2013. május 16., csütörtök

Lélekgyógyító



Egyre jobban érzem, hogy ha a lelkem betegeskedik, akkor csak és kizárólag egyetlen gyógyszere van a gyógyulásnak, ez pedig a Gyükés.  És nem mindenféle nyugtató. Tegnap megint kint jártam – most bodzaszedés ürügyén – 3 degeszre tömött szatyorral tértem haza, mert végül szedtem még akácvirágot, rózsaszirmot, zsurlófüvet, útifüvet is.

És velem volt a fényképezőm. Rettentően sajnálom, hogy a makrózás nem(sem) megy ezzel a géppel… nem tudom, mi lehet a baj – és a szívem sajog, mert bizonyos sosem-visszahozható-pillanatok mindörökre elvesznek, mint pl. a margarétás kép, ahol egy lepke és két tücsökbaba van a homályos képen. Kicsit talán jobb, de fotós szemmel nézve ez is mínuszos osztályzatú, a nyuszis. Itt meg túl messze ült a nyuszi, bezoom-oltam, de hát ez a kép se jó.

Hoztam viszont két beteg rózsavirágot haza a fotózás kedvéért, hogy látni lehessen, miképp kezdődik a hecsedli-betegség – amiről már tavaly is írtam, amikor a termést gyűjtöttem a lekvárfőzéshez. És azt hiszem  megtaláltam a tettest. Itthon ugyanis a rózsaszirmos zacskóból kiesett egy bogár, akit „kénytelen voltam” a fotózás kedvéért örökre mozgásképtelenné tenni – vagyis hangyairtóval lesprézni. Nos ez valamiféle ormányos bogár és vélhetően ez az okozója az egész rétre kiterjedt, valóban tragikus vadrózsaállomány pusztulásnak. Ill. nem jól írom, hiszen nem pusztul el a bokor, csak a termés válik élvezhetetlenné. No de nem az én feladatom ennek a megoldása (sem)- tehát csak tényként közlöm (kivel is ? hát magammal….)

Régi kutyás ismerőssel is találkoztam, szinte hihetetlen, hogy a játékos, fiatal „medvebocs” Nandó  is már 10 éves múlt…

Nagyon jó volt kint. El is határoztam, többször eljövök ide sétálni. Nincs lélekvidámítóbb muzsika, hely (számomra), mint a tücsökciripeléstől zengő, szellőjárta rét.


 Őzek  is jártak erre nemrég....
 A rágott rózsa, meg a bogara...

 Idén próbaképp csináltam egy olyan üveget is, melybe a bodza mellé rózsaszirmot és akácvirágot is tettem. kíváncsi vagyok, milyen lesz ?





3 megjegyzés:

  1. Én is hasonlóan vagyok a makrózással. A lényeg azért ezeken a fotókon is átjön, a természet engem is kikapcsol és minden apró csodájára újra és újra rá tudok csodálkozni, meg szeretném mutatni.

    VálaszTörlés
  2. nagyon guszták a befőttek:) A nyuszis kép pedig elragadó szerintem, éppen jól látszik, közelebbről az út nem látszana, ami "sikerrel vezeti a szemet" ahogy egyszer nagy mulatságomra olvastam.
    Az az ormányos bogár..nem tudom eszik-e hecsedlit, utána nézek én is, érdekel. Szép túra volt, és a lényeg, hogy megmarad az emlékezetedben!

    VálaszTörlés
  3. Cirip: ez már egy zoom-olt kép, ennél közelebbről már csak egy nyuszifolt látszana...Kíváncsi vagyok találsz-e valamit az ormányos étrendjét illetőn.

    VálaszTörlés