2011. február 10., csütörtök

Nagymama emlékkönyvei (Régiségeim között tovább kutatva…)

Milyen különös, hogy majd 100 évesek az alábbi beírások… Már senki nem él közülük… Talán nem bántom meg az elhaltak „személyiségi jogát”- ha az alábbiakban bemutatott  bejegyzések alatt meghagyom a neveket is. Legfeljebb annyi lenne a kérésem, ha a Sors csodálatos  varázslatai folytán valamelyik személy leszármazottja olvasná ezeket a sorokat, jelentkezzen ! (Tapasztalataim szerint igencsak meglepő találkozások lehetségesek egymást nem ismerő, mégis valami furcsa módon együvé tartozó emberek között…)

Ülök itt, lapozgatom az emlékkönyvet,  a nevek és képek mellé arcokat képzelek…
Hárman vannak,  akiket igazán ismerem, a nagyapám, a dédanyám és a nagymama húga, aki itt Ilona néven szerepel.
A nagymamámnak két emlékkönyve is volt, az egyikbe a kislánykori barátok/barátnők írtak, a másikba már a süldő lány udvarlói (nagyapám is), ám ebbe a másodikba, mivel a megismerkedést követő nagy szerelem után nem sokkal a házasság is megtörtént, már alig alig jutottak emlék-sorok.
A bejegyzések jól példázzák a vasutas dédpapa ide-oda helyezésének színtereit. Nagymamám Vágújhelyen (ma Szlovákia) született,  ott is járta az elemit,  aztán a vasút Mezőtúrra, majd Aradra, Budapestre  és végül Pécsre „utaztatta” a családfőt és vele együtt az öt gyerekes családot.
Valami miatt  fiúk akkor se, később se nagyon  irkáltak a lányok emlékkönyvébe.  Ezekben is kevés fiúnév szerepel, egy aradi illetőségű, egy pécsi önkéntes huszár és egy ugyancsak pécsi orvostanhallgató neve olvasható a nagyapámon kívül. 
Meglepett, hogy viszonylag kevés rajzos írás van a könyvben. Az én időmben mindenki rajzolt valamit, még ha rondát is.
Azt is furcsállom, hogy nagyapám, akinek igen jó rajztehetsége volt, és végzettségét tekintve számtan és rajztanár volt, egyetlen rajzot sem készített szíve nagy  szerelmének. Igaz, igaz, el volt foglalva mással. Egy kis Doberdó, egy kis vérhas, átszökdösések az akkoriban Szerbiához tartozó Pécsre …. Nem panaszkodhattak, TV és világ-körüli utazások nélkül is mozgalmas, izgalmas életük volt, ha végiggondoljuk az 1898-1984 közti időszakot…
Ez bizony már keményen „történelem”….
















7 megjegyzés:

  1. Steiner Lajos gyönyörűen formálta a betűket -gondolom- a mártogatós tollheggyel.
    Ezek a régiségek, többek között a bemutatott emlékkönyv megmozgatják a fantáziát.Miért is volt szükségük, hogy írásba kifejezzék sokszor egyszerű vallomásukat, intelmeiket? Vajon a divatot követték, vagy az illem kívánta, vagy egyfajta kommunikációs lehetőség. Ami manapság is létezik, csak sms formába és internet használattal.
    Amíg az emlékkönyv írójáról még 100 év után is megtudhatjuk betűvetése és mondandója alapján ki is volt milyen személyiségjeleket hagyott hátra, addig a virtuális eszközöket használókról szinte semmit. Nagy homály marad utánuk.

    VálaszTörlés
  2. sütnivaló-e a süldő?
    Valahogy én sem ismertem/nem hallottam,hogy fiatalokra alkalmazták volna a süldőt. De attól még lehet.
    :-)
    Pontosabban : az értelmező szótár szerint igen, bár csak 2.) biz.Fiatal,serdülő
    (Maradjunk annyiban: leginkább még nem ivarérett állat, kül. disznó,nyúl

    VálaszTörlés
  3. Itt mifelénk az Alföldön a süldőt még ma is használják a fiatal,éretlen "fiú" gyermekre.
    Lányra nem hallottam volna,hogy mondják.
    Emlékkönyvem nekem is van.Majd egyszer az is ilyen "legendárium" lesz:)?Ha még majd érdekli az utódokat az ilyesmi.
    Nekem Bibliám van "dédapámtól" kezdődően beleírva a nevük-,édesapámig.

    VálaszTörlés
  4. Csak a dolgok tisztázása végett:

    Magyar értelmező kéziszótár 1972-es kiadás

    1230.oldal
    Süldő
    I. mn
    1.Fiatal, még nem ivarérett (állat, kül.disznó, nyúl)
    2. biz.
    Fiatal, serdülő: serdülő lány / nép.rég.
    Kezdő: kezdő fiskális
    II. fn
    Egy évesnél fiatalabb disznó

    VálaszTörlés
  5. Ugyan nem sok rajz van, de nagyon szépen kidolgozottak. Az Aradi szecessziós csokor különösen tetszik. Abban az időben úgy látszik az átlag szebben rajzolt, mint manapság. Nehéz is számítógép billentyűzettel rajzolni :-)

    VálaszTörlés
  6. Multmentő, honnan lehet tudni, hogy a szecessziós csokor Aradi?

    VálaszTörlés
  7. Bocs, hogy múltmentő helyett válaszolok, de:
    A rajz alatt az alábbi felirat látható: Arad 1914.VIII.26.

    VálaszTörlés