2016. április 11., hétfő

A pécsi Petőfi ház története


Sokat dolgoztam ezzel az anyaggal, érzésem szerint mégsem egész. Nem tudtam meg mindent, bármennyire kutattam utána. De  a városom szeretete és saját múltam jobb megismerése mégiscsak leíratta  velem a történetet. Elküldöm most fel, az űrbe, a Google Drive-ra – őrizze meg valamelyik műhold az utókornak. Legalább ennyit, ha már többet nem sikerült kinyomoznom....
                                         
***********

Kezdeném ott a mesét, mert vélhetőleg nem sokan tudják, hogy kb.100 éve, Pécsett a mai Székely Bertalan utcát még Frühweisz völgynek hívták.  Nem sokkal a születésem előtt, talán az 1930-as évek vége felé kaphatta a Székely Bertalan utca nevet – ami szerencsés névválasztás volt, hiszen semmiféle pártnak nem bökte a szemét, ezért a mai napig meg tudta  azt őrizni. (1933-ban, amikor nagyszüleim a házunkat felépítették, még Frühweisz dűlő volt.)


Ez  a legrégibb, itt még a Frühweisz név sem szerepel

Erre berajzoltam a Magaslati út kb. nyomvonalát


A mai helyszín

Én a nagyszüleimtől úgy tudtam és mindenhol, mindenkinek azt meséltem, a Frühweisz völgy onnan kapta a nevét, hogy a környező szőlőkben sok mandulafa is volt, s azok tudvalevőleg kora tavasszal fehérbe borítják a tájat. Itt nyílt a városban először, hát innen a „früh weiß  = korán fehér”  név eredete. Sőt tán Janus Pannoniust is ez a vidék ihlette meg, amikor az „Egy dunántúli mandulafáról” c. versét írta (gondoltam én tán kissé nagyvonalúan).

Persze ezt a mandulafás dolgot soha sehol nem olvastam/ellenőriztem….eddig. Leéltem ebben a tudatban 70 évet. Most, hogy egy utcabeli ház, a Petőfi ház után kezdtem nyomozni,  hihetetlen érdekes dolgokat fedeztem fel.  Bár nem hinném, hogy sokakat érdekelne, de mégis leírom, mert ez, ilyen rövidített formában azért máshol nem olvasható.
Az alábbi információt, idézeteket innen hoztam:


„… Miután 1686-ban Pécsről is kiűzték a török hódítókat, megindult a város lakosságának pótlása, szervezetten és egyénileg. Attól kezdve
rendszeresen dokumentálták is a családtörténeti eseményeket: az oszmán uralom múltával a római katolikus anyakönyvezés elkezdődött a volt dzsámiban még abban az évben. Vallásuk miatt a horvát-bosnyákok (10) épp Pécsett és környékén kiváltképp jó fogadtatásban részesültek, hiszen letelepítésükben szerepet játszott a pécsi püspök is, aki így kívánta növelni egyházmegyéjében a katolikus népesség arányát.

1688-ban még semmi nyoma ennek a Jankovich családnak a vizsgált anyakönyv(ek)ben. Pécsi történetük 1689-ben kezdődött, a − minden adat szerint − első gyermekük világra jöttekor, keresztelése bejegyeztetésével. Idekerülésük évét ugyanígy állapította meg a
hitelesített családi hagyomány, ezt illusztrálja a képen is mutatott,
nagy-leveles családfa,(11) amelynek a törzsén ülő levelek közül lentről a másodikra írták: Bonaventura Jankovits qui anno 1689 Quinque Ecclesias venit, azaz Jankovich Bonaventúra aki – vagyis:az előző falevélen szereplőktől született egyik utód, aki –az 1689-es évben Pécsre jön.

Pécsi jelenlétét ettől az évtől kezdve adatok igazolják, tehát téves az a 'közkézen forgó megállapítás', hogy csupán1695-ben jött volna Boszniából Pécsre.(12) Mindenesetre az 1686-ban, a városban maradt kb. 500 személy mellé 1695-ig betelepült 130 új lakó közé számítható.(13)
Kézműves volt, szakmája latinul pellio,(14) ami jelenthet szűcsöt és szőrmeárust is…..

..Szőlősgazda is volt Jankovich Bonaventúra. Ez nem meglepő, hiszen a pécsi bosnyák-horvátok a XVIII-XIX. században híresek voltak szőlő és borkultúrájukról,(18) azon kívül tudjuk, hogy a kézművesek és a kereskedők köréből került ki a középkorban is a városi szőlőtulajdonosok tekintélyes része. (19) Beillik tehát az összképbe, hogy Jankovich Bonaventura szerepelt Pécsett az 1711-es bordézsma összeírásokban…

…Pécsre jöttekor friss házas lehetett Bonaventúra, akinek felesége az első gyermekkel volt terhes. Neje, Friebeisz (Fribejsz, Friebaisz, Fribajsz, Frieweisz, Fruéwais és más változatok (24) Orsolya nagy valószínűséggel annak a rajkai előnevű családnak a tagja,amely 1655. június 24-én Pozsonyban nyerte a nemességét és címerét (János a fiaival, Istvánnal és Jánossal). 1715-ben Pécsett már erősen „jelen volt” ez a család, de az adózók közt természetesen nem szerepeltek, hiszen nemesek voltak. Emlegetik a Pécs-történészek kereskedőként is, meg uradalmi tisztként is, fölsorolva az utóbbiak közül olyanként, mint amely jelentős baranyai családdá lett…."

És a „kulcs” a völgy nevéhez, a 24.sz. megjegyzés, mely így szól:
(24) Valószínűleg Frühweiß a név német eredetije. Talán összefügg a családnévvel a Pécs melletti Mecsekoldalban a Frühweisz nevű szőlőterület elnevezése.”


„A (Széchenyi) tér délnyugati sarkán áll a 19. század közepén épült Sárkány-ház az Irgalmasok utcája és a Jókai tér sarkán. Tőle északra a 7. számon szintén a 19. század közepén épült barokk épület található, melyet a Frühweiss család építtetett...."

Ezt csak azért idéztem, mert nem lehetett szegény ember/család, akinek a város főterén hatalmas háza volt....Lehettek akár szőlőbirtokai is a Mecsek-oldalban - s a terület a tulajdonosáról kap(hat)ta nevét.

Nos, ennyi a meséje a helyszín nevének.

Látkép Pécsről 1936-ból - kiegészítéseimmel
A fenti egy ritka, igen érdekes és értékes légi-felvétel a városról - az aláírása ugyan téves - de ettől a kép még igen jól mutatja az 1936-os állapotokat.  Az 1928-as szabályozási terv határozta el az út létesítését....." A Magaslati út megépítésével a Mecsek kultuszát, a város jövendő villatelepének a Mecsek oldalába való helyezésével kívánták elősegíteni, ennek érdekében kitűzték a hegyvidék déli lejtőjén a főbb pontokat érintő magaslati kilátó útvonalat." (Mendöl Zs.: Pécs építészete a két vh.között) Tehát a terv régebbi, de 1935-36-ben már kivitelezésre került.

Ezek után kezdtem nyomozni a Magaslati út és Székely Bertalan utca sarkán épült, pécsiek által többnyire „látásból”, (vagy mint buszmegálló) ismert, jellegzetes ház után, melynek nevét – t.i. hogy „Petőfi ház” - a megkérdezettek nagy többsége nem is tudta. Azt pedig végképp nem, hogy miért is kapta a nevét.

És akkor elkezdtem „kutatni”. Azt eleve kizártam, hogy Petőfi itt járhatott. Nem fogom felsorolni azon könyveknek, kiadványoknak a számát melyeket átnéztem. Azt sem, hogy hány emberrel beszéltem személyesen, vagy telefonon az ügyről és hány órát ültem a könyvtárban.  Egészen elképesztő cselekedetekre ragadtattam magam, a tudakozódást illetően – és nem és nem és nem jutottam előre…. 

Aztán egyszer csak megtört a jég, kaptam egy szóbeli információt, melyet hamarosan a könyvtáram  „tündérei” (Herceg Helga és Laky Judit) segítségével meg is erősíthettem – ugyanis valaki mégiscsak próbált az épület után nyomozni, s ugyanazt tudta meg, mint amit az én telefonos hír-adóm (Pakuts Tamásné információja alapján Zsuberátsné Sasvári Márta) is közölt.
Ezúton is köszönet nekik a segítségért !

Álljon hát itt a ház története, idézet barnán az alábbi könyvből, dőlt betűvel saját gondolataim, jegyzeteim:

Pécs és Petőfi Sándor
(Készítette: Csikós Zoltán, Papp Judit) Készült 15 pl-ban 2000-ben

A hányatott sorsú épület történetét szájhagyomány útján lehetett feldolgozni.
Mint Berger villa az 1920-as években épült, a jelenlegi Surányi Miklós és Székely Bertalan út sarkán.
Berger Gusztávé lehetett a ház és a szőlőbirtok ???? 
Berger Gusztáv: 1900-1978 (?) Kaposvár, ügynök
Berger Ignácz: alkusz és ügynök  Kaposvár, Berger Miksa: borkereskedő  Kőröshegy - Sajnos a Berger családdal kapcsolatban nem sikerült kiderítenem semmit.          


(15.04.30.: Időközben tudomásomra jutott egy olyan információ, miszerint a házat a DGT építtette és több vezető emberének volt ott lakása a háború előtt. Tényadatokkal  egyelőre bizonyítani nem tudom, de igyekszem utánajárni….)


A második világháború előtt és alatt a 16-20 éves korig Jugend Volksbund, a Magyarországi Németek Ifjúsági Népi Szövetsége működött az ingatlanban. 
A Volksbund teljes nevén Volksbund der Deutschen in Ungarn, vagyis Magyarországi Németek Népi Szövetsége  a magyarországi német kisebbség szervezete volt, amely 1938-ban, Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt alakult a korábbi Német Népművelési Egyesület (Volksbildungsverein) utódaként.
A Jugend Volksbund Mo.-on csak 1941. nyarán alakult, valószínű ezidőtől ők  vették át a tizenévesek levente típusú kiképzését…(?) 
Vajon hová lettek a Bergerek ??? Eladták/bérbe-adták a villát ?

Utána civilek bérelték az ingatlant, így Keserű alispán.
Dr. Keserű János(1903 – 1974)
A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári párt alapító tagja,
1945 – 1948 között Baranya megye alispánja

Az államosítás 1948-50 körül történt, akkor nevezték el Petőfi háznak.
(Erre nézve sehol, semmi pontos adatot nem találtam, csak az alábbit:
„Miközben a DGT a világháborút követően hozzálátott a bányász kolóniák korszerűsítéséhez és a meszes-pusztai kolónia felépítéséhez, Pécs városának is tennie kellett valamit a lakásínség enyhítése érdekében….A lakásínség miatt a város kénytelen volt vizes, mocsaras részek feltöltésével építési telkeket nyerni és kislakás-építési akciókat indítani: ekkor épültek fel a Mezőszél utcai kis házak,a gyárvárosi, Frühweisz völgyi lakások, de ekkor épült fel a Bánffy utcai MÁV bérház is. Egyetemi tanároknak alakítottak ki ideiglenes lakásokat a Szigeti külváros Kürt utcai vámépületeiben is.
Emlékezetem szerint a Petőfi házban igen szegény népek laktak, több család is élt itt. 1956-ban – állítólag egy ávós után is kutattak a mecseki felkelők – akit végül nem találtak meg.)

Azonban arra, hogy a ház előtti forrást mióta hívják Petőfi forrásnak végképp nem találtam semmi adatot. Ignác-forrás és kút, Frühweisz-forrás, vagy Petőfi kútként is említik. Talán egyszerűen csak a mellette álló házról kapta a nevét. Egy biztos, amikor én ott éltem, -1945-66- tábla nem volt rajta, az ott lakók csak a „Krasznay ezredesék előtti” forrás-ként említették - t.i. Krasznay a forrás melletti házban lakott.)

Mozgalmi épületnek volt tekintendő, ahol ifjúsági ünnepélyek, összejövetelek, illetve szavazások történtek. (Én ilyesmire ugyan nem emlékszem, de azt nem tartom kizártnak, hogy egy ideig itt is működött a Petőfi kör helyi csoportja…és meglehet, mégis inkább csak ekkoriban kezdik el „Petőfi ház”-nak hívni. Ám erre semmi bizonyítékom nincs - ez csak feltételezés a részemről. "A Petőfi Kör rövid életű magyar értelmiségi mozgalom volt az 1950-es évek derekán, amely fontos szerepet töltött be a kommunista rendszernek az 1956-os forradalomhoz vezető erjedésében." wiki)

1956-79 között Petőfi Sándor általános iskola lesz. (Itt tanított egy ideig nagyapám, öcsém is ide járt pár évet. Az iskola később elköltözött és ma Piros alma ill. Jurisics Miklós úti általános  iskola néven ismert.) 

Később fogyatékos gyerekek oktatása folyt.(Erről sem tudok, azt viszont tudom, hogy a Dolgozók Esti Iskolája itt működött egy darabig.)

Időben pontosan nem helyezhető el, de valamikor  állítólag MSZMP pártiskolaként is működött.(Erről sem tudok – a pártiskola lejjebb, a Damjanich utcában volt.)

(Később aztán megvette, vagy megkapta (1989?) a Pécsi Püspökség, ahol egy ideig állítólag (lány)kollégium is működött. Később – a püspökségi ingatlan-panamákkal kapcsolatban ez az épület is szóba-került, el akarták adni – ám ez az infó már lekerült a netről…)

Jelenleg egyházmegyei teológus leánykollégium, ahol a katolikus diákturistáknak is szállást adnak.
(Ez sem igaz már. Évek óta üresen és kihasználatlanul áll. Udvarában rengeteg „szemét” mindenhonnan összehordott  építési anyag, kövek, kereszt-talpak, stb.  állnak. Állítólag ez az egyházmegye „raktára”.)

És akkor a sok szövegelés után jöjjenek a képek:
 
1962-es kép, hátul még nincsenek társasházak


2016-os felvétel
                                

Látszik az udvaron a sok szemét ??? építőanyag ??? nemtudommi....

A Székely Bertalan út Mecsekre tartó része
 
A K-Ny-i nyomvonal:  Magaslati/Surányi/Angster ? út

A "Petőfi kút"
                                   *********
Az csak hab a tortán, hogy ha megpróbálod a térképen meghatározni, hogy mi is ennek az épületnek a címe – nos, az egyenlő a lehetetlennel. Nem jó a Székely Bertalan út, nem jó az Angster József út, nem jó a Surányi Miklós út.

Ez a ház lehet, hogy nem is létezik, csak az én emlékezetemben.
Azért nagyon, nagyon szeretném tudni, hogy pl. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda (lánykori nevén: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal) az ilyenekkel miért nem törődik ?  Lassan 100 éve, hogy épült – ennél fiatalabbak is állnak műemléki védelem alatt. Ez vajon miért nem ? Megvárjuk míg összedől, vagy már van jelentkező a nagyon jó helyen lévő telekre és ott akar felépíteni valami álom-bungalót ???
Manapság semmi sem lehetetlen.

Utóirat: Mindenkinek, aki támogatott ebben a kutatásban, nagyon köszönöm a türelmét, tanácsait, segítségét.

12 megjegyzés:

  1. Fantasztikus anyag! Gratulálok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Sokat dolgoztam vele, és valószínű csak nekem volt fontos - de megérte. Vannak dolgok, melyeket meg "kell" csinálni az embernek. És én örülök, hogy ezt megcsináltam, még ha nem is tökéletes. A múltam egy mozaik-darabja.

      Törlés
  2. Minél többször olvastam el az anyagot, annál kilátástalanabbnak éreztem a helyzetemet,mit lehet(ne) ehhez hozzátenni,vagy pontosítani ? Igaz, kb. 2012-óta (?)- már nem nagyon foglalkoztam sem az "emlékeimmel" (sem az épülettel) Úgy alakultak a dolgaim, kb. 1962-ben (=50.évforduló)az iskolából és a környékről is "elkerültem." Zavaró az is, hogy (anno) annyi mindent "összeolvastam," - amiket az idő múlásával már egyre nehezebben tudok felidézni,vagy megtalálni a neten. Így aztán - a teljesség igénye nélkül - itt van pár "gondolatom."
    1.) Úgy emlékszem... 2010-ben és 2013-ban (?) lehetett olvasni arról, hogy dr.Pesti János összeállított egy anyagot ill. lett egy könyv (?)- Pécs utcanevei 1554-2004 között -elképzelhető,hogy a Frühweisz-re is lenne magyarázata ? (Igaz,ennek a könyvnek sem "jártam" utána.)
    2.) Tisztelem,becsülöm a Pécs és Petőfi Sándor c. "könyv" készítőinek "munkásságát" - ( 2000-ben )-még akkor is,ha ( úgy érzem) lehetnek /vannak benne pontatlanságok. Pl. " 1956-79 között Petőfi Sándor általános iskola lesz" (?) [ Bár most nem "túrom fel a lakást" (garázst ?) ált.isk.bizonyítványom után... 1958 - 1962 között Székely B.u-i ált iskola volt a neve. Feltételezem, ez lenne olvasható a bélyegzőn is.(pecséten) ]
    3.) Én sem hallottam arról, hogy valaha MSZMP pártiskola lett volna. [ Állítólag Földes Andrásnénak (volt igazgató) van egy anyaga -ill. arra emlékeztem, hogy volt egy "pártiskola" pl. a Fogarasi u.1 -ben (?) a volt 400-ágyas (!) melletti utca elején.]* (Lényegtelen itt és most,mi lett az új neve az intézménynek és hány ágyas. Tegyem hozzá ezt sem tudják sokan... )
    4.) Nem kritika ! - igaz "nem generáltak" sok hozzászólást (szerencsére) -pl. a Petőfi körrel vagy a Volksbunddal kapcsolatos feltételezéseid. (Régebben "találtam" egy "közlést" pl. Hol volt Pécsen a Volksbund iskola? - de hagyjam. (Ki tudja, igaz-e ?- stb.)
    5.) Talán még annyit : ( van az a mondás,ha valamit nem tudunk,attól még létezhet,- igaz, írtad,ki-mindenkit próbáltál megkeresni ez ügyben) - szóval,- van pl. Vonyó József : Egy ellentmondásos kutatási program (rész) története. (Googleba írva) ( Egy nagymonográfia megírásának újabb kísérlete)- vannak, akik foglalkoznak - ha nem is pl. a Petőfi-házzal... de sok egyéb mással. "Friss esemény" : minden bizonnyal, - ahogy eléggé késve... - "ráébredtek" arra, hogy Pécsett van egy másik (!) több százéves szőlőtőke... úgy ... majd... eljutnak más témákhoz is,- úgy legyen !- mondom én. Természetesen nem vagyunk egyformák. A "mai világban" (?) - mindenki mást érez "értéknek,"- de ezt ne bonyolítsam tovább. [ Más - épp' a napokban olvastam -valahol - de már elfelejtettem - (pontatlan idézet) ... Születésünk előtt sem ismertek, és halálunk után is elég hamar (?) elfelejtődünk. (?) -vagy valami ilyesmi. Bizonyára ez nem csak emberekre, hanem sok egyéb másra is értendő.]

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1. A Pesti János féle könyvet majd megpróbálom azért megnézni - ez nem volt a kezemben. (Nem akartam a szöveghez csatolni, bár megtehettem volna, az átnézett könyvek listáját - és azt, hogy a neteh mennyit kutattam/kerestem, meg se tudnám mondani.
      2. Szerintem se hívták az iskolát sose P.S. ált.iskolának.
      3. Pártiskola ügyben egyetértünk.
      4. Nem búvároltam bele magam a Volksbund ügybe.
      5. Nekem fontos volt ez az ügy - és számomra megnyugtató, hogy ennyi mindent össze tudtam szedni róla. Örömmel csináltam - és az életben efféle örömre néha szükség van.

      Törlés
  3. Gratulálok, fantasztikus nagy dologba vágtad a fejszéd és igen érdekesen írtál róla. Még innen a távolból is világosan átjött minden. Remélhetőleg valaki értékeli majd a kutatásaid és az összefogó leírásod eredményeit!!!
    Megkérdezted a KÖHPRI-t is...?
    (Ja, igen sajnos látszik a szemét a fotón.) :-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most érdeklődtem az esetleges védetté nyilvánítás ügyében,de olyan bonyolult, hogy azt hiszem, nem fogok próbálkozni vele.
      Ha senki nem olvassa és nem értékeli a hosszú szövegemet - engem az se bánt, magamnak írtam, a múltam egy darabját szerettem volna világosabban látni. Sok munka volt, de nagy öröm is számomra, hogy legalább ennyit - amennyit megírtam, össze tudtam szedni róla.

      Törlés
  4. Tényleg jó olvasni!
    A hozzászólásokban kukac említi,hogy van más régi szőlőtőke is Pécsett.Éppen tegnap hallottam,hogy a Líceum utcában eladtak egy házat,aki megvette,egy német cégnek,most perel.Duplán kéri vissza a pénzét,amit előre adott.Kiderült,hogy három több száz éves szőlőtőke van az udvaron,amit nem engednek kivágni,ők pedig egy társasházat húznának fel rajta.Olyan szőlő,amit nem kell permetezni és fellógatva még most is ehető és nagyon finom.Erről a kincsről csak az tudott,aki járt a belső udvarban...Vannak még kincsek Pécsen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És kell róluk beszélni, mert különben seperc alatt eltüntetik azok, akiknek útjában van.

      Törlés
  5. Szeretettel gratulálok a szép munkához, nagyon fontosnak érzem ezeket az önkéntes
    kutatásokat, melyek a szülőföld szeretetéről és a hagyományok megmentéséről szólnak
    számomra. Annál inkább érzem ezt, mert az én pécsi rokonságomnak máig is csak hűlt helyét látom, pedig sokat tettek a városért, amit nagyon szerettek is. A háború után elsőként le kellett rombolni a házukat az egykori Plébánia, majd Inczédy Dénes 5.szám alatt, ma pedig Hunyadi János úton. Hetven éven át virított a foghíj, majd kényszerűen kialakított játszótér, ez-az, a telket össze-vissza a szabdaló építmények a kiszélesített, egykor szépen kanyarodó, középkori utcában. Igen, az egykori Visy-házról írok, aminek történetét a XIX. század második felétől az 1980-as évekig meg is írtam. Hogyan élt egy pécsi polgárcsalád... címmel. Sajnos már egyre kevesebben vannak városban, akik ismerték volna őket. Még egyszer köszönöm, Lakatos Mária, annak a Lakatos Artúrnak 73 éves lányunokája, akinek 3 éve volt egy emlékkiállítása Pécsett. T.i. Nagyapám Visy Ilonát vette feleségül, miután első felesége, az ugyancsak Visy lány Visy Erzsébet (előbbi unokatestvére) meghalt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mária, örömmel olvastam (ismét) soraidat és köszönöm, hogy ellátogattál hozzám. Igen, emlékszem a Hunyady úti telekre - habár nem tudtam, hogy kié volt, vagy mi volt ott.
      Most elolvastam ezt is: http://www.pecstortenete.hu/index.php/component/content/article/95-tanulmanyok/258-visy-zoltan-pecs-vonzasa-visy-zoltan-epitesz-ostablaja-tukreben
      Már csak azért is, mert én a ma is a Mikszáth Kálmán útnak átnevezett utcát CSAK és kizárólag Visy László utcaként emlegetem. 6-14 éves korom között ezen az utcán jártam naponta iskolába.
      Igen, a városom tele van emlékekkel, és bizonyára sok olyan is van közte, amit senki nem tart fontosnak, ezáltal mindörökre elfelejtődik. Örülök, hogy egy ezek közül - legalábbis az Internet memóriájában - egy darabig talán még megőrződik.

      Törlés
  6. Gratulálok a munkához, 1956 november/ ekkor nyílott meg, addig a Belvárosi Általános Iskolába jártunk Széchenyi tér /és 1964. június között tanultam itt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor bizony mi ismertük egymást ! :-)
      Örülök, hogy rátaláltál erre a történetre - régóta készültem valamiféle "emléket állítani" gyerekkorom egyik színhelyének.

      Törlés