2018. július 23., hétfő

Miért ?


Miért vagyok én az, akit megtalálnak azok, akik segítséget keresnek ?
Szaglik/hírlik/látszik rólam/rajtam  - hogy ide kell jönni?
És miért én vagyok az, aki ha valamin nem tudok változtatni, valakinek nem tudok segíteni, akkor nem alszom ? Miért vagyok én ilyen lehetetlen alak ?

Persze nem hinném, hogy így a vége felé bármiféle változás is bekövetkezhetne bennem – de néha nehezen viselem azt a batyut, amit kaptam. Mert be kell valljam, nem tudok mindig és mindenkinek segíteni – bármennyire is szeretnék. És akkor az igenis kudarc és igenis fájlalom.

Beállít tegnap két aranyos kislány, kezükben egy kb. 2 hónapos kiscica.
- Be tetszene fogadni ezt a cicát ? – kérdezik. Mi nem tarthatjuk meg, mert a testvérem allergiás rá – mondja  a nagyobb.

- Hol találtátok ?  - mond a kislány egy tőlem meglehetősen messzi utcát, hogy onnan hozzák, ott találták.

- Egyáltalán miért vettétek fel, vittétek be magatokhoz ? Hátha csak kint sétált, kiszökött/ kizárták véletlenül/ ? Hátha a gazdája meg épp őt keresi !

-  Á, nem úgy nézett ki ez – mondja a kislány, csak ott ült, és látszott rajta, hogy nem tudja, mit csináljon. Tegnap este szedtük fel. De mi nem tarthatjuk meg – mert a testvérem szőrallergiás – ismétli újra hangsúlyozva, a gazdakeresés indokát..

- És miért ide hoztátok nekem ?

- Hát több helyen is kérdeztük, hogy befogadnák-e, de senkinek se kellett. És ott (int fejével az utca vége felé) mondta egy néni, hogy magának vannak cicái, talán befogadja….

-  Nem tudok, nem tudok, nem tudok nektek segíteni. Én öreg vagyok már, itt van két öreg macskám, nem akarok kiscicát befogadni, mert ez a meglévő kettő is elég gond nekem. Mi lesz velük, ha én „megyek el” előbb ?

Mit lehet ilyenkor tenni ? Elkezdem a körtelefonokat, a macskás ismerőseimet hívom. Tudom, hogy sehová se kell macska – mind öregek – mindben ott a félelem, hogy a jelenleg meglévőkkel se tudják mi lesz, ha velük történik valami. Semmiképp nem akarnak, nem mernek egy 2 hónapos cicát vállalni. Megértem. Menhely ? Felejthető. De azért felhívom. „Tele vagyunk kidobott macskákkal”….

-  Nem érdeklődtetek ott a környéken, szomszédotoknál, hogy befogadná-e valaki ?

- De próbáltunk, ott a Jani bácsi, neki nincs senkije… talán ő…

- Vagy próbáljuk meg letenni ott ahol találtátok ? Hátha visszamegy az otthonába ? Ott hagyjuk és akkor majd keres helyet magának. (Ez egy mocsok mondat volt, mert tudtam, hogy egy ekkora kiscicának esélye sincs arra, hogy helyet keressen magának.)

Mire a kislány: - Ezt nem teszem, ehhez nincs szívem…..
Komolyan mondom, sírással küszködtem. Ez a 10 éves gyerek ilyet mond, - nem hittem volna, hogy egy mai gyerekben van még ennyi jó érzés.


Na, akkor gyerünk, hazaviszlek benneteket. Adok a macskához „ajándékot”  a Jani bácsinak (2 nagy doboz macskakaja 1000.- Ft/doboz, egy láda macska-lakásnak, kibélelve rongyokkal) – vigyétek el, és győzzétek meg a Jani bácsit, hogy fogadja be a cicát.

Hazavittem őket macskástól, tápostól.

És ma egyszerűen nem mertem visszamenni és megkérdezni, hogy sikerült-e meggyőzni a Jani bácsit ?

Nagyon rossz a lelkiismeretem. De mégis, mégis mit kellett volna még tennem ?


Csak utóiratként jegyzem meg, hogy haragszom a milliónyi felelőtlen macska-tulajdonosra, akik nem képesek ivartalaníttatni a macskájukat – igaz, 10 ezer Ft. Haragszom az orvosokra, mert ez egy 15 perces kis műtét, szemétség ennyit kérni érte – különös tekintettel a helyzetre….
Emiatt aztán ez a folyamat vég nélkül folytatódik. Mindörökkön, örökké.
Kérdés, lesznek-e még ilyen szerető-szívű kislányok a jövőben ?  

15 megjegyzés:

  1. Ha most leírnám mindazt, amit a felelőtlen macska tulajdonosokról gondolok, letiltanál, így megpróbálok nagyon óvatosan fogalmazni.
    Nálunk a menhely tele van kiscicákkal, akiknek semmi esélye sincs, hogy gazdát találjanak. A városban van egy civil szervezet, akik a kidobált cicákat gondozzák, ha kell viszik őket orvoshoz. Az utcamacskákat befogják, ivartalaníttatják, majd az esetek nagy részében visszaviszik abba a kolóniába, ahonnan elhozták. Az én macsom is tőlük került hozzám.
    Amit csinálnak az embert próbáló szélmalomharc, mert mindig van olyan, aki úgy véli, hogy a nem kívánt szaporulat okozta felelősséget viselje valaki, akárki, és többnyire az éj leple alatt elviszik a kicsiket egy-egy ilyen kolóniához. Én ezt a mentalitás mérhetetlenül ocsmánynak tartom.
    Értem, hogy nincs pénz, sok az a 8-10 ezer forint, amit az orvos elkér, de nálunk pl. minden évben szerveznek akciókat, amikor az orvosok lényegesen olcsóbban végzik el a műtétet. A menhely is, és a civilek is, átvállalják a rászoruló macskatulajdonosok költségeinek egy részét. Ennek ellenére, és ezt olyantól tudom, aki aktívan szervezi az akciókat, aki lelkesen kalapozik, hogy legyen pénzük erre a célra, nagyon kevesen veszik igénybe a segítséget.
    Mesélte, hogy sokan pl. azzal hárítják el őket, "nem műtettem meg a macskát, mert kidobott pénz, ha később eltűnik vagy elüti az autó".
    Ami az orvost illeti. A fiú macs műtétje egyszerű, de azt is altatni kell, fájdalomcsillapító kell neki, össze kell varrni a bőrt, kenőcs vagy spay kell, hogy ne fertőződjön el, + a doki ideje. Szóval vannak költségek.
    A lány cicámnak hasműtétje volt, altatás, külső-belső varratok, gyógyszer, seb kezelése, stb. nem hiszem, hogy mindazt, amit a doki felhasznált ingyé kapná a gyártótól.
    Az emberek fejében kéne rendet rakni, de nagyon gyorsan.
    PZs

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A felelőtlen macska (és kutya) tulajdonosokról nekem is pontosan az a véleményem, mint a tiéd.A menhelyesek munkáját is elismerem.Csak egyszerűen nem látom a megoldást, mert pontosan az a helyzet, amit írtál - akinek van - (nagy többségében) nem viszi el, nem vállal fel ennyi "pénzkidobást" - holott más esztelen dologra jóval többet költ...
      A műtét árakat csak saját szemszögemből érzem soknak. De gondolom, hogy van sok macskás öregasszony, akinek pl. egy ilyen kiadás gondot jelent(ene).
      Hogy az emberek fejében rend legyen - az eleve kizárt. Reménytelen ügy.

      Törlés
  2. Kíváncsi vagyok mi lett a cica sorsa? Tegnap a híradóban éppen a menhelyen lévő sok kutyákról volt szó ahol szintén a felelőtlen gazdát hibáztatták akik nem ivartalanítják a kutyákat! Szegény kis ártatlan állatok várják a megmentőjüket !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd azért visszamegyek érdeklődni, mert engem is foglalkoztat. Megírom.
      Amúgy egy barátom nagy kutyamentő, itt van a blogja, nézz bele:
      http://nagyberkizsaci.blogspot.com/
      Vannak rendes emberek.

      Törlés
  3. 8-10 ezer?Hol ivartalanítanak ennyiért?Nálunk 17 ezer egy lánycica ivartalanítása...
    lélekajtós

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Háááát... sajnos régi volt az infóm. Most megnéztem annak a rendelőnek az árjegyzékét, ahol az utolsó operációt csinálták - (még 10 ezerért) - igazad van ! Egy macska ivartalanítása most 17 ezer !!!!!!!!!

      Tessék, itt az indok. NEM ÉR ENNYIT egy macska - legalábbis a tulajdonosok 99,9 %-ának.

      Törlés
    2. Kicsit kerestem a neten, ezt találtam:
      IDÉN: 11.800.-
      http://murmuczok.hu/gazdibarat-ajanlatok/ivartalanitasi-kampany/macska/

      Törlés
  4. Nincs igazad. Tudtál nemet mondani és megoldást találni.
    Igen, mindig lesznek lelkiismeretes emberek. Szerintem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudod, olyan szívesen segítettem volna - ha találtam volna más megoldást.... De remélem, az ügy rendeződött. Mindenképp beszámolok majd róla.

      Törlés
  5. Tavaly a kölykeimmel láttam rá a macskamentők világára.Amikor idény van eszméletlen mennyiségű macskát mentenek, fogadnak be- míg van kapacitás, aztán már nincs. Társadalmi munkában csinálják. Lélektelen emberek vannak, pl. panzió tulajdonos, nem engedte még a kerítésénél etetni sem őket. Nemhogy befogadni. S tényleg kalapozzák a pénzt. Nehéz kérdések ezek. Falun úgy vannak a macskákkal, mint a sózott meztelen csigákkal, elpusztult, elütötte az autó, eltűnt? Majd lesz másik . Macskaszerető bolond, nem akarok mutogatni, ritka.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minden tiszteletem a macskamentőké (és kutyamentőké) - Sajnos, azt kell mondjam, ha elkezdesz egy macskát etetni - ő úgy veszi, hogy attól kezdve te vagy a "gazda" - és emiatt megértem a panzióst. NEM AKAR macskát. Tiszteletben kell ezt a döntést is tartani, akkor is, ha fáj az ember szíve. Szomorú egyébként a hasonlatod, de tudom, hogy ez van, hogy így van. És azt is tudom, nem csak a macskákkal, de azokkal különösképp. Csak reménykedni lehet, hogy vannak és lesznek másképp gondolkodó emberek is.

      Törlés
  6. Nehéz helyzet, majdnem patt-helyzet. Mi lett a sorsa? Ahogy ismerlek utánajártál...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, utánajártam, de bár ne tettem volna. A macska jó helyen van, de amit a gyerekek sorsáról megtudtam, az tíz kismacska-halálnál rosszabb..... :-(

      Törlés
    2. Talán egyszer majd írok róla, de egyelőre - valami belső ösztön sugallatára - megpróbálok az üggyel nem foglalkozni. Nem tudom a világot megváltani - hiába szeretném....
      Nem, nem közönyös vagyok, hanem tehetetlen.

      Törlés