Amikor úgy érzed magad, mint két hete felfújt és a szekrény mögött magára hagyott, már félig leeresztett lufi, akkor fogd be a szád, max. merengj a múlton. Pl. ezen.... Mert voltak csodák is. A legelső ott töltött éjszaka után kinéztél az ablakon, és ezt a hegyet láttad...(Nem, ez nem a Triglav, de attól még csodás. A hegy is, az emlék is....)
(Ha valaki nem ismerné fel, dacára, hogy más-más szögből itt a blogban számtalanszor szerepelt már - ez a második születésem-helye: Beld, pontosabban a bledi tó, a vár és a Begunjščica hegylánc havas csúcsai.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése