2007. augusztus 25., szombat

Csodálatos csalán

2007.08.25.szombat


A fehér- és a sárgavirágú csalán is gyógyhatású. Virágzás előtt a levelét, tavasszal és ősszel a gyökerét gyűjtik. Egész évben szedhető. A növény minden részét (levél, virág, szár, gyökér) felhasználák. Frissen és szárítva is nagyon jó hatásfokú. Teának a zsenge felső levelek valók. Hatása: vértisztító, vérképző, vízhajtó, regeneráló. Fejfájás, szédülés, vashiányos betegségek tüneteinek enyhítésére, vércukor csökkentésére, ekcéma ellen és reumatikus panaszok kezelésére, megelőzésére használjuk.  

Csalán tea: csészénként 1-1 púpozott evőkanálnyi csalánt leforrázzuk, fél perc múlva leszűrjük. Naponta 1-4 csészényit fogyasztunk el belőle. Reggeli előtt fél órával 1 csészényit, napközben 2 pohárnyit, este 1 pohárnyit kell kortyonként meginni – 4 héten keresztül. Cukor hozzáadása nélkül készítsük el. A kényesebbek kamilla- vagy mentateával, ill. kevés mézzel javíthatják az ízét. Idült betegségek esetén a napi adagot 2,5 literre fokozzuk, és a kúrát 1-2 hét múlva ismételjük meg. Tavasszal és ősszel 1-2-3 hetes kúra mindenkinek ajánlott.  

Érdekességek: A nagy csalán (Urtica dioica) a csalánfélék (Urticaceae) családjának tagja. A növénycsalád nevét a latin "uro", égni szóból kapta. A növény szárát és leveleit egyaránt csalánszõrök borítják, de a pelyhes, puha látványt keltõ szõrkék valójában üreges tûk, amelyek a növény belsejében termelõdõ méreganyagot juttatják az ember bõre alá. Egy bizonyos jávai faj csípése akár egy évig is fájdalmat okozhat. A megfáradt római katonák hideg éghajlatú területeken csalánlevelekkel ostorozták magukat egyrészt a hideg (a csaláncsípések felmelegítették a bõrt), másrészt pedig ízületi fájdalmaik miatt. Ebbõl a csapkodásból alakult ki az a mai napig használatos gyógyító eljárás, mellyel a reumát és a köszvényt csalánnal kezelhetjük. A csalán régi gyógynövénye az emberiségnek, mégis elõbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészek találtak bronzkori sírokban csalánszövetet, ami csaknem olyan erõs, mint a vászon. Az elsõ világháború alatti pamuthiányt is sokan ezzel a szõttessel pótolták.

  
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése