Nem tudom megmondani miért, de az utóbbi években a csillagászati érdeklődési köröm bővült, nevezetesen a vulkánok kezdtek érdekelni. Mivel ma találtam egy -szerintem- érdekes anyagot, bemásolom ide - nem baj, ha ez csak nekem fontos...habár nem tudnám pontosan megmondani, miért. Valójában szeretem, ha régen megmagyarázhatatlannak tűnő kérdésekre egyszer csak magyarázatot talál valaki.Ez a felfedezés (szerintem), nem a dubai csokis fagyi.....
https://ng.24.hu/fold/2025/01/13/vulkani-rejtely-200-ev/#google_vignette
Tudósok megoldották a Földet lehűtő és kékké varázsló vulkánkitörés 200 éves rejtélyét .
1831 nyarán egy hatalmas vulkánkitörés sötétítette el az eget, a globális hőmérsékletet csökkent, és furcsa kék árnyalatúvá „változtatta” a Napot. Nem sikerült a termés, terjedt az éhínség, és az északi félteke körülbelül 1°C-kal lehűlt. De közel két évszázadon át senki sem tudta biztosan megmondani, hol történt a kitörés.
Az áttörés a Grönlandról és az Antarktiszról származó jégmagok elemzésével érkezett. A tudósok 6,5-szer több kén-hulladékot találtak Grönlandon, mint az Antarktiszon 1831 körül, ami egy északi félteke kitörésre utal. Ezekben a magokban apró vulkáni üvegszilánkokat fedeztek fel, amelyek csupán egytizede az emberi hajszál szélességének. A kémiai ujjlenyomatuk megegyezett a Kuril-szigeteki vulkanikus anyaggal.
Radiokarbonos korhatározás, kénizotóp elemzés és a Zavaritskii kalderájából származó terepadatok megerősítették a feltételezést. Évtizedes mintagyűjtés és nemzetközi együttműködés kellett hozzá, de az eredmények egyértelműek voltak: Zavaritskii volt a forrás.
Korábban a tudósok tévesen gyanúsítottak egy trópusi vulkánt, a Babuyan Clarot a Fülöp-szigeteken. De a hatalmas mennyiségű kén – mintegy 13 millió tonna –, és a lakott régiókban jelentős katasztrófarekord hiánya valami távoli helyre mutatott.
Ez a munka nem csak arra mutat rá, hogy a vulkáni rekordok mennyire megfoghatatlanok lehetnek, hanem arra is, hogy mennyire sebezhető a modern világ egy újabb ilyen léptékű kitörés miatt. Mint a kutatók megjegyzik, sok vulkánt ma is rosszul ellenőriznek. Egy olyan jövőbeli robbanás, mint az 1831-es esemény, megzavarhatja a globális élelmiszerellátást, megváltoztathatja a csapadékmintákat, és több fokkal lehűtheti a bolygót – mindenképp globális következményekkel jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése