2016. szeptember 25., vasárnap

Szeretem a köveket



Szeptember 24-25-én Pécsett volt ismét ásványbörze…
Minden évben megnézem, akik régi olvasók, tudják, hogy menyire odavagyok a kövekért… Már már azt mondanám, mindegy, hogy milyen kő, mindet szeretem – de ez azért nem teljesen igaz. Ugyanis „csak” azokat szedem fel úton-útfélen, „akik” megszólítanak. (Hmm….elég beszédes kövek közt járkálok…ami a gyűjteményemből ki is tűnik.)

Megvenni pedig csak nagyon keveset tudok, mert az igazán szép kövek nagyon drágák. Most pl. erre vágytam – de amikor meghallottam az árát, azt kértem az eladótól, hogy legalább fényképezhessem le…azt ingyen is lehetett.
Ez itt kérem a dendrit kvarc:



Nem fotóztam a kiállításon, egyrészt mert sokan voltak és nem volt igazán jó lehetőség (hely) a fényképezéshez, csak az egyik teremről készítettem fotót: és ez nem sokkal a megnyitás után volt, látogatók még nem is voltak túl sokan. Nagy kár, hogy ilyen kicsi (két) helyiségbe vannak összeszorítva azok a csodálatos dolgok. Én – ha tehetném – templomokban tartanék ilyent – mert olyan varázslatosak, annyira „nem-e-világiak” ezek a kristályok/kövek hogy egyedül azt a helyszínt érezném méltónak hozzájuk.


Szóval csodás dolgokat láttam ma is, és erről jutott eszembe, hogy a „mindenféle” itt-ott összeszedett köveimet és egyéb ásványos dolgaimat már többször mutogattam a blogban, de az igazi kincseket, melyeket pénzért vettem, még nem. Itt van akkor két kép, hozzátéve, hogy nagyon szeretem őket. Jó a kezembe venni, érezni simaságukat, szereti a szemem a színeiket és tudom, hogy valami mágikus igenis van bennük – mert elgondolom, honnan jöttek, mióta „léteznek” és akkor összetörpülök…
Szóval kőbolond vagyok, beismerem.






 


A sóvárgó kőnézés után volt  egy filmvetítés idén is – nagyszerű volt 3 dimenziósan (szemüveget adtak) fantasztikus barlangokat látni. Ráadásul szlovéniai barlangok is voltak köztük. :-)   Bizony, bevallom férfiasan (én mint öreg barlangász), nagyon irigylem azokat, akik most fiatalok és lehetőségük, erejük, módjuk van erre a csodálatos foglalatosságra, a barlangkutatásra.

2016. szeptember 24., szombat

Gondolataim a pécsi nyilvános-WC-helyzetről


A szükség nagy úr... mondja a közmondás is....
Ám én most nem a szegénység miatti „szükségről” akarnék írni, hanem a hétköznapiról, ami bizonyos mértékig igencsak kellemetlen tud néha lenni…
Ezért aztán kulturált országokban/városokban/helyeken valószínű több lehetőség van arra, hogy „dolgunkat végezni”  (micsoda finom kifejezések…) elmehessünk.
(Egy kis "szakirodalom a témához: https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_illemhely_kult%C3%BArt%C3%B6rt%C3%A9nete)

Sose fogom elfelejteni, amikor 1970-ben Bécsben jártam…Az ottani WC  nekem olyannak tűnt, mint valami mesevilág. TISZTASÁG volt ! WC papír a tartóban, jó illat, kellemes zene, a WC-s néninek pedig picinyke „boltja” volt, ahol kozmetikai cuccokat árult fillérekért. (akarom mondani schillingekért) Amikor hazajöttem, mint az egyik fontos bécsi emlékemet meséltem mindenkinek. :- )

Pécs lakos-száma 150 ezer körül van. Az idegenforgalmi szezon-beli látogatószámot nem tudom. A nyilvános WC-k száma a belvárosban 5. (Kórház tér,  Széchenyi tér(Ciszterci köz), Kossuth tér, Esze Tamás utcai Kultúr-kert és a Zsolnay negyed ) Azt hiszem csak nyári szezonban üzemel egy a Sétatér Ny-i végében. Tudomásom szerint az uránvárosi nem üzemel. Van még  egy lehetőség a Tettyén, a romok alatti borházban.
(Kertvárosi nyilvános WC-ről nem tudok.) Ez összesen 8. (vagy 7)
Ahol volt régen:
- A tettyei romoknál (jó, ott van helyette a borház-beli),
- A Széchenyi téren (igaz, ott a Ciszterci közben lévő)
- A Rózsakert előtt (bár a tér másik végében van egy).
De sajnos a Búza téren se közel, se távol nincs semmiféle lehetőség efféle sürgető dolgunk végzésére.

Itt egy felmérés eredménye:

Ön hiányolja-e a köztéri WC-ket Pécsről? (http://www.bama.hu)
Igen, szégyen a mostani állapot                       80.31%
Nem, szerintem elég ilyen lehetőség van           3.39%
Más városokban sem jobb a helyzet                  4.00%
Inkább az zavar, ha a köztérből csinálnak WC-t 12.31%
(Csak megjegyzem, ez elég hülye megfogalmazás...mert egy földalatti WC miben/miért zavarná a "közteret"?)

Kommenteltem nemrég egy blogban, a Búzatérről nagyon is hiányzó WC témában, de az volt a blogíró véleménye, hogy ott „nincs forgalom”, és felesleges lenne. Hát nyilván az illető nem ott él, nem jár arra. Vagy mondjuk azon a tájon még nem érezte sürgető szükségét, hogy felkeressen egy ilyen helyiséget….Van ott forgalom, ráadásul szerdán és a hét végén újra ott van a „kispiac”. Nyitva reggeltől kora délutánig….Nem  szeretnék ott eladó lenni….

Ma  - talán kicsit korán - kint voltam ezen a piacon, hát itt két kép az "elhagyatott, forgalom-nélküli" térről:







Nem tudom, miért idegenkednek annyira a mobil WC-ktől a városok üzemeltetői ? Rosszak a tapasztalataik ? Részeg éjszakai randalírozók felborogatják ? Vagy nincs aki tisztán tartsa – hiszen senki sem felügyeli és elismerem, nem csak kultúrember használja a nyilvános WC-ket.
De a semminél, esetleg ideiglenesen, az is több/jobb megoldás lehetne. Történetesen itt a Búza téren, egy évek óta szégyenletes módon álló üres telken, egy lebontott ház helyén, autóparkoló van - de egy mobil WC miért nincs ott ?
Arról már nem is beszélek, hogy a Kossuth (alias Király) utcában több a bezárt üzlethelyiség, mint ami nyitva van - hiába hirdettek nagyhangon mindenféle "kedvezményes akciót"....
Szóval hely lenne, CSAK az akarat hiányzik....

Olyasmit nem is merek leírni se, ami pl. Londonban üzemel, u.n. mozgó WC: éjszaka „feljön” a föld alól, nappal „lesüllyed”, nincs útban…Érdekes megoldás, de a házfalak meg vannak kímélve az éjszakai  sörkedvelők támadásaitól.

Nem értem, hogy ez a kérdés miért nem kap nagyobb jelentőséget ? Gyanítom elég sokan jártak(jártunk) már úgy, hogy csak azért kellett betérni egy kávézóba, vagy hasonló helyre, hogy ott – kényszerűségből egy kávét elfogyasztva - a WC-t is használhassuk. Elég kellemetlen szitu....

Elismerem, nem „nagy üzlet” egy WC üzemeltetése. Nem lehet százakat leakasztani a használatért… A megépítés sincs ingyen….de hát azért vannak/lennének  bizonyos elvárások, melyek teljesülése szükséges lenne ahhoz, hogy az ember adott helyen, városban jól érezze magát a kétezres évek elején, amikor ugye a Marsra készülünk….

És van még egy tippem arra nézve, miért kevés a nyilvános illemhely. Akik a WC-k létesítéséről döntenek, relatíve fiatal emberek… Hát  sajnos nem fogom megélni azt, hogy ők is megöregedjenek, de kívánom, kapja el őket a „szükség” valami jó kis kietlen, WC-tlen  helyen…lehetőleg többször is....

Ez az egész téma, pedig úgy jutott eszembe, hogy a nemrég átadott Kórház téri nyilvános WC-t meglátogattam, fényképezővel a kezemben. Történetesen nem a szükség, csak a kíváncsiság hajtott....Jelenleg ingyenes, de nem csak videó-kamera, hanem WC-s néni is van benne. És egyelőre patyolat tiszta !
Egy dolog lepett csak meg: hogy „díszítésül” Zsolnay eozin lapocskákat építettek be a burkolólapok fölé. Hát…valahogy  furcsállottam.
Jó, na nem kritizálok mindig mindent….
Üzemel, tiszta. És ennek kell örülni.

 
Tényleg forgalmas helyen van...


Az ingyenes használat felirat már le van ragasztva, de tőlem nem kértek pénzt...

Mondom: tisztaság van !!

Kellett ide az eozin dísz ? (... és mennyibe került ?)

2016. szeptember 22., csütörtök

Zabpehely mánia


Nem tudom, ki hogy van a zabpehellyel…én szeretem.
Nincs tőle „lelkiismeret-furdalásom”. Sokféleképp használom, és bár tudom, hogy az Internet tele van százféle felhasználási móddal, hadd írjam már le én is, hogy mire/mibe/hol/hogyan használom.

Ott kezdődik, hogy az u.n. ’”apró-szemű” zabpelyhet veszem, nem találtam róla jobb képet, csak ezt. A kék zacskós az apró-szemű: 


(kép: http://www.argep.hu/trend/ZABP/Zabpehely.html ) és azért nincs róla saját fotóm, mert miután megveszem, azonnal jól záródó tetejű üvegbe töltöm át (molyosodás ellen védendő).
Ezt használom a családi- és baráti körben híres amerikai kekszemhez, ill. a gyakorlatban sok mindenhez. A zabpehely lisztet a kávédarálómon szoktam elkészíteni, tetszés- ill. felhasználási igényem szerinti méretűre darálom. (És nem fizetek többet érte csak azért, mert valami gyárban ledarálták nekem….) Azt pedig mindig figyelem, hol, mikor akciós - mert ugyebár az ár is számít - és akkor mindjárt egy sétával is összekötöttem az egészséges táplálékom beszerzését.

Tehát lássuk a medvét, vagyis azt, hogy mire is jó a zabpehely – különös figyelemmel arra, hogy fogyókúrázók, diétázók és cukorbetegek is lelkiismeret-furdalás nélkül ehetik (a szakirodalom szerint):

- A rántott húsokat és zöldségeket morzsa helyett ebbe panírozom.
- Levesekbe, főzelékekbe  habarás helyett ezt teszem.
- Galuskát is készítek belőle (levesbe, pörkölt mellé).
- Húsos, zöldséges fasírozottba teszem, beáztatva, kenyér helyett.
- Néha süteményekbe, a búzaliszt egy részét zabliszttel váltom ki.
- Mindig teszek a saját-sütésű kenyerembe zabpelyhet is a sokféle mag mellé.
- Palacsintában is használtam már, sőt, rántottába is kevertem bele keveset.
- Müzli-szeletet készítettem vele.
- Természetesen reggeliként hihetetlenül sok mindennel lehet keverni, ízesíteni, fel se sorolom, fantáziátokra bízom…meg amúgy is tele vele a net…

A zabpehely fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet, gyulladás-gátló, s jótékony hatással van az idegrendszerre is. Magas rosttartalma biztosítja a jó emésztést. Ásványi anyagokban gazdag, található benne  alumínium,  cink,  foszfor,  kálium,  kalcium,  kobalt,  magnézium, vas. Fehérje- B- és E- vitamintartalma magas, antioxidánsok is találhatóak benne.

Próbáljátok ki – nem hinném, hogy csalódtok benne !


2016. szeptember 20., kedd

Híradás Ibrahim Pecsevi pécsi szobráról




Ibrahim Pecsevi pécsi születésű török történetíró volt.
Született: Pécs, 1572 v. 1574
Meghalt:  Buda, 1650 körül

Elmentem, megnéztem, lefényképeztem, megmutatom…..
Bevallom tudtam, hallottam én már valamikor, valahol, valamiért a nevét, de aztán az élet egyéb fontosabb dolgai mellett feledésbe merült….
Most, hogy már a „török” szótól is feláll az emberek hátán a szőr, most, épp most állítottak neki (szegénynek – aki mit sem tehet a jelenlegi helyzetről) szobrot.
Állítólag a pécsiek egy részének nagyon nem tetszett, az volt a (legnagyobb) gondjuk, hogy a város egyetlen, hivatalosan is működő dzsámija elé CSAK egy török szobrát állították – és a csepp terecskére nem szuszakoltak oda még egy ikszedik, mondjuk hőszrínyi, vagy nemtudommilyen szobrot is.

Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy a bronz szobor értéke 17 millió Ft. (Kíváncsi vagyok, de tényleg, őszintén, mikor fognak kilopni belőle egy darabot, vagy akár elfűrészelni és elvinni a MÉH-be csendesen az egészet…) A város egyébként csak a helyet adta, a törökök, illetve Metir Yurdanur szobrász nem kért érte egy fillért se….

Nos, ennyi a hír. Holnapután már nem lesz annyira érdekes, jön helyette más újdonság, amin mérgelődni, felháborodni lehet (vagy kellene).…