2010. május 2., vasárnap

Az első műszaki doktor: Zielinski Szilárd

Igaz, tegnap lett volna „évfordulós” – de ma bukkantam csak erre a cikkre, s mivel érdekesnek tartottam, bemásolom a lényeget – én ugyanis nem tudtam róla/nem ismertem. Hátha más is így van vele…
A teljes anyag itt: http://hg.hu/cikk/epiteszet/9349-150-eve-szuletett-zielinski-szilard  

1860 május 1-én született Zielinski Szilárd. A lengyel származású, de ízig-vérig magyar mérnököt a hazai vasbeton építészet atyjaként szokás emlegetni: bravúros hídjai, tornyai máig díszítik a magyar köztereket. Kevésbé köztudott, hogy 1902-es doktori értekezésében ő vetette fel a pályaudvarokat összekötő mélyvasúti rendszer gondolatát, a kettes és a hármas metró előzményeként.
Zielinski apja politikai okokból menekült Magyarországra Lengyelországból. Fia itt nevelkedett, felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen végezte. Ezt követően Európa több országát is bejárta, többek között Eiffel párizsi irodájában is megfordult. 1889-ben nyitotta meg saját irodáját Budapesten Vasvázas Betonépítmények Tervező Irodája néven, amely főleg hídtervezéssel és vasúti nyomjelzéssel foglalkozott. Egyik első jelentős, ma is számon tartott munkája a Városligeti tó feletti híd, amelyet legutóbb 2005-ben újítottak fel.
1897-től lett Zielinski tanár egykori alma materében, a Műegyetemen. Már 1900-tól szorgalmazta a Mérnöki Kamara létrejöttét, ám 23 évet kellett várnia, míg az létrejött. 1906-ban a világ első vasbeton duzzasztógátját tervezi meg - a bökényit. 1907-ben irodája készíti el a Zeneakadémia vasbeton szerkezeteit. 1921-től a Közmunkatanács elnöke, egy évvel később a Szabadkikötő építésének kormánybiztosa lett. Élete során több mint 180 vasbeton híd tervezésében vett részt. 1923. március 8-tól ő lehetett a kamara első elnöke, ám ez nem tarthatott sokáig: 1924. április 24-én elhunyt. 2004-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.
Zielinski hazánkban elsőként kapott műszaki doktori címet 1902-ben. Doktori értekezésének címe: "Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve".
1903-ban készült el a kőbányai víztorony. Ez volt az első vasbeton szerkezetű víztorony magyar viszonylatban, de még európai szinten is az elsők között volt.350 köbméteres tárolási kapacitása volt. 1968-ban a környék városrendezési munkálatainak részeként felrobbantották. 1903-04-ben készült el a szegedi víztorony, 1000 köbméteres tárolókapacitással. A Szent István téren álló tornyot a helyiek Öreg Hölgyként is emlegetik, és ma is üzemel.
A szerkezet annyira újnak számított, hogy a víztartály első feltöltésekor az egész teret kiürítették. Zielinksi a medence alatt várakozva várta meg a feltöltést - teljesen biztos volt munkája helyességében. A víztorony ma is jó állapotban van, időnként látogatható is. A hatvanas években, majd 2005-2006-ban is felújították….
A vasbeton hazai bevezetésében Zielinskinek döntő szerepe volt, így joggal tekinthetjük őt a vasbetonépítés atyjának.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése