A jövőnk ?

A (hivatalosannemlétező) Környezetvédelmi Minisztérium fb.bejegyzése: 

https://www.facebook.com/profile.php?id=61574130221159 
(előbújik néha még ma is belőlem az öreg Vízügyes...)

Ez több, mint tragikus, itt láthatjátok a kiszáradás ütemét és hogy halad az Alföldről nyugatra a Dunántúlon és délre a Vajdaságba az extrém aszály. Ilyen 1863-ban volt utoljára.

Az idei nyár ismételten emlékeztet minket arra, hogy az aszály nem csupán időjárási szélsőség, hanem rendszerszintű válságjelenség. Ez a műholdkép az úgynevezett NDVI alapján készült. Ez az index azt méri, hogy mennyire egészséges a növénytakaró: az élő, zöld növényzet erősen elnyeli a látható fényt, de visszaveri a közeli infravörös tartományt. Ezzel szemben a száraz, beteg vagy elhalt sokkal több látható fényt ver vissza, és kevesebb infravöröst. Ezt a különbséget az űrből, műholdas multispektrális kamerákkal nagy pontossággal lehet mérni.

(A bispektrális, vagy multispektrális optika  azt jelenti, hogy az adott készülék több spektrumban is lát, ami konkrétan a látható fény és/vagy az infra bizonyos részei.)

A mellékelt kép azt mutatja, hogy 2025 nyarán hol és mennyire mozdult el a növénytakaró állapota a kiszáradás irányába. Az eredmény riasztó:

• Az Alföld döntő részén jelentős a vegetáció gyengülése – sok helyen a növényzet stresszállapotban van vagy elhalt.

• A Kisalföld, a Balaton-felvidék, sőt a Dunántúl több pontja is erősen érintett.

• A Vajdaság és a Partium térségeiben – különösen Arad és Bajmok között – egy széles sávban extrém mértékű kiszáradás figyelhető meg.

Ez nem csupán a mezőgazdaság, hanem az egész ökológiai rendszer működése szempontjából kritikus. A vegetáció pusztulása gyorsítja a talaj kiszáradását, fokozza a helyi porviharokat, rontja a mikroklímát és csökkenti a biológiai sokféleséget. Tüzek is könnyebben alakulnak ki.

Korábban többször írtunk arról, hogy a klímaváltozás és a rossz tájhasználat – például tavak lecsapolása, lápok megszüntetése, erdők kivágása – hogyan mélyíti az aszályválságot, és mit lehetne tenni gyors és hatékony beavatkozásokkal. 

Az NDVI-alapú műholdas térképek nemcsak riasztanak, hanem irányt is mutathatnak, hogy hová és milyen típusú beavatkozásokra lenne legnagyobb szükség – legyen szó vízvisszatartásról, fásításról vagy élőhely-rehabilitációról. Ezért is szörnyű, hogy a magyar jogrendszer az aszályra úgy tekint, mint „az kivételes vagy ésszerűen előre nem látható” esemény, miközben 10 éve működik az előrejelző rendszer és valójában már minden nyáron az alföld alapállapota a tartós szárazság.

Az aszály nem a jövő – ez a jelen. És a megoldásnak is most kell kezdődnie.

(Teljesen "kikészülök" az ilyen hírek olvasásától, mert nekem van működő fantáziám és mert teljes mértékben tehetetlen vagyok. Van itt sok baj - nem csak a forró nyár és a vízhiány...Azt érzem, senki sem veszi igazán komolyan ezeket a figyelmeztető jeleket, vagy ha igen, akkor is csak olyan "nyögve-nyelősen" sokszor mellébeszélve, még többször ilyen-olyan okból megkötött kezekkel. Mióta az ember megjelent, vesztébe rohan a világ...viszont igaz, elég sokáig kibírta...de vajon meddig még ?)