Októberi séta

 

Régen jártam kedves Mecsekemen....és végre rászántam magam a tegnapi - a tán utolsó szép őszi délutánon a felkeresésére...

Nem bántam meg. Rengeteg fotót készítettem, volt erőm és (bátorságom) elmenni a  kőbányába is, (ki tudja, tán utoljára - gondoltam közben...)  Természetesen hazahoztam vagy öt kiló követ és a rengeteg fotót és valami nagyon jó érzést a szívemben-lelkemben...... Nem fogok ma unatkozni.

(A fenti térkép egyébként csak azért került be, mert a panzió alatti hajdani kőbányából hoztam a köveimet.... Az alábbiak mind saját fotók...) 

A madáritató (még üresen).Vittem bele vizet.

Vajon mi pusztított itt ? 

Viszonylag itt még elég zöld minden....

Öreg fa a Pista bácsi pihenője mellett

"Kőbányám" és alább pár kő onnan - amiket nem hoztam el

Hihetetlen, mennyire "beerdősült".....

"...A játszótársam mondd, akarsz-e lenni ?..."

Látod? Nem látod ? Na, látod !  😊

(Ezek a kövek - bár itt nem látszik a méretük - bizony elég nagyok...) 

A kőbánya fenyői haldokolnak....

Még ha lassan is, de itt már színesednek a fák....

István akna még álló aknatornya......

Rákos Lajos út 

Rákos Lajos út
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy milyen érdekes, fent, a sűrűben sokkal zöldebb minden, s ahogy jövünk lefelé kezd sárgulni-barnulni a fák lombja...Nem tudom az okát...)

                                                                               

Csalánlevél bogár

És akkor hazajöttem. 

107 kép készült.

Itt a mese vége....