Igen, beszélnek....

Láttam egy érdekes filmnek - sajnos csak egy részletét. Arról volt szó, hogy az állatok, (pl. majmok, delfinek) de a lovak is - milyen fantasztikus módon tudnak "beszélni".
Csak mi nem értjük őket.
Tán azért, mert nincs hozzájuk türelmünk.
Ahogy múlik  az idő(m) egyre többször veszem észre hogy én mennyire lassulok és hogy a világ milyen hihetetlenül gyorsul.
Hogy jófelé rohan-e, nem tudom....

Nadányi Zoltán: Titok 

Mit mondana, ha szólni tudna nyelve, 

a csendes kis cica, mikor belép 

és hunyorogva sandít rád elébb, 

majd odafut, pamutfarkát emelve? 

Mit mondana bárányka a mezőn, 

mikor rádbámul szendén, kérdezőn

 s kiejti szájából a szénaszálat? 

Mit mondana kutyád, az okos állat,

 ha állát térdeden nyugtatja hosszan, 

úgy néz fel a szemedbe s meg se moccan? 

Mit mondana körút kövezetén a jámbor ló, 

mely nagy szemeivel fekete 

szíjernyők mögül figyel? 

Mit mondana a jóságos tehén, 

a bús bika, a kecske, a malac, 

a lúd, mikor mellettük elhaladsz

 s ők rádnéznek, szemüket tágranyitva?

 És minden állat, mely rádbámul, 

ember és hallgat néma, 

béna türelemmel, mit hallgat el? 

mit gondol? mi a titka? 

 

Harkály

Hajnali 1/2 7. Testileg-lelkileg kész vagyok a mai napra, és picike időm is maradt, tehát befér ide egy picike vers még !

Nadányi Zoltán: A harkály

A harkály a beteg fák doktora. 
Kopogtat a fák mellén, meg a hátán 
és hallgatózik, töpreng. Furcsa látvány. 
Szerszáma is van hozzá, jókora. 
Most a nagy fűzfa hívta orvosául, 
mert észrevette, hogy a lombja sárgul. 
Megkopogtatja őt a csudadoktor,
hallgatja és sóhajtoztatja sokszor. 
A baj okával máris ismerős, 
de hát nem tud segítni. Itt az ősz.