2014. április 30., szerda

Kenyér....



Kenyeret sütöttem – nézzétek, milyen szemet-gyönyörködtetően szép lett ! Aztán eszembe jutott ez a vers:
                                                                     
 Kenyér 

Puha vagy száraz,
Fekete fehér,
Búza vagy árpa,
Mindegy.
De kenyér.

Dús asztalon,
Kopár szobában,
Rongyos terítőn,
Ezüst kosárban,
Ott a kenyér.

Imába szőve,
Dalba fogva,
Igába dőlve,
Munkás robotba,
Csak egy a cél,
Kenyér,
Kenyér.






Ez a vers 1942-ben íródott. Aki írta, akkor volt 21 éves.
Egy mai 21 éves tudna-e ilyesmit érezni/írni ?
Felmerül bennem gyakran a kérdés (még önmagammal szemben is) értékelem-e eléggé azt, ami(m) van ? Nem járok-e úgy, mint az egyszeri csillagász, aki miközben az ég varázslatos csillagait bámulta, gödörbe esett, s lába törve  hiába sírt, nem hallotta meg senki…


7 megjegyzés:

  1. Ma már más az élet, s kivételeket tekintve más a kenyér. Egy kenyérhez, ami 3 hét múlva is olyan állagú mint vetted, vagy két nap múlva szétesik írhatsz ilyen verset? Ehhez kellett kétkezi munka, kemence, pékség esetleg. S anyánk, nagyanyánk keze. Emlékszem ilyen kenyerekre. Gyermekkoromból.

    VálaszTörlés
  2. Kis pontosítás : a vers megjelent a "Csanád Vezér" ifjúsági lapban 1939.04.01.
    1942-ben további két újságban (egyik folyóirat, Élet c.) jelent meg.

    VálaszTörlés
  3. Azt nem tudom,hogy mennyi a fiatal költő száma,- sok.
    Feltételezem lennének,akik tudnának ilyesmit írni, még akkor is,ha napjainkban az ilyesmi nem aktuális.
    Más : Művész és ebből meg lehet élni
    (Írók a cikk végén )

    VálaszTörlés
  4. A kenyer nagyon szep lett.Szivesen megennek belole egy szeletket. Meg sosem sutottem,de egy ideje kacerkodom a gondolattal,hogy de jo lenne.

    VálaszTörlés
  5. Holdgyöngy: igen, ahhoz, hogy jobban meg lehessen becsülni a kenyeret - sok dolog kell(ene) pl. többek között az is, hogy élvezhető legyen, de bizonyos fokú szemléletváltozás is kellene hozzá - mert valahogy úgy vagyunk - mint mindennel - ha sok van belőle, akkor igazán egyik sem értékes.
    @x: kösz a kiegészítést (=megjelenés) És azért nem aktuális, mert van belőle a kelleténél is több. (már akinek)
    Tselszi: nem is tudom pontosan hány éve (20?) csak magam-sütötte kenyeret eszem. Egy-két személyes háztartás részére nem gond, én kb. 10-12 naponta sütök. Ott, ahol sok éhes száj van, és gyakrabban kell sütni, kell azért egy kis lelkesedés a dolog iránt. De egy biztos, el nem cserélném az én kenyeremet a létező és kapható legdrágább "bótira"...

    VálaszTörlés
  6. Kenyérkéd nagyon szép, a receptjét megoszthatnád velünk!

    VálaszTörlés
  7. Éva, ez a receptem:
    Az 1 kg-nyi lisztből, ami kell egy ekkora kenyérhez, kb. 70 dk (búza)kenyérliszt, 30dk teljes kiőrlésű rozsliszt. Ehhez teszek 1 egész csomag budafoki (!sárga csomagolású, „régimódi”) langyos cukros vízben megfutatott élesztőt – és az itthon lévőkből mindenféle magot (len, szezam, napraforgó, kömény, őrölt koriander, van, hogy még kölest is teszek bele – de ezek el is maradhatnak.) és egy púpos kávéskanál sót. Szép egyletesre összekeverem a száraz anyagokat, először az élesztős víz, majd a többi jön bele, „amennyit felvesz” – hogy normális kenyértészta állagú legyen. Kétszer kelesztem, és addig sütöm, amíg alul—felül szép ropogós-piros lesz. Farácsra borítom, itt hűl ki.
    Én ezt 4-be vágom, külön-külön damasztszalvétába és nylonzacskóba teszem és a mélyhűtőben tartom. Ez amennyiség nekem 10-12 napig, vagy szerencsés esetben kár 2 hétig is kitart.

    VálaszTörlés