2017. augusztus 22., kedd

Nyár, este...

De elücsörögnék itt estefelé....



Nem tudom, kinek mennyi ideje van ilyesmire figyelni, de nagyon, nagyon 'gyorsan múlik' most a nyár. Sajnos még nem a hőmérséklet, hanem a napok hosszúsága ami változik. Később kel és korábban nyugszik a nap, és ez annyira érzékelhető - főleg a rosszul, vagy keveset alvóknak. Május-júniusban, hajnali négykor a rigók olyan lármát csaptak, hogy zengett tőlük a kert. Most 8-kor burukkol pár galamb, rigók sehol. Még cikkan egy-egy fecske, szerintem edzenek a hosszú útra.....

Nem tudom, ki figyeli hozzám hasonlóan rendszeresen a csillagok járását, de épp a napokban jeleztem barátnőmnek - aki az Orion nagy rajongója - hogy "szerelme" a késő esti órákban már látható a keleti égen. 
Szeretem ezeket az estéket. Langyosak, a kert már nem "liheg" és mintha a virágok is készülődnének valamire...
Persze lehet, hogy csak én képzelem...

Juhász Gyula: Esti dal

A nappal fényében, zajában
Elődöng árva egymagában
A lelkem, tévedt jövevény,
Oly idegen nekem a hajsza,
A szívemet dalokra ajzva
Oly inkognitó megyek én.
De ha az alkonyat leszállott,
Olyan kedves, kámzsás barátok
A barna árnyékok nekem,
A messze menteket idézik,
A múlt szelíden iderémlik
És földereng az életem.

           

2017. augusztus 21., hétfő

Das-Dorf-der-wilden-Tiere A vadállatok faluja




 


Németül beszél – de nyelvismeret nélkül is csodálatos !!!!
(Sajnos egy idő után leveszik a netről, a youtube-on meg nincs fent  – ezért akit érdekel az állatok varázslatos élete, feltétlenül nézze meg mielőbb !)

Mi van a könyvekben ?





JANIKOVSZKY ÉVA: Mi van a könyvekben?

"Ezen törtem a fejemet, amíg ott kuporogtam három-négy éves koromban nagyszüleim boltjában egy kis sámlin. A pénztárban nagymamám ült, a pult mögött anyám várta a vevőket. Mögötte mennyezetig érő könyvespolcok, és egy nagy létra, amely két kampóval egy vasrúdra függesztve siklott jobbra-balra, hogy elérhetők legyenek a legfelső polcon sorakozó könyvek is.

Ne gondoljátok, hogy unatkoztam! Ha bejött egy vevő a boltba, azt próbáltam kitalálni, hogy vajon az alsó polcokról kér-e könyvet, vagy a magasban lévők érdeklik. Az én fiatal, fürge, okos anyukám minden könyvnek tudta a helyét, s ha kellett, felmászott a létrára, hogy lehozza a kék, vörös, lila kötésű könyvet a legfelső polcról is, és a vevő elé tegye. Büszke voltam anyámra, és egyre jobban izgatott, hogy mi lehet a könyvekben? Hiszen az alsó sorokban is voltak kék, vörös, lila kötésű könyvek, tele apró fekete betűkkel. Szép színes rajzok, mint az én könyveimben, pedig egyikben sem voltak !

Otthon nálunk mindenki olvasott. Anyám is, apám is, nagyszüleim is. Ahogy elnéztem az arcukat, amint a könyv fölé hajolva hol elmosolyodnak, hol elkomorodnak, hol meg feszült izgalommal lapoznak egyet, azon gondolkoztam: hol járnak? Meg se hallják, ha szólok hozzájuk, s ha végre rám figyelnek, mintha visszajöttek volna valahonnan. Miért nem visznek engem is magukkal? Mi van a könyvekben, mi az a titok, amit nem osztanak meg velem? Aztán megtanultam olvasni. És megtudtam, mi a könyvek titka. Az, hogy minden bennük van. Nemcsak a tündérek, a manók, királykisasszonyok, a gonosz boszorkányok, hanem én is meg te is, örömeinkkel, gondjainkkal, vágyainkkal, bánatunkkal, benne van a jó meg a rossz, az igaz és a hamis, a természet, a világmindenség; ez mind, mind elfér a könyvekben.  
Nyisd ki a könyvet! Megosztja veled minden titkát."

(Zárójelben: nem csak világ változik. Én is, nem is kissé. Valaha el nem tudtam volna képzelni napot, hogy ne vegyek könyvet a kezembe. Mostanában sokkal kevesebbet olvasok. Néhány okát tudom: pl. lelassultam, s az "élethez" több időre van szükségem. De valahogy a türelmem is kevesebb, válogatósabb is lettem és talán(?) már nem is vagyok annyira kíváncsi.
Nem, nem, nem tagadom le, hogy tévézni és gépezni "könnyebb", mint olvasni, nyilván ez is belejátszik a dologba. Érdekes módon mostanság verseket "kívánok" olvasni. Régi rímek jutnak eszembe és akkor megkeresem őket.
És voltatok már úgy, hogy kezetekbe vettetek egy könyvet, olvasni kezdtétek és arról, amit olvastok eszetekbe jutott valami, valami réges-régi dolog, aztán egyszer csak azt vettétek észre, hogy a könyv az öletekben, ti pedig a múltba merengve, a semmibe néztek és a múltat látjátok ?)



2017. augusztus 20., vasárnap

Virágok innen-onnan



Remélem, múlóban a nyár, legalábbis a kibírhatatlan része … A kertem idén nagyon megszenvedte az afrikai forróságot. Megpróbáltam a virágok elégése ellen nagy lepedőket kifeszíteni a kert fölött – úgy tűnik ez eredményes vállalkozás volt – habár túlságosan esztétikusnak nem mondható. A júliusi vízfogyasztásom viszont a mindennapi bőséges locsolás miatt 8 m3-re emelkedett. Hát sajnos így van ez, valamit valamiért.  Most gondolkodom, nem lenne-e jobb kaktuszokat telepíteni az udvarba ?

Talán kis felüdülésnek mutatok pár viszonylag jobb képet, illetve az orfűi kirándulásról "megmaradt" néhány virág-fotót…. 

Begóniám és mindenféle virágok

Petúnia, büdöske, nebáncsvirág

Kései szellőrózsa és valami csodás-illatos petúnia

Törpe nebáncsvirág  és két szép büdöske
A paradicsomkert - még zölden

Bakszakáll, egy pici imola és harangvirág
Két kedvencem: a kéküstökű csormolya és a zsurló

Katáng és szulák
Erről az alábbiról    el kell mondjam, beletelt vagy fél napomba, mire rátaláltam, hogy mi lehet ez. Életemben nem láttam ilyen növényt és hogy miképp került a kertembe, arról fogalmam nincs, hacsak nem a szél, vagy valami madár szállítmányozta ide. Fantasztikus levelei vannak, a legfinomabb bársonynál puhábbak - de annyira azért nem szép, hogy szaporítani akarjam. Mindenesetre a terméseket még éretlenül leszedem róla....
A neve pedig: https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rga_selyemm%C3%A1lyva



Selyemmályva

2017. augusztus 19., szombat

Ülök a gépem előtt...



Ülök a gépem előtt és megoldást keresek önmagamra…miközben ezt mondogatom:

„… ha csak dünnyögsz, mardosod magad és nyalogatod a sebeidet, ami ma még az ajtón bejön, holnap a kulcslyukon kimegy…”   (Quimby)

 
Elöljáróban, hogy aki nem ismeri, megértse, mi is az  NLP:

Majd pedig mára az alábbi olvasni- és gondolkodni-valót találtam:
http://x3x.hu/keruld-ezeket-jobb-mindennapokert/  Bemásolom ide, de érdemes erre az oldalra más olvasnivalókért is ellátogatni.

"Felmérések bizonyítják, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek emelik az ember boldogság-szintjét, ide tartozik a segítőkészség, a jótékonyság, a meditáció, a mindfulness tevékenységek, (http://www.mbsr.hu/mindfulness.html ) és vannak olyanok, amelyek rombolják azt, mint például a veszekedés, az igazság hajszolása, az önigazolás keresése, a hiánygondolkodásból fakadó megnyilvánulások.

Ha szeretnénk nyugodtan megélni a mindennapjainkat, a lehetőségeinkhez képest kiegyensúlyozottan élni, békében lenni magunkkal és a párunkkal, akkor érdemes az alábbi dolgokat kiiktatni az életünkből, illetve optimista hozzáállással, tudatosan jelen lenni a helyzetekben.

Negatív hírek hallgatása, olvasása
Igen, tudom. Én is hallottam, hogy a tájékozottsághoz szükséges képben lenni az aktuális történésekről, de nem hiszem, hogy minden negatív hírt el kell olvasni, ráadásul naponta többször. Ki szúrt le kit, kinek robbant fel a háza, kit fenyegettek meg…stb. A híradóban nagyon sok olyan hírt hallunk, amelyhez semmi közünk sincs, és még kontrollunk sincs felette, de azért ez a negatív érzés belénk ivódik, és alkalom adtán szorongat bennünket.

Panaszkodás
A panaszkodás nagyon veszélyes dolog. Ha hiszel a vonzás törvényében, akkor azért, ha nem, akkor meg azért, mert általa folyamatos negatív hangulatban tartod magad.

A múltban vagy a jövőben történő tartózkodás
Aki nem boldog a jelenben, és semmi konkrét oka nincs rá a pillanatban, az vagy a múlt sérelmein rágódik, vagy a jövő bizonytalanságán szorong, miközben elrobog mellette az élet, és nem ad esélyt magának, hogy megélje a jó dolgokat, amik körülveszik őt.

Hibáztatás
Ne hibáztass senkit azért, ami veled történt. Igazából magadat sem kell. Mindenki mindig az adott pillanatban fellelhető legjobb tudása szerint jár el. Vállalj felelősséget a tetteidért, így jobban megismered az ok-okozat függvényének a jelenlétét az élet minden területén.

Önmagad másokhoz történő hasonlítgatása
Ez végképp olyan dolog, ami lehangolhat, ami azt üzeni neked, hogy nem vagy elég jó. Mindenkinek más az életkezdése, az élettapasztalata, a körülménye, más az aktuális élethelyzete, másképp van összerakva, és más a családi mintája. Hogyan is lehetne összehasonlítani a fejlődésünket olyan valaki eredményével például, aki eleve olyan környezetben nőtt fel, amire mi még csak vágyunk?

Az ember automatikusan cselekszik. A gyerekkorunkban látott minta erősen bevésődik, majd tanulunk a tanárainktól, barátainktól. Fontos, hogy néha felülvizsgáljuk, hogy mit miért teszünk, hogyan oldjuk meg a konfliktusainkat, mit teszünk félelmünkben, hogyan viselkedünk krízis helyzetben.

Ha úgy látjuk, hogy nem visz sikerre a megoldó-készletünk, akkor itt az ideje új módszereket, technikákat, gyakorlatokat elsajátítani."


Pl. át kellene változni pillangóvá....
...de lehet, hogy az se volna igazán jó  megoldás...

http://napifalat.hu