Megjelent Magyarországon a pöttyös lámpahordó-kabóca – és ezt a rovart most tényleg érdemes megtanulni felismerni.
A Nébih laboratóriuma megerősítette: Magyarországon is megjelent a pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula). Ráadásul nemcsak hazánkban számít újnak – ez az első igazolt előfordulása az Európai Unió területén is.
Az első hazai példányra nem egy célzott hatósági felderítés során bukkantak. Egy Bács-Kiskun vármegyei lakos vett észre 2026 nyarán egy számára ismeretlen rovart a saját ingatlanán, lefényképezte, majd bejelentette a Nébihnek. A laboratóriumi vizsgálatok később igazolták, hogy valóban erről az Ázsiából származó idegenhonos fajról van szó.
Ez azért különösen fontos történet, mert megmutatja: egy kertben készített fényképnek most tényleg növényvédelmi jelentősége lehet.
A fiatal példányokat érdemes megjegyezni. Eleinte fekete alapon fehér pöttyösek, később pedig feltűnő vörös-fekete-fehér mintázatot kapnak. A kifejlett rovar első szárnya szürkés, fekete foltokkal, de amikor szétnyitja a szárnyait, elővillan a feltűnő piros hátsó szárny.
Első pillantásra kifejezetten szép rovarnak tűnhet.
A probléma az, hogy közben több mint 100 növényfajon képes táplálkozni.
Különösen nagy veszélyt jelenthet a szőlőre, de különböző gyümölcsfákon, díszfákon és erdészeti fafajokon is megjelenhet. Az egyik kedvelt tápnövénye ráadásul nálunk is gyakori: a bálványfa.
A kabóca szívogatással táplálkozik. Egy-két példány önmagában még nem tesz tönkre egy fát, de ha nagy tömegben jelenik meg, folyamatos táplálkozásával jelentősen legyengítheti a növényt.
És nem csak maga a szívogatás a probléma.
A kabóca nagy mennyiségű cukros váladékot, úgynevezett mézharmatot üríthet. Ez bevonhatja a leveleket, hajtásokat és a növény környezetét, a ragacsos felületen pedig megtelepedhetnek a korompenészgombák. Így egy erős fertőzés már az egész növény működését és a termés minőségét is komolyan befolyásolhatja.
Észak-Amerikában már megtapasztalták, mire képes, ha sikerül nagy állományt kialakítania. Egyes szőlőültetvényeken a Nébih szerint helyenként akár 90 százalékos termésveszteséget is okozott.
De hogyan tud egy kabóca ilyen gyorsan új országokba eljutni?
Ebben van a faj egyik legveszélyesebb tulajdonsága.
A nőstény nem kizárólag növényekre rakja a tojásait. Tojáscsomói megjelenhetnek szinte bármilyen viszonylag sima felületen: faanyagon, köveken, járműveken, szállítókonténereken vagy akár vasúti kocsikon is.
Vagyis miközben maga a rovar nem repül kontinenseken keresztül, az ember akaratlanul is elképesztő távolságokra szállíthatja a petéit.
A tojáscsomó első pillantásra ráadásul nem feltétlenül feltűnő. A nőstény a petéket egymás mellé rakja, majd szürkés, viaszszerű bevonattal fedheti be őket. Emiatt könnyen úgy nézhetnek ki, mintha egy kis megszáradt sárfolt lenne a felületen.
Ezért most nemcsak a kifejlett kabócát érdemes figyelni.
A fekete-fehér vagy vörös-fekete-fehér nimfák és a különös szürkés tojáscsomók ugyanúgy fontosak lehetnek.
A helyzet azért komoly, mert a faj uniós zárlati károsító. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerűen egy újabb kellemetlen kerti rovarról van szó: a cél jelenleg az, hogy még a terjedés korai szakaszában megtalálják és lehetőség szerint megakadályozzák a megtelepedését.
Ezért ha valaki gyanús példányt lát, nem az a legjobb első reakció, hogy lefújja rovarirtóval, majd kidobja.
Először készítsünk róla jól felismerhető fényképet, jegyezzük fel a pontos helyszínt, és jelezzük a Nébihnek. A hatóság kifejezetten kéri a lakossági bejelentéseket, hiszen az első magyarországi előfordulásra is pontosan így derült fény.
Nem kell tehát most minden pöttyös rovartól megijedni.
De ezt a fajt érdemes megtanulnunk felismerni, mert jelenleg még éppen abban az időszakban vagyunk, amikor egy-egy korai észlelés sokkal többet érhet, mint évekkel később több hektárnyi fertőzött terület kezelése.
Találkoztatok már ehhez hasonló, fekete-fehér vagy vörös-fekete mintázatú kabócával a kertben?
Nem elég, hogy az átkozott "büdösbencéket" is figyelni kell, most akkor még ez is...Nem javul itt semmi, csak romlik.
