2008. október 11., szombat

Tunguzka

Már megint „szenzációs” filmélményem volt. /3SAT/ Fogalmam nincs, hogy a nyáron, a 100. évforduló tájékán mi a csudával foglalkoztam, s miért nem ezzel. Mert hát idén volt 100 éve, hogy Tuguzkában történt, ami történt. Persze, hogy mi történt, azt pontosan nem tudjuk. Álljon itt egy válogatás a feltételezésekről. /Mellesleg a lentebb ajánlott linkek is felsorolnak számtalan más lehetséges variációt is…/

 Variáció Nro.1. 1908. juniús 30-án hatalmas robbanás rázta meg a szibériai erdőket, ereje 10-15 millió tonna TNT felrobbanásával volt egyenértékű. A robbanás több mint 60000 fát döntött ki, a lökéshullám kétszer kerülte meg a földet. A robbanás okát évtizedekig csak találgatták, de már akkor is aszteroida-becsapódásra gondoltak. Két nappal utána finom por lepte el az atmoszférát, feljegyezték hogy London utcáin éjszaka újságot lehetett olvasni - 10000 kilométerrel arrébb! Emberi áldozata nem volt, mivel csak pár prémvadász él a területen, teljesen lakatlan. Mivel az orosz cárt nem érdekelte a mocsaras, fagyos Tunguzka nevű hely, az első expedíció – L. A. Kulik szovjet geológus vezetésével - csak 1930-ban vizsgálta meg alaposabban a körülményeket. Habár a fák koncentrikus körben dőltek ki, semmilyen becsapódási nyomot, krátert vagy visszamaradt nem földi anyagból származó anyagot nem találtak, ezért nem tudták eldönteni, hogy aszteroida vagy üstökös csapódott a földbe. Még zavaróbb volt, hogy a helyszínről hozott fa, víz és földminták sem vittek közelebb a megoldáshoz. Az utóbbi pár évben számos olasz kutató látogatott el a térségbe, komoly adatgyűjtést végeztek, eddig publikálatlan, orosz nyelvű szemtanú-beszámolókat vizsgáltak át. Elemezték a szibériai szeizmikus jelentéseket, kombinálva az becsapódó objektum pályájával, amit a fák kidőlésének irányából számoltak ki. Feltevésük szerint a Tunguzkára délkelet felől érkező "valami" 11 km/sec sebességgel haladt. A számításokból 886 lehetséges pálya adódott, több mint 80%-uk aszteroidagyanús, és igen kevés valószínűséget adtak üstökös voltának. De az aszteroida teljesen széttörhetett? A kutatások szerint igen, mivel a Near-Shoemaker szonda által 1997-ben lefényképezett Matilda aszteroida is a vízhez igen közeli sűrűségű volt, por és kőtörmelékből állt. Ez azt jelenti, hogy az aszteroida 1908-ban már az atmoszférában felrobbant és eloszlott, és csupán a lökéshullám érte el a Földet. /origo/


  Variáció Nro. 2. Az akkori orosz birodalom történelmi körülményei miatt az első tudományos expedíció csak 1927-ben érte el a térséget. A Leonyid Alekszejevics Kulik professzor által vezetett csapat 16 napos kemény gyaloglás után vehette szemügyre a katasztrófa nyomait. 1938-ban visszatértek, hogy immár légi felvételekkel is megörökítsék a pusztulás nyomait. Azóta mintegy negyven tudományos expedíció nyomozott arrafelé, viszonylag kevés eredménnyel. Ami biztos: az akkori robbanás felért 1000 hirosimai atombomba pusztító erejével, és ez az epicentrum körüli 2150 négyzetkilométeren összesen 80 millió fát döntött ki. Az így támadt gigantikus, kör alakú űr ma is nagyjából olyan, mint egy évszázada volt. A Tunguz-robbanás lehetséges okához Wolfgang Kundt német asztrofizikus jutott legközelebb, aki az orosz tudományos akadémia megbízásából és együttműködésével dolgozott a tunguzkai régióban. Az ő forgatókönyve szerint egy földrengés nyomán az ősi vulkánkürtőkből hatalmas mennyiségű olaj- és gáztömegek törtek fel a hangsebességnél gyorsabban. Ez képezte a sztratoszférában a világos felhőket. Nyolc napon át süvített felfelé ez az irdatlan gáz- és olajtömeg, amíg nagy magasságban az elektromos kisülés felülről lefelé lángba borított mindent. Lent a pokoli tűzcsík az oxigénnel érintkezve hatalmas robbanások sorához vezetett. Kundt szerint legalább tízmillió tonna földgáz robbant be akkor. A német tudós elmélete azt is megmagyarázza, miért maradtak sértetlenek a fák a völgyekben és miért nem a hegyoldalakban és a lejtőkön, s választ ad egy másik furcsaságra is. Ha mint a magát makacsul tartó változat állítja, aszteroida csapódott volna be, amelynek egyébként a maradványait nem találták meg, akkor az erőnek felülről lefelé kellett volna hatnia a középponttól legyezőszerűen szétterítve a fákat. A gázrobbanásban hirtelen elégő oxigén szívóereje okozhatta, hogy befelé dőltek a fák. /blikk/  

Variáció Nro. 3. Az egyik népszerű teória, hogy ufó csapódott bolygónkba. 2004 nyarán egy bizonyos Jurij Lavbin által vezetett orosz expedíció azt jelentette, bizonyítani tudja, hogy földönkívüliek űrhajója ütközött egy aszteroidával. Az űrhajóban utazó megannyi derék E.T. észlelte, hogy az aszteroida a Föld felé tart, s a pusztítást megelőzendő, magukat feláldozva, nekivezették kozmikus járművüket az égi szörnynek. A gazdag hobbikutató azt ígérte, hogy krasznojarszki laboratóriumából hamarosan világraszóló bizonyítékokat röppent fel, de azóta is hallgat. /blikk/  

Még egy érdekes elmélet: http://szkeptikus.blog.hu/2008/06/30/tunguzka_ma_100_eve  

Mondhatnánk, ezek is teóriák. Mint ahogy az a számtalan másik variáció is az, amit az elmúlt években kitaláltak ki. A film ugyancsak ide lyukadt ki: meglehet sosem fogjuk megtudni, hogy pontosan mi is történt azon a 100 évvel ezelőtti júniusi napon.

 Idegen nyelven beszélőknek ajánlom: http://www.3sat.de/3sat .php?http://www.3sat.de/specials/123220/index.html /német/ http://www-th.bo.infn.it/tunguska/link.htm és http://www-th.bo.infn.it/tunguska /angol/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése