2015. október 14., szerda

Cserfás domboldal aljában kis falu: Cserkút



Gyertek velem egy újabb, Pécs-közeli kis kirándulásra ! 

Aki ma erre  jár, bizonyára el se hiszi, hogy volt idő, amikor a Cserkút falu lakosságát be akarták költöztetni Pécsett egy tízemeletesbe….És ezt nem  a mesélés kedvéért találtam ki.
Amikor az uránérc bányászat az ötvenes évek közepén megkezdődött – ez akár meg is történhetett volna.
Az uránbányákról nincsenek képeim, de egy kőfejtőről igen ! Tudom, hogy nem a legjobb kép, de így tudtam megmutatni legtöbbet a falu előtti kőbányából, ahol a jól ismert rózsaszínes "jakabhegyi homokkövet" bányászták. Ebből készültek anno a felszámolt keleti  temető sírkövei, melyek aztán a Széchenyi térre lettek "áttelepítve", majd a nagy "európaikulturális" felszámoláskor pedig a kőtemetőbe lettek kidobva...

Kőbánya
 

Amúgy nagy kár lett volna ezért a több évszázados múlttal rendelkező kis faluért. Ha az itt oly gyakori  mondák világába akarnék  kapaszkodni, azt írhatnám, hogy talán a Jakab hegy valamelyik ősi lakosa, vagy mondabeli hőse mentette meg a falut a föld színéről való eltűnéstől.
Attól azonban már semmi sem tudta megmenteni, hogy  Pécs városa  „iparosításra kijelölt területként” el ne vegye Cserkút külterületének nagy részét. / Régen Cserkút a hatos út alatti területen egészen a Pécsi víz árkáig ért, magába foglalva a Zsebe-dombi  szőlős-gyümölcsös, ma már víkendházas területet is./
S mindeme nehézségek ellenére, Cserkút azon ritka falvak sorába tartozik, melyek lakosaik számát szép csendesen növesztik és nem csökkentik.
Ha valaki  szeretné a falut felkeresni, a város felől Ny-ra haladva, a cserkúti szoc. otthont, meg a kocsmát elhagyva, figyelni kell egy diszkrét útjelző táblára, s a hatosról jobbra kell lekanyarodni. Van egy hosszabb, másik, ide vezető út is, de ez az egyszerűbb, rövidebb.

A Jakab hegy lábához bújó falu
 Már az 1200-as években felmerül régi okmányokon a falu neve.  / 1290:  Cherktuh / Feltételezések szerint a hajdani Csarra forrásról, vagy a domboldalba települt cserfákról kaphatta nevét. A mai napig több forrás bújik elő a Jakab hegy lábánál, s bár ezek egy része az uránbányák működése alatt megszűnt, némelyikük mégiscsak túlélte a nehéz éveket, és a munkálatok bevégeztével újra működni kezdett.



Csendes, egyszerű, főképp magyarok lakta kis falvacska lehetett Cserkút. Sok-sok évvel ezelőtt is  dolgos-szorgos asszonyok éltek itt, mert a források körüli  „mosó-helyeket” még ma is ismerik néhányan az öregek közül. A vizes-árkok vizét ügyesen elrekesztették,  fölötte pallókon állva mostak az asszonyok. Néhol még tető is védte a helyet. Évente kétszer volt „nagy” mosás, télen és nyáron. A téli hidegben  sajtárba, dézsába öntött meleg vízben állva végezték nehéz munkájukat. 
Nekem  legjobban a falu bejáratánál lévő, teljesen helyreállított „mosóház” tetszett. Nem olyan régen készült el, igaz, a gémeskút gémje momentán épp „elfeküdt” (tán szél döntötte ki…)  de remélem, előbb utóbb újra helyére fog kerülni. A község honlapján van egy jó kis leírás, miként is mostak itt hajdanában az asszonyok.
Kár, hogy a helyszínt nem jelöli tábla. Viszont a község honlapján lévő térkép segít a néznivalók megtalálásában.

A mosóház, gyönyörű háttérrel, a Jakabbal....
A mosóház belseje
A megroggyant gémes meg a vályú
 
A pásztorház abrakoltató vályúi
 1945-ig utcaneveket nem használtak, a település egyes részeit az ott lakókról, az azon a területen gazdálkodókról, vagy az ott termő növényekről, gyümölcsökről nevezték el.   
/ Pap Jánosék háza fölötti lénia, Mester fődje, Buzásék pincéje, Körtvéjes, Kendörös, stb../
Több helyen /Szentmiklósi szőlőknél, a Kápolna dombon, az újhegyi szőlőnél/ folytak ásatások, és elő is kerültek  longobárd sírleletek.


Igazi nevezetes látnivalója a 13. századi fazsindelyes katolikus templom. Az egyhajós, donga-boltozatú templom végében félköríves szentély áll. Déli oldalán volt az eredeti bejárata, s  fölötte freskók voltak hajdanán. Az  északi falakat is freskók díszítették. A valaha szépséges képek azonban az elmúlt 7 évszázad során  megrongálódtak, kevés látható ma már belőlük. A templom tornya a 14. században épült. Sekrestyéje barokk stílusú. Részletek itt: http://cserkut.hu/cserkut3/index.php/a-templomrul

 
A templom harangtorony felőli, nyugati oldala
 
A templom bejárata a déli oldalról









Templom belső: http://cserkut.hu/cserkut3/index.php/a-templomrul

Fazsindelyes tetőzet
A  templom melletti kereszt és  temető bejárata
                       
A templom északi oldala


Érdemes kisétálni a horgásztóhoz is, innen pompás kilátás nyílik a Jakabhegy lábához – szinte védelmet keresően – búvó kicsiny falucskára.
Mivel én panorámaképet készíteni nem tudok, hoztam egyet innen: http://cserkut.hu//index.php?option=com_gmaps&task=viewmap&Itemid=30&mapId=1

Horgásztó+panoráma
 

A távolban nem egy fehér vitorla, hanem  királyegyházi LAFARGE  Cementgyár, illetve balról a  horvátországi Papuk hegység halvány körvonala látható.
A kis horgásztó
Akár hiszitek, akár nem, az ott a jobb felső sarokban igenis egy szürkegém...
 
A falu utcáin sétálva is legyen készenlétben a fényképezőgépünk, lesz mit megörökíteni, több szép látnivalót fényképezhetünk le,  legalább 40 védett objektum  van a faluban, kovácsoltvas kapuk, kerítések,  parasztházak, pajták, pincék és ha  nem télen járunk ott, virágtól pompázó hangulatos, kedves udvarok.
Ha pedig végeztünk a fotózással, hát irány a kék jelzésen  a csúcs, a monda-gazdag Jakab hegy !
Arról legközelebb mesélek….

Szépen karbantartott öreg házak.....




Egy "úri" (=városias) ház, ami egyáltalán nem illik ebbe a környezetbe....
Lepusztult épületet alig látni....
Egy szép...
...meg egy rozzant istálló/pajta
Készülődés a télre....




3 megjegyzés:

  1. Köszönöm a sétát, még a napocska is sütött .

    Arra felé lehet Cserdi falu is ? mostanában sokat olvastam róla és nem rosszat !
    mmama

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, Cserdi kicsit messzebb van, a Szigetvárra vezető 6-osról kell lekanyarodni. Én is olvastam az ottani eseményekről....

      Törlés
  2. Eü. állapotom nem teszi lehetővé, hogy hosszasan kutakodjam... így aztán nem tudom cáfolni azt, hogy be akarták volna költöztetni őket egy tízemeletesbe... (?) - olvastam pl. a (kb.) Az épülő Pécs - városrendezési kérdései c. könyvet (megjelent 1961-ben) - (amiben jó sok "furcsa terv" is olvasható... még - így 50 valahány évvel később is.) Persze, a a Budai Külvárosi temetőről is olvastam ( 1832-ben alakították ki) (Trebbin Ágost írása) - nem említődik,honnan van a kő...(ahogy pl. az sem, hogy pl. a "Petrezselyem kút" ( Vöröskő-kút ) anyaga sem... de talán ezek annyira nem lényeges dolgok. (Ki ne feledjem, hogy a mi utcán ( ill. Kovácstelep) még meglévő utcai szegélykövei is hasonló anyagból vannak... majd belepusztultam, amikor kiástam... ( 1 db.-ot el is tettem az utókor számára.) Más : persze,tetszett a mai összeállításod is,- esetleg a nem pécsiek ( vagy akár a pécsiek is ) nem árt,ha tudnak olyasmikről,- ( pl. falusi turizmus) Bocs' ha a linkeket nem írom be,- a Biobia vagy a Vörösdombi vendégház (?) honlapjait ismerem,- ( az egyik tulajdonos (házaspárt) is - ( igaz, a Facebookjuk még részletesebb és naprakészebb.) Ennyit most... ( az orvosi felméréséről (?) - rákos betegek... hát...ki-ki keresse öntevékenyen.)

    VálaszTörlés