A mágikus pont(ok)

 ...vagy nem mágikus... Én nem tudom eldönteni, de nem fáj, nem nehéz, próbálkozni lehet vele...(Hogy az ember mennyi furcsaságot - hogy mást ne mondjak  - szed össze erről az áldott/átkozott netről...)

https://www.facebook.com/reel/2087890262040670

"Ez a mágikus akupresszúrás pont a csuklón köztudottan hihetetlen gyógyító előnyöket hoz az elmének és a testnek. Naponta finom nyomkodásával vagy masszírozásával segíthetsz enyhíteni az álmatlanságot, a szorongást, a csuklófájdalmat, a szívkomfortot, és még a függőség gyógyulását is támogathatod. Segíti a szívlazítást, a vérnyomás kiegyensúlyozását, a túlzott izzadást csökkentő, és csillapítja az olyan mentális zavarokat, mint a bipoláris zavar és az epilepszia. Ez a természetes gyógyító módszer elősegíti az általános lelki békét, az érzelmi egyensúlyt és a jobb alvást – egyszerű, mégis erőteljes módja annak, hogy helyreállítsd a harmóniát a testedben."

(Kissé mosolyogva, de hozzá kell tennem ehhez a leíráshoz, hogy  "...és megfiatalodhatsz tőle"...Na jó, ezt csak én találtam most ki, mert hát micsoda csoda ez a pont itt a tenyerem alatt....Szóval ez vagy igaz, vagy se.)

                             

Miért nem akarnak harcolni a fiatalok ?

Egész véletlenül találtam egy (számomra) érdekes és nagyon tanulságos anyagot, melyet  most bemásolok, dacára, hogy világ-politikai (és hazai) helyzettel nem akarok itt foglalkozni. Ezen a cikken azonban érdemes elgondolkodni... 

Tarjányi Péter - író és biztonságpolitikai szakértő  írása

Miért nem akarnak harcolni a hazájukért a fiatalok?

Sokat gondolkodtam ezen és pl. ma olvastam, hogy Németországban bevezetik a „szükségalapú” sorkatonai szolgálatot…

Hallom a vitákat, látom a rendeleteket, és olvasom az indulatokat: „Bezzeg régen…” „Gyávák lettek…” „Nem érdekli őket a haza…”

Szerintem ez a kép hamis.

A helyzet mélyebb és tanulságosabb.

A mai fiatalok nem azért nem akarnak fegyvert fogni, mert puhák vagy gyávák.

Hanem azért, mert egy olyan világba születtek, ahol a „haza” fogalma nem háborús sebeken keresztül ivódott beléjük.

A béke és a szabadság nekik természetes közeg.

Nem élték át, hogy milyen elveszíteni ezeket és ezért nem érzik a fenyegetést sem.

És van még valami, ami ennél is fontosabb.

A legtöbb fiatal nem a hazát utasítja el.

Hanem a vezetőit…

Ők azt látják, hogy döntéshozók jönnek-mennek, hatalomrendszerek épülnek-omlanak, közben korrupcióról, cinizmusról, csalódásokról beszél az ország.

És felteszik a kérdést:

„Biztos, hogy értetek harcoljak? Biztos, hogy tiszta a cél?”

Ez nem lázadás.

Ez erkölcsi reflex.

Ma a fiatalok célja nem a zászló lengetése, nem a dicsőség, hanem az, hogy túléljék ezt a zavaros korszakot. Hogy biztos otthonuk, tiszta levegőjük, szabad jövőképük legyen. Megtanultak felelősen gondolkodni a saját életükről.

És van benne igazság.

Mert a harci akarat ott erős, ahol a társadalom érzi: tisztességes vezetés, kölcsönös felelősség és igaz ügy áll mögötte.

A történelem tele van példával arra, hogy az emberek mindent odaadtak, ha hittek a célban.

És arra is, hogy hátraarcot fordítottak, ha nem. 

A mai európai bizalmi válság közepén ez a generáció csak annyit kérdez:

„Van-e olyan ország, amelyet jó szívvel védenék?

Van-e olyan vezetés, amely mögé odaállnék?

Van-e olyan jövő, amiért érdemes kockáztatni az életem?”

Amíg ezekre nincs tiszta válasz,

amíg a „haza” csak zászlóra nyomott mondat, amíg a rendszer nem tiszteli a saját állampolgárait, addig a fiatalok nem mennek magától értetődően a hadseregbe.

És nem hibáztathatjuk őket ezért.

Nem azt kell tőlük kérni, hogy harcoljanak.

Hanem azt, hogy építsünk együtt olyan országot, amelyért jó érzéssel lehet kiállni.

Ahol a „haza” nem párt, nem propaganda, nem alkalmi ünnepszónoklat.

Hanem tisztesség, rend, kölcsönös felelősség, igaz ügy és átlátható vezetés.

Ha ilyen lesz Magyarország, nem kell sorozni senkit.

Menni fognak az emberek.

És büszkék lesznek rá, hogy ott állnak az első sorban.

(Csak halkan és zárójelben: bár a leírásban Németország és  Magyarország említődik konkrétan, de mindenütt ez/ilyen a helyzet... 80 éve élek, látok, gondolkodom. Sajnos nem tudok hinni abban, hogy  "a világ (=értsd:az emberek) megváltozik"  - legalábbis addig nem, míg majd jön valahonnan egy hatalmas pofon.... Na, az aztán majd észhez téríti......a megmaradtakat.)

Decemberi este, Pécs.

 (Hangszórót bekapcsolni!)

Kár, hogy ilyen rövid - elnéztem/hallgattam volna  még pár percig.... 

Hogy mik vannak....

Itt egy újabb AI/MI/KI téma, ha már tegnap szóba került, akkor legyen ma is ez:

Nézd csak az AI/MI/KI is ismer már...sőt... a neten CSAK 3 (magyar nyelvű, öreg kávédaráló témájú) megjelenési helyet ismer...és az egyik én vagyok. (Igaz, hogy a "Történetek a kávézóból" c. könyvet nem ismerem, de lehet, abban is szóba kerül a kávédaráló...) 

Ismerősöm, aki rákeresett a "kávédaráló"-ra, Németországban él és lám, engem talált meg...Igaz, azt nem tudom, pontosan milyen keresőszót írt be, de öreg kávédarálóval kapcsolatban keresgélt. (És miközben ezt írom/gondolom, lassan azt érzem, hogy "megállazész"... "ezmárnemazénvilágom".... "nemértekittmárlassansemmitse"... ) Hogy a csodában választotta ki az AI/KI/MI pont az én jelentéktelen blogocskám szövegét, vagyis abban az ősöreg kávédarálómat....?

AI-alapú áttekintés rosszul látható, és a képen nincs is rajta a teljes szöveg, ezért bemásolom: 

Egy blogbejegyzés címe és témája egy régi, szovjet gyártmányú kávédaráló, amely nem feltétlenül már kávét, hanem inkább cukrot darál, de a gazdája számára értékes emléket és történetet hordoz, bemutatva, hogy a használati tárgyak is képesek meghitt kapcsolatot kialakítani velünk, generációkon át.

• A kávédaráló: Egy régi, valószínűleg szovjet (nem NDK) gyártású, robusztus darab.
• A történet: Nem egy nagyszabású narratíva, hanem a mindennapok apró története, az ember és tárgya közötti viszony, melyet az idő és a használat alakít.
• Használat: A szerző már nem kávé, hanem cukor darálására használja, ami mutatja, hogy a funkció változik, de az érték megmarad. 

Ez a történet a tárgyakhoz fűződő érzelmi kötődésről, a nosztalgiáról és a mindennapi tárgyak „lelkének” meglátásáról szól.

https://aranyosfodorka.blogspot.com/2014/12/oreg-kavedaralo-egy-oreg-tortenettel.html

És milyen az élet...én még nem is vagyok tag ebben a MI-ben...de mégiscsak "ott vagyok" valamiképp...😊

No, ezt olvasd el !

https://qubit.hu/2025/07/11/ai-vagy-mi-vagy-mi
Örülök, hogy rátaláltam (persze keresés után) erre a cikkre és csak ajánlani tudom azoknak, akiknek (velem együtt) néha kétségei vannak, hogy mi is az, amit olvas....
Mert ugye már régóta nem "csak" magyarul beszélünk (van egyáltalán "magyar" nyelv?) Szóval ajánlom, olvasd el ezt a cikket, én legalábbis nem bántam meg.

Esetleg még ezt is :
https://player.hu/tech-3/gondolatolvaso-mesterseges-intelligencia

Jó zene

 Akarsz 24 órán át jó könnyűzenét hallgatni ?

Katt ide:

https://www.internetradio-schweiz.ch/radio-melody

December, este

"....Láttam, ahogy jött az este

Piros színű fátyol fedte

Előbb piros lett, aztán kék

később egyre feketébb..."

                   (1966)

Ablakomból, ma ...

Esti zene

Pianissimo nap szimfónia !
A hegyek ormaira
szürke felhők molljai üljenek,
s az égi karmester intésére
csillagkórusok zendüljenek.
(1970)

A hosszú élet titka(i)

Mára csak egy olvasnivalót ajánlok, amit nem én írtam, de már többször elolvastam...és próbálkozom az ajánlottak betartásával.

Nem könnyű.

https://greendex.hu/hosszu-elet-titka/?

                       (Csak zárójelben: azt ugyan nem tudom, miért is akarok hosszú életet....)

A krémsajt

 Mint mindenből, a krémsajtból is nekem a sajátom jobban ízlik, mint a "bóti"...A receptet a Nagymamámtól tanultam – vagy tán lestem el – de annyira egyszerű, hogy 3 elemi se kell hozzá….  Látom a neten, millió variáció van – és valóban lehet(ne) tejszínből is készíteni.

Én így készítem: 

A lényeg a jó minőségű (20 %-os) tejfölön van. Az nagymama-féle változat az, hogy egy kevés sóval elkeverem a tejfölt, majd egy, csak erre a célra használt, vékony vászon kendőbe kötöm, főzőkanálra felakasztom egy magas falú lábos fölé függesztem és beteszem a hűtőbe. Min. 24 óráig szikkad, csöpög, de ha két napig áll így, akkor sem lesz baja.

Amikor a kendőből kiveszed, igen kellemes ízű, lágy, jól kenhető tejszínes ízű sajtfélét kapsz. Próbáltam már snidlinggel, petrezselyemmel ízesíteni, de nekem a natúr ízlik a legjobban. Zöldpaprikával, retekkel….

Pofonegyszerű és messze nem kerül annyiba, mint a bolti krémsajtok. Ja és a tejfölön kívül semmiféle adalékanyag nincs benne.

Itt a végeredmény.....

A rozmaringról...

Néha elgondolkodom, hogy mi vezérelheti a kezemet, amikor ide-oda görgeti a számítógép keresőjét...Nem tudok rájönni - és csakis a véletlent tudom mondani, mert néha annyira jó cikkeket találok, máskor meg - még ha akarom se jön elő valami használható téma. Tegnap délután  virágképet kerestem és mitádazég?  a rozmaring jött elő.... Pedig hát azt nem mondhatom, hogy valami szép virág...Mindegy...Amit viszont olvastam róla, az érdekes. Megosztom a tudományomat, tessék, akit érdekel: 

https://testszerviz.hu/blog/a-rozmaring-kivul-velul-csodat-tesz-a-testunkkel/

https://anyatippek.com/rozmaring-tinktura/

Az én fotóm nem valami jó, pedig elég nagy bokor rozmaringom van - ami nem látszik itt a levendulától... valahogy nem tudtam jobb képet készíteni róla, egymáshoz közel vannak a bokrok.... El is határoztam, hogy ne csak díszítse a kertemet a jövőben, hanem használni is fogom...