2015. szeptember 23., szerda

Hotel Kikelet alias Üdülőszálló



Nem biztos, hogy minden velem egyidős pécsinek vannak hasonló kellemes emlékei, mert – úgy emlékszem - nem volt hétköznapi és „magától értetődő” az én ifjú éveimben az, hogy valaki az Üdülőszálló éttermében, avagy teraszán ebédeljen és a bárjában táncoljon.
Írom, „Üdülőszálló” – és azonnal magyarázkodnom kell.
Vagyis, nem, először álljon itt egy kis történelem:


Pécs városa 1935-ben írt ki tervpályázatot a szállóra, eszerint a pályázónak pécsinek, az épületnek pedig „...kétemeletesnek kell lennie, minden néven nevezendő helyiséggel úgy felszerelve, hogy az vetekedjék a világhíres üdülőszállókkal.” Tizenkét pályázat érkezett. Az első díjat végül nem adták ki, mert alkotói nem pécsiek voltak. A város az első díjért járó összegért azonban mégis megvásárolta a Nyíri István-Lauber László páros tervét. A második helyre a pécsi ifj. Nendtwich Andor munkája futott be. Ők hárman készítették el a végleges terveket, egyes források pedig még egy fiatal, tehetséges pécsi építész, Visy Zoltán közreműködését is megemlítik. Az épület 1936-37-ben épült fel a Mecsekben, Pécs belvárosa felett, gyönyörű kilátással a környékre……
A Tér és forma folyóirat 1938-ban az áprilisi szám egészét a vidéki híreknek szánja és lelkendezve ír a helyről, amelynek különleges, csontig modern éttermét ekképpen dicséri:
 „… néhány emberöltő múlva épp ez a mai étterem lesz a kifejezője korunk társadalmi világának, életének és épp ezért érdekes és kedves a késő utódoknak, akik között bizonyára lesznek olyanok, akik a múló napi kellemetlenségektől megszabadulva, ujjongva fogják felfedezni, hogy a három fiatal építész milyen tökéletesen illesztette be a hegyorom táj adottságaiba ezt az épületet.” Pécs ezzel az épülettel amúgy visszafordíthatatlanul elindul azon az úton, amely elvezet majd a legtöbb modern épületet megvalósító vidéki városunk címéhez, bár ehhez kétségtelenül annak is köze van, hogy Forbát Alfréd és Breuer Marcell, a Bauhaus két nemzetközi porondon is ismert alakja éppen e város szülötte…
A háború után, a szocializmus idején SZOT-üdülőként működött, valamikor tizenötmillió forintból fel is újították. 1949 végén a SZOT a Mecseki Üdülőszállót is felhasználta kétszer két héten keresztül élmunkás-üdültetésre, de ez később nem ismétlődött meg, mert a helyszínen kisebb problémák adódtak. "A főépületbe privát vendégek kerültek, míg az élmunkásokat - a SZOT határozott utasítása ellenére - a melléképületekbe, emeletes ágyakon helyezték el. Az üdülővezető - akit a panaszok miatt elbocsátottak - ellen még az a vád is felmerült, hogy a szállóhoz leérkezett Lenin és Sztálin képeket nem engedte kitenni, csak ünnepélyes alkalmakkor."




Amikor én eszméltem, vagy ifjú voltam, még Üdülőszálló  volt a neve. Csak egy régi filmből tudtam, hogy eredetileg „Hotel kikelet” néven ismerték. (A szöveg alá betettem a filmet, megnézhető.) És nem volt a világ legtermészetesebb dolga a hatvanas-hetvenes (sőt még tán a nyolcvanas)  években, hogy drága és elegáns helyen ebédeljen az ember. Bárba pedig a „rosszlányok” jártak. Nekem azért volt szerencsém az ebédekkel, mert egyszer esküvőre voltam hivatalos, másodszor meg Édesapám ascoti barátait vittük fel oda, hogy a jó falatok mellé szép kilátásban is gyönyörködhessenek. 
A bár, hát az viszont más tészta… Nagyon, nagyon szerettem táncolni. Volt két olyan udvarlóm is, akikkel ez a szenvedély közös volt. Hát őket szedtem rá kisebb nagyobb csellel, hogy néhány alkalommal elvigyenek. Ma már meg nem tudnám mondani, miért is vágytam oda, holott pl. a Nádorban is voltam többször vacsorázni, és táncoltam én ott is, (amúgy mindenhol, ahol lehetőség adódott rá) és imádtam is a Nádort, de valami miatt az „Üdülő-bárba” is kívánkoztam.
Nos, ez az idő elmúlt - bár szerencsére az emlékeim még megvannak…

Az autók közötti diszkrét kis ajtó volt a bár bejárata.

Ez valami új kép, de hangulatában ilyesmi volt a régi bár....
Élmény volt itt ebédelni....micsoda panoráma !

A "kéjfürdő"
Aztán valamikor értesültem, hogy „Hotel kikelet” a szálló neve újra. No, most már persze nem SZOT üdülő, hanem szálloda. Hogy őszinte legyek, ebben az időben már nem érdekelt engem a bár, mint táncolásra alkalmas helyszín, (azt sem tudom, megvan-e még?) és amikor egy alkalommal arra sétálva megláttam, hogy miféle kéjfürdőt sikerítettek az üdülő aljába, eléggé elszomorodtam. (Elnézést a velneszt kedvelőktől, de én ezt az izét csak így hívom magamban....) Magam sem értem persze miért utálom, tán egyszerűen csak azért, mert úgy éreztem, nem illik az oda…
Hát ez is bezárt. Nem üzemel a Nádor, üresen kong a Pannónia a Kórház téren, (vagy nem is tudom mi most a neve, mert összekeverték az elnevezéseket, szerintem a Király utcában volt a Pannónia régen, aztán azt átnevezték, most ez a Palatinus….Áh, nem is folytatom, csak összezavarodik az ember feje a sok változtatástól. Mert semmi se jó, úgy, ahogy volt, se szálloda, se utcanév. SEMMI se.)

Valójában csak ezt szerettem volna elpanaszolni. Már az Üdülőszálló is sorra került... Nincsenek bányáink, embereknek kenyeret adó gyáraink, bezárt a tüdőszanatórium (igaz, hogy kórházba jutásra hónapokat kell várni…), bezártak éttermek, szállodák. Mintha megállt volna az élet. Nem tudom, mennyire a fejlődés jelei ezek…hacsak nem a visszafejlődésé…
Tessék mondani, merre tartunk ?  
(O.K. ez csak "költői kérdés" itt a végén....)

Ha valakinek van másfél órája, a film itt megnézhető.



2 megjegyzés:

  1. Mondhatom, jó kis anyagot sikerült összehoznod. Nem is tudom,hol kezdjem ? - ...(Épp' Freudról olvasok egy könyvet,akinek a szexualitással kapcsolatosan is voltak elképzelései - stb.) A "víziszonyodról" már írtál régebben, így aztán (talán) nem meglepő,hogy a wellnesst "kéjfürdőnek" minősíted,- mások meg nem, lásd pl. mennyire kedveltek a hétvégi (2-3 napos) "üdülések". stb.
    Én úgy emlékszem, a helyi (pécsi) lakosok nem vehették igénybe (anno) a pécsi szállodákat, (szobákat) - talán ezért is lehetett, hogy én is elég ritka "látogató" voltam ott.(félreértés lehetett részemről ) Hogy miért vágytunk több helyre is ?- talán azért is, mert tiltott volt. Értsd : úgy emlékszem a 60-as évek elején ( középiskola , tanári kar) "nem nézte jó szemmel,"-az esti moziba járást se (?) - vagy szülői felügyelet kellett ? -(ma már erre sem nagyon emlékszem)
    Hogy mi minden nincs már ?- (bár sokat írtak már róla) - pl. a Mandulás Camping, a Vidámpark sincs már, az Állatkert is sokat fog változni .(Épp' a napokban láttam képeket a jelenleg ott "sínylődő" állatokról.) Régebben "foglalkoztam" az "Üdülővel," - ( mert Bauhaus) Üdülőszálló Meglepett (?) - a Mecsek Egyesülettel semmilyen kapcsolata nem volt ? ( Baronek Jenő : A Mecsek Egyesület 120 éves c. anyagból.) Talán gyermekkorunk miatt (?) - a Dömörkaput máig jobban kedvelem. (Hotel Mediterrán )
    Fejlődés vagy visszafejlődés ? - (nézőpont kérdése) - mert 2-3 (?) kisebb szálloda is épült Pécsett és állítólag jól működnek,- valahol megértem,hogy a "gazdasági nehézségek" közepette, a nagyobb szállodák működése pedig gyakran nem kifizetődő. Bezártak éttermek ?- igen, bezártak, bár épp' te említetted, hogy mennyi "kajálda" van a városban... Gondolom, az idősebbek ( szépkorúak) nehezebben viselik azt, hogy sok minden már nincs,vagy másképp' van. Minden bizonnyal ez régen is kb. így lehetett ?...(bár már ezt sem fogjuk megtudni ) - mint ahogy azt sem, hogy a "mai fiatalok" fognak-e valami hasonlót tapasztalni.
    (Kifelejtődött : épült egy magánklinika is a Mecseken. A Baronek Jenő anyagban említve "építészek," akik kisebb "építményeket" is terveztek. )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tény és való a Menedékház, vagy a Tettye az én szívemhez is közelebb áll. Bizonyára befolyásolja az érzelmeimet, hogy gyerekkorunkban ezeken a helyeken több vasárnap délután is megfordultunk. Az "Üdülőszálló" meg afféle "úri huncutság" volt. És azt hiszem, nem volt olcsó szálloda soha.

      Törlés