2016. január 16., szombat

Szobrok szójátékból - kiegészítve...KÉTSZER IS !



Biztos ismeritek a három kis majom szobrát. Nem dicsekednék az én példányommal, mint különleges esztétikai alkotással, csak azért őriztem meg, mert egyszer régesrégesrég "figyelmeztetésképp" kaptam. Ugyanis én mindig nehezen tudtam befogni a számat - hiszen a szemem és a fülem mindig nyitva volt.... Tehát ezek az én kis majmaim:

Az én kis csúfságaim
Annak, aki nem ismerné a történetüket, elmesélem (kis segítséggel):
„A "három majom" szimbólum egy 17. századi japán templom oszlopcsarnoka felett található faragásból ered, melyen ez a bizonyos három bölcs majom jelenik meg. A  misztikus majmokat ("sambiki saru") a templom őrzőjének mondják , illetve Shuomen Kongo ( félelmetes isten, általában hat karral ábrázolják) szolgáinak. 

Az "eredeti" példányok
A majmok név szerint:
Kikazaru (eltakarja a füleit),
Iwazaru (eltakarja a száját) és
Mizaru (eltakarja a szemeit).
Japánul a "nem hallok, nem beszélek, nem látok" mondás tehát így néz ki: "kikazaru, iwazaru, mizaru".
A japán 'majom' szó, vagyis a 'saru' ugyanúgy hangzik, mint a 'zaru' (ami "nem"-et jelent), tehát a híressé vált majmok eredete egyfajta szójátékra vezethető vissza. 

 
Az ijesztő Vadjra

A három majom alapvető gondolatát a kínai Tendai szekta buddhista szerzetese vezette be Japánba, valószínűleg Kr.u. a 8.században. Ez a gondolat minden bizonnyal az indiai buddhista tanításokon alapult. Japánban ezeket a majmokat először egy ijesztő, háromszemű, sokkarú istenséggel hozták kapcsolatba, akit Vadjra-nak hívtak. A majmok gesztusai (a fülek, szemek és a száj eltakarása) festői módon fejezték ki és közvetítették az isten parancsát. Vadjra tanítása szerint ha nem látunk, nem hallunk és nem beszélünk, akkor a baj elkerül minket….” 

Manapság sem árt ezt a régi mondást észben-tartani, sőt alkalmazni.
 


Ismertető: http://charmedmit.gportal.hu/gindex.php?pg=1885475:

Képek:http://ecosphereinternational.com  és  http://charmedmit.gportal.hu

                                                                               *******
@x-től kapottakkal kiegészítve, mert egyféle magyarázata a majmoknak itt is van és én nem tudom/akarom eldönteni melyik történet az igazi:

És a küldött képet is ide teszem, mert jót mosolyogtam rajta…..
 
 
Nos, lehet így is értelmezni.....

Kavicstól is érkezett egy újabb "majom sorozat" - amin először jót derültem, ám azért pár pillanat múlva összekapcsolódott az agyamban a képsor, a ma (vasárnap) reggeli hírekkel és már annyira nem is volt kedvem nevetni...



2016. január 15., péntek

Buszon



Vagy figyelmetlen voltam eddig, vagy  csak mostanában kezd divatba jönni, mióta elegáns, új buszok járnak a városban. Felszálláskor köszönnek az emberek, mi több, a buszsofőrök jelentős része vissza is köszön. Van ugyan, aki meredten néz kifelé a szélvédőüvegen, de a többség mégiscsak figyeli a felszálló utasokat és – kipróbáltam én is – tényleg visszaköszön.
Hogy ez a divat az új buszokkal együtt érkezett-e nem tudom. Majd megírjátok, ha csak én voltam eddig figyelmetlen és ez már száz éve így van/volt…. Tény, hogy régebben alig jártam busszal, mostanában meg szinte mindenhová azzal megyek. Meglehetősen jó lett a városi közlekedés Pécsett, talán a hétvégi napokon gyenge kissé, de akkor gyanítom valóban nem is utaznak annyian, mint hétköznap. És meglehetősen drága a benzin..... Ezen felül, időm, mint a tenger, általában már nem sietek sehová.
Próbáltam keresni valami ide „passzoló” buszos verset, ezt  találtam, s bár eszerint a buszsofőrők mind mogorvák, de talán Varró Dani nem jó buszokon utazott, mikor ezt a verset írta. A szöveghez képet keresve meg csak egy üldögélő nénikét találtam…holott nem ez a jellemző. Ugyanis a nénikék többnyire álldogálnak, mert a fiatalok üldögélnek…

Varró Dániel: Buszon

A buszvezetők mind mogorvák
Odacsukják az utasok orrát,
Ahogy az orrok ellilulnak,
A buszvezetők felvidulnak.

Rázós buszon az ellenőr
Sohase tudni merre dől,
Zsebében toll, karján szalag,
Jobban teszi, ki elszalad!

A nénik mindig hátra szállnak
Ott üldögélnek, álldogálnak,
Nehéz a szatyruk, nem beszélnek,
Csak álldogálnak, üldögélnek.


 



2016. január 14., csütörtök

Főzőcske

Kíváncsi lennék, süt-e manapság még valaki zsírszalonnát otthon ? Merthogy én szoktam. Igaz, a piacon igen jó zsírt és töpörtyűt lehet kapni, de a töpörtyű már csillagászati áron van.  Legutóbb, a hajdani melósok, szegénylegények mindennapi ételét 2300.- Ft/kg-ért láttam.
Szóval én sütök ki zsírt néha, ha nem is rendszeresen, és főzök is zsírral nem csak olajjal. A "töpit" pedig szeretem....


Kezdettől a végtermékig....

Tegnap az egész délelőttömet a konyhában töltöttem. Nem csak a zsírsütés miatt. A METRO-ban  vettem igen jó áron csirke felső-combot, amit én elég speciális módon használok: mindig kicsontozom és lebőrözöm. A csontból és a leeső kisebb cafrangokból finom húsleves készül, a főtt húshoz esetleg valami mártás, a bőréből kisült zsírt elteszem és később felhasználom, a kisütött bőrt viszont a macskák nagyon szeretik. A levesből a csont megy a szomszéd kutyának – egyszóval itt egy morzsa nem kerül a szemétbe. A szép kicsontozott comb-szeletekből aztán már bármi készülhet.

A "feldolgozott" csirkecombok.........................és a kisült bőr meg a zsírja
 
És ha valakit esetleg érdekelne, hogy miért bonyolítom meg így a csirkecomb ügyet, elmesélhetem, hogy sok évvel ezelőtt, egyszer vendégségben, egyben sült csirkecomb volt ebédre. Aki csinálta, még annyit sem tett meg  (amit én régebben, mikor még csonttal sütöttem a combot mindig megtettem), hogy a csont mellett felvágta volna, hogy a  hús jól átsülhessen. Az én csirkecombom belül nyers és véres volt – meg se ettem, de azóta egyetlen egyszer sem készítettem úgy a csirkecombot, hogy benne hagytam volna a csontokat.
Ez a változat nálam igen jól „bejött”. Ha kell, csak kiveszek 1-2-3 szép combszeletet és készítek belőle bármit.




2016. január 13., szerda

Tél van....



Még a múlt heti „alaszkai” időjárási helyzetről kaptam egy kedves olvasómtól fotókat. A város déli határában lévő, kedvelt séta- és kirándulóhely, a malomvölgyi parkerdő, igencsak szomorú képet mutatott az ónos eső után.
„..A Mecseki és a Malomvölgyi parkerdő területein a turistautak jég- és hó-borítottá váltak, a fák ágaira jég- és hótakaró rakódott, a hidak és az átereszek is csúszóssá váltak. A parkerdei játszó- és tornaszereket, az épített műtárgyakat kivétel nélkül hó és jég borítja. A kialakult balesetveszélyes helyzet miatt a Biokom Nkft. kénytelen felfüggeszteni a parkerdei területek látogathatóságát….” Olvashattuk itt: http://www.pecsma.hu/idojaras/havazas-johet-hetfon

Ugyan már túl vagyunk az eseményen, de riogat a meteorológia, hogy újabb havazás, netán ónos eső érkezik….És tudom, hogy január van és ez a tél ideje – de valahogy nem kívánom én már a havazást, meg a jeget.
A képeket  Andreának köszönöm !








Régiség



Mamka blogjában mutatott pár régi, gyerekkori képet. (http://antikcsipke.blogspot.hu/2016/01/volt-valakinek.html ) Naná, hogy rögtön előkaptam a magam kis dossziéját, amiben az „alkotásaimat” őrzöm, ámbár tudtam, hogy nekem nyomdás képeim biztos nincsenek, mert nem volt nyomdám.
Emlékeim szerint viszont  egy időben „dolgoztam” indigóval. Mesekönyvekből kimásoltam képeket. Sajnos csak egyet találtam meg, pedig úgy emlékeztem, volt még pár – de ki tudja merre tűntek. Az a csodálatos, hogy (na jó, nem elsőre, de másodikra) jó könyvet vettem ki a régi mesekönyvek sorából, jóllehet egyáltalán nem emlékeztem, hogy melyikben is lehetett és milyen mese illusztrációja volt a kép !
A kedves ebben az, hogy még egy versem is van „mellékelve”. Igen, én már 1956-ban is írtam verset….Sőt, valahol régen egyszer már megírtam, negyedikes koromban (1955) iskolai díjat nyertem egy versemmel. Az a húsz forint életem legnagyobb nyereménye volt, jó irányba „löködött”…. Visszanézve az életemre nem túl sok olyan esetet tudnék felsorolni, amikor ilyen büszke voltam magamra.
Kézbevettem még pár mesekönyvet, lapjaikra esően szétolvasottak, annyit, de annyit meséltek nekünk belőle és annyit forgattuk mi magunk is, mikor már ismertük a betűket.
Kár, hogy ez a fajta világ elmúlt, nem is tudom, egy mai tíz éves gyerek  60 év múlva miféle „emléket” fog tudni előkaparni múltjából ?  Megőriz-e valami „digitálisat”  gyerekkorából, vagy egy „delet”-tel visszahozhatatlanul eltünteti tinikorában és majd öregen sírja vissza ?



2016. január 11., hétfő

Kis séta a Havihegy körül

Tegnap moziba hívtalak benneteket, én meg szép csendben kisétáltam a lakásomból a több napos bezártság után… és hazaérve megállapítottam, hogy jól tettem !

Csodálatos idő volt,  jó másfél órát  sétáltam a környéken. Készítettem egy halom fotót, majd mindjárt mutatok ezekből. De hogy az emberek is mennyire ki voltak „éhezve” a napsütésre, jó levegőre, azt bizonyítja az is, hogy a Havihegyen akkora forgalom volt, mintha búcsú lenne. Ez a hely busszal is elérhető, igazán nincs messze a belvárostól – ahol vastagon megült ma is a szmog/köd/mocsok. Pár napja országosan is első helyezettek voltunk a légszennyezésben – valamennyit ugyan javult a helyzet, de messze van még a tökéletestől. Állítólag pár nap múlva visszajön a tél, ki kellett használni a mai napot !

A Marx úton indultam - a megnyírt japánakácok mellett

Fura alakzatok a törzsön

Kapudísz és kis harang csengő helyett

Hóemberek fából, húsvéti nyuszi és még egy cserép-legény

A szemben lévő szép házak mögött vezetett az utam....

...és a szép új házaktól se a városból, se a Havi hegyből nem láttam semmit...


Miért vették el tőlem a kilátás szépségét s adták valami gazadag embernek ?




A templom egyelőre még nincs körbeépítve

A régi kereszt a TV toronnyal és az új egy repülővel...


Szmog amerre a szem ellát a város fölött....



A tettyei romoknál  és a TV toronynál már tisztább a levegő...

A képen talán nem látszik, de a kis kilátó és a hozzá vezető út is tele van sétálókkal....

Ledöntött keresztek a Hegyalja utcán.... :-(

Egy  félős cica meg egy kedves kutya-barátom, aki nem akart a fényképezőmbe nézni.... :-)

Nem csak a köd ronda, ez az átkozott irodaház is....



Végezetül virágok, melyeknek nem most lenne a nyílási idejük:  



Termések, bogyók



Csodásan illatozó lonc, mindig van rajta virág, télen is !



És ennek meghatározásában segítsen, aki tud ! Olyan, mintha madársaláta lenne, de 1. nagyobb a bokra, 2. hosszabbak a szárai, 3.fehér a virága.Nem vagyok képes meghatározni, mi ez ?


???

Végezetül egy, azaz kettő "jutalom" kép annak, aki idáig letekert. Első ránézésre azt hittem, hogy művirág. De nem. Közelebbi fotót is készítettem, ezen látszik két elnyílt kis virág is. Tehát ez valami fantasztikusan szépséges orchidea-féle lehet (véleményem szerint). Még sosem láttam ilyent ! A két bambusz-szerű ág telistele törékeny hófehér kicsi virággal.



 




2016. január 10., vasárnap

A zöld csoda

Ajánlatom csendes vasárnap délutánra:

Én sok szépséges természetfilmet láttam, de ilyen gyönyörűt még nem. Ugyan német nyelvű, de nem kell hozzá nyelvtudás, olyan csodálatos képsorai vannak. Fantasztikus, hogy képesek ma már ilyent csinálni, s egyben csodálatraméltó. Na persze nem csak a filmesek munkája, hanem az is, aki mindezt  megteremtette. 
Nem érdemeljük mi meg ezt a Földet !!!! 

A teljes film itt megnézhető (sajnos nem lehet ide becsatolni):


Egy darabig elérhető ezen a címen is: 

 
Az egyik szereplő .... :-)

2016. január 9., szombat

Sírjak, vagy nevessek ?


Egy kedves levelezőtársam ajánlotta figyelmembe, s én azonnal továbbpasszolom ezt a laza kis olvasnivalót azon kedves nőtársaimnak, akik fokozatosan szeretnének felkészülni a burka viselésére.
Ezzel a módszerrel könnyebb lesz majd teljesen eltakarni színes egyéniségüket…. :-)


(Zárójelben: amikor pár napja megírtam ezt az anyagot, még jót mosolyogtam magamban. Aztán közbejött a németországi szilveszteri balhé, melynek utózöngéi most kezdenek igazán felerősödni... Hát kedveskéim gondolkodjatok el, hátha mégis ilyen és ehhez hasonló ruhákat kell majd hordanotok....fejkendővel....)



2016. január 8., péntek

Sosem teljesülő vágyak


Ha valamit sajnálok, akkor (néha) azt, hogy kimaradt az életemből a zenével való közvetlenebb kapcsolat. Ez úgy értendő, hogy nem játszom semmilyen hangszeren, és bevallom, a klasszikus zenéből is csak a legismertebbek ismerősek, a folyton játszottak és azokkal is bajban vagyok néha, hogy melyiknek ki a zeneszerzője.
Szégyellhetném is, de nem teszem, kinek, mi fért bele az életébe, azon már így a vége felé sokat változtatni nem lehet. Írtam én többször is, hogy balszerencsés hegedűlni-tanulásom, azaz a hülye hegedűtanár volt, aki messzire lökött a hangszerektől és talán ezzel az igazi klasszikus zenétől is. (Aki a 6 éves kislány ügyetlen ujjacskáit a vonóval verte minden elhibázott hangnál….) És hiába énekeltem kórusban 8 évet – az nem olyan, mint a hangszeren játszás művészete.
Mindez úgy és azért jutott eszembe, mert ma délután láttam egy Schubertről szóló játékfilmet, aztán rákerestem a gugliban. Nem tudtam, hogy 31 évesen halt meg…(bár ez a filmből se derült ki). A wikiben elolvastam az élettörténetét – és bár ugye az ott eléggé vázlatos, de elkápráztató az a mű-mennyiség melyet e rövid pár évtized alatt alkotott. Most képzeljük el, ha még él 30 évet….
Nem tudom, ti szoktatok-e gondolkodni olyasmin, hogy „ ha még egyszer kezdhetném az életemet”… akkor mit csinálnék. Én néha, álmatlan hajnalokon gondolok ilyesmikre is – és mindig találok olyan hobbit, érdeklődési kört, munkát (mindegy minek nevezem) – amit ha még egyszer 30 éves lennék a mai eszemmel, biztos elkezdenék.
Nos, a zenélés az ezek közé tartozik.

(Hogy én mennyire „imádom”  Garrettet –is - azt el se tudom mondani…aki szívesen hallgatja/látja őt, nézze már meg e videó után következő Bach Toccata-t is !!! Félelmetesen jó.)

2016. január 7., csütörtök

Az ok



Sajnos, hozzá kell tennem, a helyzet korántsem ilyen vidám….és van egy olyan érzésem, hogy ezen inkább sírni kellene és nem nevetni….Olyasmi ez, mint a kis pásztor esete a farkasokkal. Remélem ismeritek…




Ma kaptam. Szerintem alapos munka, érdemes elolvasni, mert enélkül nem is lehet megérteni, hogy mi, miért történik.

Az egész világ azt kérdezi, vajon az arab  terroristák miért vágynak olyan hevesen az öngyilkosságra?








Elemezzük végig a helyzetet:

01. Tilos a házasság előtti nemi élet.
02. Nincsenek prostituáltak.
03. Tilosak a  szeszes italok.
04. Tilosak a bárok, éjszakai szórakozóhelyek.
05. Tilos a  tévé.
06. Tilos az Internet.
07. Tilos a sport, a  stadionok, az ünnepek stb. (csak a Ramadán)
08. Tilos a  házasságtörés.
09. Tilos sertéshúst enni. (Gondoljunk csak a rostonsült csülökre.)
10. Mindenfelé homok és sehol egy terepjáró, hogy lehetne egy kicsit szórakozni.
11. Ruhák helyett csuhák.
12. Csak jobb  kézzel lehet enni, mert a ballal a segged törlöd.
13. Tilos a  vécépapír, mintha az élet nem lenne enélkül is elég  bonyolult.
14. Nem lehet borotválkozni.
15. Nem lehet zuhanyozni.
16. Tilos a külföldi zene.
17. Tilos a rádió.
18. A rostonsült szamárhúsból készül és tevetrágya ég alatta.
19. Az  asszonyok zsákformájú ruhát hordanak és mindig fátyol takarja őket.
20. Mások választanak neked  feleséget.
21. A feleséged úgy be van csomagolva, hogy csak egy fél év után derül ki róla, hogy szakállas.
És ha valaki  elég meggyőzően mondja el neked, hogy ha meghalsz,  a Paradicsomba  kerülsz ahol meglesz mindened, amit a földön nem kaptál meg...
....hát a jó francba most mondd nem lennél öngyilkos Te  is!!!???