Somogy-MET
Miért oszlanak fel Magyarországra érve a zivatarfelhők?
Osszátok meg, hogy mindenkihez eljusson, mert sajnos sok téves elmélet kering...
Az elmúlt napok időjárása kapcsán rengeteg kérdés érkezett tőletek. Kommentekben és üzenetekben is sokan kérdeztétek, hogy miért gyengülnek vagy oszlanak fel a zivatarok, amikor Magyarország fölé érnek, máshol miért esik az eső, és mit értek öngerjesztő folyamat alatt a szárazság kapcsán.
Először is fontos megérteni, hogy Európa időjárása már tavasszal egy tartós magasnyomású helyzetre rendeződött be. A magasnyomás, vagyis az anticiklon általában felhőoszlató hatású: ilyenkor többnyire száraz, napos idő jellemző. Ez a helyzet hosszú időn keresztül fennmaradt, és ennek következtében egy rendkívül komoly szárazság alakult ki Európa jelentős részén, így Magyarországon is.
Sokan kérdeztétek azt is, mit értek azon, hogy a szárazság „öngerjesztő folyamat”. Ez valóban összetett jelenség. Ha hosszú ideig nem esik számottevő csapadék, kiszárad a talaj és a növényzet is. Ahogy a növények egyre kevesebb vizet párologtatnak, és a talajból is kevesebb nedvesség jut a légkörbe, úgy a levegő is egyre szárazabbá válik. A meteorológiában ezt légköri aszálynak nevezik. A szárazabb levegőben pedig a felhőképződés és a csapadék kialakulása is jóval nehezebbé válik. /Mindezen felül a jelenlegi szemlélet sem segít, erdőket irtunk ki, betonozunk, térkövezünk és a szakemberek szerint a mezőgazdasági munkálatok is elavultak. Remélem, az új kormány komoly változást hoz ebben, mert az előző tönkre tett mindent, amit lehetett/
Ez a hónapok alatt kialakult folyamat jelentős szerepet játszik abban, amit most tapasztalunk. Emellett az is probléma, hogy Európa felett lelassultak a légköri folyamatok. Kevés a dinamika, ritkán érkeznek valóban aktív ciklonok és frontok, a gyengébb frontok pedig nem szállítanak elegendő nedvességet térségünk fölé.
Sokan azt is kérdeztétek, hogy akkor miért esik több eső például Németországban, Ausztriában, Szlovákiában vagy Romániában.
Ennek több oka is van. Németország például jóval közelebb fekszik az Atlanti-óceánhoz, így könnyebben jut nedves légtömegekhez, de egyébként önmagához viszonyítva ott is szárazság van. Ausztria, Szlovákia és Románia esetében pedig a domborzatnak van kiemelkedő szerepe.
Magyarországot ugyanis hegyvidékek veszik körül. Nyáron a hegyek jelentősen segítik a csapadékképződést, mert emelő hatást biztosítanak a levegő számára, illetve ott a nedvességi viszonyok is mások. Egy zivatar kialakulásához megfelelő nedvességre, légköri labilitásra és emelő hatásra van szükség. A hegyvidéki területeken ezek a feltételek könnyebben teljesülnek.
Ezért fordul elő sokszor, hogy a nyugatról érkező zivatarok a hegyvidéken még intenzívek, majd amikor leérnek a síkvidékre, fokozatosan veszítenek erejükből. Nem arról van szó, hogy a magyar határ átlépése miatt gyengülnek meg, hanem arról, hogy éppen a határ közelében érnek véget azok a hegyvidéki területek, amelyek addig segítették fennmaradásukat. Az emelő hatás megszűnik, miközben a síkvidék felett a levegő is szárazabb, így a zivatarok fokozatosan szétesnek. És itt kiemelném amit fentebb írtam: a száraz levegőt. Befutnak a mi kis síkvidéki száraz levegőnkbe és nemhogy csapadék nem esik belőlük, de még a felhők is feloszlanak.
Éppen ezért sokszor úgy tűnik, mintha a zivatarok „a határon állnának meg”, valójában azonban egy fokozatos gyengülési folyamatról beszélünk.
Az éghajlatváltozás kapcsán is sok kérdés érkezik. A jelenlegi helyzetet azonban elsősorban a nagytérségű légköri folyamatok alakítják: a tartós magasnyomás, a kevés dinamika és a nedvesség hiánya. Hogy ezek a helyzetek a jövőben milyen gyakorisággal fordulnak elő, azt csak hosszabb időtávon lehet biztosan megítélni.
Az viszont már évtizedek óta ismert a klímakutatók tollaiból, hogy térségünkben a száraz időszakok várhatóan gyakoribbá válnak. Ez nem azt jelenti, hogy minden év száraz lesz, hanem azt, hogy egyre több lesz a csapadékszegény év, miközben a csapadék egyre egyenetlenebbül oszlik majd el. Lesznek még csapadékos évek is, de a tendencia összességében a szárazság irányába mutat.
Az elmúlt évek alapján úgy tűnik, hogy ez a folyamat egyre látványosabb. Somogy megye ugyan még mindig kedvezőbb helyzetben van az ország számos más térségéhez képest, különösen az Alföldhöz viszonyítva, ahol a szárazodás már évekkel korábban erőteljesebben jelentkezett. Sajnos azonban a jelek arra utalnak, hogy ez a folyamat már nemcsak az Alföldet érinti, hanem fokozatosan az ország egyre nagyobb részét is, egyre durvább formában.
Igazából évtizedek óta látszik, hogy nagy változások mennek végbe, hiszen csaknem eltűntek a téli havazások és kemény fagyok.
Aki nem esetleg nem hisz nekem, bátran nézze meg a Dunát. Mindent elmond..
Nyugatról érkezik és alig van benne víz. Azért, mert nyugaton is alig esik az eső...
Az összeesküvés elméletek gyártóit és hívőit már tiltottam az oldalról. A jövőben is azonnali tiltást von maga után a jéger, haarp és egyéb marhaságok ide keverése. Ettől sajnos jóval nagyobb térségű és összetettebb a probléma. Illetve megoldás sem látszik rá.
(Éva Sánta Nyirőné)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése