Aki madarakat etet, vagy segíti télen az életüket, azok figyelmébe ajánlom ennek a cikknek az alapos áttanulmányozását. http://www.mme.hu/teli_madaretetes (Csak zárójelben: nem tudom pl. a barátnőmet meggyőzni, hogy nyáron NEM KELL etetni... akkor másképp kellene segíteni.... De hátha ide téved valaki, aki ötletek tud meríteni a cikkből. Én pl. a fészekrakás-segítéshez olvastam jó tippeket...)
Ezek az én téli - magos - madáretetőim:
Ha nagy hó esne, akkor van más, kiegészítő megoldás is:
(2014-es fotó)
A házamat teljesen körbe-futó vadszőlő már második éve egyetlen szem termést nem hoz, ami bizony a feketerigóknak komoly hiányt jelent. Régen nem volt ritka az ilyen kép:
Most teljesen mag-nélküliek az ágak:
Még kifejlődés előtt elszáradtak, vagy....
...éretlenül lepotyogtak a magok.
Nos, etessetek ! Legalábbis az, akinek erre egy kevés kis lehetősége van. Bár azt hiszem kis lehetősége mindenkinek lenne....
Ez az egész pedig azért került most be ide, mert a youtube-on találtam egy tündéri zenés videót a városom neveiről. Hallgassátok meg !
Ispitaalja, Szkókó, Bálics. Nevek, amik lehet, hogy sokat mondanak a pécsieknek, de mégsem annyit, amennyit igazán mondhatnának. Mert hát mit jelentenek ezek a szavak, és honnan erednek? Pesti János nyugalmazott nyelvész segítségével utánajártunk annak, hogy Pécs városrészei – a teljesség igénye nélkül – honnan kapták a nevüket.
Aranyhegy
A szőlőhegyet 1799-ben már Aranyhegy (Goldberg) néven ismerték. Kiváló borai miatt hívták “aranyat érő hegynek”
Nagyárpád
Az országban (a korai középkorban) több Árpád nevű hely volt. Egyértelmű, hogy a helységnév második tagja Árpád-fejedelemre utal, aki Pécs mellett vert téli szállást. Egy darabig pedig csak Árpád volt a városrész neve. Noha a Nagyárpád és Kisárpád névre már 1695-ből van adatunk, a jelenleg használt Nagy- előtag viszont úgy került elé, hogy amikor 1904-ben felülvizsgálták és egységesítették a településneveket, akkor találtak még egy Árpád nevű falut Bihar megyében. A gordiuszi csomót ezért az országos helynévrendező bizottság úgy vágta ketté, hogy a települést Nagyárpádnak nevezték el.
Bálics
Pécs szőlős és gyümölcsöskertekben gazdag domboldala nevét állítólag egy Palics vagy Bálics nevű bosnyák helybeliről kapta, aki itt ültetett legelőször szőlőt.
Balokány
A Balokány név eredete sokáig rejtélyes volt, mára viszont tisztázottnak tűnik. A név eredetileg „mocsaras rétet” jelentett horvátul, és valószínűleg a helyi bosnyákok nevezték el így.
Balokány fürdő (már lassan a romjai sincsenek meg...)
Bánom
A Pécsbányán belüli Bánom neve igazán beszédes, ugyanis azok, akik egykoron ideköltöztek, a rossz minőségű termőtalaj miatt megbánták, hogy itt telepedtek le. Egy másik értelmezés szerint a latin “banum” (eltiltás) szó arra utalt, hogy itt tiltott erdő volt, ahová a jobbágyok nem mehettek be faágakat gyűjteni.
Bolgárkert
Az 1876-os áprilisi bolgár felkelés leverése után ezrével jöttek bolgár menekültek az országba, akik Pécs tövében is földet béreltek, és kertészkedni kezdtek – a bolgár kertészet hagyományait követve.
Borbálatelep
A bányászhagyományokat tartó kistelepülés Szent Borbáláról, a bányászok védőszentjéről kapta a nevét. A szent tiszteletére gyakran tartottak itt bányászfelvonulásokat, búcsúkat és miséket.
Budai városrész
A Budai városrész nevét a keleti várfal mellett 1786-ig fennállt Budai-kapuról kapta. Innen indult a Buda felé vezető országút.
Csoronika
Nem tudja mindenki, hogy a Donátus és Egyetemváros között fekvő városrészt Csoronikának hívják. A fura hangzású név eredete többesélyes. Vagy a szerb-horvát crno (fekete) vagy a crnica (fekete föld) szóval lehet kapcsolatban, esetleg crnika (örökzöld tölgy) kifejezés is játszhat. Ki tudja?
Deindol
Das ist dein Tal, mondta a legenda szerint a terület felosztását végző német ember a fiának. A mondat jelentése: Ez a te völgyed. Ez úgy hangzik a nyelvjárásban, hogy „dájn tol”. Emellett léteznek olyan elméletek is, melyek szerint a német-szláv „dahijin dol” (martalócok völgye) kifejezésből ered a név.
Deindol
Gyárváros
Ez elég egyértelmű, ugyanis ezen a területen indult a helyi gyáripar valamikor a 19. század elején. Működött a közelben téglagyár, gőzmalom, szénmosó és szénosztályozó, brikettgyár, gázgyár, panelgyár és kokszmű is.
Gyükés
A szőlőhegy neve szintén többtényezős. Állítólag a „gyümés” albán szóból jött, amely ezüstöt jelent, ezzel utalva a feltételezhetően itt található ezüst érckövekre. De a Gyükés név eredhet a gyökér (és tájszólással gyükér) szóból is, ami arra utalhat, hogy egykor valamiféle erdőség lehetett itt.
Havihegy
Havihegy régi török neve Bajraktár volt, ami magyarul zászlótartót jelent. Később viszont kiderült, hogy egy Bajraktár Mihály nevű szőlősgazdáról kapta ezt a korai nevet. Ennél azonban a „Havihegy” elnevezés érdekesebb. Az 1600-as évek vége felé ugyanis nagy pestisjárvány tört ki a városban. A járvány lecsengése után a halottak emlékére emelték a kápolnát, amit mindenki ismer. A templomot Havas Boldogasszonynak ajánlották, innen a ma ismert név.
Havi hegy
Hird
A helységnév egy egyszerű személynévből keletkezett, magyarosítás útján. A név a magyar „hír” főnév származéka és olyan embereket hívtak így (később pedig Hirdnek), akiknek a feladata a híradás valamilyen formája volt.
Ispitaalja
A név előtagja (Ispita) a közeli megyei kórházra utalt. A régi ispotály (kórház) szónak volt egy kevésbé ismert ispitaalj alakja is.
Kertváros
Kertváros, Berek utca
Ezt bizonyára sokan tudják. A 20. század első felében szabályozni kezdték a pécsi vizet, a mocsaras síkságot pedig lecsapolták, így jöhetett létre egy medence a város déli részén, ahol aztán nagy zöldterületekkel körbeölelt munkás-lakótelepek épültek.
Kovácstelep
Kovácsnak hívták az embert, aki eladta a tulajdonában álló területét. Ennyi.
Ledina
Az 1880-as évek végéig Ledinát egy sokkal keményebb néven ismerték. Ez volt ugyanis a Vesztőhely. A szerb-horvát „ledina” szó egyébként „gyepet” jelent, és a valaha itt lévő füves legelőkre utal.
Ledina
Makár
(ERRŐL MÁR KÜLÖN ÍRTAM !!!)
A népi
vélekedések szerint a városrész Makár Jánosról kapta nevét. Makár ezredes
1686-ban részt vett Pécs török elnyomás alóli felszabadításában, ezért pedig
megérdemelte, hogy róla nevezzék el a területet. De van egy olyan teória is,
miszerint Makárnak itt csak szőlője volt.
Málom helységnevünk a szláv eredetű „mlim”, azaz „malom” szóval hozható kapcsolatba, elég egyértelmű módon, hiszen a Malomvölgyben az 1860-as években még nyolc malom is működött.
Megyer
Megyer – el se hinnék – a honfoglaló megyer törzs települése, melynek egyébként Árpád volt a vezetője.
Meszes és Fehérhegy
Meszes neve a „meszes” melléknévből jött, hiszen a közeli téglagyárban mészégetéssel is foglalkoztak. Fehérhegy pedig a fehér, meszes talajról kaphatta nevét.
Patacs
Patacsot egy patak szeli ketté, a „patak” szó pedig ferdítéssel válhatott Pataccsá – legalábbis sokan így gondolják. De aztán az is lehet, hogy a Zala megyei Pat család nevéből jött valamilyen úton-módon.
Pécsbánya
Pécs egyik fontos szénlelőhelye itt volt. Ha minden ilyen egyszerű lenne.
Piricsizma
Piricsizma Pécs egyik belső városrésze Gyükés és Rigóder (erről később) között, ha valaki nem tudná. A mai Piricsizma a 19. század végén keletkezhetett, amikor a török „csesme” (kút, forrás) szó jelentését az itt élők elfelejtették, ezért pedig valami olyasmit formáltak belőle, aminek van is értelme. Így jött „csizma”. A „Piri” pedig Peri basa nevéből eredhet, tehát a jelentése Peri basa kútja lehetett.
Postavölgy
Nevét arról kapta, hogy egy pécsi postamester itt telepített először szőlőt.
Rácváros
1693-ban súrlódások támadtak a katolikusok és a nemrég megtért szakadár szerbek (schizmatikusok) között. Akkor (1693-ban) maga a püspök, is panaszkodott az óhitű szerbek esküszegése miatt. Ennek következménye volt, hogy a rác népesség egy részének el kellett hagynia a város területét. A Radonay Mátyás püspök által a városból kiutasított rácok Ürög felé vonultak, de a várostól nem messze már egy új községet alapítottak. Ez ma Rácváros.
Rigóder
Erről keveset lehet tudni, valószínűen családnévi eredetű helységnév.
Rózsadomb
Népi használatú, mesterséges név a Rózsadomb, nem hivatalos elnevezés.A névadók szándéka szerint ez a városrész a fővárosi Rózsadombra hajazna.
Rókusdomb
A török uralom után a dombon található türbe (török sírhely) a jezsuitákhoz került, akik kápolnává alakították át és a pestis ellen oltalmazó Szent Rókusról nevezték el.
Idrisz baba türbéjre a Rókusdombon
Somogy
Somogy neve a „som” gyümölcs nevéből ered. Somogy tehát „somban gazdag helyet” jelent. Egyébként a gyümölcs még most is megtalálható a helyen.
Szkókó
Szkókó Pécs egyik városrésze Bálics mellett, és Mattheus Skoko szláv származású pécsiről kapta a nevét, akinek itt volt birtoka.
Tettye
A Tettye utca a Tettye tér felé
A Tettye a török „tekke” szóból keletkezhetett, ami magyarul „derviskolostort” jelent.
Ürög
Ürög a magyar ireg, üreg, ürög, azaz „barlang” szóból jött létre. A Mecsekben ugyanis Irüghegynek hívtak egy hegyet, amelynek barlangjaiban remeték éltek, valamikor a 13. század elején. Tehát Ürög a „barlangos hegy” szóból ered.
Üszög
Üszög az ősmagyar „parázs”, illetve az „izzik” szóból származik, nem pedig az „üszök” nevű betegségből. Jobb is ez így.
Uránváros
Uránváros létrejöttét az uránbányák megnyitásának köszönhetjük. Tegye fel a kezét, aki nem tudta.
Újhegy
Az Új-hegy név a 17. század végén keletkezhetett, és beszédesebb, mint hinnénk. 1680 táján ugyanis a közelben lévő szabolcsi szőlőhegy betelepítése után egy újabb területet vontak be a szőlőművelésbe. Ez volt Újhegy. Tehát Újhegy neve viszonyítási alapon keletkezett, újabb volt, mint a régi.
Vasas
Egy 1865-ből származó néphagyomány szerint itt találtak vas tartalmú köveket. Egy másik elmélet szerint Vasas lakói vassal adóztak. Egy harmadik nézet szerint vasbányászoktól kapta nevét, akik itt állítottál elő a nyersvasat. A lényeg, hogy a vashoz biztos köze van.
Zsebedomb
A helyi hagyomány szerint egy Zsebe nevű vitézről kapta nevét. A Zsebe egyébként ma is családnév Baranyában.
És én ehhez a felsoroláshoz még hozzáteszem kedvenc Frühweisz völgyemet, melyről itt írtam, elég részletesen:
Egy klasszikus erdei madárfaj, az erdei fülesbagoly nyerte a Magyar
Madártani és Természetvédelmi Egyesület “Év Madara 2020”
közönségszavazását. Í
Egy kis ismertető: Az erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ.
Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban,
folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel
foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer
költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos
fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt
század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A
telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik
át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az
erdei fülesbagoly állomány is – olvasható az https://www.mme.hu/ oldalon.
Ennek a hírnek kapcsán jutott eszembe egyetlen baglyos sztorija életemnek... Valami okból (tán még közvélemény-kutatós koromban?) estefelé a városom egyik családi házas kerületében volt dolgom. Sötét volt, bár valószínű nem túl késő, mert ifjabb koromban sem szerettem éjjel egyedül mászkálni. Mentem, mendegéltem célom felé, amikor egyszer megszólalt valami hihetetlenül furcsa hang, első pillanatban nem is tudtam, mi lehet, de aztán elég hamar rájöttem, hogy ez csakis valamiféle bagoly lehet....És valószínű az is volt, ahogy később aztán a net segítségével beazonosítottam... A legjobb hangfelvétel ezen az oldalon van - más madarak hangjával együtt. Érdemes esetleg ide benézni az érdeklődőnek: https://www.mecsekegyesulet.hu/madarhangok/
Mellesleg pont a bagolyhang mellett van az egerészölyv hangfelvétele is. Hej, de sokszor hallottam rég, mikor még Lilivel a mezőt jártuk ezt a "kiő"-zést.... Be szép idők voltak...
(Esemény nem sok történik, panaszkodni meg minek, ugye ? Bár tán dicsekhetnék azért azzal, hogy mivel az elmúlt éjszaka volt először fagy itt nálunk, gyorsan becipeltem a hatalmas kukoricavirágokat, levittem a pincébe a muskátlit. De végig arra gondoltam, nem tudom jövőre képes leszek-e még ezeket visszacipelni az udvarba... Orsika-módszerével próbálok egyébként muskátlit "átteleltetni" - majd meglátjuk lesz-e sikerem vele. Azért hagytam bőven töveket a cserépben is, ha a kísérlet esetleg nem sikerülne...) Naszóval...
....a cipekedésen és udvartakarításon kívül azért ebédet is késztettem.
És mivel - az egyáltalán nem ünnepnapi - ebéd igen jóra sikeredett, gondoltam, akkor legalább ezt az egy pozitív eseményt megírom itt. Hátha valaki még nem próbáltam ezt a rántott zöldség-változatot.
Így nézett ki, mikor elkészült, a közbenső fázisokról nem
készült fotó:
Ez rántott padlizsán és hagyma – de nem akárhogy, hanem
morzsa helyet zabpehelybe burkolva ! Én így még sosem paníroztam semmit, aztán
az ebéd készítése előtt eszembe jutott, hogy valahol olvastam erről. Gondoltam, kipróbálom.
Hát mennyei volt ! Sokkal jobb, mintha morzsával készült
volna.
Ajánlom próbáljátok ki !
Elvileg ehettem volna hozzá még krumplipürét is, de soknak látszott így ránézésre és elég is volt ebédre !
