Egy kép, sok emlék

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

Hogy mit láttam?

Elmondhatom.

De legjobb, ha lerajzolom.

Megláthatod te is velem,

csak nézd, csak nézd

a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,

ez itt az út, felénk futó,

ez itt akác, ez itt levél,

ez itt a nap, ez itt a dél.

Ez borjú itt, lógó fülű,

hasát veri a nyári fű,

ez itt virág, ezer, ezer,

ez a sötét gyalogszeder,

ez itt a szél, a repülés,

az álmodás, az ébredés,

ez itt gyümölcs, ez itt madár,

ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,

ha hull a hó, nézegetem.

Nézegetem, ha hull a hó,

ez volt a ház, ez volt a tó.

Ha nem is ez, de hasonló volt az "én tavam" is....Véletlenül bukkantam erre a képre - nem tudom hol készült - de drága "Júliámat" idézte fel hirtelen... Nem tudom megmondani miért, de mostanában valahogy sokszor jut eszembe életemnek az a néhány csodás nyara, amikor lehetőségem volt ott lenni, ahol boldog voltam.
Szeretném tudni, mi vezérli az agyamat - de hálás vagyok, hogy még őrzi ezeket az emlékeket és "felvillantva" néha egy-egy képet, széppé teszi pár órámat.

Csak nem tudom megállni, hogy ne tegyek ide szerelmetes tavaimról is két képet:

Bledi tó

Bohinji tó