betelni a csillagászati témájú filmekkel. A tv-ben is sokat nézek, kedvenc Harald Lesch-emmel, és most kaptam egy fantasztikusan jó, közérthető videót, amit már kétszer egymásután megnéztem és még egy párszor meg is fogom, annyira jónak, közérthetőnek, érdekesnek tartom. Nem nagyon hiszem, hogy egyre kevesebb számú  olvasóim közt van, akit érdekelne a csillagászat, így hát nagy valószínűséggel  csak magamnak mentem ide, de nem baj. Én nagyon örültem ma ennek.

Ráadásul jól sikerült a meglepetésnek készített grillázsos ostya, és finom lett a madártej. Kell-e ennél több a boldogsághoz ? Nekem nem. A grillázsos ostyát már becsomagoltam, amikor eszembe jutott, hogy fotót készítsek róla...A madártej viszont még megvolt :-)

Relax újra

 

Nemrég,  amikor a relaxos kedvenc videóm beillesztési linkjét kerestem, találtam ezt a videót is. Nem tudom, ki hogy van vele, de engem ezek, az ilyenfajta zenék annyira megnyugtatnak. Még "gépezés" közben is szívesen hallgatom, de akármit csinálok, valahogy "belül" jólesik ezt hallanom. Hátha másnak is...

Próbáld ki !

Szuper krumplis ötletek

 

És ha ide kattintasz, találsz még egy csomó csodajó, egyszerű étel-ötletet: 

https://www.facebook.com/watch/CookrateMagyarorszag/

(Igen...töröltem - már megint - az előző bejegyzésemet.Ha valaki a blogomban a jövőben bármilyen politikai vonatkozású szöveget talál, lőjön le !)

Kedvenc téli csillagképeim

 

Nagyszerű kis film, akit érdekel a téma, ezzel könnyebben el tud majd igazodni a téli égbolt csillagai között.

Ez egy másik, de szintén nagyon jó:

Ne zavarjon, hogy a film egy kicsit régi, a  csillagok még régebbiek  :-)

Őszapó

Van eset, amikor a más blogjában fedezek fel dolgokat, ami örömöt okoz. Be merem vallani: amit egy kicsit tán irigylek is. Mert egyik kedvenc blogomban mindegyik post nagyszerű, de vannak még nagyszerűbbek is. Most egy ilyent ajánlok, olvassátok /nézzétek, tényleg csodálatos:

https://albertistvanfotonaploja.blogspot.com/2021/02/az-oszapo.html#more

Róla szól: 

Kép: https://www.youtube.com/watch?v=MdQoXE80oIc

Mecseki kis séta

Ki kell használni ezt a nem normális januárt - hiszen Európa felében hóviharok vannak, itt délvidéken meg szép csendben beindult a természet. Már az első gólya is megérkezett. (Szegény, lehet, hogy megbánja majd...) Sajnos nem tudom, nem lesz-e ennek még böjtje, jövő hétre fagyokat jósolnak a meteorológusok.

Mindegy, mi elmentünk ma a százszor megjárt és soha meg nem unható útjaimra, a Lapisra, meg a kozári kőbányához. Igaz, nem ez volt az eredeti cél, de a Mecsek olyan hihetetlenül telistele volt autókkal, hogy próbáltunk olyan helyet keresni, ahol lehetőleg senki sincs, vagy csak kevesen. Sokszor megjártam én már ezt a utat, de sosem fogok betelni vele... Meg nem tudnám mondani, mi köt ehhez a vidékhez ilyen szorosan, de egy biztos, mindig örül a szívem, ha erre járok.
Természetesen készültek képek is, ezerszer látott témákról, de  ezek a tegnapi napra fognak emlékeztetni...

Nem igazán látszik, de ez a tisztás telistele van nyíló hunyorokkal...

Elkésett hunyorka - a többiek már javában nyílnak....

Nem tudom nem-szeretni őket..tehát hazahoztam....

A kozári kőfejtő és csodálatos kövei

A kilátó - sajnos - még mindig zárva. Nem tudom, olyan nagy munka lenne pár cserép megigazítása ? Senkit se érdekel a dolog, tényleg ???

A kérdés változatlanul fennáll: ki ismeri, milyen gomba ez ? Már nem olyan szép, mint egy hónapja....

Többféle vélemény futott be: kormos mirigy, vagy Júdásfül gomba. Szerintem a kettő kereszteződése... már ha létezne ilyen....

Veresgyűrű som

Mai sétám során a Havi-hegyen láttam/találtam ezt a csodaszép bokrot:

Rögtön eszembe jutott, hogy gyerekkoromban nagyapám tél elején mindig csinált vesszősöprűt. A kertünk meredekebb, „hegyoldalnak” nevezett felső részén nőtt egy bizonyos bokorféle, aminek a vesszejét igen alkalmasnak találta a söprűcsináláshoz. És ez a fenti képen látható veresgyűrű som volt, az aminek télre bepirosodnak az ágai. (Mikulásvirgácsot is csináltak anno belőle…)

Ebből aztán egy jó nagy csomót szorosan összedrótozott, és egy régi söprűnyelet beledugott a közepébe. Kész is volt az új söprű.  Volt ugyan „rendes” cirok  söprűnk is, de ezzel jól lehetett a leveket, sőt úgy emlékszem, néha télen még a laza havat is söpörni.

Kép: https://impletituri-din-rachita.ro/hu/prod/vesszosepru_129/

Sok sok évvel ezelőtt,  amikor a Gyükésbe  jártam a kutyáimmal, egyszer ez a dolog eszembe jutott, vittem ki metszőollót és vágtam gallyat én is, és az a söprű jó sokáig meg is volt – aztán (nem is tudom miért), már nem csináltam újat. Vettem azt a ritka-fogú u.n. levélgereblyét – és részben azzal, részben a rendes cirokseprűvel söprögetem a millió levelet  ősszel a házam körül.

Az már csak este jutott eszembe, látott-e ilyent egy mai városi gyerek ? Tudna-e ilyent csinálni ?  Miért mennek feledésbe a praktikus, olcsó, házilag is könnyen előállítható dolgok ?

Miért esznek az emberek kész kitudjamibőlkészült ételeket,  amikor nagyon finom dolgokat lehetne házilag készíteni ? Egyszerűeket, és biztos vagyok benne, hogy nem drágábban, mint amennyibe a csak melegítésre szoruló műkaják kerülnek.

Mert nincs idő ?

És akkor mire van?

Amire van, az több, jobb, értékesebb, mint ezek  a dolgok ?

Haladni kell a korral ?

Na de mindig és minden áron ?

Hová ?

Hová haladunk ?

Van valaki, aki tudja ?