2026. október 31., szombat
Eszemmegáll..............
"Belefáradtam, unom az egészet..."
Nos, erre olyan választ kaptam, hogy elállt a lélegzetem. ....
Ez volt az utolsó bekezdése a hosszú válasz-szövegnek:
"Szeretnél mesélni róla, hogy mi fárasztott le leginkább az utóbbi időben? (A munka, a magánélet, vagy egyszerűen a mindennapi mókuskerék?) Ha van kedved, megoszthatod, én itt vagyok és meghallgatlak."
És ezen az utolsó mondaton igencsak elgondolkodtam.
Kikerestem és elolvastam ezt is:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mesters%C3%A9ges_intelligencia
Egyre inkább eluralkodik rajtam az az érzés, hogy ez már nem az én világom.....nyugodtan leírhatom: félelmetes. Kicsit kikapcsolom....(a gépet is) Ha lesz valami mesélni-való jó hírem, jelentkezem.
Szemét világ.....
Kóborolva a neten beleakadtam egy "külföldiszemétmagyarországon" témába. Gondoltam, kicsit utánanézek, mi is van itt a közelemben, Baranya megyében ? Nos, most gyorsan beveszek valami nyugtatót, mert a alábbiakat találtam:
A kérdésem AI-hez ez volt: van olasz hulladék Baranya megyében is valahol? Ha igen, hol?
AI válasza:Igen, sajnos jelentős mennyiségű importált olasz hulladék található Baranya megyében több helyszínen is, amelyek komoly környezetvédelmi és hatósági problémát jelentenek.
- Pécs keleti része (Bogádi út / Újhegy környéke): Ez az egyik legismertebb és legnagyobb helyszín, ahol közel 800–1000 tonna olaszországi műanyag- és textilhulladék halmozódott fel egy magánterületen. Ez a lerakat azért is került többször a hírekbe, mert a hulladékhegy az évek során rendszeresen meggyulladt, fojtogató füsttel borítva be a közeli lakóövezeteket.
- Gyöngyfa: A hatósági vizsgálatok és oknyomozások során ezen a kistelepülésen is hatalmas mennyiségű illegálisan lepakolt olasz szemetet találtak.
- Mánfa: Szintén érintett baranyai település, ahová a vizsgálatok szerint rendszerszerűen szállítottak az Olaszországból származó import hulladékból.
- Egyházasharaszti: A megye déli részén fekvő községben ugyancsak azonosítottak ilyen típusú bálázott olasz hulladékot.
Nem akarok átmenni lelkizésbe (ami egyre gyakrabban uralkodik már el rajtam - nem ok nélkül, de) komolyan mondom, jobban szeretném ezt a gyilkos komédiát, ami itt folyik (sajnos nem csak Magyarországon, és hát tény, nem csak hulladékelhelyezés ügyben) szóval szeretném ezt az egészet már felülről nézni....
Csoda-videók
Néha olyan oldalakat (videókat) látok, hogy képes vagyok hosszasan ámuldozni rajtuk - és nem találok megfelelő szavakat arra, hogy milyen is ez az egész világmindenség, amiben tényleg porszem se vagyok.......mert nem "csak" csodálatos....
https://www.facebook.com/profile.php?id=61594418696923&sk=reels_tab
2026. október 30., péntek
Rohan az idő.....
Ma 15 éve (!!!), hogy az életembe "beköszöntött" Máriakéménd...Az alábbi linken részletesen le van írva az első találkozásunk - a többi is meg van örökítve a blogban...Igen fontos része lett napjaimnak.... Vannak dolgok, melyekért az ember - legalább néha - hálát ad.
Nos nekem Máriakéménd ilyen....
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2011/10/ajandek-nap-ujra-ii-resz-erzsebet.html
Kép innen: https://csendhegyek.blogspot.com/2012/10/mariakemend-kalvaria.html
2026. október 29., csütörtök
Hogy mik vannak
Fogalmam nincs, van-e itt pécsi olvasó...De nem baj, én akkor is nagyszerűnek találom a tegnapi felfedezésemet. Eddig egyáltalán nem is hallottam arról, hogy ilyesmi létezik.
Ha netán érdekelne valakit, itt lehet nézelődni: https://pecsifa.hu/
Interaktív térkép: Megmutatja Pécs közterületi fáit, cserjéit, zöldfelületeit és erdőfoltjait.
Részletes adatok: Bárki kikeresheti a kedvenc fáját, és láthatja annak fajtáját, valamint különböző paramétereit.
2026. október 28., szerda
Veszélyes hulladék
Innen hoztam: https://www.facebook.com/timea.karpati.7 És nem fűzök hozzá semmit. Olvasd és Gondolkodj !Vagy sírj !
2026. október 27., kedd
Egyszer volt...hol nem volt...
https://www.facebook.com/profile.php?id=61560651462291
LEDINAI TÖRTÉNETEK
ONCSA HÁZAK, HORTHY TELEP
Mit szólna egy mai fiatal, ha ilyen feltételekhez lenne kötve a kölcsön-felvétel ???
Igen...minden változik......
2026. október 26., hétfő
Holdvilágos éjszakán....
(Bocsánat, nem volt szívem törölni a képekből és kevesebbet bent hagyni...)
Nos ilyen, ez volt a mai estém. Sose legyen rosszabb.
Finom és egészséges
Jégsaláta, lila hagyma, paradicsom, uborka, olíva bogyó, feta sajt - felaprítva, összekeverve (én egy kevés levet az olívabogyóról is ráöntöttem - nem kellett volna, estére volt "saját" leve).
Nagggyon finom.
Rendszeres vendég lesz nálam, az biztos !
2026. október 25., vasárnap
Jön...jön....
....csak azt nem tudom, ismeri-e az utat erre mifelénk....mármint a tél és a hó (vagy eső)....
Október 22-én a Júliai-Alpokban, a 2514 méter magasan lévő Kredaricán alakult ki az első hóréteg. Ezt követően október 24-én a hegyekben és az alpesi völgyekben, például Kranjska Gora térségében is havazott. https://index.hu/kulfold/2026/10/24/havazas-szlovenia-olaszorszag-alpok-tel/
2026. október 24., szombat
Mai ajánlatom
https://www.facebook.com/groups/1420511408275619/user/61590771592361
Én csak tekergettem le-fel, annyi fantasztikusan gyönyörű és irigylésre-méltó természetfotó van itt. Hallgass közben csendes zenét...Nem kell több ahhoz, hogy jól érezd magad.....(Nem tudnék választani legszebbet a képek közül...)
Zsuzsanna Tóth-Szögi - Pihenő őzbak
Kisfilm, nagy öröm....
2026. október 23., péntek
Hogy mik vannak !
Esküszöm, először azt gondoltam, na már megint valami hülye fotó-trükk, esetleg valamilyen betegség által megtámadott pillangó.....
És kiderült, hogy tévedek, mert:
Főbb jellemzők:
- Elterjedés: Délkelet-Ázsiában (pl. India, Indonézia, Kína, Thaiföld, Irán, Srí Lanka, Japán) és Észak-Ausztráliában honos.
- Méret és megjelenés: Szárnyfesztávolsága körülbelül 4 cm. Az előszárnyak barna színűek sötét csíkkal, a hátulsók fehérek, a tat és a potroh pedig élénk vörös vagy sárga.
- Különlegesség (coremata): A hímek a potrohuk végéből négy hatalmas, felfújható szőrszerű nyúlványt (coremata) tudnak előtolni, amelyek hosszabbak is lehetnek, mint maga a test.
- Feromonok és táplálék: A hímek ezekkel a nyúlványokkal hidroxidanaidal nevű feromont bocsátanak ki a párosodáshoz. Ennek mennyisége és mérete attól függ, mennyi pirrolizidin alkaloidot (keserű növényi vegyületet) ettek meg még hernyókorukban olyan növényekből, mint a földimogyoró, a rizs vagy a gránátalma.
- Leírás: A fajt Carl Linnaeus írta le először 1763-ban.
(Nem tudom, ki hogy van vele, de én minden alkalommal, amikor "felfedezek" valami újat - állatot, növényt - úgy tudok örülni. Nem győzök csodálkozni, hogy a világon mennyi csoda van - és én ezekből milyen keveset ismerek......)
Néha....
2026. október 22., csütörtök
Egyszer volt, hol nem volt....
(Sajnos) folyton a FB-n kóborlok...Szégyen...már függőség...de néha, néha meg mégiscsak azt mondom, jobb itt lenni, mint a tvhíradót nézni...
A szívem majd kiugrott a helyéről, amikor ezeket a videókat néztem... Különös, hogy az emlékek még ennyi év után is milyen hatással vannak rám...Mert majdnem ugyanezen az úton mentem, (ill. a vége felé pontosan ugyanezen) - ami itt a videóban látható. Néha tényleg van egy olyan érzésem, hogy nem is én voltam ott, nem is velem történt, csak álmodtam. De hát érzem a tenyerem alatt a sziklák éles széleit, ...a sodrott drótkötelet, ami a mélységtől óvott ... És egyszer csak megjelenik egy kép, arról a pontról nézve, ahol (már visszafelé jövet) leültem és átgondoltam az életemet... Előttem a "végtelenség", alul egy picike menedékház ahol az éjszakát töltöttem....és a csúcson lévő menedék-házikó (Aljazev stolp) ....majd a lefelé úton a törpe-fenyők...
Nem, nem lehet ezt leírni, milyen érzés még évtizedek múlva is....
Kellőképp hálás vagyok a SORSnak (vagy nem tudom kinek/minek), hogy ezt az "élményt" nekem lehetővé tette.... (Ezt is leírtam párszor...bocs ha unalmas vagyok....de nem tudtam ezeket a videókat "csak úgy" minden szöveg nélkül ide betenni.)
2026. október 21., szerda
Időjárás
Hogy miért "fókuszál" az agyam a meteorológiai hírekre - magam se tudom. Nem is keresem ezeket, mégis rájuk találok....Látom, olvasom a spanyolországi, franciaországi hatalmas esőzéseket, a tévém mutatja, hogy egész Németország felett esőfelhők csepegtetik az áldott nedűt - mi meg kiszáradunk....
Ezt kérdeztem a "barátomtól": miért ilyen szélsőséges Európa időjárása ? Tessék, itt a válasza:
- Gyorsabb felmelegedés: Európa átlagosan kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, ami felborítja a hagyományos légköri áramlásokat.
- A vízkörforgás felgyorsulása: A melegebb levegő több vizet képes elpárologtatni az óceánokból és a szárazföldről. Ez egyfelől súlyosabb és hosszabb aszályokat okoz, másfelől a felgyülemlett pára hirtelen, lecsapódva heves, pusztító felhőszakadásokat és áradásokat eredményez.
- Lassuló és hullámzó sugáráram (Jet Stream): A sarkvidék gyorsabb melegedése miatt a nyugatról keletre tartó magaslati szélrendszer (jet stream) legyengül és erősen hullámzóvá válik. Emiatt az olyan időjárási rendszeretek, mint a hőkupolák vagy a tartós esőzések, hosszú időre "bebetonozódnak" egy-egy térség fölött.
- Melegedő tengerek: Az övező tengerfelületek (például a Földközi-tenger) rekordmagas hőmérséklete extra energiát táplál a viharokba és növeli a hőhullámok intenzitását.
No, mára ennyi épp elég is. Elolvastam. Kikapcsolom a gépet és igyekszem nem gondolkodni. Változtatni úgyse tudok semmin. (Csak zárójelben ...és tudom, legjobb lenne be se kapcsolni ezt az átkozott gépet, meg is fogadtam pár napja, hogy "elválok tőle"...aztán mégis itt vagyok. Szégyen....vénasszonyként lettem "függő" ??!!)
Semmi különös, csak...
....néhány őszi kép: .
![]() |
| Az estike jövő évi ígérete... |
![]() |
| Mintha barna selyemből készültek volna.... |
![]() |
| Lassan színesedik.... |
![]() |
Ígéret szép szó......nem tartotta be.....hozzánk csak egy kevéske ért le/el....![]() |
2026. október 20., kedd
Rozskenyér
Vettem fél kg. szeletelt rozskenyeret. Gondoltam, kényelmes kis szendvicseket tudok belőle készíteni magamnak. (Bár a nyár elmúlt, lassan már visszatérhetek a megszokott saját sütésű kenyeremhez...) Mielőtt eltettem a helyére, eszembe jutott, hogy megnézem, miből is készült ez a kenyér. (Mellesleg 489.- Ft volt a fél kg.) A szemüvegem nem volt elégséges az olvasáshoz. Nagyítóval a következőket láttam:
Összetevők: Teljes kiőrlésű búza és rozsliszt 25 %, víz, só, élesztő, dextróz, tartósítószer: kalcium-propinát, kálim-szorbát, szójaliszt, emulgálószer. Zsírsavak: mono és digliceridjei, zsírsavak mono és digliceridjeinek mono és diacetil-borkősav észterei, olaj /növényi, hidrogénezett/ enzim, savanyúságot szabályozó anyag: nátrium-acetátok kálium-acetátok búzakeményítő, glutén, növényi olaj /repcemag/ lisztkezelőszer: aszkorbinsav, enzimek: alfa amiláz és hemicellulóz.2026. október 18., vasárnap
André Rieu Budapesten
Este
Este
2026. október 17., szombat
Földi kutya és "rokonai"
Annyira "boldog" tudok lenni, ha "felfedezek" valamit.... és igen, még mindig van felfedezni-való, meg szerencsém, hogy egy-egy ilyen különös dologgal szembetalálkozom.... Nem tudom hol olvastam ezt a szót, hogy "földikutya"....A "kutya" szó miatt azonnal rácsaptam, mert ilyet én még becs szó nem hallottam...(Nem is értem, hogy lehet ez, de nem hazudok....hacsak...hacsak el nem felejtettem ....ezt IS....😥)
Teljesen ledöbbentem attól, amit olvastam róla, leginkább meg attól, hogy természetvédelmi értéke egy millió Ft. Igen, jól látod, 1 millió.....
![]() |
Földi kutya |
![]() |
Vakond |
![]() |
| Kószapocok |
Itt meg a kószapocok:
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_k%C3%B3szapocok
és a vakond:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vakond
És AI-nek feltettem ezt a bugyuta kérdést, hogy "a földikutya másik neve vakond ?" - hát érdemes elolvasni, milyen nagyszerű, pontos és értelmes választ adott a kérdésemre....
Fontos mondat: A vakond a hatalmas, lapátszerű mellső lábaival ássa a járatait. A földikutyának nincsenek ilyen ásólábai, ő a hatalmas, kilógó metszőfogaival rágja és lazítja fel a földet a haladáshoz.
Továbbá: A vakond igazi ragadozó, amely gilisztákkal, pajorokkal és rovarokkal táplálkozik. Ezzel szemben a földikutya szigorúan növényevő: gyökereket, gumókat és hagymákat eszik.
Idáig jutva képeket kezdtem keresni a szövegemhez... És ezt találtam:
(Ó drága Nagymamám........hová jutottam......... Megismernél még ?)
A képeket innen hoztam:
https://www.mvkrt.hu/a-delvideki-foldikutya-elohelyeert-kuzdenek-a-termeszetvedok
https://magyarmezogazdasag.hu/2018/10/11/koszapocok-az-ismeretlen-ismeros/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vakondf%C3%A9l%C3%A9k
https://www.facebook.com/groups/432208457905321/posts/1672308563895298/
2026. október 16., péntek
A kisörömisöröm
Már százszor írtam, kedvenc virágom az őszirózsa...De van kettes számú kedvencem is, az meg a krizantén, vagy krizantin. (TUDOM a hivatalos neve krizantém - csak épp senki nem hívja így....)
![]() |
Az egyik .... |
Hazaérve - bár a kertecském rettentő állapotban arra vár, hogy az őszi nagy átrendező munkálatokat megkezdjem - de azért egy "rekeszt" mégiscsak elkészítettem a krizik fészkének.
És hát ott vannak...és mostantól naponta fogom őket csodálni.
2026. október 15., csütörtök
Ez "CSAK" a jövő
Érdekes felvetés, érdemes elolvasni, bármennyire is szomorú jövőt jósol (és persze nem rövid). Timár Gábor (ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)
Miközben az elmúlt öt hónap országosan legkomolyabb csapadékmezője vonul át, immár az Alföld felett, ideje beváltanom az ígéretemet, hogy elmesélem, mit mondtam csütörtökön a konferencián a közép-ázsiai és a hazai helyzet közti éghajlati- és vízügyi hasonlóságokról.A konferencián három térképet mutattam, mindhárom a Köppen-féle éghajlati osztályozási rendszer szerint mutatja térségünket, meg egy negyediket Közép-Ázsiáról. Ezt a négyet, pont ezt a négyet teszem most ide is. Ezek klímatérképek, a Köppen-Geiger klímaosztályozás szerint (ne ijedj meg: elmesélem, ígérem, érdekes is lesz). De kezdjük azzal, hogy amit klímának nevezünk, az nem az időjárás, hanem annak hosszú távú “mozgó átlaga”, a meteorológusok szeretnek 30 éves időtávban átlagolni, így ezek a térképek is harminc éveket fognak át.Az első kép 1930-1960 közt mutatja térségünket: ez kb. gyerekkorom “éghajlata”. A kékes árnyalatok a “Köppen D-főcsoportot” jelentik, ami viszont azt jelenti, hogy “van olyan hónap, amelynek átlaghőmérséklete fagypont alatt van”, máshogy kifejezve: a téli hónapok hidegebbek, a havazásnak nagyobb az esélye. A világosabb és sötétebb kék közti különbség az éves átlaghőmérséklet: 10 fok alatt vagy felett. A 10 fok körüli átlaghőmérséklethez téli hó és 600 milliméter körüli, a téli és nyári félév közt egyenletesen elosztó csapadék volt (azt ígértem: érdekesen, szóval a Köppen-altípusokba nem megyünk bele számokkal).
A második kép az ezredforduló: 1990-2020 közötti átlag. Amit addig klímaváltozásként éltünk meg, azt látjuk. A leglényegesebb változás, hogy az ország bő felén eltűnt a rendszeres hótakaró: itt kikerültünk a Köppen-D főcsoportből. A C-csoport az, ahol már nincs fagyos hónap (fagyos napok-hetek persze lehetnek), nincs rendszeres hó télen (az ország északkeleti részét és a hegyeket kivéve tényleg alig van), a zöld és a sárga közti különbség a nyár forróságában van. Gyerekkorom megszokott klímája visszaszorult a középhegységekbe, az északkeleti és nyugati határszélre. A csapadék… valamelyest csökkent, de akkor még nem látványosan. De azért… ennek a térképnek az eredetijén (link kommentben) már megjelenik a “Köppen-B” főcsoport, a “száraz” klíma. A dolog nemcsak a csapadéktól, de a hőmérséklettől is függ, így már képletek kellenének, az meg most nem lesz, szóval most nálunk olyan 380-400 milliméter éves csapadék alatt befigyel a sztyeppe-éghajlat. Meglepő módon ne az Alföldön keresgéljétek a néhány narancssárga pixelt. A Vértes szélárnyékában, Csákvár-Vértesbogár körül pár négyzetkilométeren van ott. Ez szerintem nem területileg releváns, hanem azt mutatja, hogy a hőmérséklet emelkedése és a csapadék csökkenése oda vezet, hogy már a többi zónánkban sincs messze a sztyeppe.
A harmadik képet a klímamodellek, azon belül a kevésbé apokaliptikusak, mondják 2041-2070 közé. Gyerekkorom klímája visszaszorul a hazai hegyek magasabb régióiba: Pilis és Északi-Középhegység 600 méter felett. Máshol nincs, se a Bakonyban, se nyugaton, se a Mecsekben. Forró nyarú, hómentes, egyenletes csapadékú időjárás/klíma ez: Dél-Bulgária, Belgrád környéke, Észak-Olaszország: a Pó-síkság mai-tegnapi klímája várható. Az Alföldön egy észrevehető méretű sztyeppe-területtel.
Na most nekem az a bajom, hogy kezdem azt érezni, hogy valami “eltört” a világban (vájtfülűeknek: tipping point transition), szóval én azt sejtem, hogy EZ MOST VAN. Persze pillantsunk pár bekezdéssel fentebb: a klíma, az 30 éves mozgóátlag, mégsem bírok elvonatkoztatni attól, hogy 2023 kivételével 2020 óta mintha erre a pályára álltunk volna. És tudom, hogy ez nem “tudományos klímaosztályozás”, de ha megengedem, legalább játékból azt a projekciót, hogy “ha minden év ilyen lenne, mint ami most, akkor milyen klímaosztályba sorolódnánk”, akkor immár 5-6 év átlagaként jön ki ez MOST, és nem 30-40 év múlva. Annyira, hogy meg is kell kérdezzem: biztos, hogy nincs olyan statisztikája a meteorológusoknak, amely rámutatna, hogy hé-hé, biztos, hogy nincs valami folyamat, amelyet jó lenne nem 20 év múlva elismerni? A jó hír az, hogy van ilyen, pár cikk is megy kommentben.Ez a projekció-játék idénre még durvább. A 380-400 milliméteres (hőmérsékletfüggő: minél melegebb van, annál inkább a magasabb számok játszanak) sztepphatárt idén, még a mostani, október közepi 20-40 milliméter esővel is az ország nagy része alulmúlja. Persze van még két és fél hónap, szóval simán kimászhatunk belőle, legyen úgy. És a sztyepplimit fele (nálunk most 190-200 milliméter) amely alatt Köppen sivatagot mond. Ebből most a hétvégén talán kimászunk: néhány kisebb térség még alatta maradhat, de egyrészt ne feledjük: van még két és fél hónap és hát “sivatag” klimatikusan nem attól lesz, hogy van egy vagy akár néhány mégoly száraz év. Ez csak a klimatikus definíció: a földrajzban ennél összetettebb a sivatag szó jelentése. Itt azért szerencsére nem tartunk – de ha ilyen, vagy pláne ilyenebb évek ismétlődnek, akkor lassan efelé megyünk.Tegyük mellé a negyedik képet. Ez Közép-Ázsia ugyanilyen klímatérképe. Aki figyelmesen olvasott, rögtön visszakérdez: mikor? Az a fura (nekem tényleg az), hogy majdnem mindegy. Alig van változás: valamivel persze melegebb van, tehát a zonális klíma picit északabbra megy, de a kevés csapadék nem lett annyival kevesebb, hogy a klímazónák nagyon elmozduljanak – igaz, hogy több sem. Középen (a Kaszpi-tó, az Aral-tó, Balhas-tó vidékén) ez a sápadtlótüdő-szín a hideg sivatag, délen a piros a meleg (a kettő közti határ a 18 fokos átlaghőmérséklet), a sivatagot körülveszi az a széles, narancsos zóna, ami a sztyeppe, és ami épp most jelenik meg nálunk. 1930-2070 közt a kép jellegében nincs olyan változás, mint nálunk. De az ugye nem meglepő, hogy a sztyepphez szokott társadalmaktól most már van mit tanulnunk vízügyekben?
NA JÓ, JÓ, DE AKKOR MOST MIT CSINÁLJUNK?Abban talán ma már nincs különösebb vita sem szakmai körökben, sem a közvéleményben, hogy „vízvisszatartás”. Ez, kicsit szélesebben gondolkodva azt jelenti, hogy a folyószabályozások és a mocsárlecsapolások óta megtartott vízgazdálkodási paradigmánkat, miszerint „minden csepp többletvizet azonnal vezessünk el” nagyon gyorsan el kell felejteni, és tanulni Köppenből és a klímatérképekből: ami volt, annak visszatérésére nem építhetünk, így inkább minden csepp vizet, ami ide esik és amit műszakilag lehetséges, tartsunk itt. A modellek abban segítenek, hogy lesz-e mit, mikor, és mennyit?Azzal, hogy a 2041-2070-re előrejelzett nem túl fényes, de legalább száraz és meleg jövő már most felsejlik, azt is végig kell gondolni, hogy lesz-e mit visszatartani? Mert ebben a jövőképben az is benne van, hogy nem lesz. Hogy nem „mediterrán” leszünk, amikor nyáron nem esik, télen meg azért igen, hanem „sztyeppe”, amikor télen sem. És itt most nemcsak Magyarország, vagy a Kárpát-medence változását kell figyeljük, de – az idei példa brutálisan mutatja – a Duna vízgyűjtőjét is. És akkor se nyáron, se télen nem lesz mit rendszeresen visszatartani, maradnak az extrém csapadékot – esetleg és tök véletlenszerűen – hozó mediterrán ciklonok (pályájuk elemzése a regionális meteorológia egyik fókuszpontja).És ha lesznek olyan évek, amikor ilyen se lesz – vagy több ilyen év egymás után – akkor bizony a vízgazdálkodás alapkérdésévé nem annyira a vízvisszatartás válik (ami azért persze kötelező!), hanem az IVÓVÍZBIZTONSÁG. Szóval a „most mit csináljunk”-nak egyik része az, hogy egy tervet arra, mi van, ha (1) a klíma csak úgy változik, mint eddig, vagy (2) ha úgy változik mint 2020 óta és (3) ha még jobban belehúz; szóval ebben a három esetben MIT ÉS HONNAN FOGUNK INNI 2030-2040 KÖZÖTT? A jó hírem az, hogy országos szinten a szükséges vízmennyiség egyelőre rendelkezésre állni látszik. De nem mindegy, hogy hol, milyen mélységben és milyen minőségben: a vízkészlet megléte még nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenhol megfelelő minőségű ivóvízként kitermelhető és eljuttatható a fogyasztókhoz.De ugye innen akkor elfelejtjük és tényleg elfelejtjük, hogy-felszín alatti vizekből, vagyis az IVŐVÍZTARTALÉKUNKBÓL locsoljunk, akár kertet, akár mezőgazdasági földeket?- ipari célra vagy kocsimosásra gondolkodás nélkül ivővizet használjunk?Nem, ez a három térkép és az utóbbi 5-6 év azt mondja, hogy NINCS VISSZAÚT GYEREKKOROM KLÍMÁJÁHOZ, de a 20 év körüli gyerekeiméhez sem. Elmúlt, bebuktuk, felejtős: NEM ÉRDEMES ARRA VÁRNI, HOGY VISSZAJÖN. Ne akarjuk vízüggyel, öntözési tervekkel, aszálykárral és más közösségi finanszírozással azt gondolni, hogy de, majd igen. AZ A PÉNZ ARRA KELL, HOGY AZ INFRASTRUKTÚRÁNKAT ÉS A GAZDÁLKODÁSUNKAT, AZ EGÉSZ ÉLETÜNKET ARRA SZABJUK, AMI NEMHOGY JÖN, DE ITT VAN.Én kérek elnézést. És köszi, ha megosztod.És végül pár hozzászólás:Györgyey János
Kötelező olvasmány!
És l-a-s-s-a-n í-r-o-m, hogy mindenki megértse:
- Ivóvízzel kocsit mosni, kertet locsolni, vécét lehúzni olyan luxus, amit már nem engedhetünk meg magunknak.
- Csapadékvizet, (tisztított) szennyvizet folyókba (és végül tengerbe) ereszteni olyan luxus, amit már nem engedhetünk meg magunknak.
Ezeken változtatni kell, akkor is, ha sokba fog kerülni és sokáig fog tartani megoldani.
E-l k-e-l-l k-e-z-d-e-n-i, minél hamarabb!Bence Fülöp
Az idei nyári páratartalom hőmérséklet az egy sivatagban sem lenne meglepő.
Ha megnezük az idei nyarat és összehasonlitjuk, hol is van ilyen akkor egy száraz kontinentális medencéket hoz ki az AI. Zaragoza, kelet-törökország, Irán, Mendoza, vagy egyes Ausztrál teruletek - ezekben nagyon nincs milyen csapadékot visszatartani. Amugy a Copernicus rendszerében régen volt ilyen összehasonlító és kb ezeket josolta, de egy kicsit késöbbre.
Ha a HUN-MEt nemrégiben kiadott ellemzese jó, hogy nagyjábol az Arab-félszigettől kezdve borult fel minden egy jo nagy területen, akkor a kus és nagytáji vízkörforgás (amennyiben van egyáltalán) sem tud elég nedvességet a levegőbe párologtatni.
Gelencsér akadémikus szerint ez nem egy kiugró nyár, hanem a jövő!
Ha ez mind igaz, akkor az erőforrásainkat arra kéne fordítani, hogy erre a jövőre felkészüljunk!
Nincs az a hazai ökoszisztéma, ami ezt kibírja (na jó néhány), a kérdés az hogy tudunk-e mindenkinek ívó-vizet adni, élelmiszer ellátásilag önellátok tudunk-e maradni és ezekhez mennyi víz szükséges és hol. Ezt meg kéne vizsgálni, utána elgondolkodthatunk hogy a maradékkal mit is kezdunk!!
A mostani kisléptékű beacatkozások és tervet a múltat akkarják konzerválni, ugyyhogy már egy nás klímában vagyunk vagyis egy másik biotopban!Tamás Rédei
A sztyeppével vitatkoznék. A sztyepp klíma kemény teleket és kora nyári csapadékmaximumot jelent. Az általam ismert modellek egy szubmediterrán félsivatagra utalnak, enyhe telekkel és komoly, egész nyárra kiterjedő aszállyal. Azért lényeges, mert ezen múlik merre mennek a természetes vagy ember által használt féltermészetes életközösségek. A részben szabályozható mezőgazdaság számára is különösen fontos. A sztyeppklíma kiszámíthatóbb, ezért "könnyebb" hozzá alkalmazkodni, mint egy szubmediterrán hatásokkal terhelt sztyepp vagy félsivatag klímához. Vízgazdálkodási szempontból ue. a helyzet, ugyanis a csapadék maximumok érkezése véletlenszerűbb.És még valami. Nem tudunk a szerző által említett Pó-síkság klímája felé menni, mert ott az elmúlt 20 év (2004-2024) csapadékátlaga 1034 mm, az elmúlt 5 év pedig 1077 mm. A jelenlegi klimatikus körülményeinkhez leginkább az Ibériai félsziget száraz belső medencéi, különösen az Ebro-medence, illetve a Délkelet-Románia (Dobrudzsa) és Törökország európai részének belső síkságai emlékeztetnek.
Ittavégefusselvéle


































