Meglepetés

Nemrégiben írtam arról az ünnep kapcsán, hogy nagyon régen nem volt a karácsonyfámon (se a kezemben) csillagszóró. Ezt olvasván egyik kedves barátnőm ma meglepett – sok egyéb finomság és szépség mellett – két csomag csillagszóróval.

Be kell valljam, úgy örültem, mint egy kisgyerek a váratlan karácsonyi ajándéknak….És amikor eljöve az est…ki is próbáltam. Mindjárt kettőt is….

Mindegyik égett, dobálta a csillagokat, olyan jó büdös volt, mint évtizedekkel ezelőtt… Pár percig boldog voltam. Legalább a csillagszóró nem változott…. Aztán....

Aztán megnéztem a zacskót, amiben voltak. Rá volt írva  az egyikre: 1988, a másikra: 1992… Szóval ezek nem mai csillagszórók voltak….

Így hát továbbra sem tudom, milyenek a maiak.

De a régiek ilyen idős korukban is pompásan szuperáltak ! Ez is valami….

Angyalok-angyalok-angyalok

Végtére is, karácsony van, hadd írjak idén még egyszer az angyalokról…természetesen az én „angyalaimról” nem csak úgy általánosságban. S ez alatt a Zsolnay angyalokat értem. Aki régi olvasóm tudja, hogy évek óta foglalkozom velük, ezzel a tíz azaz 10 darabbal – aztán most meglepetésként hozzájött egy tizenegyedik.

Biki Endrétől kaptam pár régi képeslapot, az alábbi szöveggel:

„ ………..volt egy angyalszobor a Zsolnay mauzóleumnál is. Visszakerestem a korabeli fotókat és azon jól látható, hogy a mauzóleum tetején állt az angyalszobor. 1901-1913 között épült, akkor helyezték el rajta. Van egy olyan legenda, hogy az 50-es években munkásőrökkel lövették le, de ezt erősen cáfolják.Később csak keresztet állítottak a mauzóleum tetejére. A 2010-re történő felújítás során sem állították vissza, ma is csak kereszt van rajta.                                                                                         

Azért ez felvet több érdekességet is: akkor eredetileg 5 vagy 6 db szobor készült, és ezeknek ugyanennyi másolati példánya,  azaz összesen 10 vagy 12 vagy csak 11 ? A fényképeket összehasonlítva úgy látom, a mauzóleum tetején a keresztet tartó angyal állt, ez érthető is, hiszen minden ilyen jellegű építmény tetején kereszt is állt, itt akkor egy angyal tartotta, és külön már nem kellett elhelyezni.”

(http://www.eozinmagazin.hu/cikk/Aki_gyermekkori_emlekkent_orzi_a_Zsolnay_Mauzoleum_misztikus_fenyet ) 

Én ezt találtam erről az angyalról: 

http://index.hu/kultur/klassz/eos1223 : „Az épület tetején eredetileg egy három méter magas angyalszobor állt, az idők során megsérült, és az unokák keresztvirágra cseréltek.”

Nos, ebből annyi kiderül, hogy minimum 11 angyal készült (vagy 12) – bár erről az utolsóról tényleg már csak fénykép van, s nem tudni, volt-e másolati (tartalék) példánya.

Nagyon sajnálom, hogy - eddig – az interneten szinte semmi közelebbi infót nem találtam a saját anyagaimon kívül. Lehet, hogy nem is nagyon érdekel mást az angyalok sorsa, de ha itt a blogban írok erről, talán a net-nyilvánossághoz eljutva mások is tudomást szereznek róluk.

Ha a máriakéméndi angyalok felújításához valaki mégis adakozni szeretne, itt olvashat a dologról részletesen: http://baranyaidombsag.ucoz.hu/index/0-25

Érdekességek ünnepi fánkról, a fenyőről

Csak mert karácsony van – jött ez a téma elő. Kicsit kutattam a neten, elképesztő mennyi féle fenyő létezik. Lassan már meg sem lepődöm, ha régvolt (s elavult) tudásomat millió új adatbomba-találat éri naponta…. Kiemeltem a rengetegből néhány érdekességet.

Általánosságban itt  lehet olvasni a fenyőfélékről: https://hu.wikipedia.org/wiki/Feny%C5%91f%C3%A9l%C3%A9k

A fenyők osztályának közel ezer faja ismert szerte a világon: ide tartoznak többek között a fenyőfélék, ciprusfélék, mocsárciprusfélék és a tiszafafélék. Habár a köznyelv az örökzöld jelzővel illeti őket, a fenyők 25 faja lombhullató. Ősszel vörösre változik, és lehullajtja tűit többek között a szecsuáni mamutfenyő, a mocsárciprus vagy - mint neve is mutatja - az Alpokban és a Kárpátokban őshonos vörösfenyő. Ez utóbbi télen könnyen felismerhető a kopasz fán éveken keresztül megmaradó apró tobozokról.

 

A nálunk előforduló „ártalmatlan” fenyőkhöz képest akár életveszélyesek is lehetnek a Kalifornia délnyugati és Mexikó északnyugati részén, mintegy háromezer méter magasságig előforduló óriástobozú fenyők. Tobozainak hossza elérheti a 40 centimétert, tömege pedig a 3,5 kilogrammot. Így nem csoda, hogy a helyiektől a „widowmakers”, vagyis az „özveggyé tevő” nevet kapta, hiszen ha a több mint 25 méter magas fa tetejéről lepottyan egy ekkora toboz bizony komoly sérüléseket okozhat. A tobozpikkelyek ráadásul 2 centiméter hosszú, karomszerű nyúlványokban végződnek.

A fák matuzsálemei a hegyi mamutfenyők, amelyek akár 2-3000 évig is elélnek. A legnagyobb példány a fajról elnevezett amerikai Sequoia Nemzeti Parkban található. Érdekesség, hogy a jelenleg ismert legidősebb fa mindezek ellenére mégsem mamutfenyő, hanem egy szálkástobozú fenyő. A rekordidős fa a kaliforniai White-hegységben található, korát 4700 évre becsülik. Az európai fenyőfélék közül az Alpokban és a Kárpátokban honos cirbolyafenyő él legtovább: megélheti akár az ezer évet is.

A magassági rekordot a tengerparti mamutfenyő tartja több mint száz méterrel. Az eddig ismert – már kivágott – legmagasabb mamutfenyő 120 méter volt. A ma élő legmagasabb fa a kaliforniai Redwood Nemzeti Parkban élő, 115,5 méter magas Hyperion.

A mediterrán vidék tájképének elmaradhatatlan eleme a mandulafenyő, amely könnyen felismerhető, ernyő alakú lombkoronájáról. Mint neve is mutatja, a tobozában lévő mag ízletes csemege, már az ókorban is népszerű eledel volt. A tobozok begyűjtése október és április között zajlik, ami tekintve a fák 25-30 méteres magasságát nem kockázatmentes vállalkozás. A maggal salátákat, sült húsokat ízesítenek, de az arab konyha egyik rizsestál specialitása is ezzel készül. A már üres tobozt olcsó tüzelőanyagként hasznosítják. A nagy kereslet miatt ma már Kínából és Dél-Koreából is kerül a boltok polcaira mandulafenyő mag. Szintén ehető, és a mandulafenyőéhez külsőre nagyon hasonló a cirbolyafenyő magja, bár ez utóbbi kevésbé gyantás, íze inkább a mogyoróhoz hasonlít. Mivel amikor a toboz lehull, még nem nyílt fel, a magokhoz úgy juthatunk hozzá, ha meleg sütőben kipattogtatjuk őket.

 

A toboza miatt más fenyővel nem össze téveszthető közönséges duglászfenyő tűleveleit ha összedörzsöljük, meglepve tapasztalhatjuk, hogy kellemes narancsillatot áraszt. A faj Észak-Amerika nyugati partvidékén őshonos, de ma már szinte mindenütt megtalálható parkokban, arborétumokban, kertekben.

Az araukáriafélék rendszertanilag ősi elszigetelt családnak számítanak. Erre utal, és ezáltal könnyen felismerhetővé teszi a növényt a széles levele, valamint vastag, pikkelyszerű törzse. Az araukáriafélék mind a 36 faja a déli kontinenseken őshonos, kivéve Afrikát. A chilei araukária a chilei és az argentin Andokban honos, és kiterjedt zárt állományt alkot. Európában főleg a nyugati, enyhébb klímájú területeken található meg parkokban, arborétumokban. Ennek a fának is ehető a magja.

http://erdekessegekrekordokavilagmindenreszerol.network.hu

Képek: http://ns4.cpanel.hu, http://palinkaust.hu,http://pctrs.network.hu, https://upload.wikimedia.org, http://kertlap.hu, http://www.szepzold.hu,

http://tomtit.blog.hu

Három királyok

Ha még élek egy darabig,  mindenről ki fog derülni, hogy nem igaz….

A Biblia legismertebb jelenete, amikor a három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár meglátogatja a jászolban Máriát és az újszülött Jézust – ha máshonnan nem, hát a karácsonykor szokásos betlehemekről, versekből és gyerekdalokból tudjuk ezt. Ezzel csak az a probléma, hogy a Biblia valójában nem említi,

• hogy Gáspárék királyok lettek volna,
• hogy hárman lettek volna,
• a neveiket meg végképp nem,
• sőt valójában azt sem, hogy a jászolban találkoztak volna a kis Jézussal.

Ezeket a részleteket mind-mind úgy adta hozzá a néphagyomány a történethez a következő századokban. A Jézus születése utáni történésekről Máté evangéliuma ír, ő nem királyokat, hanem napkeletről érkezett bölcseket említ, a számuk pontosítása nélkül. Az eredeti szövegben a „magoi ” kifejezés áll, amit mágusnak, bölcsnek, vagy tanult embernek lehet fordítani, de így nevezték a csillagászokat, asztrológusokat is – a királyokat azonban semmiképpen. Az, hogy hárman lettek volna, valószínűleg csak abból kiinduló következtetés, hogy háromféle ajándékot hoztak – de a görögkeleti egyház verziójában például 12 napkeleti bölcsről van szó.
A bölcsek nevei szintén nem szerepelnek a Bibliában, azok a történészek szerint nagyjából a VI. században bukkantak fel először egy görög kéziratban, Karsudas, Hor és Basantor verzióban. Belőlük lett később Caspar, Melchior és Balthasar, magyar verzióban pedig Gáspár, Menyhért és Boldizsár. A VIII. században csapódott ehhez hozzá, hogy ők a korabeli ismert világ három nagy egzotikus és távoli birodalma, Arábia, Perzsia és India királyai. A nevek egyébként más keresztény kultúrákban változnak, a szíreknél Larvandad, Gushnasaph és Hormisdas szerepel, az örményeknél Kagpha, Badadakharida, és Badadilma, míg Kínában úgy tartja a hagyomány, hogy az egyik napkeleti bölcs természetesen Kínából érkezett Betlehembe.
A kis Jézus meglátogatásának Bibliában leírt körülményei sem stimmelnek a népszerű ábrázolásokkal. Máté nem említ sem jászolt, sem újszülöttet, ehelyett már gyermek Jézusról és Mária házáról ír. A néphagyomány itt egy másik bibliai történettel mosta egybe a napkeleti bölcsekét: Lukács evangéliumában szerepel, hogy a környéken tanyázó pásztorok mennek el a jászolba az újszülött Jézust dicsőíteni.

Szöveg: 
http://index.hu/tudomany/til/2015/12/2/a_harom_kiralyok_nem_harman_voltak_es_nem_kiralyok 
Kép: http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=502986&aid=235024&htr=1

Boldog karácsonyt mindenkinek !

Az első betlehem-állítás történetét Celanói Tamástól tudjuk. Szent Ferenc az itáliai Greccióban 1223-ban megkérte egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és így „alkalmi színészekkel” felelevenítették a szent éjszaka eseményeit. A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, az istengyermek valóban ott van az imádkozó sokaság között…

Egy másik fontos karácsonyi esemény Szent Ferenc életéből olyan esztendőben történt, mikor Jézus születésének ünnepe péntekre esett. A ferences barátok egymás között arról beszélgettek, hogy Jézus szenvedésének és kereszthalálának emléknapja, vagyis a péntek felülírja az ünnepet, vagyis ilyenkor is böjtölni kellene. Ferenc azonban nem értett velük egyet és így szólt: „Vétkezik, aki pénteknek nevezi ezt a napot, amelyen az isteni kisded született. Azt akarom, hogy ezen a napon még a falak is húst egyenek, s mivel ezt nem tehetik, legalább kívülről kenjék be azokat”. Azt is elrendelte, hogy bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek, és kérte a gazdákat, hogy a Jézus jászlánál hűségesen szolgáló jószágok utódai e napon dupla adag takarmányt kapjanak.

A betlehem-állítás szokása azóta világszerte részévé vált a templomok és a közterek karácsonyi programjainak….

(http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-ferenc-allitott-eloszoer-betlehemet/)

A híres pécsi betlehem története: : http://www.pecsma.hu/abszolut-pecs/latta-mar-az-egyedulallo-pecsi-betlehemet   (kép is innen)

Találtam a régi fotóim között egy "állatost", íme:

Egy  történetet még hozzáteszek a fentebb "megvastagított" sorok miatt: sok sok évvel, évtizeddel ezelőtt, egy valamilyen ősrégi képes-újságban  (talán Magyar Kurír volt?) egy cikket olvastam melyben arról írtak, hogy x.y. grófné és egyéb magas rangú emberek feleségei Budapesten a szegényeknek karácsonykor ételt osztottak. Meg fénykép is volt hozzá, élénken előttem van ma is....

Én ezt olyan megdöbbentőnek éreztem (és hihetetlennek), hogy megkérdeztem nagymamát, hogy ez igaz volt-e ? Mire azt a választ kaptam, hogy igen, nagyon sok szegény ember ment ilyenkor oda, hogy legalább egyszer az ünnepen jól lakhasson. 
Soha, míg élek, azt a képet és hozzá nagymama mondását nem fogom elfelejteni, mert talán akkor értettem meg először, hogy mi is a szegénység. Mert gazdagok ugyan mi sem voltunk, de ételt koldulni még nem kellet mennünk, az ötvenes években sem.

És tessék:

Az alábbi cikk a máról szól, nem Szent Ferenc idejéről, nem a háború előtti évekről, nem az  ötvenes évekről. Nem gondoltam ötven éve, hogy ezt is meg kell éljem.

https://bmsza.wordpress.com/

Ádám

A karácsonyi angyalkák lehozták a második kisbabát is hozzánk, Ádám tegnap este megszületett !

December 21

Ma van a téli napforduló, az év legrövidebb napja – amiben csak az az egyetlen jó, hogy holnaptól „hosszabbodnak” a napok, még akkor is, ha eleinte ez nem észrevehető…Nem bánom. Elegem van a délután kezdődő estéből. Igaz, a „rendes” télnek most már jelentkezni kellene – nem tudom lesz-e valami belőle idén ? Én ugyan nem hiányolom, de a természet bizonyára igen. Ígérik, majd januárban…

A Föld helyzete a nyári napfordulón (fent) és a télin (Kép: Wikipédia)

Amikor ezt, vagy ilyesféle térképeket látok, mindig eszembe jut kicsinységem. És akárhány milliárdnyian vagyunk, ezeken a képeken nem látszunk. (Sőt a nagyobbakon se....) Ránk fúj egy kis űrszél és eltűnünk…

Nem tudom, más is meditál-e ilyesmiken – nekem rengeteg szabadidőm van, amikor látszólag értelmetlen dolgokon gondolkodom. De minden ilyesféle meditációm vége az, hogy megerősödik bennem kicsiségem tudata. 

Szívesen nézek minden csillagászattal, űrtudománnyal foglalkozó filmet, olvasok ilyesmiket. Akit a téma érdekel, tudom, annak nem újdonság,ami az alábbi cikkben is látható/olvasható, de azért ajánlom, mert én képes vagyok századszor is megnézni/elolvasni. És közben csodálkozom, csodálkozom.

http://inspired.blog.hu/2013/04/23/porszemek_vagyunk_az_univerzumban

Van-e jelentősége ezek után, hogy egy füzetben 63 vagy 70 lap van, vagy hogy kell-e szerzői jogdíjat fizetni egy dal után ?

P.s. Érdekel, hogy épp most milyen csillagképek láthatók feletted az égen ? Kattints a jobb oldali sávban az olvasott blogjaim között a Heaves Above-ra, majd a „Csillagtérkép” sorra. (Bár igen sok más érdekesség is látható ezen az oldalon !)

Óriás kifestő - karácsonyi ajándéknak

Mert mindig olyasmikbe fogok bele, amihez nem értek, és olyasmiket szeretnék megoldani, amihez nincs tehetségem. És hiába a jó szándék, ha nincs hozzá tehetség vagy/és erő....

Találtam a neten egy ötletesnek (és első ránézésre egyszerűnek) tűnő, olcsó, jópofa karácsonyi ajándékot a 3 éves kislányunknak.

A minta innen letölthető:

http://eletszepitok.hu/oriasi-karacsonyi-kifesto-nyomtathato-sablonnal/#.VlLYGF4YEqg

Addig még nem is nagyon volt baj, míg kinyomtattam (az első kört) – csak amikor kivagdostam a lapokat, akkor láttam, hogy valami hibádzik… Fél nap kellet mire ráébredtem, hogy a nyomtatóm fekvő  A4-esre volt állítva, ehhez pedig az álló A4-es lap kell… Na jó. Újra kinyomtattam, széleit levagdostam….

És akkor követtem el a legnagyobb hibát. Én úgy gondoltam, a fenyőt alulról indulva kell „felépíteni”. Hát nem…. Kedveseim, ha ezt kipróbáljátok, akkor felülről, a csillagtól induljatok  !!!

Sírás és káromkodás közepette nagy nehezen összeállt a fa…. Nem mondom, hogy szép, és bizony meglehet, oda se adom. A 3 évesnek egyébként is túl nagy (118x92 cm).

De legalább az életben már többször nem fog ilyesmi az eszembe jutni.

Ettől függetlenül, aki ügyesebb és türelmesebb nálam, megpróbálhatja, ha van rá egy szabad délutánja s ha van hozzá határtalan türelme. Még négy nap van karácsonyig.

Napi mosoly

Tegnap kaptam....Semmi köze a karácsonyhoz, semmi köze a télhez. Valószínű semmihez semmi köze...mégis kedves. Megmosolyogtatott. Hátha benneteket is !

(P.s. Jaj, csak azokat a tetkókat ne látnám...Szavam nincs rá, mennyire utálom....)

Mi a karamellfőzés titka ?

Érdeklődöm, tudja-e közületek valaki, mi a karamellfőzés titka ???

Merthogy….

A gyerekek idén karamellt kértek karácsonyi nasinak, nem süteményt. Kétnapos kálvárián vagyok túl, sikáltam lábost és megégettem az ujjamat, elhasználtam egy csomó sütőpapírt, elmosogattam egy csomó eszközt és sírtam és káromkodtam… És NEM sikerült ehető/vágható szép és jó tejkaramellát csinálnom.

Látom én, hogy az alaprecept mindenhol egyforma, tej, cukor, vaj – még a mennyiségek is nagyjából egyeznek. A technikában csak ott van a különbség, hogy van, aki előre karamellizálja a cukrot és úgy önti rá a tejet, más meg egyben főzi hosszú ideig, míg besűrűsödik és megbarnul. De én nem tudtam eltalálni azt a pillanatot, amikor a főzést-keverést abba kellett volna hagyni. Egyik változat lágy, folyós lett, a másik kőkemény…

Ma reggel aztán a kőkeményet felolvasztottam, kicsit kiegészítettem a grillázsos ostyánál leírtak szerint (+tej+ vaj+ tojás+dió) és megkentem vele az ostyalapokat – ilyent minden évben csináltam. És láss csodát, az jól sikerült….

De hogy a puszta-egyszerű karamell miért nem sikerül, arra képtelen vagyok rájönni….Nyilván a főzési idő a kulcsa a dolognak, meg kell látni a massza állagán, hogy „MOST” jó – és akkor kell abbahagyni. De hát első alkalommal honnan a csudából tudja ezt az ember ???

Eldöntöttem, inkább veszek ajándékba „bótit” – én már ezzel nem vacakolok el még egy napot.

De ha valaki mégis tud egy tuti tippet, esetleg...megpróbálom még egyszer. (?)