Tán valami neveltetési hibám van, mert először mindig magamban kezdem keresni a hibát, aztán lassan eszembe jut, hogy esetleg más is lehetett az oka… és néha egészen meglepődöm, amikor valakitől/valahonnan felvilágosulok a tényekről. No, ennyi bevezető legyen elég címbéli kérdésemhez, mert nekem eddig nem jutott eszembe, hogy Magyarországról érdemes /vad/ gombát külföldre vinni, s hogy én ezért nem találok néhány éve szinte egyet sem azokon a helyeken, ahol régen kosárszám szedtem/tünk…
 |
| Piruló galóca |
 |
| Őzláb |
Lerabolják a Mecseket a megélhetési gombaszedők
A természetvédők szerint az erdők „megélhetési kirablása” miatt egyes gombafajták már eltűntek a Mecsekből. A klímaváltozás, a parttalan fakitermelés minderre még rátesz egy lapáttal. A pécsi vásárcsarnokban még mindig sokféle, a megyében szedett gomba kapható. Bár itt sem olcsó az áru, Ausztriában például jóval magasabbak az árak. A gomba az egyik legjobb üzlet, hiszen ingyen adja a természet, csak össze kell szedni és jó pénzért tovább lehet adni.
A megélhetési gondok miatti egyik fő pénzszerzési forrás a szervezett gombagyűjtés. A szálakat a háttérben felvásárlók mozgatják, akik készpénzzel fizetnek, s azonnal viszik a termést az osztrák piacokra vagy Nyugat-Magyarországra. A végeredmény: egyes fajtákat már nagyítóval sem lehet találni a Mecseken, s félő, hogy néhány év múlva gomba nélkül marad az erdő. Velük fogy el ugyanis az újratermést biztosító spóra.
Gombaárak az idei szezonban:
Pécsett, a vásárcsarnokban:Vargánya 900– 3000 forint/kgRókagomba 2000–3500 forint/kg
A szombathelyi piacon:Vargánya 1500–4000 forint/kgRókagomba 300–5000 forint/kg
Osztrák piacokon:Vargánya 3000– 8000 forint/kgRókagomba 3000–10000 forint/kg
Völgyi István, a gombák ismeretével, tudományával foglalkozó pécsi mikológus szerint a Mecsekből szezononként betakarított gomba töredéke kerül csupán a pécsi vásárcsarnokba, még kevesebb a hobbigyűjtők kosarába. A legtöbb kárt a természetben az erre a munkára szervezett és beszervezett, az erdőket és a gombatermő helyeket jól ismerő csapatok okozzák. Felvásárlók számára dolgoznak, akik majdnem annyit megadnak a termésért, mintha helyben piacolna vele a gyűjtő. A napi friss és szebb termés Nyugat-Magyarországon vagy Ausztriában landol, ahol a pécsi ár ötszöröséért-hatszorosáért lehet a kilóját értékesíteni, a többit feldolgozóban szárítják, csomagolják, esetleg őrlik és zacskóban kerül külhoni piacokra, jó áron, mivel az egyik legkeresettebb és legfinomabb ételalapanyagról és fűszerről van szó.
A rablás a gombapusztítás egyik módja csupán. Völgyi szerint immáron az sem hallgatható el, hogy sokat árt a telepeknek az immáron parttalanná vált erdőirtás és ritkítás, ami miatt felmelegedik a gombák élőhelye – erre rátesz a globális felmelegedés. Pusztulnak a spórák. Mióta fával is fűtenek az erőművek, egyre több gombátlan terület akad máris a Mecsekben, amelyet a szakértő gyűjtők évek óta messze elkerülnek.A vadon élő termesztése egyelőre nem megy. A megélhetési gombaszedők hálózata az egész Dunántúlra kiterjedt, főleg Zalában, Somogyban, Baranyában és az Őrségben mozgatják őket. Hasonlóképpen rabolják a főváros környéki és a borsodi erdőket, különösképpen a jól szállítható, tartósítható, illatos gombákat szedik össze. A fákkal különös közösségben élő fajok lassan eltűnnek. Hazánkban mintegy háromezer gombafaj él a szabadban, ezek közül százféle ehető, de legfeljebb néhány tucat ismert, jóízű kerül a szatyorba. A vadgomba nehezen pótolható.
Vasas Gizella, a Magyar Természettudományi Múzeum mikológusa szerint bár folynak a kísérletek, hogy miként lehetne az egyre drágább vargányát, vagy a csillagászati áron kapható szarvasgombát mesterségesen termeszteni, egyelőre nem találták meg a megoldást. Eltűnt a lila pereszke és az óriáspöfeteg is. Völgyi István szerint az idei szezon vége felé egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legízletesebb gomba, a lila pereszke teljesen eltűnt már a Mecsekből. Néha lehet már csak egyet-egyet találni belőle. Hasonló sorsra jutott a tavaszi gombák közül a májusi pereszke, és régi emlék az egykor a szezon hírnökének nevezett kucsmagomba. Figyelmeztető jel, hogy alig-alig található már az erdőkben keserűgomba, és hasonló sorsra jutott a legízletesebbek közül való, ételízesítőnek, szárítva fűszerként is felhasználható rókagomba. &n
bsp; Az idén a meglehetősen nagy piaci felhozatal ellenére feltűnt az is, hogy alig-alig találkoztak a kirántani való óriáspöfeteggel. Ha így megy tovább, ritka kinccsé válhat a mecseki vargánya.
/Kozma Ferenc – BAMA.HU/
Semmiféle politizálásba nem akarok belemenni – csak egyre az jár az eszemben, nehogy már vén fejjel újra meg kelljen élnem azt, amiben gyerekkoromban /is/ részem volt. S ha ez mégis bekövetkezik – kedves netező-társaim, akkor elbúcsúzhatunk egymástól, mert a "kenyér vagy internet ?" kérdésre egész biztosan tudom a választ….
