A zöldbab télen is jó

Leolvasztottam, rendezgettem a mélyhűtőt, s felfedeztem, hogy kétféle zöldbabom is van még. Egy zacskóban darabolt, meg egy zacskó, amiben egész babok vannak – rakott zöldbabnak szánva. Gondoltam, az egyikkel kellene már kezdenem valamit…

Amit itt alább láttok, („À la aranyosfodorka”) egy  magam-kitalálta rakott zöldbab:  (Sütés előtt és után - bár valahogy a képekről nem nagyon jön át ez a két idő-intervallum, pedig, tényleg ....Jó, na a sajt kicsit olvadtabbnak látszik 😀)

 

Sütés előtt és után....

Tepsi vajjal kikenve, alul (főtt) bulgur,  rajta darált sonkás-felvágott, majd hagymával összepárolt, egészben hagyott (nem szeletelt) zöldbab, meglocsolva vegetás tejföllel, szalonnaszeletek és reszelt sajt.

Mennyei ! Próbáljátok ki !

Hamarosan lesz még  zöldbabfőzelék is – és rámolás közben valahogy annyira megkívántam a virsli-pörköltet, hogy ez lesz a feltét hozzá.

(Ezer éve nem csináltam: ehhez jó sok, türelemmel párolt hagyma kell, pirospaprika, pici só, s amikor jó sűrű ez a hagymamártás, bele a virsli, csak rottyan egyet és máris elteríthető a finom tejfölös zöldbabfőzelék tetején.)

Ismeretlen, kedves versek....Falu Tamástól

http://nevesocsaiak.hupont.hu/8/kepgaleria

Találtam egy elfeledett költőt ! http://hu.wikipedia.org/wiki/Falu_Tam%C3%A1s

Mondhatnám persze azt is, hogy egy számomra ismeretlen költőt, mert be kell valljam, sosem  hallottam a nevét. Pedig verseskötetében – melyet a barátnőmtől nemrég kaptam kölcsön – sok nekem tetsző verset találtam. Bemásolok ide néhányat, hátha más sem ismeri.

(Utólag átolvasva, mintha kissé pesszimista tónusúakat választottam volna – bár nem mondanám, hogy csak ez jellemzi a hangulatomat. Valahogy így alakult.... Véletlen....)

Falu Tamás: Öregszel

Vacsorád kenyér és tej,

Már a tyúkokkal lefekszel.

Esti imád mély sóhaj,

És azt érzed: öregszel.

S szeretnél hazamenni,

Hol gyerek voltál egyszer.

Szeretnél hazamenni,

Hol egyszer gyerek voltál,

De a vén utca eltűnt,

A ház is leomlott már,

Derékba tört az oszlop,

S elhervadt a folyondár.

Homlokodnak bús ráncát

Egy kéz mélyebbre véste.

Azt mondod csöndben: Holnap...

S félve gondolsz a vészre.

Pedig meghaltál tegnap,

Csak nem vetted még észre.

Falu Tamás:  Levelek

Leveleket dobtam a tűzbe,

Ezt nem más, hanem én tegyem.

Füstjüket a szél messze űzte,

Fiókjuk már a végtelen.

Füstfelleg lett a sok levélből,

Mely elérte a mély eget.

A mérhetetlen messzeségből

Néhány betű még integet.

Falu Tamás: Esti ima

Ne fájjon a lelkem,

Ne fájjon a testem,

Legyen, ki felemel,

Amikor elestem.

Amit méznek érzek,

Epévé ne váljék,

Kövessen a béke

Mint jóságos árnyék.

S ha majd jő a halál,

Szóljon hozzám szépen,

S ne a hátán vigyen,

Hanem az ölében.

Falu Tamás: Hamvasztás után

Egy marék por vagyok,

volt testem pora,

nem éget tüzes vér,

sem könnyek zápora.

Nem küzdök, nem fázom,

és nem éhezem,

nem csal meg reménység,

nem bánt félelem.

Nem járok szédülten

üszkös romokon,

nem fájok, nem érzek,

nem gondolkodom.

Fújjon ezer felé,

kérem a szelet,

nehogy egyszer megint

emberré legyek.

Falu Tamás:  Valakihez tartozni kell

A nagy magányt nem bírod el,

valakihez tartozni kell,

tartozni kell valakihez,

ki a szívre ábrát hímez.

Ha nincs senkid a világon,

nincs más társad, csak az álom.

Ha ezek is kitagadnak,

hazudj valakit magadnak.

Az én kefírem

A legenda szerint a joghurt és a kefir létrejötte a Kaukázusban található Elbrusz-hegyhez kötődik. A véletlen úgy hozta, hogy egyazon időben különféle mikroorganizmusok kerültek bele egy köcsög tejbe, és minthogy a hőmérséklet is megfelelő volt számukra, hamar kiderült, hogy képesek ott együtt élni és anyagcsere-folyamataikkal a tejet megsavanyítani. Az Elbrusz-hegy melegebb, déli oldalán a magasabb hőmérsékletet kedvelő mikrobák találtak optimális feltételeket a török nomádok által kifejt tejben. A létrejött tejterméket törökül “yogurut”-nak hívták. Bizonyos források szerint ez az elnevezés a 8. században tűnt fel először és a 11. században már a jelenleg is használt formájában, “yoghurt”-ként szerepelt.

Ezzel szemben a kefir az Elbrusz hűvösebb, északi oldalán keletkezett, olyan mikroorganizmusok hatékony közreműködésével, amelyek kevésbé voltak melegkedvelők, leginkább a 25-28 °C-os hőmérséklet-tartományban érezték jól magukat. A kefir szó valószínűleg ugyancsak török eredetű, hiszen a “kef” szótag jelenleg is létezik a török nyelvben, jelentése kellemes, élvezetes. A pásztor, aki megkóstolta a létrejött terméket, minden bizonnyal így fejezte ki elismerését. A kefir, eltérően a joghurttól, nem csupán tejsavbaktériumokat tartalmaz, hanem élesztőgombákat is, aminek következtében a tejsav mellett szén-dioxid és kis mennyiségű alkohol is képződik benne, ez utóbbi azonban általában nem több 0,8%-nál.

(http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/dieta/2002/8/Kauk.htm)

Ez itten az én gombácskám... Nemrég kaptam. Ezzel az adaggal (kb. 3 evőkanálnyi mennyiség) 24 óra alatt, meleg helyen fél liter tejből tudok nagyszerű kefirt készíteni.  A gondom csupán az, hogy csak LM (=laktózmentes) tejet ihatok - és nem tudom hogy hosszabb használat után miképp fog reagálni a gomba erre az "italra" .(Ugyanis szerintem a LM tej valami förtelem, "tejként" nem is bírom meginni - ezért próbálkozom most a kefirrel - bár lehet, 'meghalasztom' vele a gombáimat....)

És azon is elgondolkodtam (ki kellene próbálnom), hogy "kefiresedés" (=megsavanyodás) alatt nem tűnik-e el a tejcukor a tejből ? Mert akkor mégiscsak lehetne rendes tejjel is készíteni...

Hát nem tudom - ez most egy kísérleti fázis. Ha elpusztulnának a LM tejtől, akkor azért valószínű, csinálok egy újabb gomba-adaggal még egy próbát, rendes tejjel. Hogy eztán azt meg bírom-e inni ? Nem tudom....

Ja és tudom, láttam, van u.n. LM kefir is. Olyant még nem vettem. Egyébként is felháborítónak tartom, hogy az ettől-attól mentes termékek (laktóz, cukor, mittudoménmi) sokkal drágábbak, mint a rendes termékek. Nem elég a betegnek a baja, akkor még ilyen árakkal is büntetik ???

A kefir egyébként finom és hasznos étel:

* A tejsavas erjesztés során végbemenő fehérjebontásnak hála megnő az egészségvédő bioaktív peptidek mennyisége. Ezek gátolják bélrendszerünkben a káros mikroorganizmusok elszaporodását és méreganyag-termelését, továbbá karbantartják bélműködésünket.

* Rendszeres fogyasztásuk kellemes közérzetet biztosít, csökkenti a vérnyomást, erősíti az immunrendszert és gátolja a rákkeltő anyagok képződését.

* A vér koleszterinszintje is kedvezően alakul, mert a tejsavbaktériumok a savanyítás során megemésztik a tej koleszterintartalmának hozzávetőlegesen egyötödét-egyharmadát, másrészt kefir csökkenti a szervezet belső koleszterin-képződését, illetve növelik az érvédő HDL-koleszterin arányát. Emellett hatásukra csökken a májban a zsírlerakódás, gyorsul a májregeneráció és javul az összes ásványi elem felszívódása.

* Mérséklődik a csontritkulás kialakulásának veszélye is, hiszen a kalcium 7%-kal nagyobb arányban épül be a csontokba. 
* A savanyítás következtében a termékek B1-vitaminban, niacinban, folsavban és biotinban dúsulnak, a savanyú közegben pedig lassul a C-vitamin lebomlása.

* Élőflórát tartalmaz, amely támogatja a bélflóra egyensúlyát.(https://www.rockstar.hu/rs-light/kefir-a-termeszetes-probiotikum)

A hangyák különös világa

Néha teljesen véletlenül bukkanok érdekességekre – olyasmire, amiről még sosem hallottam….

Tudtam én, hogy a hangyák különös lények, bizonyára sok érdekességet lehetne még róluk találni, de én most ezekre bukkantam:

„A hangyák dolgozói – tényleges koruktól függetlenül – pontosan fölmérik a még várható élettartamukat, és ahogy csökkennek hátralévő napjaik, inkább vállalnak kockázatosabb feladatokat. A társas rovarok – amilyenek a hangyák, a méhek és a darazsak – dolgozói a koruktól függően váltják a feladatokat.

Az idősebb dolgozók végzik a kockázatosabb, fészken kívüli élelemgyűjtögetést, míg a fiatalabbak látják el a biztonságosabb belső karbantartói-gondozói feladatokat. Ez a finomhangolás a dolgozók átlagos élettartamának meghosszabbításával segíti a kolónia rátermettségének maximalizálását.

Eddig senki sem tudta azonban, hogy vajon a hangyáknál megfigyelhető munkamegosztást az életkorral összefüggő élettani változások váltják-e ki vagy valamilyen más mechanizmus. Ennek kiderítésére Dawid Moron és munkatársai a lengyelországi Jagelló Egyetemen 11 laboratóriumi hangyakolóniát létesítettek a Myrmica scabrinodis faj fiatal dolgozó hangyáiból. Mindegyik kolóniában a hangyák felének várható élettartamát mesterségesen csökkentették… Ezeket a hangyákat színes festékpöttyel jelölték. 

Az öthetes követési időszak alatt a jelölt hangyák korábban és gyakrabban kezdtek gyűjtögetni a kolónián kívül, mint a kezeletlen nővéreik. Ez arra utal, hogy a hangyák nem pusztán az életkortól függően váltanak feladatot, hanem közvetlenebb módon becsülik föl a saját várható életkilátásaikat.

http://www.ng.hu/Termeszet/2009/09/A_hangyak_folmerik_sajat_halandosagukat

 

Érdekességek még a hangyák világából:

Köztük is találunk vadászó és gyűjtögető, pásztor, kertész, de még rabszolgatartó hangyafajokat is.

Legtöbbjük a növényi táplálék mellett elhullott rovarokat is becipel a fészekbe illetve bármilyen zsákmányállatot is szívesen megeszik.

De léteznek kifejezetten válogatós fajok is!

Délkelet-Ázsiában él egy olyan hangyafaj, amely kizárólag fülbemászókkal táplálkozik, de vannak olyanok is, amelyek csak rovar- és pókpeték gyűjtésére szakosodtak.

   

 Az amazonhangya hazánk "legvérengzőbb" hangyafaja. A királynő rajzás után betör a rabszolga-fajok fészkébe, leutánozza azok feromonját, és megöli a királynőjüket. A rabszolgafaj dolgozói fogják ezután etetni az amazon királynőt, mivel az ölésre módosult szájszervével önmagától nem is lenne képes enni. Az amazon királynő nem képes elég petét rakni a boly fejlődéséhez, ezért rendszeresen fosztogatják a környékbeli bolyokat, onnan bábokat lopnak, így képesek fenntartani saját létszámukat. A kifejlett amazon bolyban ezért vegyesen vannak jelen amazon-harcosok, rabszolgafajok, illetve más rabszolgatartó fajok.

Képek: https://www.lastampa.it/2018/04/04/scienza/alle-formiche-bastano-due-semplici-regole-per-vincere-ogni-ostacolo-cyJQxcpoxMNvD4lUxmv6XM/premium.html

https://ipon.hu/magazin/cikk/hangyak-es-neuronok

U.i. Néha irigylem azokat a tudósokat (vagy nem tudom, milyen foglalkozású embereket), akik ilyesmiket meg tudnak állapítani. Mert bizonyos dolgok megfigyeléséhez, biztos állásfoglalás kialakításához egy két hét leskelődés egy laborban biztos nem elég. Van néhány szakma/pálya/hivatás ami nekem nagyon tetszik és újjászületésem esetén vállalkoznék arra, hogy ilyesmi legyek. Mondjuk hangya-megfigyelő.