2015. december 12., szombat

Karácsony illat


Mottó: „Ki mondja meg, hogy mikor lehet örülni a karácsonyfának ?”

Felhoztam a pincéből. Kibogoztam zsákjából, ágait „tüskéit” elsimogattam-igazgattam és feldíszítettem. És este meggyújtottam a kis lámpásait és egyből olyan jó melegség áradt szét a lakásban.  (Érdekes, hogy a kis lámpákra sosem azt mondom, hogy „be- vagy felkapcsolom”  - a meggyújtás  valamiért jobban illik a hangulathoz. Tán mert az emlékeztet a gyertyákra, amit csak meggyújtani lehetett és bekapcsolni nem….)
Alatta az ezeréves kis betlehemi-figurák, szép, kedves és emlékeket-idéző régi képeslapok.

És ahogy álltam tegnap este előtte, valamiképp eszembe jutott a csillagszóró. Ezer éve nem vettem, nem tudnám megmondani, miért….De idén fogok. Ha hihető, ha nem,  „megkívántam” az illatát. Mert van neki. Nem parfüm és mégis valami ünnepi, megmagyarázhatatlan. (Bár nem tudom, a mostaniaknak is van-e olyan fura kesernyés-kénes-füstös „illatuk” mint a régi csillagszóróknak volt. Nagy csalódás lesz, ha már azok sem a régiek…) 

Gyerekkoromban gyertya égett a fenyőn és nem lámpa, és mindig volt csillagszóró és mindig volt a fára akasztva vaníliás-karika. Ezeknek együtt volt valami elmondhatatlanul jellegzetes „karácsony” illatuk.
Volt valami titok, valami izgalmas a csillagszóró gyújtásban – tán az is, hogy nekünk gyerekeknek nem volt szabad „gyújtogatni” – habár azért sok sok évvel, évtizeddel később kiderült, tényleg nem gyerekjáték a csillagszórózás, mert egy szép karácsonyi ajándékot, a fa alá tett csomagban lévő drága inget égetett ki, egy lehullott szikra. No azt a karácsonyestet sem felejtem el…
Akkoriban nem volt divat sem a szilveszteri petárdázás, sem az esztelen, félméteres csillagszóró, vagy a születésnapi tortadíszként használt változat. Volt a karácsonyi, kis, tán 10 centis füstös csillagszóró és slussz. Talán azért is volt olyan nagy értéke, jelentősége számunkra.

Milyen fura esetek adódnak néha. Évtizedek múltán az ember „megkíván” valami nagyon régi dolgot… Honnan a csodából és miért jönnek elő ezek az ezeréves érzések, gondolatok, emlékek ?  Remélem, nem fogok csalódni benne…Néha ugyanis a múlt dolgait jobb nyugodni hagyni, hogy mindörökre szépnek őrződjenek meg.

12 megjegyzés:

  1. Érdekes, idén nekem is fontos lett a csillagszóró, amiért neked, tán, a régi idők hangulatát akartam visszahozni vele. Anélkül nem ünnep az ünnep.Ilyen kiégetés nálunk is volt, az hiszem óhatatlanul vele járt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondoltam, hogy másnál is előfordult "baleset" - mert szép, meg hangulatos, de egy biztos: észnél kell lenni, csillagszórózás közben !! Vegyél te is, kíváncsi vagyok, olyannak találod-e majd, mint amilyen volt a régi ?

      Törlés
  2. Ó... olyan szép ez a fotó!!! :-)
    Tavaly mikor otthon karácsonyoztunk volt olyan csillagszórónk, mindenki kapott a kezébe és meggyújtottuk, és igen, (majdnem)olyan volt mint rég...az 10 centis, füstös.
    Bár azt gondolom, hogy a régi emlékeket sokszor jobb megőrizni, mint keresve újraélni. Sokszor nem ugyanaz már. Nem is lehet ugyanaz az érzés, hisz mi magunk is változunk. Nem is baj. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Miként írtam - van bennem picike félelem, az idei, betervezett csillagszórózás miatt - de mégis megpróbálom. Aztán ha "nem jön össze" - akkor valószínű mindörökre elfelejtem és csak az emlékeimben lévő csillagszórókat gyújtom meg szenteste....

      Törlés
  3. Nekünk is ilyen becsomagolt karácsonyfánk van ami nagyon praktikus különösen bérházban! Nekem igazán karácsonykor azért hiányzik a fenyő illata ami akkor régen az ünnepekhez kapcsolódott a gyertya és csillagszóróval együtt! Ehhez természetesen még az izgalom hogy "mit is hoz a Jézuska?" Kellemes nosztalgiázást kívánok a szép karácsonyfád mellett!! (Azért most én is időben utazom egy kicsikét:-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem mindig van "igazi" fenyő is ilyenkor egy nagy vázában. Néha még kis aranydíszt is teszek rá - olyan, mintha a karácsonyfa kisöccse lenne - és mégiscsak "élő". Sajnos a pár ág viszont nem képes olyan fenyőillatot teremteni, mint egy igazi fa. Ez bizony hiányzik és semmiféle "műillattal" nem lehet pótolni. Próbáltam. Ablakon kidobott pénz.

      Törlés
  4. Örülj a fa mellett a melegségnek, legyen ünnep minden napod!:) Igen, sokat számít a meleg fény, az illatok, a kellemes látvány. Békésebbé varázsolja mindenki otthonát, varázslatos, meghitt hangulatot ad. A csillagszórót karácsonykor vesd be - hogy valami izgalom is legyen:) - és a legegyszerűbbet vedd, nehogy csalódás érjen!;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondolkodtam rajta, de nem tudtam önmagamnak megválaszolni a kérdést, hogy miért is kellett nekem már most december közepén a karácsonyfa. Nyilván hiányzik valami az életemből... és próbáltam valahogy pótolni. És picit sikerült is...

      Törlés
  5. Bocs' - csak-csak eszembe jutott a sokféle hozzászólás ( más helyeken,nem itt) - amikor eléggé nagy a "felháborodás," hogy milyen korán kezdődik a "karácsony," ( igaz, ezt többen az üzletekre értik - + vásárlás) Ami azt illeti, mi is csillagszóróztunk... ( írtam már - az udvaron) - (másnap kiderült,hogy a kezeslábas (overáll) csak-csak kiégett...de túléltük. Érdekesség : kb. 20-25 éves ... csillagszóróink is vannak... (és még működnek is) - (bár 2-3 éve az unokák miatt erősen fogyóban van...) Más : kifelejtődött (?) a szaloncukrok felakasztására való "kampó" ( vagy horog) - amiből szintén vagy 2 generációra elegendő mennyiségünk van... (bár évek óta nem rakunk sz.cukrot a fára ) Majd nem megfeledkezni arról, hogy dec.13 - Luca - ( szerencsére már végeztem a "vetéssel."... Mivel "vendégeink" 7 (hét) nap után távoztak... (vagy a 7.napon) - én most "elköszönnék." (Amúgy is "dologtiltás"...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jé, most jutott eszembe, a szaloncukor-felakasztás régi módja !!! A cérnával megkötött szaloncukrot, hogy ne gabalyodjon össze, a partvis nyelére akasztottuk a cérna-hurok megkötése után, s onnan került a fára. Emlékszel-e erre ??? Lucabúza nálam is elvetve.

      Törlés
  6. De széééép a fa!
    Naná, hogy keressük a megszokott illatokat, élményeket. A csillagszóró még a régi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kis fa (=műfenyő) nagyon szerencsés vétel volt - habár nem volt olcsó, de jól sikerül példány. Alakja/formája, a tűlevelek hossza és sűrűsége is jó, tényleg néha - (két lépés távolságból) - akár "rendes" fenyőnek is nézhetné az ember.
      Holnap veszek csillagszórót és kipróbálom ! :-)

      Törlés