...volt ma a vendégem a kertben és sikerült is pár fotót készíteni róla:
A kék fadongó (Xylocopa violacea) a legnagyobb méretű
poszméhek közé tartozik. Európában is elterjedt, gyakori rovar. Kifejlett
alakja nagyméretű, hossza 25-30 mm, nyitott szárnyainak távolsága eléri a 40-50
mm-t is. Teste lilás-fekete, és hasonló rövid szőrzet borítja, szárnyai kékes-lila
színűek. Erős, zümmögő repülési hangot ad ki. Magányosan él, nem épít kolóniát.
Virágporral és nektárral táplálkozik, virágzó növényeken láthatóak. Repülésüket
dongó hang kíséri. Virág-beporzó szerepe jelentős, hasznos rovar.
Évente 1 nemzedéke fejlődik, a kifejlett méh telel át és
már kora tavasszal megjelennek egyedei. Teljes fejlődés jellemző rá, az imágó
alakot a pete, majd a lárva, ezt követően pedig a bábállapot követi. A kék
fadongó lárváit elhalt fákban kirágott járatokba helyezi el, ez a kék fadongó
fészke. Érdekesség, hogy a lárvák nem rágják a fát, mert az anya
virágporpogácsát hagy nekik táplálékul. Tehát a nőstény dongó okoz csak kárt a
fában.
A fadongó
fullánkos méh, szelíd, nem támadó rovar. Ha nem zavarják, nem
hessegetik, ő sem támad. Ha mégis megtörténne, hogy valakit megszúr, a szúrás
hatása hasonló a darázs csípéséhez: megpirosodik, megduzzad a helye, és
allergiás hatás is felléphet.
(Nics 50 m2 a "kertem" mégis tele van csodákkal és hihetetlenül sok örömöt okozó percet kaptam már "tőle"...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése