2022. október 31., hétfő

CICA-VIDEO

Inkább ilyeneket kellene néznem - reggeltől estig, mint a híreket olvasni...

Itt volt eredetileg egy nagyon aranyos cicás videó - de a tulajdonos letiltotta. Nem baj, van másik:


2022. október 30., vasárnap

Hurrá ! A posta is....

https://pecsaktual.hu/kozelet/jo-tudni-tobb-pecsi-kisposta-is-bezar/

A Magyar Posta tájékoztatása szerint energiatakarékossági intézkedések miatt november 12-től országosan 366 helyen ideiglenesen szünetelni fog a postai szolgáltatás.

  • Pécs 10 posta (Baltika utca 14.), helyette Pécs 1 posta (Jókai utca 10.) H: 07:00-19:00, K-P: 07:00-18:00, Szo: 08:00-12:00, V: Zárva
  • Pécs 11 posta (Illyés Gyula út 48/1.), helyette Pécs 18 posta (Esztergályos János utca 16/a). H-P: 08:00-18:00, Szo: 08:00-11:00, V: Zárva
  • Pécs 13 posta (Feketegyémánt tér 3.), helyette Pécs 1 posta (Jókai utca 10.) H: 07:00-19:00, K-P: 07:00-18:00, Szo: 08:00-12:00, V: Zárva
  • Pécs 15 posta (Szigeti vám 1.), helyette Pécs 14 posta (Ybl Miklós utca 8.) H-P: 08:00-18:00, Szo: 08:00-11:00, V: Zárva
  • Pécs 17 posta (Jurisics Miklós utca 17.), helyette Pécs 1 posta (Jókai utca 10.) H: 07:00-19:00, K-P: 07:00-18:00, Szo: 08:00-12:00, V: Zárva
  • Pécs 19 posta (Szabadságharc utca 7.), helyette Pécs 1 posta (Jókai utca 10.) H: 07:00-19:00, K-P: 07:00-18:00, Szo: 08:00-12:00, V: Zárva
  • Pécs 5 posta (Surányi Miklós út 21.), helyette Pécs 1 posta (Jókai utca 10.) H: 07:00-19:00, K-P: 07:00-18:00, Szo: 08:00-12:00, V: Zárva
  • Pécs 7 posta (Zsolnay Vilmos út 103.), helyette Pécs 1 posta (Jókai utca 10.) H: 07:00-19:00, K-P: 07:00-18:00, Szo: 08:00-12:00, V: Zárva
  • Pécs 8 posta (Honvéd tér 13.), helyette Pécs 16 posta (Varsány utca 10.) H-P: 08:00-18:00, Szo: 08:00-11:00, V: Zárva
Mi lesz a pécsi 1-es  postán ? Megmondom,mindenféle jóstehetség nélkül: órákig tartó sorban-állás.

Köszönjük !


Olvastad ?

"...Eddig is éhen lehetett halni ebben az országban, most még törvénybe is írnák...."

https://telex.hu/belfold/2022/10/27/szikra-dorottya-szocialis-torveny-egyhazak-fidesz-allam-joleti-allam-szegenyek-idosek


Nincs mit hozzáfűznöm.

Tán annyit, hogy:  szégyen. 

És nem tudom, sírjak-e, vagy hányjak ? 



2022. október 29., szombat

Léleksimogató

De hogy a hosszú hétvégére valami szépet is adjak, hallgasd  ezt a  léleksimogató zenét:


Vesztünkbe rohanunk

Sajnálom, hogy ilyen szomorú hírt találtam mára  és ha máshol is olvastad, nem baj. Nem lehet elégszer mondani, írni, olvasni, felhívni a figyelmet, hogy vesztünkbe rohanunk...



 🟡 Az Élő Bolygó Jelentés szerint a trópusi területeken csökken a leggyorsabban a biológiai sokszínűség, pedig pont ezeket a területeket lenne a legfontosabb megőrizni.

🟡 Az ENSZ a 2010-es éveket a biodiverzitás évtizedének nevezte ki, de az emberiség elbukott, 2020-ban rosszabb a helyzet, mint 2010-ben.
🟡 A WWF által megfigyelt vadon élő fajok állománya több mint kétharmadával csökkent az utóbbi ötven évben.
🟡 Egyelőre úgy tűnik, a párizsi klímacélokat sem fogjuk tudni tartani, kataklizma felé tartunk.
👉 Olvasd el a Telex.hu cikkét.
👉 A WWF közleményét itt, a teljes jelentést itt tudod elolvasni és letölteni.


És akkor  - mintha megrendeltem volna - ma reggel az egyik tv-csatornámon azt láttam, mi lesz/lenne velünk, a Földdel egy napkitörés után. 
Meghalunk. 
És vége.
De lehet, hogy meg se kell várni a napkitörést....

Itt megnézhető a film - német nyelven:

         


2022. október 28., péntek

Még mindig/újra a Triglavról...

Azt hiszem, megint "csak magamnak" - ajánlva kerül ide a mai bejegyzés...
Egy ismerősömtől kaptam elolvasásra (és persze szív-melengetésre) ajánlva az alábbi cikket:
https://telex.hu/szepkilatas/2022/09/17/bizony-neha-3000-meter-magasban-is-sorba-kell-allni

Kimondani is sok, 34 éve jártam ott, de olyan élénkek az emlékeim - tán mert sokszor gondolok rájuk - hogy az néha engem is meglep...
Nos a cikk elolvasása után (nem először) azt érzem, jó időben voltam jó helyen. 1988-ban még nem volt az idegenforgalom számára ismert a Triglav, és hát ennek megfelelően nagy forgalom se volt rajta. A képeimet nézegetve alig-alig látni embereket - akik az utam során viszonylagos közelembe kerültek. Nem volt gondom se szállással, se étkezéssel, valójában semmivel se...
Micsoda mázlista vagyok ! Erre és így még nem gondoltam, hogy bár életemnek nagyon nehéz szakasza volt akkoriban, ez a Triglav mégis akkora és olyan csodás élmény, ajándék volt, hogy kellőképp tán megköszönni se tudom sorsom irányítójának....

Az alábbi képek már többször szerepeltek a blogban, most csak azért teszem ide, hogy bizonyítsa - akkoriban alig jártak túrázók arrafelé...






És mostanában így néz ki: 


Képek innen: https://megallasnelkul.blog.hu/



2022. október 26., szerda

"Használd fel"

Szeretem és szívesen olvasom.  Most ezt:

Egy rövidke idézet belőle:

„….Boldogságunk legnagyobb ellensége mégsem a váratlan tragédiák jelenléte, és nem is az emberi rosszindulat. Nem a gonosz ember tud legtöbbet ártani a világnak, nem is az ostoba, hanem az, aki némán szemléli ezek tevékenységeit.

Az emberiség legveszélyesebb ellensége nem a rosszindulat, hanem a közöny. Mert ártani csak az tud, akinek hagyják, hogy ártson, és ha az emberek többsége nem lenne passzív szemlélője a körülötte zajló eseményeknek – és ezáltal saját életének is – akkor minden károkozó könnyen megállítható lenne.

De még a cselekvők sem mindig érnek el tartós változást, aminek az az oka, hogy fontos ugyan valami ellen felemelni a hangunkat, de önmagában ez még nagyon kevés. Pozitív alternatíva nélkül ugyanis hiába szüntetünk meg valamit, ami kártékony, mert nincs, ami a helyére léphetne. Ahol nincsen cél, ott káosz uralkodik. Ezért soha nem valami ellen érdemes küzdeni, hanem mindig valamiért. Egy olyan célért, amely helyébe tud lépni annak, amit rossznak látunk a világban, és ami elég erős ahhoz, hogy fenntartható legyen….”

♥♥♥


Új forradalom előszele Pécsett ?

Ady Endre: A Tűz csiholója
 
Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.
 
Az első emberi bátorság
Áldassék: a Tűz csiholója,
Aki az ismeretlen lángra
Úgy nézett, mint jogos adóra.
 
Mint egy Isten, hóban vacogva
Fogadta szent munkája bérét:
Még ma is minden bátor ember
Csörgedezteti az ő vérét.
 
Ez a világ nem testálódott
Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:
Legkülömb ember, aki bátor
S csak egy külömb van, aki: bátrabb.
 
S aki mást akar, mint mi most van,
Kényes bőrét gyáván nem óvja:
Mint ős-ősére ütött Isten:
A fölséges Tűz csiholója.

  




2022. október 24., hétfő

Jön...jön...


 

Ősz 

 

Pirosat virágzik a vadszőlő,

levele lesz szirma, ötágú virága.

Pár napig szép csak,

aztán némán lehull az őszi sárba.

A sárga-cakkos tölgylevél 

követi  guruló gesztenyék útját,

a dió is szétpattintja burkát,

utolsó ernyőit a pitypang

szerteszét röpteti.

Köd-könny rezeg halott levélen,

elfekszik a fű is a réten,

korán húzza rájuk takaróját az ég,

még hat óra sincs, de itt a sötét.

2015

 

2022. október 23., vasárnap

Az én októberem

Gondoltam, egyszer végre már elmesélem…bár egyáltalán nem gyönyörű, semmiféle nosztalgia  nem fűz hozzá, sőt…Viszont az enyém, s ezáltal én is a „nagy idők tanúja” vagyok/lehetek – a magam módján.

Gyönyörű napsütése délelőttre emlékszem. Tornaóra az udvarban – Papp Erzsi a magasugrásnál oly szerencsétlenül esik a homokba, hogy karját töri. Életemben először látok „balesetet”. Nem a mentő jött érte, hanem valamelyik tanár vitte orvoshoz a bőgő gyereket. (Ami az első „igazi” baleset-látvány lehetett volna, - a motorversenyző járdaszegélyhez csapódása   a Magaslati úton, a Blanczék háza előtt –  azt nem láttam, mert arra a versenyre -se- vittek el engem.)

Másnap szünetben halljuk, hogy a szomszéd ház ( nekünk akkor a „gyogyó” – amúgy hivatalos nevén ma már a papnövelde) egyik ablakából üvölt a rádió. Nem értettünk mi abból semmit, de egy 11 éves gyerek már elég jól tud arcról olvasni. A tanárok arcán félelem ült. Csendre intettek minket – hallgatóztak, sugdolóztak. Nemsokára hazaküldtek mindenkit. Akkoriban – bár már volt buszjárat mifelénk -  mi bizony gyalog jártunk iskolába – s mire hazaértem, meglepődve tapasztaltam, hogy otthon is elég feszült, ideges a helyzet.

Nem tudom, másnap-harmadnap mentünk-e még iskolába, de az biztos, hogy egy idő után nekünk „hegyről lejáró gyerekeknek” rendkívüli szünet volt, mert senkit sem mertek a szülei elengedni….Tán az iskola is zárva volt ? Ezt nem tudom biztosan.

És az ez utáni időre – mint életem legnyomasztóbb időszakára fogok visszagondolni, amíg csak élek. Hogy a „mecseki láthatatlanok”, vagy már az oroszok, avagy mindkettő lövöldözött-e a közelünkben én nem tudom. De volt fegyverropogás.  És hallottuk, amikor az orosz tankok  valami félelmetes recsegő-csikorgó hangot adva, végig-vonultak a Magaslati úton. (Mi még kicsit feljebb laktunk.) Valaki mesélte, hogy a Széchenyi téren - mint a taxik - úgy parkolnak a tankok.



Ettől kezdve több napon át, ruhástól, a ház földszinti helyiségében, nyugágyban, meg ideiglenesen összevackol helyen aludtunk mi gyerekek, s fogalmam nincs, a felnőttek aludtak-e egyáltalán ezeken az éjszakákon ? Miért is ? Féltek, hogy gyorsan el kell hagyni a házat ? Betörnek ? Szétlövik ? Hogy valami miatt menekülni kell ? Valószínű…. Két háború emlékeit cipelték nagyszüleim ekkor már a lelkükben, anyánk is megélt már egyet.

Ekkor is (meg ez előtt is) egész halkan hallgattuk a Szabadeurópa Rádiót, állandó félelemben, nehogy bárki más meghallja, mi szól nálunk. (Most elgondolkodom: ki a fene hallhatta volna, egy nagy kertben álló családi házban a halk zsizsegő adást ? Mégis féltünk….)
Újra és újra – nem először – előjöttek a háborús mesék,  az akkori félelmek, események. Nem volt az olyan messze, csak 11 év múlt el….

Latolgattuk, lesznek-e bombázások ? Én azt hiszem ettől féltem a legjobban. Gyakran kémleltem az eget.  A ház mellett volt egy földbe vájt kis lyuk – nem mondanám barlangnak, abba nagy vész estén ha két ember be tudott bújni, sokat mondok. Se fala, se teteje, se ajtaja –  ha eltalálta volna valami a házat, az a gödör biztos maga alá temette volna azt, aki oda menekült.  És hogy fért volna el ott az egész  család ? Sehogy…Igaz, a háborúban is inkább a szomszéd Csekéék pincéjébe mentek, ha bombariadó volt.

Mai napig emlékszem, hogy az élelem-szerzés mekkora gond volt. Mennyire féltünk, hogy nem lesz ennivalónk. Pedig azokban az ötvenes években eléggé szokva voltunk az „ez-sincs-az-sincs” léthez. A házban (családban) ekkor mindössze egy férfi volt, nagyapám (58), a nagymamával (56), anyámmal (35), s velünk, két kicsi  (11 és 9 éves) gyerekkel. Nem valami ellenállásra képes csapat….
Igazán érthető volt a félelmük, s az is, hogy ez ránk is átragadt.
Öcsémmel a „hegyen” (= meredek kertoldal) volt egy „várunk” – egy vadrózsa bokor rejtekében. Oda cipeltünk fel mindenfélét. Többek között kockacukorra, cikória-kávéra, babra, almára és egy ócska lábosra emlékszem. Azt gondoltuk, ha lebombázzák a házat, akkor a család ide menekülhet és majd itt húzzuk meg magunkat. Valami gondunk volt a gyufával – vagy nem tudtunk szerezni, vagy elázott ? Nem is emlékszem pontosan…

Istenem,  nem jó visszagondolni erre az időre. Valahol mélyen bennem lapul még ma is az akkori félelem…..
De elmúlt – mint ahogy a mai napból is tegnap lesz holnap….

******************************
Most visszakerestem, 2007-ben és 2009-ben is megemlékeztem 13 éves írszetter,  Reed nevű kutyám haláláról. 1989-ben ezen a napon tért meg az örök vadászmezőkre.
                                   ******************************

Nekem ezen a napon semmi, de semmi ünnepelni-valóm nincs.  


2022. október 22., szombat

A Teremtés oszlopai meg a JWT.

A képet innen hoztam: 

https://raketa.hu/jarjuk-be-a-teremtes-oszlopait-a-james-webb-hihetetlen-felvetelen

...és nem tudok betelni vele. Nézem, hosszasan nézem (a kinagyított, itt nem közölhető változatot) és az egész olyan, mint a mese, közben tudom, hogy részese vagyok valami csodának....és nem, nem mese...ez valóság, tőlünk 7000 fényév távolságra van (ha ugyan még megvan)  és ami ott ma történik, azt mi csak 1000 év múlva fogjuk észlelni. 24 órásra, 360 naposra méretezett agyunkkal felfoghatatlan....

Nos, nem tűnik ez mesének ? Nekem igen - habár hihető mese, mert tudósok mondják....

Ez a  James Webb Űrteleszkóp felvétele a Teremtés Oszlopairól... 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Teremt%C3%A9s_Oszlopai

A képet teljes felbontásban egyébként innen lehet letölteni.


(Tudom, nem sokakat érdekel kedvenc témám, de ide azért teszek be dolgokat, hogy magamnak megörökítsem és később esetleg visszanézhessem.)





Szenzációs !

 ...Legalábbis szerintem, mert annyira, de annyira tükrözi a mát...

Lackfi János

MOST

Most nem hallom, mert egy alagútba értem,
Most nem tudunk beszélni, mert éppen fizetek,
Most meg fog szakadni, mert metrózom éppen,
Most leteszem, mert furcsán néznek rám a népek,
Most éppen itt vagyok, te hol vagy?

Most szaggatott, mert megy a rádió,
Most nem hallom, túl hangos a busz motorja,
Most esküvőn vagyok, a pap csak mondja-mondja,
Most elfogja a térerőt az aluljáró betonja,
Most éppen hol voltál, hol nem voltál!

Most mindenki énrám bámul, te is tudod, hogy én is,
Most beszélhetnénk, de akkor mikor ebédelek meg,
Most kihangosítalak, hogy hallják apuék is,
Most leteszlek, mert a másikon keresnek,
Most éppen vagyok, aki vagyok!

Most nem alkalmas, figyelj, egy gólpasszt kapok épp,
Most engem csinálnak, a fodrásznál ülök,
Most én volnék a betelefonáló húszezerért,
Most még nyugodtan, de mindjárt lemerülök,
Most éppen nem vagyok, ki voltam egykoron!

Most tegyük le, anyukám, bejött a főnököm,
Most nem fogadok hívást, mert szandálban vagyok,
Most elutasítalak, mert növesztem a hajam,
Most bújj el a zsebemben, hallgasd, hogy mit makog,
Most tudom, te ki vagy. Ja, hogy én ki vagyok?



2022. október 21., péntek

Sáska

Olvasom ezt és  örömmel gondolok arra, hogy az én szavatosságom előbb-utóbb lejár. Remélem előbb, mint hogy sáskát kelljen ennem....

https://www.agrarszektor.hu/elelmiszer/20221019/saskat-es-tucskot-arul-a-magyar-szupermarket-leesik-az-allad-ha-meglatod-mennyiert


".....Úgy tűnik, az emberek szeretik a különlegességeket, hiszen az első hetek tapasztalatai alapján nagyon jó volt a fogadtatásuk és jó eladási számokat produkáltak. Azonban nem lehet elmenni amellett sem, hogy az ára igencsak borsos: 80 g tücsök fehérjés chips 890 forintba kerül, 20 g fűszeres sült tücsök 2 890 forintba, 10 g ehető sáska kakukkfű és oregánó fűszerezéssel 2 990 forintba. Ez tehát azt jelenti, hogy utóbbi kilója közel 300 ezer forint. Ebből 200 kilogramm csirkemellet vásárolhatnánk ugyanitt, ami szintén egy elég jelentős fehérjeforrás, és közelebb áll a megszokott formához. A magas árat az magyarázza, hogy kevés helyen kapható, exkluzívnak minősül, így addig, amíg ez nem változik, ez így is marad. Ha egyszer hasonló lesz a penetrációja, mint mondjuk a csirkemellnek, akkor vélhetőleg az ára is jóval elfogadhatóbb lesz...." 




2022. október 19., szerda

Olvasd el !

Már lassan megszűnőben az 'Emilezés" - alig-alig érkeznek levelek, diasorok meg már szinte egyáltalán nincsenek...viszont kaptam egy elolvasásra ajánlott cikket, ezúton is köszönöm.  Tovább-ajánlom, mindenféle kommentár nélkül:

https://24.hu/belfold/2022/09/21/rezsi-tanyavilag-algyo-riport/

(Ne a képre koncentrálj ! A szöveg nem vicces ennyire.) 



2022. október 17., hétfő

Őszül a kert


Lassan és titokban - őszül a kertem, hiszen még nem sárgulnak-pirosodnak a levelek...De már több egynyári virágot "selejteztem" - némelyik elszáradt-hervadt, megcsúnyult...A paradicsomtöveket is kiszedtem. Nem sok maradt, ezekről készült pár fotó:








Őszi lombok

 Végre ! Végre elkezdték a kőrisek,

utánozta őket a japán akác…

Átfestették nyári ruháikat,
s ha az őszi szél belekap a lombjukba,
pajkosan libbentenek egyet
tarka szoknyájukon,
majd óvatosan körültekintve,
kissé szégyellősen, elejtik
megunt ruhájuk egy-egy fodrát.
2017.okt.

 


2022. október 16., vasárnap

Tettye-környék 2022.október

 Az ígéret szép szó....

A szombati séta képeiből mutatok néhányat, hátha érdekel valakit, ha nem, az se baj, magamnak, megőrzésre is alkalmasak. A képek igazítgatása közben azért elgondolkodtam: egy-egy séta mennyi emléket ébreszt fel az emberben. 12 évet laktam a Vince utcában - életemnek elég fontos 12 évét - fájdalmakkal (is) teli éveket és mégis, olyan jó erre sétálni. Igaz, magát a környéket mindig is szerettem. A Mecsek-oldalban nőttem fel, a Tettye is kicsi koromtól ismert helyszín - szóval azért nem csodálkozom túlságosan, hogy szívesen (bár sajnos ritkán) járok erre. 

És akkor a képek:




Ha nálam jobban utálja ezt a "műalkotást" valaki, szóljon !


Akárki akármit mond, RONDA !


A Vince utcába több ilyen kis köz torkollik....




Itt, a bontott épület mögötti házban  éltem több, mint egy évtizedet...


Alább pedig egy érdekesség: az első kép 2013 szilveszter napján (!!!) készült, az Ágoston tér közelében,  egy akkor nyíló japánbirs bokorról. Azért fotóztam le, mert csodának tartottam. Nos ez a japánbirs bokor mára sajnos már majdnem meghalt, befutotta, fojtogatja a vadszőlő. Nem tudom, le merjem-e tépni az invazív  vadszőlőt a bokor megmentése érdekben...

2013 Szilveszter napján készült

2022.október 15-én készült ugyanarról a bokorról....

És ezek a virágfotók is a séta közben készültek: