Talán szerencsésebb lett volna, ha hétfő helyett a keddet
választjuk a kis kirándulásunk időpontjának, mert rémséges forró nap volt a
hétfői…Márpedig mi erre a napra kaptunk – öten – meghívást egy hatodik
osztálytárs szőlőjébe, egy kis pincepörköltre.
Barátságos kis pergola-szerűség áll a csodálatosan rendezett
és ápolt kertben (Nem találtunk ennél megfelelőbb szót a kerti építményre.)
Megérkezésünk után kicsit pihegtünk, megkóstoltuk a
házigazda első borát, (kicsit később a másodikat és a harmadikat is) aztán
bejártuk a birodalmat. Mivel a képek közzétételéhez nem kértem engedélyt, a
sétában résztvevők helyett, inkább a kerti főszereplőket mutatom be.
Nem véletlen a csodaszép hihetetlen mennyiségű termés,
hiszen egy kertész-borász házaspárnak milyen is lehetne a kertje ? Csakis
gyönyörű ! (A szőlőt elfelejtettem lefotózni….)
A barackfák rogyadoznak a bőséges termés alatt, egy ág le is törött...
A szilvák óriás méretűre nőnek...
Ha ennyi lerázott alma van a fa alatt, elképzelhetitek, mi van a fán...
A nap (szerintem) legjobb képe egy növekedőben lévő sütőtökről
A kertben persze virágok is vannak...
Ez meg a madarak gyümölcsevő oszlopa. A résbe ügyesen beillesztik a gyümölcsöt - jelen esetben szilvát - és onnan kicsipkedik, a mag meg lepotyog a földre... Ügyes...
Az ebéd is nagyon finomra sikeredett, természetesen
pincepörköltet ettünk, finom „bedobálós” uborkával. (Aki nem ismerné: nyár
elején elkészítik a savanyító levet, majd ebbe bedobálják a folyamatosan egymás
után érő mindenfélét: uborkát, paprikát, kishagymát, zöld paradicsomot.)
A desszertet, a blogban már említett tejszínes-meggyes-piskótás, Muki névre hallgató csodaságot én
készítettem. Gyümölcs pedig annyi volt, mintha a piacon jártunk volna – aminek
zömét persze megenni nem tudván – haza „kellett” hoznunk.
A hőséget leszámítva nagyon jó volt minden !
Ezúton is köszönet a kedves vendéglátásért.... ♥♥♥
Ezúton is köszönet a kedves vendéglátásért.... ♥♥♥
Max. egyetértek... (ill. beleéltem magam a storyba...) - én is jártam (vittek) szép helyre... de elő sem vettem a fényképezőgépemet. ( ha mások sem - a társaságban) - OK!
VálaszTörlésKb. itt jártam :
Szigliget
(Ehhez csak annyit, a "pécsiek" elsősorban a Balaton D-i partján a "járatosabbak" - kb. Fonyódtól - B.Máriáig (?) - de attól még az É-i old. is szép lehet...)
Ennyit - most.
Természetesen senkit nem akarnék a témától "eltéríteni"... az elmúlt napokban itt jártam (vittek...)
VálaszTörlésHévízről
Hát... "ezt-azt" tudnék én is "mesélni",- (aki mostanság nem járt volna arra) - Bár... ha nekiindulok... nem nagyon szoktam blokkot/számlát nézegetni... pár dolog ára még engem is meglepett... de ne minősítsem!- ( mert elég régóta tudom, csak-csak "eljárt felettünk" az idő ! (?) - )
Ez a madáretető fa ismeretlen volt számomra! Kíváncsi lennék a madarak fedezték fel és választották ki maguknak vagy a gazdáék csalogatták oda a farésbe elhelyezett gyümölccsel.
VálaszTörlésNyílván a második a válasz, gratulálok hozzá!
Kyba, tévedsz ! Ezt a hasadt faoszlopot a madarak (elsősorban mátyásmadár és rigók) fedezték fel, kezdték használni !
VálaszTörlésAz én hajdani kertemben egy ilyen hasadt kerítésoszlopba ősszel diót, mogyorót dugdosott "valaki" - igaz, elfelejtette kiszedni tavasszal :-)
A kert vonzóan szép.
VálaszTörlésMifelénk a kerti pavilont
szaletlinak hívják. Mindegy minek
nevezzük,roppant jó, tetszetős,és
hasznos alkalmatosság.
Madáretetőhöz :
VálaszTörlésBár a magasságát nehéz megállapítani a képről,- ill. nem tudom, télen mennyi macska ólálkodhat a kertben ?- Sajnos a nekem eléggé magasan lévő madáretetőm körül nem egyszer macskák lapulnak és "keltenek pánikot!" - télen.