A klímaváltozás várható hatásai

Nem először foglalkozom a témával,
https://aranyosfodorka.blogspot.com/2007/08/nezd-meg.html?m=0 és most se a saját gondolataimat írom le ide, hanem egy olyan cikket másolok be, mely szerintem nagyon értelmesen elmondja, mi várható…

Klímaváltozás hatásai: nem készültünk fel a természeti katasztrófákra

Az európai országok jelentős része nincs megfelelően felkészülve a természeti katasztrófákra, pedig ezek egyre gyakoribbá és pusztítóbbá válnak. A klímaváltozás hatásai már most is érezhetők: áradások, erdőtüzek és extrém időjárási jelenségek sújtják a kontinenst. Egy friss felmérés szerint az európai lakosság többsége nem érzi magát felkészültnek vészhelyzetek esetén, és sokan nem tudják, milyen katasztrófa-elhárítási terv van érvényben lakóhelyükön.

(Csak zárójelben kérdezem, te tudod ? Mert én nem....)

A klímaváltozás hatásai egyre súlyosabbak Európában, és az időjárás szélsőségesebbé válik. Mindezt sokan a saját bőrükön tapasztalták a tavalyi évben, amikor végigsöpört Közép-Európán a Boris vihar, miközben pusztító árvizek sújtották Spanyolországot és Németországot, ami összesen legalább 258 ember életét követelte.

Klímaváltozás hatásai: egy árvízzel elöntött terület a szlovéniai Crna na Koroskem településen 2023-ban Fotó: AP/Euronews

A klímakatasztrófák ráadásul a tíz legköltségesebb természeti katasztrófa közé tartoztak globálisan, és egyértelműen rávilágítanak a katasztrófa-megelőzés fontosságára. Egy friss Eurobarometer felmérés szerint azonban tízből kevesebb mint négy európai érzi magát felkészültnek vészhelyzetekre. Még riasztóbb, hogy csupán minden tizedik megkérdezett tudja, hogy milyen katasztrófaelhárítási terve van a városának. A 2024 februárjában és márciusában készült felmérés szerint az Európai Unió állampolgárainak mindössze 9 százaléka van tisztában azzal, milyen vészhelyzeti vagy katasztrófa-elhárítási terv érvényes a lakóhelyén, ami olyan eljárásokat foglal magában, mint  az evakuáció, menedékhelyek kijelölése és a segítségnyújtás helyszínei.

A válaszok országszinten jelentősen eltérnek: míg Máltán és Görögországban csupán 2 százalék ismeri ezeket a terveket, Svédországban ez az arány 20 százalék, Finnországban pedig 19 százalék. A skandináv országokban a lakosság emellett nagyobb arányban vesz részt vészhelyzeti képzéseken.

A klímaváltozás hatásai és a kommunikációs hiányosságok    A felmérésből az is kiderült, hogy az EU-s átlag szerint csupán az emberek 57 százaléka tudja, hogyan figyelmeztetik őket egy katasztrófa esetén. Spanyolországban ez az arány mindössze 50 százalék, és a kommunikációs hiányosságok súlyosan befolyásolhatják a hatékony vészhelyzeti reakciót.

De lássunk néhány konkrét példát! Az európai lakosok 58 százaléka érzi úgy, hogy nincs kellően felkészülve egy esetleges katasztrófára, míg csupán 37 százalék tartja magát jól felkészültnek. Az adatok országonként is eltérőek: míg Szlovéniában a válaszadók 65 százaléka érzi magát felkészültnek, Máltán ez az arány csak 25 százalék.

A felmérés szerint a dél-európai országok lakosai érzik magukat legkevésbé felkészültnek:  Görögországban (28%),  Portugáliában (27%),  Spanyolországban (29%) és  Olaszországban (34%) a legrosszabb a helyzet. Ezek az országok emiatt különösen kitettek a klímakatasztrófáknak, például erdőtüzeknek és hőhullámoknak, amelyek egyre intenzívebbé válnak a globális felmelegedés következtében.

A szubjektív felkészültségérzet és a tényleges vészhelyzeti ismeretek ráadásul nem mindig esnek egybe. Egy korábbi brit tanulmány például kimutatta, hogy az emberek gyakran túlbecsülik saját alkalmazkodóképességüket. A válaszadók közül sokan azt hitték, hogy egy árvíz esetén egyszerűen az emeletre menekülnek, anélkül hogy tisztában lennének azzal, hogy a vízellátás, a fűtés és az áram is megszűnhet.

A klímaváltozás hatásai Európában is egyre több életet követelhetnek.     A felmérés szerint az EU-s lakosok 65 százaléka szeretne több információt kapni arról, hogyan készülhet fel hatékonyabban egy katasztrófára. A szakértők ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy a lakosságnak megbízható és részletes tájékoztatásra van szüksége; és a klímavészhelyzet esetén kiemelt az európai vezetők felelőssége.

A klímaváltozás hatásai már most is számos életet követelnek. A Lloyd’s Register Foundation jelentése szerint 1993 és 2022 között világszerte több mint 765 ezer ember halt meg az időjárási szélsőségek következtében, különösen Olaszország, Görögország és Spanyolország területén.

Szakértők szerint épp ezért elengedhetetlen, hogy az európai vezetők hatékonyabb vészhelyzeti terveket dolgozzanak ki és biztosítsák a lakosság megfelelő tájékoztatását. A klímaváltozás hatásai Európában elkerülhetetlenek, a globális éghajlatváltozás a küszöbön van; szembe kell néznünk a Globális felmelegedés következményeivel. Hangsúlyozták, hogy ahogy a globális klímaváltozás súlyosbodik, úgy válik egyre fontosabbá a megfelelő katasztrófa-elhárítási stratégia, amely életmentő lehet Európa-szerte.

No én várom, hogy történik-e a közeljövőben e témában bármiféle intézkedés...Sajnos tartok tőle, hogy a világ mással van elfoglalva...