2026. július 31., péntek

A jövő.....

Nem olvastam ilyen világos, értelmes, reális és egyben tragikus értekezést múltunkról és várható jövőnkről. Ne sajnáld rá az időt !

(07.31.15.10)

Ez még csak a kezdet. Magyarország és Európa új éghajlati valósága?! 
Sajnos ma már világosan kiderült, hogy a 2026-os nyár előképe annak az éghajlatnak, amelyhez Magyarországnak és Európának a következő évtizedekben alkalmazkodnia kell. Európában egyszerre alakulnak ki rendkívüli hőhullámok, súlyos aszályok, rekordméretű erdőtüzek és kritikusan alacsony folyóvízszintek. A kontinens több térségében a vízhiány már nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a hajózást, az ivóvízbázisokat és az energiatermelést is érinti. 2026 júliusának végén Európa jelentős része súlyos aszályriasztás alatt áll, miközben az elhúzódó hőhullám tovább rontotta a talajok vízháztartását.
Ezzel párhuzamosan Dél-Európában történelmi léptékű erdőtüzek pusztítanak. Franciaországban és Spanyolországban több százezer hektár égett le, több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát, miközben a rendkívüli hőség és az erős szél folyamatosan újabb tűzfészkeket táplált.
Nyugat-Európában a hőhullámok már több ezer ember életét követelték, miközben az Egyesült Királyság történelmi aszályt él át. A szárazság hatása már Észak-Európában is egyértelműen megfigyelhető: a Skandináv-félsziget több régiójában közepes aszály alakult ki – ami ezen a csapadékban általában gazdag térségen rendkívül ritka jelenség –, emellett számos vízfolyás vízhozama is tartósan az átlag alatt marad. Ez jól szemlélteti, hogy a vízhiány ma már nem kizárólag a mediterrán térséget vagy Közép-Európát érinti, hanem fokozatosan az egész kontinens problémájává válik.
A klimatológiában nem egyetlen rekord vagy extrém időjárási esemény alapján vonunk le következtetéseket, hiszen azok természetes változékonyság eredményeként is előfordulhatnak. A döntő kérdés az, hogy ezek az események milyen gyakorisággal és intenzitással jelentkeznek hosszabb időskálán. Az elmúlt évtizedben egyértelműen megfigyelhető, hogy a hőhullámok, az aszályok és más időjárási szélsőségek egyre gyakrabban és sok esetben nagyobb intenzitással fordulnak elő.
Sokan ezeket különálló eseményekként értelmezik.
Az iparosodás kezdete óta a Föld átlaghőmérséklete már megközelítőleg 1,5 °C-kal emelkedett. Ez első látásra csekély változásnak tűnhet, azonban a légkör energiatartalma jelentősen megnőtt. A Clausius–Clapeyron-törvény alapján minden egyes Celsius-fok melegedés hatására a levegő mintegy 7%-kal több vízgőzt képes tárolni. Ez felgyorsítja a hidrológiai ciklust: nő a párolgás, gyorsabban száradnak a talajok, csökken a felszíni vízkészletek utánpótlása, miközben a légkörben rendelkezésre álló nagyobb nedvességtartalom kedvez a rövid idő alatt lehulló intenzív csapadéknak. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanabban az évben egyszerre tapasztalunk történelmi aszályt és pusztító villámárvizeket.
Magyarország ebből a szempontból Európa egyik legsérülékenyebb térsége. A Kárpát-medence átmeneti éghajlatú terület, ahol az atlanti, a mediterrán és a kontinentális hatások egyensúlya alakította ki a megszokott időjárási viszonyokat. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre gyakoribbá váltak azok a nagytérségű blokkoló anticiklonok, amelyek heteken, olykor hónapokon keresztül eltérítik vagy legyengítik a csapadékot hozó ciklonokat. Ennek következménye a tartós csapadékhiány, amelyet a magas hőmérséklet tovább súlyosbít.
A folyamatot egy rendkívül fontos visszacsatolás is erősíti. Amíg a talaj nedves, a beérkező napsugárzás jelentős része párolgásra fordítódik, ami természetes módon hűti a felszínt. Amikor azonban a talaj kiszárad, ez a hűtő mechanizmus fokozatosan megszűnik. A napsugárzás energiájának egyre nagyobb része közvetlenül a talaj és a levegő felmelegítésére fordítódik, így a hőhullámok intenzívebbé válnak, a párolgási igény tovább nő, a talaj még gyorsabban veszít nedvességéből. Ez az úgynevezett talajnedvesség–hőmérséklet visszacsatolás, amelyet a nemzetközi szakirodalom Közép-Európa egyik legfontosabb éghajlati erősítő mechanizmusaként tart számon.
A magyarországi megfigyelések egyértelmű tendenciát mutatnak. Az éves középhőmérséklet az elmúlt több mint száz évben jelentősen emelkedett, miközben a forró napok száma növekszik, a fagyos napoké csökken. A hőhullámok hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
A jövőre vonatkozó regionális klímamodellek sem adnak okot megnyugvásra. Az EURO-CORDEX szimulációi szerint Magyarországon a század második felére tovább nőhet a hőhullámok időtartama és intenzitása. Egyes forgatókönyvek alapján a hőhullámos időszakok átlagosan 3–9 nappal hosszabbak lehetnek, és a hőség már április végétől egészen október elejéig előfordulhat, az Alföldön az évszázad közepétől a 43-45 Celsius-fokos maximumok lehetnek a megszokottak.
Sokan felteszik a kérdést: vajon minden év ilyen lesz?
Erre a tudományos válasz az, hogy nem minden nyár lesz egyforma, de a szélsőségek valószínűsége folyamatosan növekszik. Lesznek csapadékosabb, hűvösebb évek is, azonban az éghajlati átlag eltolódása miatt egyre gyakoribbá válnak azok az időjárási helyzetek, amelyeket korábban rendkívülinek tekintettünk. Európában a hőhullámok, a mezőgazdasági és hidrológiai aszályok, valamint a nagy intenzitású csapadékesemények előfordulása tovább növekedhet a század közepére és végére.
A kérdés tehát már nem az, hogy megváltozik-e az éghajlat. Az már megváltozott. A valódi kérdés az, hogy képesek leszünk-e alkalmazkodni ahhoz az új éghajlati valósághoz, amelynek első fejezeteit már ma is nap mint nap olvassuk Európa és Magyarország időjárási eseményeiben.
Ma feltette egy olvasónk azt a kérdést, hogy miért nem tanultunk 2022-ből?
A válasz kellemetlen, mert nem egyetlen felelőst kell keresnünk.
A politika elsősorban választási ciklusokban gondolkodik, miközben a klímaváltozás évtizedes folyamat. A tudomány figyelmeztetései nem tegnap kezdődtek. Már a múlt század végén egyértelmű volt, hogy a növekvő üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz, hosszabb aszályokhoz és egyre szélsőségesebb időjárási helyzetekhez vezet. Mégis, a legtöbb országban a megelőzés helyett a halogatás vált általánossá. Sokkal könnyebb volt újabb ígéreteket tenni, mint vízmegtartó beruházásokat indítani, korszerűsíteni az öntözést, alkalmazkodó mezőgazdaságot kialakítani vagy ellenállóbb infrastruktúrát építeni. Ez most a kontinens nagy részén jelentkezik.
Még szomorúbb, hogy a világ számos politikai szereplője a tudományos bizonyítékok ellenére ma is megkérdőjelezi vagy relativizálja a klímaváltozás jelentőségét. Egyesek egyszerűen tagadják a jelenséget miközben a természetet nem érdekli a politika: a fizika törvényei ugyanúgy működnek tovább.
Hiba az is, hogy Európa és benne Magyarország is az adaptációt háttérbe szorította. Elmaradtak, olyan jelentős intézkedések, melyek most mérsékelnék a problémákat. Ne nézzünk messzire gondoljunk csak arra, hogy hol maradt el 1990 óta a Duna vízlépcsőjének megépítése idehaza? Miért nincs szigorú szabályozás a talajok javítására? Hol maradt el az egészségügyi intézmények felkészítése? Hogyan lehet az, hogy aszály, vízellátási problémák esetén medencéket lehet feltölteni, pázsitot lehet locsolni egész nap? stb.
Európának és a döntéshozóknak végre tudomásul kellene venniük, hogy a kontinens önmagában nem képes megállítani a klímaváltozást. Lehet Európa akár teljesen klímasemleges is, ha a legnagyobb kibocsátók – elsősorban Kína, az Egyesült Államok és India – nem tesznek érdemi lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Természetesen történtek pozitív változások is, de nem elégségesek.
De nem csak a politika hibázott.
Az üzleti világ jelentős része is hosszú időn keresztül a rövid távú profitot helyezte minden más elé. Miközben számos vállalat valóban komoly lépéseket tett a kibocsátások csökkentésére, más szereplők éveken át késleltették a változásokat, lobbiztak a szigorúbb szabályozások ellen, vagy a fenntarthatóságot inkább marketingeszközként használták, mint valódi stratégiai célként. A gazdasági növekedés ára sok esetben a természeti tőke fokozatos felélése lett.
És mi, társadalomként sem vagyunk teljesen kívülállók. Az energiaigényünk, a fogyasztási szokásaink, a pazarlás, a városfejlesztési döntések és a természetes élőhelyek folyamatos visszaszorítása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a rendszer egyre sérülékenyebbé váljon.
Egyre terjednek a hazug, áltudományos, a fizika, kémia, biológia, földtudományok szabályait, törvényeit tagadó összeesküvés elméletek (HAARP, Jéger, Chemtrail stb.).
A legnagyobb hiba azonban talán az volt, hogy túl sokáig úgy tekintettünk a klímaváltozásra, mint egy távoli környezetvédelmi problémára. Pedig ez valójában vízgazdálkodási, mezőgazdasági, energetikai, egészségügyi, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés egyszerre.
A természet ugyanis nem tárgyal. Nem érdekli, melyik országban közeleg választás, melyik vállalat negyedéves jelentése lesz jobb vagy rosszabb, és nem reagál politikai kommunikációra sem. A fizika törvényei működnek tovább: a melegebb légkör több energiát tárol, fokozza a párolgást, kiszárítja a talajokat, növeli a hőhullámok valószínűségét és egyre nagyobb terhet ró a társadalom minden alrendszerére.
Ezért ma már nem az a kérdés, hogy megengedhetjük-e magunknak az alkalmazkodást és a kibocsátások csökkentését. Hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak azok további halogatását? Nem!
Minden elvesztegetett év növeli a későbbi gazdasági károkat, az alkalmazkodás költségeit és az emberi veszteségeket. Az idei nyár nem a kivétel. Sokkal inkább figyelmeztetés arra, hogy a jövő egy része már megérkezett és ennél csak sokkal rosszabb lehet.

Lehet, hogy eljött az ideje újraértelmezni a „jelenkori éghajlatváltozás” fogalmát. Amit ma tapasztalunk, az már nem csupán a változás folyamata, hanem egy megváltozott éghajlat új valósága.


Meleg van...

 

Árnyékban...

2026.07.31.   15.30

...és holnap csak rosszabb lesz....

😥 Baranya 2026 nyár

 

(ITT)Esik

Az előrejelzés szerint az elkövetkező hónapban nálunk nem lesz eső....akkor nézzétek/hallgassátok ezt:

(Jó az egész videó, de különösen az eleje  abszolút "élethű"!!!)

A jövő (?)

Már megírtam ezt az alábbi anyagot, amikor eljutottak hozzám a tegnapi ijesztő hírek...És most nem tudom, Muskot ezek a "hétköznapi" dolgok nem érintik és nem érdeklik, vagy egy elegáns lépéssel átlép a mán és csak az általa elképzelt jövővel foglalkozik ? 

Őszintén mondom, nem kedvelem én ezt a fickót.... Többnyire kétféle érzésem van vele kapcsolatban: vagy hogy őrült, vagy hogy földönkívüli…Nem vidámító, sőt kifejezetten félelmetes az alábbi cikk(jövőkép), amiről itt beszél, mégis azt mondom, érdemes elolvasni.

https://www.portfolio.hu/befektetes/20260724/elon-musk-jovokepe-harom-elkepeszto-elorejelzes-851854
(Rendkívül zavaró a sok hülye reklám, ami a cikkolvasás közben megjelenik, de azokkal nem tudok mit kezdeni…)

Szerinte
· öt éven belül a mesterségesintelligencia-rendszerek felülmúlhatják az emberiség teljes intelligenciáját;
· tíz éven belül a munkahelyeken dolgozó robotok olyan „elképesztő bőség” korszakát segítik majd elhozni, amelyben a pénz elveszti értelmét;
· húsz éven belül pedig Nagy-Britannia – egy ország, ahol évek óta nem járt – polgárháborúba süllyed. (Mondjuk ezt a harmadikat értem legkevésbé…..)

Én ugyan már „elfele” készülődöm, de azért nem vagyok annyira „önző”, hogy ne jusson eszembe a kicsi családtagjaim jövője …és ez szinte naponta megtörténik, mert naponta olvasok olyan vésztjósló híreket, ami az ő életüket, jövőjüket veszélyezteti.
Ha valakit érdekelne, a jövőről festett félelmetes kép, akkor olvassa el ezt a cikket. Persze nem kötelező elolvasni, nem kötelező gondolkodni, nem kötelező a teljesen bizonytalan jövő miatt siránkozni és a mát elrontani a bizonytalan jövő miatt…
Nekem is valószínű jobb, könnyebb lenne, ha a kerti virágaimmal, a méhecskékkel, vagy a fügeszörp főzéssel foglalkoznék….vagy csak ezekről írnék…
Na de az nem én lennék „egészen”…„Félnek” lenni meg…hát az meg olyan ….nemistudommilyen….

2026. július 30., csütörtök

Mi jön még ma ?

Ma 2026.07.30. délutáni híreim:

....egy Kh–101 orosz cirkálórakéta csapódhatott be Kelet-Lengyelországba az éjszaka folyamán. A rakéta Lublintól 40 kilométernyire délre, lakatlan területen, egy mezőn csapódott be, a robbanás nyomán egy tízméteres kráter keletkezett.....

....Újabb, akár 40 fokos hőhullám érkezik Magyarországra, a Duna rekord-alacsony vízszintje miatt a
 Paksi Atomerőmű négy blokkja közül egyet, a 3-as blokkot már le kellett állítani.  Az elkövetkező 24–72 órában a teljes leállás mellett döntöttek. 

....A spanyol hatóságok riadót fújtak, miután az elmúlt napokban több ezer migráns lépte át a szomszédos Marokkóból az észak-afrikai spanyol enklávéba vezető határt...

És ha ez nem lenne elég, akkor:

....óriási tüzek pusztítanak Ny és D Európában, Franciaországban és Spanyolországban a legrosszabb a helyzet. Csak az elmúlt egy hétben több mint 370 ezer embert evakuáltak az erdőtüzek miatt....

??????????????????????????????????????????
Mi történik itt ? Jön a világvége ?

És akkor "ráadásnak" - a neten kóborolva - még ezt is "találtam":



Bohemian Rhapsody

Ezt a számot Freddie Mercuryval nem tudom hányszor hallgattam meg. Ma is fantasztikusnak találom...de találtam a kisvideók között ezt, nos, azért ez se rossz....

Védett

Tudtam, hogy vannak védett természetvédelmi értékeink, de pl. a pattanóbogárról (őszinte leszek) még sosem hallottam...Tán tényleg azért, mert ritka.

Olvasom, hogy  természetvédelmi értéke 100.000.- Ft  és 2001 óta fokozottan védett.   A fokozottan védett státusz azt jelenti, hogy egy növény, állat vagy természeti érték a kihalás szélén áll, és védelme csak különleges, szigorú szabályokkal és magas eszmei értékkel biztosítható.

Ha te sem tudtad, akkor íme, ő az: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9k_pattan%C3%B3bog%C3%A1r



2026. július 29., szerda

2026 júli vége, aug.eleje

CSAK HOGY EL NE FELEJTSEM....


 https://www.facebook.com/idojaras

deepadaptation

Úgy gondolom, ezzel lesz pár napra olvasni, ill. gondolkodni-valód.
Tedd fel a kérdést AI-nek: "deep adaptation mi ez ?" Elmagyarázza......

A fogalmat Jem Bendell angol professzor alkotta meg 2018-as azonos című tanulmányában. A mozgalom célja nem a klímaváltozás megállítása, hanem az elkerülhetetlen krízis testi és lelki hatásainak enyhítése közösségi összefogással és szeretettel.

Részletek:
1. szakasz: Pénzügyi összeomlás.
A „szokásos üzletmenetbe” vetett hit elvész. A múlt eseményei alapján már nem tűnik kiszámíthatónak a jövő, így a kockázatok kezelése, és a pénzügyi eszközök garantálása ellehetetlenül. A pénzintézetek fizetésképtelenné válnak, a megtakarítások elvesznek, a tőke elérhetetlenné válik.

2. szakasz: Kereskedelmi összeomlás.
A „piac mindenhatóságába” vetett hit elvész. A pénz leértékelődik és / vagy nehezen elérhetővé válik, az árukat felhalmozzák, az import- és kiskereskedelmi láncok felbomlanak, és az alapvető szükségletek széles körű hiánya válik normává.

3. szakasz: Politikai összeomlás.
Az „állami gondoskodásba” vetett hit elvész. Mivel a hiány enyhítésére, és az alapvető szükségletek biztosítására tett hivatalos kísérletek nem járnak sikerrel, a politikai intézmény elveszíti legitimitását és relevanciáját.

4. szakasz: Társadalmi összeomlás.
Az „embertársaid gondoskodásába” vetett hit elvész. A helyi karitatív szervezetek vagy egyéb csoportok, amelyek az állam kiesése után keletkezett vákuumot hivatottak betölteni, az erőforrások szűkössége és az egyre terjedő konfliktusok miatt ellehetetlenülnek.

5. szakasz: Kulturális összeomlás.
Az „emberiség jóságába” vetett hit elvész. Az emberek fokozatosan elveszítik a kedvességre, nagylelkűségre, figyelmességre, őszinteségre, együttérzésre és szeretetre való képességüket. A nagyobb közösségek felbomlanak, és családok, illetve egyének küzdenek a szűkülő erőforrásokért. Új vezérelvvé a „halj meg te ma, hogy én élhessek holnap” válik.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Előfordulhat, hogy témában való elmélyülés egy bizonyos ponton túl hatással lehet az ember kedélyállapotára. A szorongás és a depresszió gyakori reakció az összeomlás lehetőségének vizsgálatakor. Fontos, hogy képesek legyünk mind önmagunkat, mind a témát kívülről szemlélni, és a helyén kezelni. Amennyiben akár másokon, akár magadon érzékeled, hogy nem sikerül a depresszióval megbirkóznod, kérjük vedd igénybe szakember segítségét!

Jó reggelt kívánok !

Sajnos sokat lógok nem a szeren, hanem a FB-on...Sajnos el is olvasok kommenteket...valószínű nem csak egy helyen van, de azon az oldalon, melyet többször látogatok, állandóan ilyen sorok olvashatók:

"Szép jóreggelt és szép, mosolygós napot kivánok"....meg hasonlók. De a "szépjóreggelt"-től én már kiütést kapok (a szépjónapot-tól is).

Érzékelem, még ha nagyon keveset is vagyok emberközelben, hogy ez manapság teljesen természetes "stílus",  még az orvosom, általam kedvelt asszisztense is így fogad: Szépjóreggelt kívánok !  Na, már itt emelkedik a lázam, vagy kiver a /h/ideg....

Tudom, a világ, az emberek  őrültségein semmit nem bírok változtatni, de legalább leírom, hogy én beteg  vagyok ettől a stílustól. Esküszöm, az is jobb lenne, ha az illető nem köszönne, csak bambán bámulna rám...

Na. Leírtam....Talán kicsit megkönnyebbült a lelkem.  Ha véletlenül van még itt olvasó, ha véletlenül te is a szépjónapotolók közé tartozol, akkor kérlek magyarázd meg, miért köszönsz így ? Csak mert sok más ..... is ezt teszi ? Mert ez a "divat"? Miért nem elég neked a vidám mosollyal mondott "Jó reggelt kívánok!" ????

Aztán kérdezz vissza, hogy hát engem miért zavar ez a "cirkalmazás" ? Nem fogok tudná rá válaszolni mást, mint az, hogy "CSAK".....

U.i. Esetleg írd be a képkeresőbe, hogy  "Jó napot - kép"  (valami ilyesmit akartam ide bemásolni)....meglátod, olyan kép szinte már nincs is, ahol csak az első két szó szerepelne + a kívánok.....Hát itt reklámozzák/tanítják ezt a "stílust".....

(Bár....Vajon a Nagymamám miként élte meg az én "Szia"-zásomat ????? )

Na, de legalább a macik tudják, mit kell mondani.......


2026. július 28., kedd

2026.07.28.


Tegnap:  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fülesden tornádó szerű vihar, Ungváron, Tiszakóródon és környékén  borzalmas jégeső - Baranyában pár csepp eső.... 



Találtam (nem kitaláltam !)

 

Az alábbi szöveg nem kitalált, megtekinthető a jelzett linkeken....

https://www.facebook.com/elsdesweemer 

"Ez valószínűleg az eddig készített szilvászabonkák közül a kedvencem. A szilvászabonkánk olyan, mint az ajándék, amely folyamatosan ad.
Miután a levelek kávészirupká alakultak, felfedeztem, hogy egy friss nyári körölmésszert is lehet készíteni.
Ez a legváratlanabb ízű, a legtöbben vanilját, kókusz és citrus ízű ízű, még akkor is, ha nincs benne semmilyen ilyen összetevő.
Csak egy dolog, amit tartsz szem előtt: a friss szilvászabonkák fehér szappanot adnak ki, amely a bőrre irritálható, különösen a napfényben, ezért a szilvászabonkát gyűjtve viselni jó ötlet.
Recept
🌿 Körülbelül 10-15 szilvászabonka
🍋 1 citrom szíve
💧 Főző víz (elég a fedőre)
⏰ Hagyjuk, hogy 24 óráig infúzódjon
🧺 Szűrő
🍚 Hozzáadj ugyanannyi cukrot, mint a folyadék (1:1)
🔥 Lassan forrásra, amíg elolvad (ne főzz)
Tálaljuk jéggel, szikrázó vízzel, vagy adj hozzá egy kis citromszívet, ha szeretnéd, hogy egy kicsit savanyúbb legyen."

Ha kellőképp kinevetted magad, akkor a fügefalevél szörp receptje itt olvasható MAGYARUL:

2026. július 27., hétfő

Tűz....

Nem nagyon tudok mit a képekhez, az eseményekhez fűzni - különös tekintettel arra, hogy tudom, még nincs vége....

Az emberek megpróbálnak menekülni....

De az állatok ? 


Szomorú, de tény.

(Mára még egy, az időjárással foglalkozó írás.)Végre valaki közérthetően megmagyarázza.......Az más kérdés, hogy van aki elhiszi, és van aki nem....


Somogy-MET

Miért oszlanak fel Magyarországra érve a zivatarfelhők?
Osszátok meg, hogy mindenkihez eljusson, mert sajnos sok téves elmélet kering...
Az elmúlt napok időjárása kapcsán rengeteg kérdés érkezett tőletek. Kommentekben és üzenetekben is sokan kérdeztétek, hogy miért gyengülnek vagy oszlanak fel a zivatarok, amikor Magyarország fölé érnek, máshol miért esik az eső, és mit értek öngerjesztő folyamat alatt a szárazság kapcsán.
Először is fontos megérteni, hogy Európa időjárása már tavasszal egy tartós magasnyomású helyzetre rendeződött be. A magasnyomás, vagyis az anticiklon általában felhőoszlató hatású: ilyenkor többnyire száraz, napos idő jellemző. Ez a helyzet hosszú időn keresztül fennmaradt, és ennek következtében egy rendkívül komoly szárazság alakult ki Európa jelentős részén, így Magyarországon is.
Sokan kérdeztétek azt is, mit értek azon, hogy a szárazság „öngerjesztő folyamat”. Ez valóban összetett jelenség. Ha hosszú ideig nem esik számottevő csapadék, kiszárad a talaj és a növényzet is. Ahogy a növények egyre kevesebb vizet párologtatnak, és a talajból is kevesebb nedvesség jut a légkörbe, úgy a levegő is egyre szárazabbá válik. A meteorológiában ezt légköri aszálynak nevezik. A szárazabb levegőben pedig a felhőképződés és a csapadék kialakulása is jóval nehezebbé válik. /Mindezen felül a jelenlegi szemlélet sem segít, erdőket irtunk ki, betonozunk, térkövezünk és a szakemberek szerint a mezőgazdasági munkálatok is elavultak. Remélem, az új kormány komoly változást hoz ebben, mert az előző tönkre tett mindent, amit lehetett/
Ez a hónapok alatt kialakult folyamat jelentős szerepet játszik abban, amit most tapasztalunk. Emellett az is probléma, hogy Európa felett lelassultak a légköri folyamatok. Kevés a dinamika, ritkán érkeznek valóban aktív ciklonok és frontok, a gyengébb frontok pedig nem szállítanak elegendő nedvességet térségünk fölé.
Sokan azt is kérdeztétek, hogy akkor miért esik több eső például Németországban, Ausztriában, Szlovákiában vagy Romániában.
Ennek több oka is van. Németország például jóval közelebb fekszik az Atlanti-óceánhoz, így könnyebben jut nedves légtömegekhez, de egyébként önmagához viszonyítva ott is szárazság van. Ausztria, Szlovákia és Románia esetében pedig a domborzatnak van kiemelkedő szerepe.
Magyarországot ugyanis hegyvidékek veszik körül. Nyáron a hegyek jelentősen segítik a csapadékképződést, mert emelő hatást biztosítanak a levegő számára, illetve ott a nedvességi viszonyok is mások. Egy zivatar kialakulásához megfelelő nedvességre, légköri labilitásra és emelő hatásra van szükség. A hegyvidéki területeken ezek a feltételek könnyebben teljesülnek.
Ezért fordul elő sokszor, hogy a nyugatról érkező zivatarok a hegyvidéken még intenzívek, majd amikor leérnek a síkvidékre, fokozatosan veszítenek erejükből. Nem arról van szó, hogy a magyar határ átlépése miatt gyengülnek meg, hanem arról, hogy éppen a határ közelében érnek véget azok a hegyvidéki területek, amelyek addig segítették fennmaradásukat. Az emelő hatás megszűnik, miközben a síkvidék felett a levegő is szárazabb, így a zivatarok fokozatosan szétesnek. És itt kiemelném amit fentebb írtam: a száraz levegőt. Befutnak a mi kis síkvidéki száraz levegőnkbe és nemhogy csapadék nem esik belőlük, de még a felhők is feloszlanak.
Éppen ezért sokszor úgy tűnik, mintha a zivatarok „a határon állnának meg”, valójában azonban egy fokozatos gyengülési folyamatról beszélünk.
Az éghajlatváltozás kapcsán is sok kérdés érkezik. A jelenlegi helyzetet azonban elsősorban a nagytérségű légköri folyamatok alakítják: a tartós magasnyomás, a kevés dinamika és a nedvesség hiánya. Hogy ezek a helyzetek a jövőben milyen gyakorisággal fordulnak elő, azt csak hosszabb időtávon lehet biztosan megítélni.
Az viszont már évtizedek óta ismert a klímakutatók tollaiból, hogy térségünkben a száraz időszakok várhatóan gyakoribbá válnak. Ez nem azt jelenti, hogy minden év száraz lesz, hanem azt, hogy egyre több lesz a csapadékszegény év, miközben a csapadék egyre egyenetlenebbül oszlik majd el. Lesznek még csapadékos évek is, de a tendencia összességében a szárazság irányába mutat.
Az elmúlt évek alapján úgy tűnik, hogy ez a folyamat egyre látványosabb. Somogy megye ugyan még mindig kedvezőbb helyzetben van az ország számos más térségéhez képest, különösen az Alföldhöz viszonyítva, ahol a szárazodás már évekkel korábban erőteljesebben jelentkezett. Sajnos azonban a jelek arra utalnak, hogy ez a folyamat már nemcsak az Alföldet érinti, hanem fokozatosan az ország egyre nagyobb részét is, egyre durvább formában.
Igazából évtizedek óta látszik, hogy nagy változások mennek végbe, hiszen csaknem eltűntek a téli havazások és kemény fagyok.
Aki nem esetleg nem hisz nekem, bátran nézze meg a Dunát. Mindent elmond..
Nyugatról érkezik és alig van benne víz. Azért, mert nyugaton is alig esik az eső...
Az összeesküvés elméletek gyártóit és hívőit már tiltottam az oldalról. A jövőben is azonnali tiltást von maga után a jéger, haarp és egyéb marhaságok ide keverése. Ettől sajnos jóval nagyobb térségű és összetettebb a probléma. Illetve megoldás sem látszik rá.

(Éva Sánta Nyirőné)

Bezárkózom...teljesen....

Számok. Tények. Jövőkép(?) 

A 2026-os volt országos átlagban a második legmelegebb június Magyarországon 1901 óta: a havi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt – derül ki a HungaroMet elemzéséből. A hónap végén kialakult hőhullám idején több rekord is megdőlt, június 30-án pedig Szécsényben 42 fokot mértek, amivel új országos abszolút melegrekord született. Budapesten a napi középhőmérséklet tizenkét egymást követő napon érte el a 27 fokot. Ennél hosszabb, tizenhárom napos időszakot csak 2024-ben mértek, az idei hőhullám azonban intenzívebb volt: a legmagasabb napi középhőmérséklet elérte a 34 fokot, az időszak intenzitása pedig rekordot döntött a HungaroMet által vizsgált események között. 

Az adatok hosszabb távon is egyértelmű melegedést mutatnak. A legalább 27 fokos napi középhőmérsékletű napok éves száma országos átlagban 3,3 nappal emelkedett 1901 és 2025 között. Míg a múlt század első évtizedeiben és az 1970-es években olyan évek is előfordultak, amikor egyetlen ilyen nap sem volt, 2024-ben már tizenötöt regisztráltak.

A szélsőséges hőség leggyakrabban az ország délkeleti részét, így a Kiskunságot, a Nagykunságot és a Körös–Maros közét érinti. A tartósan magas nappali és éjszakai hőmérséklet komoly terhelést jelent az emberi szervezetnek és az ökoszisztémáknak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás számára is egyre nagyobb kihívást okoz. A HungaroMet szerint a mostanihoz hasonló hőhullámok azt jelzik, hogy a jövőben gyakoribb, hosszabb és intenzívebb forró időszakokra kell felkészülni.

https://www.idokep.hu/30napos/P%C3%A9cs
Jövő héten visszatér a forróság!A legmelegebb tájakon csütörtökön 35°C, pénteken már 36-37°C is lehet! A jelenlegi számítások szerint augusztus első hétvégéjétől ismét megjelenhetnek a 40°C körüli csúcsértékek!

Bevásároltam, magamnak, macskáknak...Nem tudom mi lesz velem, velünk, a hazámmal, Európával....Vajon másban is ébredezik a félelem, vagy csak én nyüszítek ?



2026. július 26., vasárnap

Jegesmedvék.....

A mamutok kihalásának nem voltál még tanúja.
A jegesmedvéké még lehetsz. Meg van rá minden esélyed.



Grönland része....volt....

Ne kommentelj.
Nézd.
Félj.
Sírj.

2026. július 25., szombat

Meteorológia


Két egymást követő hír a https://www.facebook.com/metfigyelo oldalán.....

Megdőlt a napi hideg-rekord (Lénárddaróc: 4,6°C)   Az ország nagy részén 7 és 14°C között alakultak a minimumok, de a hidegre hajlamosabb helyeken 5°C körüli értékek is előfordult!

Jövő héten visszatér a forróság!   A legmelegebb tájakon csütörtökön 35°C, pénteken már 36-37°C is lehet! A jelenlegi számítások szerint augusztus első hétvégéjétől ismét megjelenhetnek a 40°C körüli csúcsértékek!

Csak bírja ki a szerveztünk valahogy....

Friss (jó) hír....

Én nem politizálok, de ennek nagyon ideje volt már....

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/07/afamentesse-valnak-a-venykoteles-gyogyszerek