2013. augusztus 16., péntek

Galamb





Nem szeretem őket. Pedig gyerekkoromban mennyi volt körülöttem és micsoda finom galamb-levest tudott Nagymamám főzni belőlük … De akkoriban a galambtartásnak régen  volt értelme: a szegény ember ritkán jutott húshoz, a galambnak túl sok ennivaló nem kellett,  és mégis pompás étel készült belőle.
De most ez a töménytelen mennyiségű városi galamb, a még töménytelenebb mennyiségű galambpiszokkal és az őket etető, „állatbarát” agyalágyult emberekkel, - idegesítő. 
Tegnap egy igen érdekes filmet láttam arról, hogy Németországban miképp kísérleteznek – sikerrel - a városi galambok létszámának visszaszorításával. Mérgezni, lődözni a városban ugye nem lehet. A sólymok sem jelentettek igazán jó megoldást, „nem bírták” tempóval az intenzíven szaporodó galambsereget. Antibébi tablettát sokezer madárnak adni nem lehet. Más megoldást kellett keresni.

És akkor valaki nagyon humánus és okos ötlettel állt elő.
Kétségtelen, némi pénzt kell a dologba invesztálni, de úgy tűnik nagyon is megéri… A galambok által  kedvelt helyeken (templom-padlás, magas ház lapos teteje, stb.) céltudatosan építettek afféle „tenyésztő-házikókat”. Szép szabályos, kényelmes  fészkekkel, mint amilyeneket a galambtenyésztők használnak, s ahová eleinte becsalogatták a galambokat valami maggal, aztán már rájöttek az állatok maguktól is, hogy itt pompás fészkelő-hely található, s onnan kezdve,  az előkészített fészkekbe kezdtek tojásokat rakni.
Nomármost ehhez kell a „munkaerő” – hogy naponta felmenjen ide valaki, kiszedegesse az „igazi” tojásokat és ugyanolyanak látszó, de fából készült tojást tegyen a fészkekbe. A madár nem  veszi észre a csalást, kisgalamb nem kel ki, egy ideig békesség van. Aztán persze  bizonyos idő elteltével rájön a galamb, hogy valami nem stimmel és újra tojik, de azt megint csak kiveszik a fészekből… Kétségtelen, hogy a „madaras-embernek” ebben a madárházban takarítani is kell naponta, nem is keveset, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a fáradság és ez a nagyon humánus módszer hosszú távon nagyszerű megoldás, már nem is egy helyen alkalmazzák.

Nem tudom, Magyarországról nézte-e ezt valaki ??? Kétlem… Bár ha nézte volna, akkor sem hiszem, hogy nálunk a galamb (sz)piszok manapság a legnagyobb probléma….

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése