Bogarak

Nagyon tudom utálni a büdösbencéket, és akármilyen változatban is jelennek meg, sosem fogom megszeretni őket. Annyi bosszúságot okoztak/nak nekem nyáron a paradicsomban, hogy csak dühösen tudok rájuk gondolni...

De azért néha érdekes dolgokat talál az ember a neten, pl. ezt:
https://techworld.hu/2023/02/18/hitler-bogar-india-elnevezes/

A Führerre emlékeztető jegyek miatt a Hitler bogár nevet kapta Indiában az itthon emberarcú márványpoloskaként ismert kártevő.

Egyébként azt se tudtam, hogy Hitlerről  hivatalosan is neveztek már el bogarat, a Szlovákia nyirkos barlangjaiban honos Anophthalmus hitleri-t, amely egy időben a náci diktátor hívei között annyira népszerű volt, hogy szerencsétlen kis bogár a kihalás szélére sodródott. A veszélyeztetett Hitler-vakfutrinka, amely Oskar Scheibltől kapta a nevét 1937-ben, gyakran előfordul a rovarpiacokon. (Bár azt egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy  a H.iránti imádat miképp vezethetett egyeseket arra, hogy ilyen bogarakat vásároljanak...Háááát vannak, mindig is voltak  hülye emberek, az biztos.) 

 

Anopthalmus hitleri fajnevű barlangi futrinkafaj

A különböző állatfajok közül sok viseli híres emberek nevét. Vannak pókfajok, amelyek Angelina Jolie, Nelson Mandela, Johnny Cash és Barack Obama nevét viselik, és akadnak Che Guevara, Sigmund Freud, Theodore Roosevelt, Orson Welles és Casanova után elnevezett bogarak is. (No, ezekről se hallottam még...)

Medvehagyma

Nem emlékszem, volt-e olyan tavasz, amikor nem mentem fel a hegyre medvehagymázni. Valószínű nem volt, hiszen nagyon szeretem – s bár itthon is van már a kertben, de még nem terem annyi, hogy abból bőségesen lehessen enni is, meg eltenni is. Bár napok óta abból szemezgetek a reggelimhez…
Most barátnőmmel felmentünk (természetesen) a Lapisra, aztán ott fényképezgetés, séta és beszélgetés közben, szedtünk medvehagymát. Én produkáltam egy hasra-esést (megbotlottam egy ágban) – de/és szerencsére semmi komoly bajom nem lett…
Gyönyörű volt az idő, minden parkolóhely tele volt autókkal (ja, vasárnap délután) – de azért a mi ösvényünkön nem állt és nem gyűjtögetett senki. Ébredezik az erdő, hoztam pár virág-képet is, nem csak medvehagymát:

A  fák még nem hajtanak, de a medvehagyma-szőnyeg kizöldült

Bogláros szellőrózsa

Odvas keltike

Sok kék ibolya volt

Berki szellőrózsa

Fölöttünk egy repgép...tán Angliába megy....

A dolina közelében (vajon beszakadt-e már ?) 

Fehér ibolya kevesebb van

Májvirág és egy kis szellőrózsa bimbócska

Bogláros szellőrózsa és salátaboglárka

Az illatos hunyor már elnyílóban 

Feldolgozásra vár a medvehagymám

Égi és földi dolgaim

A Tejút galaxisban a jelölt hely, a mi Napunk helyzete. A távolság tőlünk a galaktikus központig 26 000 fényév, ahol egy "Nyilas A*" néven ismert szupermasszív fekete lyuk található.

Nem, nem próbálom elképzelni, csak nézegetem az ilyesmiket, mert az én agyam méterre, km-re van programozva és nem fényévre.
De tény, hogy nem tudok eleget az égre nézni, nem tudok eleget olvasni ilyesféle híreket. Esküszöm, ezek az űr dolgok, jobban érdekelnek néha a földi témáknál (különösen egyik másiknál meg egészen biztos érdekesebbek...) És tegnap este is, már fél 8-tól kint álltam és lestem az egyébként kristálytiszta eget - láttam szerelmetes Orionomat, de sajnos azt a bizonyos meteoritot nem. Igaz, még csak egy vacak távcsövem sincs (meg is kérdeztem magamtól, miért is nem vettem legalább valami egyszerű messzelátót harminc évvel ezelőtt ? - de most már minek...)
Szóval nem láttam, csak elolvastam róla mindent, amit a neten találtam....

44-99 méter közötti átmérőjűre becsült méretes űrszikla a fokozottan veszélyes aszteroidák közé tartozik. A Földtől 173 ezer kilométerre fog elszáguldani, ez a távolság kevesebb, mint a Föld és a Hold közötti távolság fele. Sebessége 28044 km/óra.

Az Oriontól, illetve a Canis Maior ( Nagykutya) valamint a Canis Minor (Kiskutya) csillagképektől keleti irányban volt látható - igaz, azt írja az egyik újság, hogy a "déli horizont fölött" - hát azt azért én itthonról sajnos nem látom (a házaktól).
Szóval erről is lemaradtam.....

Ha valakit érdekelne a téma , amit ugyan nem hiszek, de azért leírom, itt elég jó tájékoztató található a témáról: https://www.origo.hu/tudomany/20230323-a-foldhold-tavolsagon-belulre-erkezik-egy-hatalmas-aszteroida-ami-tavcsovel-is-lathato-lesz.html

Egyébként meg, aszteroida ide, meg oda - a kertembe bejelentkezett a tavasz :

Nem olyan egyszerű, amilyennek látszik

Mivel ezidáig a nordic walking https://hu.wikipedia.org/wiki/Nordic_walking
hiányzott az életemből hát vén fejjel ezt is kipróbáltam.
7,2 km-es út után hazajöttem, megebédeltem és mint a kivágott fa, eldőltem, 3 órát aludtam moccanatlanul.

Nem tudom eldönteni, mi legyen ? Tehát elmegyek a jövő héten is – kipróbálni magamat. Ártani biztos nem árt… A nagyobbik Malomvölgyi tavat jártuk körül – be kell valljam, az ébredező természet szépségeire nem is nagyon figyeltem, bár láttam a sokféle kis virágot, a vadkacsákat, a gerléket, egy döglött halat, teknősöket – de valójában annyira kellett koncentrálni a kezem és lábam újszerű mozgatására, hogy minden más elhalványult emellett.

Nos, majd meglátom, elmegyek lövő héten is – aztán eldöntöm, hogy vegyek-e botot, vagy se – mert a jó bot nem olcsó, s ha nem használom, akkor ablakon kidobott pénz (lenne)…
Mindenesetre nem kapkodom el a döntést.

Az alapelv: karok-lábak ellentétesen mozognak

Ma a nagyobbik tavat jártuk körül (7,2 km)

Te tudtad ? Én nem.

Mi a Nemo pont és hol van....?

Íme:

A Nemo-pont (angolul: Point Nemo) arról nevezetes, hogy ez a földrajzi pont van a legtávolabb bármelyik szárazföldtől.

A déli Csendes-óceánon található, 2688 km-re a legközelebbi szárazföldtől. A legközelebbi szárazföld tőle északra a Ducie-szigetek, amely a Pitcairn-szigetek egyike, délre az antarktiszi Maher-sziget  van legközelebb (Marie Byrd-föld), míg északkeletre a Húsvét-szigethez tartozó Motu Nui található. A pont körül csak víz található 22 405 411 km²-en, amely nagyobb kiterjedésű, mint az egész volt Szovjetunió. Az óceán itt 4000 méter mély, az egyenlítőtől 5420 kilométerre található.

Űreszköztemető

A fölöslegessé vagy veszélyessé vált űreszközöket az óceán eme részébe irányítják, ahol a lehető legkisebb esélye van az ütközéses károkozásnak. 1971-től 2016-ig 263 kisebb-nagyobb űreszköz csapódott be ezen a területen. 190 orosz, 52 USA, 8 európai, 6 japán, és egy magáncég, a SpaceX űreszköze landolt a területen. Eddigi legnagyobb a 142 tonnás MIR űrállomás 2001-ben, de a többségük szeméttel töltött Progressz teherűrhajó, rakétafokozatok és elhasználódott műholdak.

Nakérem, már megint tanultam valamit....

(Az csak úgy zárójelben mondva, jutott eszembe, hogy én nem szeretnék ilyen "végtelen" vizeken hajózni - ahol szárazföld sehol se látszik. Igencsak "elveszettnek " érezném magamat...)

Történnek még néha „csodák”…

Mert hát mi másnak is nevezhetném, hogy a netről kikerestem egy fényképész nevét...(mert a testvéremtől egy képet szerettem volna kinagyíttatni, a számítógépemről levéve, papír-alapra)…és csak azért választottam, mert a közelemben lakik. Gondoltam, ha elkészül a kép, csak „leugrom” hozzá.
Reggel megírtam az E-mailt, elküldve a képet. Délben csörgött a telefonom, hogy kész a kép.
Köszönöm, jövök érte perceken belül. Miért hol vagyok ? Mondom pár háznyira lakunk egymástól. Mire ő: hát akkor felhozom…
És felhozta.
És nem egy képet, hanem hármat.
És nem engedte kifizetni.
Hát sírtam. Mit is tehettem volna mást…..és megköszöntem.
Még ma se nagyon akarom elhinni, hogy ebben a megbolondult világban történhetnek ilyen csodák….

(Nem merem, akarom ide leírni a nevét, de ha megbízható fotós kell valakinek, elárulom az elérhetőségét...)

Újra a Dráva mellett

Úgy alakult - hogy ezen a hétvégén is a Drávaparton sétáltam - és be kell valljam, akár minden hétvégét  szívesen töltenék hasonló környezetben. A csend, a jó levegő, az emberek-nélküliség... az ébredező természet... olyan csodálatos a mocskos városhoz képest...

Igaz, most kicsit "eltévedtünk" - nem jó helyen kerestük a vízhez levezető sétautat, de a gáton megtenni oda-vissza majd 8 km-t - azért az elég volt délutáni sétának.

Itt ugyan túl sok látnivaló nem volt, de beszélgetni lehetett, friss levegőt szívni, a csendet hallgatni - hát ezeket is...

Egyszóval (vagyis kettővel): Jó volt.....

A bejárt útvonal...

Én szeretem ezt a folyót - ha kicsi a víz, ha nagy....

Az ilyen sebhelyek elgondolkodtatnak...

Ő a nünüke...a neve szép, de a bogár....hááát....

Salátaboglárka

Eddig az átereszig mentünk.....

A gáton sétálni "annyira" nem izgalmas - viszont megnyugtató....

Kinyílt a liliomom....

 ...talán vigasznak....

Véletlenek nincsenek

Ma - 2023.március 17-én - (hajnalban) ezt találtam:

Túróczy Zoltán: Tanács

Ma még tiéd körülötted minden.

Adhatsz belőle. Adj hát, kinek nincs,

Mert jön egy nap, talán nemsokára,

S kihull kezedből minden földi kincs.

És nem lesz többé tiéd semmi sem.

Tollad, virágos párnád másra vár...

Mit maga köré épített egy élet,

Nem több mint összeomló kártyavár.

Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval

Testvéredhez, ki szenved, szomorú.

Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája,

S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.

Hajolj hát hozzá, amíg beszélhetsz,

Harmatként hulljon szerető szavad:

Mert jön egy nap, hogy elnémul ajkad,

És soha többé nem fakad.

Ma kezed még erős, a lábad fürge,

Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget.

Ma letörölhetsz verejtéket, könnyet.

Oh, most segíts, ha teheted.

Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,

Mindegy hogy ősz lesz, tél, vagy kora nyár,

Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,

Azt nem teszed meg soha többé már.

De ma még tiéd körülötted minden.

És adhatsz, adj hát annak, kinek nincs.

Hisz jön egy nap, talán nemsokára,

S kihull kezedből minden földi kincs.

Csak az lesz tiéd, amit odaadtál,

Csak az, mi minden kincsnél többet ér.

A tett, a szó, mit szeretetből adtál,

Véled marad, s örökre elkísér.

Új képes album a máriakéméndi kegyhelyről

Jó hír, hogy külsőleg megújulva látható már a máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplom. A  templomot bemutatva,  a templomszentelés alkalmából új kiadvány készülne, mely emlék lenne egy korszakról és a megszépült templomról. Ez egy színes, képes album lesz, rövid bevezető szöveggel, oldalanként egy-egy fotóval, kép-aláírással. A templomhoz érkezőknek, a település vezetőinek, a helyi lakosoknak és a templomszentelés résztvevőinek szép emlék lehet a kiadvány.

A kiadvány paraméterei:

Kivitel: Kemény-táblás, cérnafűzött kivitellel
Méret: 210x210 mm (szélesség x magasság)
Belív oldalszám: 56
Borító papír: Műnyomó 150 gr.
Borító szín: 4+0
Belív papír: Műnyomó 170 gr.
Belív szín: 4+4
Kötészet: keménytábla-cérnafűzött
Borító fólia: fényes
A kiadvány ára: 3900 Ft/db. (A minimális 200 példányra kalkulálva.)

Az albumra igényt és rendelést leadni Biki Endre Gábornál, a kiadvány szerkesztőjénél lehet a biki.endre.gabor kukac gmail.com  e-mail címen vagy a 06-30-452-4579-es telefonszámon.

Ez pedig a templomszentelés meghívója:

Mint a mesében....

Nem tehetek róla, én egyszerűen "el vagyok ájulva" az ilyen videók láttán: 

Az ember azt hinné, számítógépes grafika, de nem! Ezek valódi képek, videóvá szerkesztve. A fotókat  a Cassini készítette, amikor a Jupiter körül körözött.  A képen  Jupiter két holdja, az Európa és az Io látszik, amint a "nagy vörös folt" fölött repülnek. Egyszerűen fenomenális.  (Kevin M. Gill - NASA)

Az alsó képen pedig, a bal sarokban a mi Földecskénk  látható:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_V%C3%B6r%C3%B6s_Folt

Hol vagy(ok) rajta ?

Az okos harkály

Fantasztikus video... avagy fantasztikus madár....

Nézd nagy képernyőn !

Ius talionis, lex talionis, tálio

Elöljáróban: Nem jut(hat) minden napra virágos rét   és tavaszi hangulat...  És: mindenkinek lehet véleménye. Nekem is van. Leírtam. Nem kell velem egyetérteni.

Nem mondanám, hogy boldog és békés napokat élek, és ilyenkor nem is tudom, mi lenne jobb, nézni a tévét, vagy se…Persze nem kellene nézni, és a híreket elsősorban nem, hiszen az agyamban egy esetleges harmadik világháború képei derengenek… de mert kíváncsi vagyok, miképp játszanak az életemmel a nagyhatalmak – hallgatom a híreket. Azonban pár napja amit hallottam, teljesen megdöbbentett. Két tizenéves lány halálra késelt egy harmadik 11 évest. Nem hagy nyugodni a hír. És főképp az, hogy semmiféle büntetés a koruk miatt rájuk nem róható – legalábbis a németországi törvények értelmében (az, ugyanis, hogy ki, mikortól, hány éves kortól büntethető, országonként változik.) Én mindenesetre egyik kezüket levágtam volna és  pénzért mutogattam volna őket – aztán abban reménykedtem volna, hogy előbb utóbb öngyilkosok lesznek. Minek kellene életben hagyni az ilyen "selejtet" ?

Részemről itt, így lett volna pont téve az esetre. De nem ez történik. Valójában még csak bíróság elé sem fogják őket állítani. Majd - esetleg – bekerülnek valami „nevelőintézetbe” – ahol tanulhatnak még pár jó kis trükköt, miképp lehet az állatnál alacsonyabb szintre kerülni és úgy élni.

Furcsákat írok ? Meglehet. Én annak vagyok a híve, hogy életért életet ! És pont. Még ha gyerek is volt az elkövető. Ezekből „ép/normális” ember már sosem lesz – akkor miért kellene életben hagyni őket ?https://24.hu/kulfold/2023/03/14/nemetorszag-gyilkossag-diaklanyok-tinedzserek/

És igenis tisztában vagyok azzal, hogy a szemet szemért, fogat fogért „mondás”-t már sokféleképp módosítgatták – de én a fenti esethez hasonló szörnyű cselekedeteket nem hagynék büntetlenül – csak azért mert „gyerekek” tették. És úgy mellesleg feltenném a kérdést, milyen filmeket, videókat nézegettek ezek a gyerekek ? Mert azt hiszem „csak úgy magától” két tizenéves nem fog kést a kezébe, s szurkálja halálra a harmadik gyereket….

Kockásliliomok között - újra

Barátnőm ötlete volt idén is, hogy a tavalyi kellemes emléket felidézendő, látogassunk le újra a kockásliliomokhoz. Kicsit (két héttel) korábbi az idő, de próbáljuk meg !
Matty után kanyarodtunk le a Drávakapu vendégház felé – a földúton nagy tócsák jelezték, hogy itt nemrég igencsak alapos eső lehetett – de azért reménykedtünk, hogy az utak járhatók.
Így is volt, vizes sártócsákkal itt-ott találkoztunk, de alapjában véve tűrhető volt az út. Viszont nem láttunk egyetlen kockásliliomot se….
Egy korunk-béli hölgy azonban fényképezőgéppel a kezében a dzsungelben óvatoskodott. Átküzdöttük magunkat az indákon, letört ágakon és rákérdeztünk: talált-e liliomot ? És hát talált – mutatta is a fényképezőjén. Nos, akkor nekünk alaposan ki kell nyitni a szemünket, mert ha ő igen, akkor mi is…

És tényleg ez történt. Kétségtelen, hogy kicsit korán volt még, messze nem találtunk annyi virágot, mint tavaly, de azért itt-ott csak felbukkant egy lilás-rózsaszín harangocska.
Az idő pompás volt, ragyogóan sütött a nap, és azért látszott, hogy éledezik a föld. A fák ugyan még alszanak, de a kicsi virágok némelyike már megjelent. Azonban az erdő valahogy nagyon rosszul nézett ki. Érdekes módon a mindenféle liánok, meg az u.n. aljnövényzet, meg nemtudommik olyan dzsungel-szerűvé varázsolták az egészet. Már visszafelé, az erdőből kifelé jövet értük el azt a területet ahol szemmel láthatóan megkezdődött a tereprendezés, a vihar által kidöntött fákat „rendesen” kivágták, felkupacolták, a liánok, indák egy részét leszedték, szóval újra széppé varázsolták a környéket.

Jó volt itt lenni. A Dráva csendesen, és méltóságteljesen suhant el mellettünk, igaz, egy helyen kikukucskálva épp valami gyanús „buborékokat” láttunk úszni a felszínén – nem tudtunk rájönni, micsoda – de valahogy az volt az érzésünk, nem „természetes” dolog okozta – bár hát ki tudja…

Csónakkal és emberrel sehol se találkoztunk az egyetlen hölgyön kívül az út elején.
Jó volt, szép volt…. majdnem azt írtam ide, hogy tán igaz se volt, pedig de…. bizonyítják a képek:

Középen messze, az a kis "csücsök" a Szársomlyó

A töltés tetején indultunk...

...és a dzsungelben érezhettük magunkat....

A vihar(ok) komoly károkat is okoztak....

Úgy emlékszem, ezt az óriást tavaly is lefényképeztem....

Fagyöngy díszítés.....

Megtaláltuk a kockásliliomokat is :

Igen, vannak még "alvó" virágocskák is.....

Piros csészegomba

Bokros-gomba

Pettyegetett tüdőfű

Szelíd árvacsalán

Sárga tyúktaréj

Elnyílóban a hóvirág

                                                                        

Ibolyák

A Dráva......

Valami úszik a vízen...

Jó volt, szép volt...és igaz is volt....

Ám hogy ne egy csúf, esetleg bajt jelentő képpel fejezzem be, ide illesztek még egy búcsúképet, egy kis csigaházról, igaz, ebben meg már nem volt csiga....de attól még szép.