2026. augusztus 1., szombat

Fekete madarak

Találtam egy igen jó (vagyis nekem nagyon tetsző) filmet. Forró nyári napokon, amikor úgyse mész sehová, hűvös szobában egy pohár limonádé mellett érdemes megnézni. Közben pedig nem kell gondolkodni........ (És hát igen, feketék....mint a gondolataim mostanában.....)



Egy saját tapasztalatomat is leírom. Az utcánkban beton villanyoszlopok vannak. Az egyik tetején ült egy varjú és azzal "szórakozott", hogy diókat dobált le a villanyoszlop tetejéről.Ha feltört a dió, lejött, megette. Ha nem tört össze, akkor is lejött, de újra felvitte és ledobta újra.
Nos én nem tudok más állatról, aki ilyesmit csinál....
És még valami jutott eszembe. Egy régi kedves, szép emlék.......igen, Londonban a Towerben, pontosabban a Fehér torony mellett én is láttam őket, amikor mentünk megnézni a koronaékszereket....(Istenem, de rég volt....tán igaz se...Hogy az embernek egy madárról mi minden eszébe juthat...)


2026. július 31., péntek

A jövő.....

Nem olvastam ilyen világos, értelmes, reális és egyben tragikus értekezést múltunkról és várható jövőnkről. Ne sajnáld rá az időt !

(07.31.15.10)

Ez még csak a kezdet. Magyarország és Európa új éghajlati valósága?! 
Sajnos ma már világosan kiderült, hogy a 2026-os nyár előképe annak az éghajlatnak, amelyhez Magyarországnak és Európának a következő évtizedekben alkalmazkodnia kell. Európában egyszerre alakulnak ki rendkívüli hőhullámok, súlyos aszályok, rekordméretű erdőtüzek és kritikusan alacsony folyóvízszintek. A kontinens több térségében a vízhiány már nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a hajózást, az ivóvízbázisokat és az energiatermelést is érinti. 2026 júliusának végén Európa jelentős része súlyos aszályriasztás alatt áll, miközben az elhúzódó hőhullám tovább rontotta a talajok vízháztartását.
Ezzel párhuzamosan Dél-Európában történelmi léptékű erdőtüzek pusztítanak. Franciaországban és Spanyolországban több százezer hektár égett le, több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát, miközben a rendkívüli hőség és az erős szél folyamatosan újabb tűzfészkeket táplált.
Nyugat-Európában a hőhullámok már több ezer ember életét követelték, miközben az Egyesült Királyság történelmi aszályt él át. A szárazság hatása már Észak-Európában is egyértelműen megfigyelhető: a Skandináv-félsziget több régiójában közepes aszály alakult ki – ami ezen a csapadékban általában gazdag térségen rendkívül ritka jelenség –, emellett számos vízfolyás vízhozama is tartósan az átlag alatt marad. Ez jól szemlélteti, hogy a vízhiány ma már nem kizárólag a mediterrán térséget vagy Közép-Európát érinti, hanem fokozatosan az egész kontinens problémájává válik.
A klimatológiában nem egyetlen rekord vagy extrém időjárási esemény alapján vonunk le következtetéseket, hiszen azok természetes változékonyság eredményeként is előfordulhatnak. A döntő kérdés az, hogy ezek az események milyen gyakorisággal és intenzitással jelentkeznek hosszabb időskálán. Az elmúlt évtizedben egyértelműen megfigyelhető, hogy a hőhullámok, az aszályok és más időjárási szélsőségek egyre gyakrabban és sok esetben nagyobb intenzitással fordulnak elő.
Sokan ezeket különálló eseményekként értelmezik.
Az iparosodás kezdete óta a Föld átlaghőmérséklete már megközelítőleg 1,5 °C-kal emelkedett. Ez első látásra csekély változásnak tűnhet, azonban a légkör energiatartalma jelentősen megnőtt. A Clausius–Clapeyron-törvény alapján minden egyes Celsius-fok melegedés hatására a levegő mintegy 7%-kal több vízgőzt képes tárolni. Ez felgyorsítja a hidrológiai ciklust: nő a párolgás, gyorsabban száradnak a talajok, csökken a felszíni vízkészletek utánpótlása, miközben a légkörben rendelkezésre álló nagyobb nedvességtartalom kedvez a rövid idő alatt lehulló intenzív csapadéknak. Ezért fordulhat elő, hogy ugyanabban az évben egyszerre tapasztalunk történelmi aszályt és pusztító villámárvizeket.
Magyarország ebből a szempontból Európa egyik legsérülékenyebb térsége. A Kárpát-medence átmeneti éghajlatú terület, ahol az atlanti, a mediterrán és a kontinentális hatások egyensúlya alakította ki a megszokott időjárási viszonyokat. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre gyakoribbá váltak azok a nagytérségű blokkoló anticiklonok, amelyek heteken, olykor hónapokon keresztül eltérítik vagy legyengítik a csapadékot hozó ciklonokat. Ennek következménye a tartós csapadékhiány, amelyet a magas hőmérséklet tovább súlyosbít.
A folyamatot egy rendkívül fontos visszacsatolás is erősíti. Amíg a talaj nedves, a beérkező napsugárzás jelentős része párolgásra fordítódik, ami természetes módon hűti a felszínt. Amikor azonban a talaj kiszárad, ez a hűtő mechanizmus fokozatosan megszűnik. A napsugárzás energiájának egyre nagyobb része közvetlenül a talaj és a levegő felmelegítésére fordítódik, így a hőhullámok intenzívebbé válnak, a párolgási igény tovább nő, a talaj még gyorsabban veszít nedvességéből. Ez az úgynevezett talajnedvesség–hőmérséklet visszacsatolás, amelyet a nemzetközi szakirodalom Közép-Európa egyik legfontosabb éghajlati erősítő mechanizmusaként tart számon.
A magyarországi megfigyelések egyértelmű tendenciát mutatnak. Az éves középhőmérséklet az elmúlt több mint száz évben jelentősen emelkedett, miközben a forró napok száma növekszik, a fagyos napoké csökken. A hőhullámok hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
A jövőre vonatkozó regionális klímamodellek sem adnak okot megnyugvásra. Az EURO-CORDEX szimulációi szerint Magyarországon a század második felére tovább nőhet a hőhullámok időtartama és intenzitása. Egyes forgatókönyvek alapján a hőhullámos időszakok átlagosan 3–9 nappal hosszabbak lehetnek, és a hőség már április végétől egészen október elejéig előfordulhat, az Alföldön az évszázad közepétől a 43-45 Celsius-fokos maximumok lehetnek a megszokottak.
Sokan felteszik a kérdést: vajon minden év ilyen lesz?
Erre a tudományos válasz az, hogy nem minden nyár lesz egyforma, de a szélsőségek valószínűsége folyamatosan növekszik. Lesznek csapadékosabb, hűvösebb évek is, azonban az éghajlati átlag eltolódása miatt egyre gyakoribbá válnak azok az időjárási helyzetek, amelyeket korábban rendkívülinek tekintettünk. Európában a hőhullámok, a mezőgazdasági és hidrológiai aszályok, valamint a nagy intenzitású csapadékesemények előfordulása tovább növekedhet a század közepére és végére.
A kérdés tehát már nem az, hogy megváltozik-e az éghajlat. Az már megváltozott. A valódi kérdés az, hogy képesek leszünk-e alkalmazkodni ahhoz az új éghajlati valósághoz, amelynek első fejezeteit már ma is nap mint nap olvassuk Európa és Magyarország időjárási eseményeiben.
Ma feltette egy olvasónk azt a kérdést, hogy miért nem tanultunk 2022-ből?
A válasz kellemetlen, mert nem egyetlen felelőst kell keresnünk.
A politika elsősorban választási ciklusokban gondolkodik, miközben a klímaváltozás évtizedes folyamat. A tudomány figyelmeztetései nem tegnap kezdődtek. Már a múlt század végén egyértelmű volt, hogy a növekvő üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz, hosszabb aszályokhoz és egyre szélsőségesebb időjárási helyzetekhez vezet. Mégis, a legtöbb országban a megelőzés helyett a halogatás vált általánossá. Sokkal könnyebb volt újabb ígéreteket tenni, mint vízmegtartó beruházásokat indítani, korszerűsíteni az öntözést, alkalmazkodó mezőgazdaságot kialakítani vagy ellenállóbb infrastruktúrát építeni. Ez most a kontinens nagy részén jelentkezik.
Még szomorúbb, hogy a világ számos politikai szereplője a tudományos bizonyítékok ellenére ma is megkérdőjelezi vagy relativizálja a klímaváltozás jelentőségét. Egyesek egyszerűen tagadják a jelenséget miközben a természetet nem érdekli a politika: a fizika törvényei ugyanúgy működnek tovább.
Hiba az is, hogy Európa és benne Magyarország is az adaptációt háttérbe szorította. Elmaradtak, olyan jelentős intézkedések, melyek most mérsékelnék a problémákat. Ne nézzünk messzire gondoljunk csak arra, hogy hol maradt el 1990 óta a Duna vízlépcsőjének megépítése idehaza? Miért nincs szigorú szabályozás a talajok javítására? Hol maradt el az egészségügyi intézmények felkészítése? Hogyan lehet az, hogy aszály, vízellátási problémák esetén medencéket lehet feltölteni, pázsitot lehet locsolni egész nap? stb.
Európának és a döntéshozóknak végre tudomásul kellene venniük, hogy a kontinens önmagában nem képes megállítani a klímaváltozást. Lehet Európa akár teljesen klímasemleges is, ha a legnagyobb kibocsátók – elsősorban Kína, az Egyesült Államok és India – nem tesznek érdemi lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Természetesen történtek pozitív változások is, de nem elégségesek.
De nem csak a politika hibázott.
Az üzleti világ jelentős része is hosszú időn keresztül a rövid távú profitot helyezte minden más elé. Miközben számos vállalat valóban komoly lépéseket tett a kibocsátások csökkentésére, más szereplők éveken át késleltették a változásokat, lobbiztak a szigorúbb szabályozások ellen, vagy a fenntarthatóságot inkább marketingeszközként használták, mint valódi stratégiai célként. A gazdasági növekedés ára sok esetben a természeti tőke fokozatos felélése lett.
És mi, társadalomként sem vagyunk teljesen kívülállók. Az energiaigényünk, a fogyasztási szokásaink, a pazarlás, a városfejlesztési döntések és a természetes élőhelyek folyamatos visszaszorítása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a rendszer egyre sérülékenyebbé váljon.
Egyre terjednek a hazug, áltudományos, a fizika, kémia, biológia, földtudományok szabályait, törvényeit tagadó összeesküvés elméletek (HAARP, Jéger, Chemtrail stb.).
A legnagyobb hiba azonban talán az volt, hogy túl sokáig úgy tekintettünk a klímaváltozásra, mint egy távoli környezetvédelmi problémára. Pedig ez valójában vízgazdálkodási, mezőgazdasági, energetikai, egészségügyi, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés egyszerre.
A természet ugyanis nem tárgyal. Nem érdekli, melyik országban közeleg választás, melyik vállalat negyedéves jelentése lesz jobb vagy rosszabb, és nem reagál politikai kommunikációra sem. A fizika törvényei működnek tovább: a melegebb légkör több energiát tárol, fokozza a párolgást, kiszárítja a talajokat, növeli a hőhullámok valószínűségét és egyre nagyobb terhet ró a társadalom minden alrendszerére.
Ezért ma már nem az a kérdés, hogy megengedhetjük-e magunknak az alkalmazkodást és a kibocsátások csökkentését. Hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak azok további halogatását? Nem!
Minden elvesztegetett év növeli a későbbi gazdasági károkat, az alkalmazkodás költségeit és az emberi veszteségeket. Az idei nyár nem a kivétel. Sokkal inkább figyelmeztetés arra, hogy a jövő egy része már megérkezett és ennél csak sokkal rosszabb lehet.

Lehet, hogy eljött az ideje újraértelmezni a „jelenkori éghajlatváltozás” fogalmát. Amit ma tapasztalunk, az már nem csupán a változás folyamata, hanem egy megváltozott éghajlat új valósága.


Meleg van...

 

Árnyékban...

2026.07.31.   15.30

...és holnap csak rosszabb lesz....

😥 Baranya 2026 nyár

 

(ITT)Esik

Az előrejelzés szerint az elkövetkező hónapban nálunk nem lesz eső....akkor nézzétek/hallgassátok ezt:

(Jó az egész videó, de különösen az eleje  abszolút "élethű"!!!)

A jövő (?)

Már megírtam ezt az alábbi anyagot, amikor eljutottak hozzám a tegnapi ijesztő hírek...És most nem tudom, Muskot ezek a "hétköznapi" dolgok nem érintik és nem érdeklik, vagy egy elegáns lépéssel átlép a mán és csak az általa elképzelt jövővel foglalkozik ? 

Őszintén mondom, nem kedvelem én ezt a fickót.... Többnyire kétféle érzésem van vele kapcsolatban: vagy hogy őrült, vagy hogy földönkívüli…Nem vidámító, sőt kifejezetten félelmetes az alábbi cikk(jövőkép), amiről itt beszél, mégis azt mondom, érdemes elolvasni.

https://www.portfolio.hu/befektetes/20260724/elon-musk-jovokepe-harom-elkepeszto-elorejelzes-851854
(Rendkívül zavaró a sok hülye reklám, ami a cikkolvasás közben megjelenik, de azokkal nem tudok mit kezdeni…)

Szerinte
· öt éven belül a mesterségesintelligencia-rendszerek felülmúlhatják az emberiség teljes intelligenciáját;
· tíz éven belül a munkahelyeken dolgozó robotok olyan „elképesztő bőség” korszakát segítik majd elhozni, amelyben a pénz elveszti értelmét;
· húsz éven belül pedig Nagy-Britannia – egy ország, ahol évek óta nem járt – polgárháborúba süllyed. (Mondjuk ezt a harmadikat értem legkevésbé…..)

Én ugyan már „elfele” készülődöm, de azért nem vagyok annyira „önző”, hogy ne jusson eszembe a kicsi családtagjaim jövője …és ez szinte naponta megtörténik, mert naponta olvasok olyan vésztjósló híreket, ami az ő életüket, jövőjüket veszélyezteti.
Ha valakit érdekelne, a jövőről festett félelmetes kép, akkor olvassa el ezt a cikket. Persze nem kötelező elolvasni, nem kötelező gondolkodni, nem kötelező a teljesen bizonytalan jövő miatt siránkozni és a mát elrontani a bizonytalan jövő miatt…
Nekem is valószínű jobb, könnyebb lenne, ha a kerti virágaimmal, a méhecskékkel, vagy a fügeszörp főzéssel foglalkoznék….vagy csak ezekről írnék…
Na de az nem én lennék „egészen”…„Félnek” lenni meg…hát az meg olyan ….nemistudommilyen….

2026. július 30., csütörtök

Mi jön még ma ?

Ma 2026.07.30. délutáni híreim:

....egy Kh–101 orosz cirkálórakéta csapódhatott be Kelet-Lengyelországba az éjszaka folyamán. A rakéta Lublintól 40 kilométernyire délre, lakatlan területen, egy mezőn csapódott be, a robbanás nyomán egy tízméteres kráter keletkezett.....

....Újabb, akár 40 fokos hőhullám érkezik Magyarországra, a Duna rekord-alacsony vízszintje miatt a
 Paksi Atomerőmű négy blokkja közül egyet, a 3-as blokkot már le kellett állítani.  Az elkövetkező 24–72 órában a teljes leállás mellett döntöttek. 

....A spanyol hatóságok riadót fújtak, miután az elmúlt napokban több ezer migráns lépte át a szomszédos Marokkóból az észak-afrikai spanyol enklávéba vezető határt...

És ha ez nem lenne elég, akkor:

....óriási tüzek pusztítanak Ny és D Európában, Franciaországban és Spanyolországban a legrosszabb a helyzet. Csak az elmúlt egy hétben több mint 370 ezer embert evakuáltak az erdőtüzek miatt....

??????????????????????????????????????????
Mi történik itt ? Jön a világvége ?

És akkor "ráadásnak" - a neten kóborolva - még ezt is "találtam":



Bohemian Rhapsody

Ezt a számot Freddie Mercuryval nem tudom hányszor hallgattam meg. Ma is fantasztikusnak találom...de találtam a kisvideók között ezt, nos, azért ez se rossz....

Védett

Tudtam, hogy vannak védett természetvédelmi értékeink, de pl. a pattanóbogárról (őszinte leszek) még sosem hallottam...Tán tényleg azért, mert ritka.

Olvasom, hogy  természetvédelmi értéke 100.000.- Ft  és 2001 óta fokozottan védett.   A fokozottan védett státusz azt jelenti, hogy egy növény, állat vagy természeti érték a kihalás szélén áll, és védelme csak különleges, szigorú szabályokkal és magas eszmei értékkel biztosítható.

Ha te sem tudtad, akkor íme, ő az: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9k_pattan%C3%B3bog%C3%A1r



2026. július 29., szerda